2025-ben immár 18. alkalommal került sor a Magyar Üzleti Felelősség Díj, a CSR Hungary Díj ünnepélyes átadójára 2025. november 21-én, a modern, elegáns Crowne Plaza Budapestben.

Maga az esemény helyszíne is prioritásként kezeli a fenntarthatóságot.

A védjegyszerző nyertesek között található nagyvállalat és KKV, magyar és külföldi érdekeltségű cég, budapesti és nem budapesti vállalat egyaránt.

Két Különdíj is átadásra került: a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és az Europa Design jóvoltából.

Takács Júlia, a CSR Hungary CEO & Alapítója kiemelte:

„Számunkra a siker mércéje az is, hogy immár 2 évtizede létezik maga a CSR Hungary márka. A CSR Hungary Magyarországon is unicumnak számító vállalati fenntarthatóság és felelősség márka. E terület úttörője.

Az elmúlt 2 évtized alatt egy olyan vállalati fenntarthatóság és felelősség portfóliót (többek között: specifikus hírportál, CSR Hungary Klub, események és CSR Next vállalati fenntarthatóság és felelősség képzési program, CSR Hungary Díj, CSR Mátrix Consulting) építettünk fel, mely előre jelezte, a következő évek kihívásaira a szakmai lépéseket. Ilyen volt pl. a CSP, a fenntarthatóság és felelősség teljesítménymérése, mely már 2006-ban nemzetközi szinten létezett és használták.

A CSR Hungary Díj mindig is vezető szerepet játszott Magyarországon a vállalati fenntarthatóság és felelősség rendszerének a népszerűsítésében is. Az évek elteltével egyre népszerűbb a cégek/intézmények körében. Ezzel is hozzájárulva Magyarországon a vállalati fenntarthatóság és felelősség elterjedését, alapelveinek beépítését a cég DNS-be. Nem veszítve el azt az alapvető célt, hogy egy cég funkciója a profit szerzése, alaptevékenységének zavartalan, sikeres működése. Nevezzük bármely mozaikszóval! Legyen az akár a CSR, akár a fenntarthatóság, akár az ESG… A tartalmi alapelvek, a miértek azonosak. A hogyanban különböznek az egyes cégek.”

A Magyar Üzleti Felelősség Díj, azaz a CSR Hungary Díj programja hatékony, elismert platformmá vált a legjobb gyakorlatok megosztására, a benchmarkingra és az egymástól való tanulásra.

Ez a program évente lehetőséget kínál a szervezeteknek, hogy bizalmat és tudatosságot teremtsenek az érdekeltek körében. Felelős és fenntarthatósági irányításuk bemutatásával. Ebben nem kis szerepe van a 2006-tól komplex szakmai háttérként szolgáló CSR Hungary márkának. Ma már néhány éves előkészület után a megújult pályázati struktúra önkéntes védjegyhasználati rendszerrel támogatja a Magyarországon működő vállalkozások hiteles vállalati felelősség menedzsment rendszerét.

Kik a CSR Hungary Díj Bizottság tagjai?

• Takács Júlia,
  a CSR Hungary, CEO&Alapító, a „CSR Hungary Díj” alapítója

• Bihall Tamás,
  a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
• dr. Bódi Viktória,
  a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára
• Dr. Doór Zoltán,
  a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke
• Kovács Dezső,
  a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK ) alelnöke, a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (ZVKIK) elnöke
• Dr. Kőrösi Mária,
  egyetemi docens, kommunikációs szakértő, a Széchenyi Társaság elnökségi tagja
• Németh László, Ipartestületek Országos Szövetségének az elnöke (IPOSZ/Társadalmi vezetés)
• Dr. Rudas László,
  a CSAVE elnöke, az Istenhegyi Magánklinika tulajdonosa
• Süle Katalin,
  a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke
• Dr. Szent-Ivány Ágnes,
  a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda vezetője és egyik alapító partnere
• Dr. Sztranyák József, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Szolgáltatások Tagozat elnöke, a VOSZ Közép-magyarországi Regionális Szervezet irányító testületének elnökhelyettese

Kik nyertek 2025-ben CSR Hungary Díjat?

Legjobb ‘Nettó nulla’ megoldásért

• Audi Hungaria Zrt.
  / Szén-dioxid semlegesség az Audi Hungáriánál – Energiahatékonyság, zöld energiaforrások és innovatív ötletek
• BorsodChem Zrt.
  / A fenntarthatósági szempontok érvényesítése a BorsodChem fejlesztései során

Legjobb környezeti felelősségvállalásért

• Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft.
  / LEADER Flow: új korszak a vasúti teherszállításban
• MBH Bank Nyrt.
  / Biodiverzitás Program

Legjobb belső CSR megoldásokért – A „CSR lelke”

• Clearservice Kft
  / „Indulj Saját Úton” program
• HARMAN Professional Kft.
  / Több mint munka – Közösség, egészség, egyensúly a Harman Professional Kft.-nél
• Silveria Kft.
  / CSR belülről építve – A Silveria értékalapú közösségformáló gyakorlata

Legjobb CSR Programért-Közös ügyek-közös felelősség

• Amber Way Kft. (A Smile Nyelviskola működtetője)
  / A Smile Nyelviskola CSR tevékenységei

• Audi Hungaria Zrt.
  / Önkéntes programok az Audi Hungáriánál
• All You Can Move Group (AYCM Group)
  / Egy közösség, egy út, egy cél. AYCM.
• Debrecen BSC Kerekasztal

Partnerségben a jövőért – Vállalati összefogás a fenntartható közösségért

• Gránit Pólus Csoport
  / DREAM BUILDING – „ÁLOMÉPÍTŐK”
• K & V Logistic Solutions
  / „35 év – 35 jótett”
• Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft.
  / Közös erővel a láthatatlan akadályok lebontásáért
• Mapei Kft. /
  / Építőipar népszerűsítése program
• MBH Bank Nyrt.
  / Az MBH Bank Művészeti Alapítványa: Hungarian Art & Business (HAB)

Legjobb AI a fenntarthatóságért

• Tantusz Invest Zrt.
  / Innovatív megoldásaink az AI és a környezettudatosság ötvözésével

Legjobb innováció a körforgásos gazdaságért /

• IKEA Lakberendezési Kft.
  / IKEA Bútorok Második Élete Szolgáltatás

Junior

• Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft.
  / Az egyenlő jövőért: együtt A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvánnyal
• Samsung Electronics Magyar Zrt.
  / A Megoldások a holnapért képzései

Legjobb CSR kiválóság

• Kovács Beatrix,
  a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. Kommunikációs és CSR vezetője
  /Értékközpontú, komplex CSR stratégia kialakítása a közlekedési szektorban

Kik kapták 2025-ben a 2 különdíjat?

BKIK Különdíj

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara különdíját a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. kapta a társadalmi felelősségvállalás legjobb üzleti integrációjáért.

A díj azon vállalkozás elismerése, amely huzamosabb ideje, stratégiai szemlélettel, szervezeti szinten átfogóan építi be a társadalmi felelősségvállalást a mindennapi működésébe.

A Különdíjat dr. Bódi Viktória, a BKIK főtitkára adta át.

_________

Europa Design Well Done Különdíj

Az Europa Design Well Done különdíját Feuertag Ottó, az Europa Design alapító-tulajdonosa, a Wellbeing Szövetség elnökségi tagja adta át a Silveria Kft-nek.

A különdíj célja annak vizsgálata és értékelése, hogy a pályázó cégek milyen elköteleződéssel állnak a komplex , átfogó és vállalati szinten bevezetett és működtetett Wellbeing stratégiai gondolkodáshoz. A 3 pilléren nyugvó mentális, fizikai-környezeti, valamint szociális wellbeing jógyakorlatoknak lehetőség szerint egyenlő mértékűnek, egymásra épülőnek lehetőség szerint minél jobban visszamérhetőbbnek kell lennie.

Az Idei pályázók közül a Silveria Kft. pályázata és az abban bemutatott jógyakorlatok sora kimagasló volt az egyre erősödő mezőnyből.

Már a pályázati anyaga strukturáltsága , felépítése is külön említést érdemel, de talán a legnagyobb értéke a családi vállalkozásnak, hogy kimagasló kultúrája van a visszamérésnek és a kommunikációnak. A cég CSR tevékenységének egyik alappillére, hogy érzékenyítik, edukálják a munkatársaikat ezen programokba. Ez a belső CSR tevékenység még jobban összekovácsolja a vállalati piaci értékrendeket a dolgozói jóllét programokkal. Ez a koherens egység és kiegyensúlyozottság hatalmas lendületet ad a már most is jól érzékelhető employer branding értékeknek. Kiválóan kimutatják a fluktuáció csökkenésével, mint ahogy a megtakarított karbon lábnyom is egy nyilvános és jól kommunikált adat. A Well minősítés és wellbeing szemlélet startégián alapuló megoldásaira is számtalan programot vezettek be, kezdve az edukációtól , a szűrőprogramokik, és a légkondicionált üzemcsarnoki területig, hogy csak egy párat említsünk.

A Well Done díj mindig a struktúrált és fenntartható jóléti munkakörnyezeti programokat  keresi. Ennek alapja a jó terv és a visszamérés. A Silveria Kft. ezt tökéletesen teljesítette.

Mi a CSR Hungary?

A CSR Hungary 2006-tól vezető, szakmai vállalati felelősségvállalás márka Magyarországon.
A márka fő célja, hogy a vállalati fenntarthatóság és felelősség rendszeréhez kapcsolódó szakmai ismereteket közvetítse az üzleti szektor egyes szereplői felé. Ezzel is hozzájárulva a fenntartható és felelős üzleti megoldásokhoz Magyarországon.

Ma már a CSR Hungary egyedülálló módon, komplex formában párhuzamosan több kommunikációs felületen és formában is képviseli a vállalati felelősség és fenntarthatóságot.

Zászlóshajója a Magyar Üzleti Felelősség Díj, a CSR Hungary Díj. Immár 18. éve.

A ÁTADTÁK 2025-BEN IS A FELNŐTTKORBA KERÜLT CSR HUNGARY DÍJAKAT bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) gyorsjelentése szerint az előző hónaphoz viszonyítva kismértékben nőtt ugyan, ám egy év alatt közel 17 százalékkal csökkent az állás nélkül lévők száma. A regisztrált álláskeresők tavaly decemberi létszáma a második legalacsonyabb havi adat volt az elmúlt harminc évben.

Az év első hónapjában pedig még sosem tartottak nyilván az idén januárinál kevesebb álláskeresőt.

MUNKAKERESÉS ÁTLAGOS IDŐTARTAMA 8,8 HÓNAP VOLT, A MUNKANÉLKÜLIEK 33,7 SZÁZALÉKA LEGALÁBB EGY ÉVE KERESETT ÁLLÁST. (KSH)

Az időjárás enyhülésével beindulnak a hideg évszakban kieső mezőgazdasági és építőipari munkák, a szezonális ingadozást követően így a következő hónapok bővülést hozhatnak a foglalkoztatásban. – áll az NFSZ gyorsjelentésben.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Az ITM szerint a járványhelyzet előttinél is kevesebben voltak az álláskeresők februárban bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Ebben a három hónapban az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 75 ezerrel több, 4 millió 676 ezer volt, míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 87 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 15 ezerrel csökkent – írta a KSH.

Január és november között a 15-64 évesek közül 4 millió 568 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 73,9 százalék volt.

A férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 420 ezer volt, foglalkoztatási rátájuk – demográfiai okokból – 0,9 százalékponttal, 78,4 százalékra nőtt. A nőknél a foglalkoztatottak létszáma 58 ezerrel, 2 millió 148 ezerre, a foglalkoztatási ráta 2,7 százalékponttal, 69,5 százalékra emelkedett.

A fiatalok 15-24 éves korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 274 ezer volt, foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 28,0 százalékra nőtt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népesség körében a foglalkoztatási ráta 1,5 százalékponttal, 87,7 százalékra, míg az idősebb 55-64 éves korosztályban 3,5 százalékponttal, 64,3 százalékra emelkedett.

Januárban a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt

A 2021. november – 2022. januári időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 183 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt.

Ebben a három hónapban a 15-74 éves munkanélküliek száma 26 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.

November és január között a férfiak körében a munkanélküliek száma 95 ezer fő volt, a munkanélküliségi rátájuk 0,5 százalékponttal, 3,7 százalékra mérséklődött. A nőknél a munkanélküliek száma 88 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,7 százalékponttal 3,9 százalékra csökkent.

A 15-24 éves munkanélküliek száma 36 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 11,7 százalék volt. Az összes munkanélküli közel ötöde a fiatalok közül került ki.

A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,3 százalékra, az 55-74 éveseké 0,4 százalékponttal, 2,9 százalékra csökkent november és január között az előző év azonos időszakához képest.

A munkakeresés átlagos időtartama 8,8 hónap volt, a munkanélküliek 33,7 százaléka legalább egy éve keresett állást.

Január végén a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 16,6 százalékkal, 249 ezer főre csökkent az egy évvel korábbi adathoz viszonyítva – tájékoztatott a KSH.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Közel 9 hónapig tart munkát találni Magyarországon bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Budapesti munkavállalásnál az alábbi albérleti árakkal, bérekkel és álláslehetőségekkel érdemes kalkulálni:

Országosan 15,1, a fővárosban pedig 15,7 százalékkal nőtt az albérletek ára januárban az előző év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Januárban az előző hónaphoz mérten országosan 1,9, Budapesten 2,4 százalékkal nőttek a kiadó lakások bérleti díjai. A kiadó lakások jellemzően 54 illetve 56 négyzetméteresek.

Az fővárosban 150 ezer forint az átlagos bérleti díj, ez megegyezik az egy hónappal korábbival. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a legdrágább városrészben, az V. kerületben a januári 245 ezerről 250 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj, és a 200 ezer forintos szint közelében voltak az átlagos lakbérek az I. és a II. kerületben is.

A fővároson kívüli piacon Veszprém, Debrecen, Székesfehérvár és Tatabánya állt a lista élén, e megyeszékhelyeken 127-130 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. A középmezőnybe tartozott egyebek mellett Szolnok, Pécs, Szombathely és Győr, ahol az átlagos havi bérleti díjak 100-120 ezer forint között alakultak. Az albérleteket Békéscsabán, Miskolcon, Nyíregyházán és Kaposváron kínálták 100 ezer forintnál olcsóbban – olvasható az ingatlan.com közleményében.

A bérleti díjak folytatódó emelkedését leginkább a bérlők fizetőképes kereslete fékezheti, erre utaló jeleket pedig az elmúlt hónapban már lehetett látni.

Tavaly decemberben 9,7 százalékkal nőttek a keresetek

A múlt év decemberében 9,7 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkeresete az egy évvel korábbihoz képest. Az átlagos bruttó kereset 492 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 504 700 forint, a nettó 327 700 forint volt – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 419 000 forintra becsülhető. Az év végi prémiumok 17,6 százalékkal növelték a kereseteket.

A vállalkozások körében 8,4 százalékos növekedéssel 512 600 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset és 340 900 a nettó, a bruttó medián kereset pedig 378 900 forinton állt.  A költségvetési szférában 8,1 százalékkal nőtt a bruttó és a nettó átlagkereset és 460 100, illetve 306 000 forintra, míg a mediánérték 3,5 százalékos növekedéssel 396 800 forintot mutat.

A legjobban a pénzügy, a biztosítás és az infokommunikáció fizet

A feldolgozóiparban 9,0 százalékkal, az építőiparban 8,8 százalékkal nőttek a keresetek egy év alatt és ezzel 524 600, illetve 414 400 forintot értek el. A mezőgazdaságban 11,0 százalékkal nőttek a keresetek 438 200 forintra. A szálláshelyszolgáltatásban és vendéglátásban 16,1 százalékos növekedés ellenére 293 300 forinton állt a bruttó átlagkereset, míg a legjobban a pénzügyi és biztosítási szektorban, illetve az infokommunikáció területén lehetett keresni, ahol 903 200, illetve 835 000 forint volt a bruttó átlag 10,7, valamint 7,6 százalékos emelkedés eredményeként. Az oktatásban és a humán egészségügyben 11,3 százalékos, illetve 30,8 százalékos növekedéssel 441 000, illetve 603 100 forintra nőtt a bruttó átlagkereset.  A közigazgatásban 507 100 forint volt a bruttó átlag 7,2 százalékos növekedés eredményeként.

Sokan keresnek adminisztrációs és irodai állást a fővárosban

Ha az elmúlt 10 év átlagát vizsgáljuk, az adminisztrációs és asszisztensi pozíciók bizonyultak a legnépszerűbbnek a fővárosi állásokra jelentkezők körében, amiket a marketing, média, PR hármasa majd a vendéglátás kategória követ. A sort a szállítás, beszerzés, logisztika zárja.

Fotó: Envato

A Egyre drágább a budapesti munkavállalás – lakásár kontra fizetés bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az adóbevallások beérkezését követően a 30 napos utalási idő helyett két héten belül visszautalják a családoknak a tavaly befizetett személyi jövedelemadót – tájékoztatott.

A fentiek elsősorban az egyéni vállalkozókat, az őstermelőket és azokat érintik, akik

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Hamarabb utalják ki az szja-visszatérítést az adóbevallásban igénylőknek bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az intézet MTI-hez elküldött csütörtöki tájékoztatása szerint az elemzésben szereplő adatok a GVI tavaly októberi, féléves konjunktúrafelvételéből származnak, amelynek során 1017 hazai, legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozás válaszolt a kérdésekre.
A nagyobb, 50-249 fős cégek 62 százaléka, a több mint 250 fős nagyvállalatok 80 százaléka foglalkoztat megváltozott munkaképességű dolgozót, a gazdasági ágazatokat tekintve pedig elsősorban a feldolgozóipari cégek, amelyek 49 százalékánál található megváltozott munkaképességű alkalmazott.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya ugyanakkor a 26-49 fős cégeknél a legmagasabb, 2,7 százalék, míg a 250 dolgozó feletti nagyvállalatoknál a legalacsonyabb, 0,7 százalék.

A GVI felhívta a figyelmet, hogy egy nagy cégnél nagyobb eséllyel lesz legalább egy megváltozott munkaképességű dolgozó, de a kisebb vállalkozásoknál magasabb az összesített foglalkoztatotti létszámhoz viszonyított arányuk.

Az elemzésben emlékeztetnek arra, hogy a munkaadók a foglalkozási rehabilitáció elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelesek, ha az általuk foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma meghaladja a 25-öt, és a megváltozott munkaképességűek létszáma nem éri el ennek az 5 százalékát.

Példaként említették, hogy egy 26 fős cégnél ez a kötelező foglalkoztatási szint 1,3, míg egy 250 fős cégnél már 13 dolgozó, azaz a kisebb vállalkozások könnyebben elérhetik azt a foglalkoztatotti arányt, aminél már mentesülnek a rehabilitációs hozzájárulás alól.
A gazdasági ágazatokat tekintve a kereskedelemben és a feldolgozóiparban a legmagasabb, az egyéb szolgáltatások területén pedig a legalacsonyabb a megváltozott munkaképességű munkavállalók összesített foglalkoztatotti létszámhoz viszonyított aránya.

Azok a cégek, amelyek alkalmaznak legalább egy megváltozott munkaképességű munkavállalót, leginkább a társadalmi felelősségvállalást és a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alóli mentességet nevezték fontos motivációs tényezőnek, a válaszadók 67, illetve 54 százaléka mondta ezt. A nagyvállalatoknál inkább a társadalmi felelősségvállalás, míg a 26-49 fős vállalkozásoknál a hozzájárulás alóli mentesség a leghangsúlyosabb tényező.

A jelenleg még egyetlen megváltozott munkaképességű munkavállalót sem foglalkoztató válaszadó cégek 44 százaléka vélekedik úgy, hogy a jövőben élne a rehabilitációs foglalkoztatás lehetőségével.
Az összes válaszadó több mint fele szerint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása után járó adókedvezmény emelése, valamint a mentorálásra és a megfelelő munkakörülményekre nyújtott bér- és költségtámogatás segítené elő leginkább azt, hogy a jelenleginél nagyobb mértékben vegyen részt a rehabilitációs foglalkoztatásban.
A GVI jelezte: a foglalkoztatottaknak csak 0,8 százaléka megváltozott munkaképességű, ez jelentősen alacsonyabb arány, mint amekkora a megváltozott munkaképességűek számából következne.

Forrás: MTI

A Kutatás: a vállalkozások egyharmada foglalkoztat megváltozott munkaképességű dolgozót      bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az adóhivatal közleményében jelezte: idén is automatikusan, külön kérés nélkül elkészítik azok szja-bevallási tervezetét, akikről munkáltatói, kifizetői adattal rendelkeznek, legyen akár munkavállaló, őstermelő, áfa fizetésére kötelezett magánszemély vagy egyéni vállalkozó.
Bárki, aki KAÜ-azonosítóval – ügyfélkapu, elektronikus személyi igazolvány, telefonos azonosítás, arcképes azonosítás – rendelkezik, márciustól megnézheti saját adóbevallási tervezetét azonosítás után az eSZJA portálon. Akinek nincs KAÜ-azonosítója, az március 16-ig kérheti a tervezet postázását SMS-ben, az eSZJA-oldalon elérhető webűrlappal, levélben, a BEVTERVK formanyomtatványon, telefonon, illetve személyesen az ügyfélszolgálatokon.
Az elkészült tervezeteket a NAV tértivevényesen, április 30-ig küldi el postán az igénylőknek. Aki lecsúszik a március 16-i határidőről, május 20-ig személyesen, a NAV ügyfélszolgálatain kérheti adóbevallási tervezetének nyomtatását.
Az szja 1+1 százalékának felajánlásáról a korábbi évekhez hasonlóan idén is lehet elektronikusan és papíron is rendelkezni egészen május 20-ig – tette hozzá közleményében a NAV.

Forrás: MTI

A Még három hétig kérhető az szja-bevallási tervezet postázása bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége bízik a gazdasági kormányzat intézkedéseiben. Elfogadjuk, hogy össztársadalmi érdek az üzemanyagok árának maximálása és az élelmiszerár-stop bevezetése egyes alapvetőnek ítélt élelmiszerek esetében. Azt is tudomásul tudjuk venni, hogy a három hónapos üzemanyagár-befagyasztás további három hónapra történő meghosszabbítása is a magyar társadalom érdekében történik.

Vállalkozói érdekképviseletként azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül tagjaink, az érintett vállalkozók véleményét. Az élelmiszer-kisboltok sem örülnek az árstop rendelkezéseinek, nem értik, hogy miért pont nekik és miért csak nekik kell viselni a megnövekedett inflációból és más – rajtuk kívül álló – okokból megnövekvő fogyasztói árak piacidegen, hatósági ár alkalmazásával történő letörésének terheit. Nem nyugodtak és messze nem elégedettek, de egyelőre nagyobb bajt nem jeleznek.

Más a helyzet a benzinkutakkal, pontosabban a többnyire magyar kézben lévő, gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozásokkal. Sokan közülük érdekvédelmi szövetségünk tagjai. Ők bizony elkeseredettek. Számukra most járt volna le a három hónapos hatósági árplafon alkalmazásának kötelezettsége, de az intézkedés újabb negyed évre meghosszabbításra került, így immár fél évre szól. Idő közben tovább nőtt az infláció és a világpiaci árak is felfelé indultak, amelyet a nagykereskedelmi üzemanyagár – amit nem érint a hatósági árplafon – hűen követ.

A kis kutakon ezzel szemben – a 480 forintos maximált ár miatt – ma még „csak” 8–9 forint veszteség van egy liter gázolajon, péntektől már 14 forint a „bukó”. Ez a kutak forgalmától függően milliós vagy többmilliós veszteséget „termel” havonta. Egy kisvárosi, főleg egy falusi benzinkút esetén az ott működő üzlet (shop) nem tudja ellentételezni a veszteséget. A vállalkozás tehát arra kényszerül, hogy ha működni akar, akkor tőkevesztést hajtson végre!

Az érintett üzemanyagok értékesítését a rendelet értelmében sem korlátozni, sem leállítani nem lehet, ellenkező esetben egy másik szolgáltató veszi át az üzemeltetést. Lakonikus rendelkezés, ami – természetesen ezt is elfogadjuk – az ellátás biztonságát hivatott szolgálni. Egy benzinkút üzemeltetésének biztonságos átadása-átvétele azonban nem megy egyik napról a másikra, így ezt a célt nehéz lenne elérni. De gondoljunk bele, hogy mit is jelentene mindez a vállalkozó számára! Egy üzemanyag-forgalmazó kisvállalkozás rendkívül szigorú előírásoknak, állandó vizsgálatoknak és minősítéseknek kell újra és újra megfeleljen, a megtermelt nyereség nagy részéből fejlesztenie kell a technológiát és a biztonságot ahhoz, hogy működhessen.

Az évek során a sok millió liter üzemanyag után a vállalkozó mennyi adót és járulékot fizetett be, nem is beszélve a beruházásokról, az alkalmazottak fizetéséről és mindezek utáni közterhekről. A magántulajdonú, sokszor családi tulajdonban lévő, évtizedek (vagy éppen egy élet) munkájával és visszaforgatott nyereségével fejlesztett vállalkozás mindezek után most, néhány hónap alatt – nemhogy önhibáján kívül, de tudatos veszteségképzést követően – tönkremegy, hogy valaki aztán átvegye és üzemeltesse. Persze, csak átmenetileg…

És ha ez sem volna elég, akkor még az évek során összegyűjtött családi vagyon, a személyes egzisztencia is veszélybe kerülhet: hiszen a fejlesztésekre és más finanszírozási igényre ezek a vállalkozók jellemzően banki hiteleket vettek fel, a hitel visszafizetésének fedezete pedig a folyamatos és stabil működésből származó árbevétel. Ha ez megszűnik, ha az üzemeltetést más veszi át, akkor a bankhitel felmondásra kerülhet és jöhet a biztosítékok érvényesítése, amely jellemzően a családi ház, vagy lakás és a tulajdonos magánszemély készfizető kezessége.

Nem akarunk kitérni részletesen sem a magántulajdon szentségére, sem a hatósági ármegállapítás törvényi kereteire és elveire, sem a jogbiztonságra, mert biztosak vagyunk abban, hogy gyakorlatias, megoldásra törekvő tárgyalással – ahogy a koronavírus-járvány elmúlt majd’ két évében mindeddig sikerült – most is tudunk gyors és hatékony megoldást találni az érintett vállalkozók problémájára. A megoldás lényege az, hogy ne egyedül a magyar üzemanyag-kiskereskedő vállalkozások viseljék a hatósági ármegállapítás terheit, hanem – ha az valóban társadalmi érdek – a társadalom több csoportja és az állam is vállaljon szerepet benne!

Ilyen megoldás lehet például az, hogy a nagykereskedelmi ár alakulásához kötjük a hatósági kiskereskedelmi ármaximumot, így egy minimális nyereséget biztosítva a vállalkozóknak a fennmaradáshoz. Meg kell vizsgálni az érintett vállalkozói kör – jellemzően magyar kkv-k – számára kárenyhítő juttatás biztosításának a lehetőségét a veszteség, árbevétel, forgalmazási mennyiség arányában. Megvizsgálandó a nagykereskedelmi ár maximalizálásának lehetősége is, hogy ne csak a kiskereskedelem kisvállalkozói viseljék a terheket, hanem a tőkeerős nagykereskedő is részt vállaljon benne.

Az ármaximálás átmeneti idejére kedvezményes pénzügyi lehetőséget is lehet biztosítani az érintetteknek (pl. kamatmentes áthidaló hitel, pl. a Széchenyi Kártya Program keretében). Kiegészítő, de rendkívül fontos eszköz lehet az is, hogy – a kiszámíthatóság és kalkulálhatóság kedvéért, a bizonytalanság elleni fellépésként – deklarálásra kerülne, hogy a mostani intézkedés nem hosszabbodik meg ismételten, vagy ha igen, akkor a benzinkutasok a veszteségeikért ellentételezést kapnak.

A fenti eszközöket kiegészítheti adó- és járulék-kedvezmény is, a vállalkozás és alkalmazottjai tekintetében, a vállalkozók kitartását erősítendő, az elbocsájtásokat megelőzendő.

A fenti megoldási javaslatok egymással kombinálva is megvalósíthatók és nyitottak vagyunk további ötletekre is.

Bízunk abban, hogy a gazdasági kormányzat nem hagyja magára az árstop miatt a megszűnés szélére került kisvállalkozókat: ezért akarunk tárgyalni és megegyezni!

Perlusz László, a VOSZ főtitkára

A Bajban vannak a benzinkutak, a VOSZ a terhek megosztását javasolja bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A hazautazás a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás. Azaz a napi munkába járás mellett a hétvégi hazautazás is beletartozik a munkába járás fogalmába.

A munkába járás azt jelenti, hogy a munkavállaló naponta utazik a lakóhelyéről a lakhely szerinti település közigazgatási határán kívül eső munkahelyére, valamint, ha a településen belül nem tudja megoldani sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel.

Mindehhez igénybe vehető akár légiközlekedés is, azonban a munkáltató által fizetett költségtérítés maximumát évről-évre a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közleménye határozza meg.

A február 17-én megjelent friss közlemény szerint a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja 2022-ben 41.760 forint.

A helyi utazás nem minősül munkába járásnak, így a helyi bérlet árát a munkáltató nem köteles megtéríteni.

Fotó: Envato

A Kiderült, mennyit adhat idén a munkáltató a munkába járáshoz bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A program során a pénzügyi támogatás mellett intenzív képzés és mentorálás is vár a legkreatívabb ötletgazdákra – közölte a Nemzeti Tehetség Központ.

Három témakörben várják a jelentkezéseket:

• Újrakezdés címszó alatt arra kíváncsiak a szervezők, milyen ötlet alkalmas a koronavírus utáni időszak újratervezéséhez.
• A Generációs összefogás témakörre olyan elképzeléssel jelentkezhetnek a pályázók, amely a fiatalok és az idősebb generáció közötti párbeszéd kiépítésében segít.
• Online vagy offline címszó alatt pedig a valódi és a virtuális tér közti határt és az azok közötti átjárást keresik.

Pályázni technológiai alapú termék- vagy szolgáltatásötlettel lehet, akár kezdetleges tervekkel is. A programba 20 pályázó kerül be, akik személyre szabott mentorálást kapnak. A kéthónapos, intenzív workshopok és mentorálás során egyebek mellett cégépítési ismeretekről, csapatépítésről, a befektetők sikeres megnyeréséről, a pénzügyi tervezésről, a sales- és marketing-folyamatokról is bővíthetik ismereteiket a résztvevők.

A programba bejutott összes innovátor bruttó 3 millió forint kezdőtőkével alapozhatja meg vállalkozási ötletét.

A kéthónapos folyamatot záró, júniusi Demo Day eseményen emellett két résztvevő elnyerheti a bruttó 5 millió forintos jutalmat is.

Az ösztöndíjprogramra április 1-jéig lehet benyújtani a pályázatokat: egy üzleti koncepcióban kidolgozott ötletet és egy kétperces videót, amelyben a jelentkezők bemutatják eddigi szakmai útjukat és további szakmai céljaikat. Indulhatnak egyénileg a vállalkozó szelleműek, de lehetőségük van bevonni társakat is.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Akár 8 millió forintot is érhet egy jó ötlet – támogatás a vállalkozó szellemű fiataloknak bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.