Hogyan lett a legértékesebb egyben a láthatatlan tudás is? Sokáig egyszerű és tényszerű volt a jelentkezés. A minél több diploma, a minél több szakmai tapasztalat, annál jobb esélyeket jelentett az álláspiacon. Mára ez a logika már nem vagy nem úgy működik. A munkaadókat már kevésbé érdekli az, hogy mit tud a jelentkező. Persze, fontos tényező, de azon felül sokkal fontosabb az, hogyan működik a dolgozó. Ma már szükséges olyan soft skillek megléte, amelyek komoly hatással lehetnek a teljesítményre.

Számít, de nem látszik

A modern munkakörnyezetben három készség emelkedik ki különösen, amelyre a modern kori világunkban nagy szükség van, amelyet a World Economic Forum is meghatározott: az alkalmazkodóképesség, az empátia és az, hogy mennyire gyorsan fejlődünk az új területeken.

Igen ám, csakhogy ezt hogyan lehet objektíven mérni? És mindezt papírral igazolni? A paradox helyzet éppen ebben van, hogy szükség van rá, de nem tudjuk hitelesen bizonyítani meglétüket.

Önéletrajz, mint szűrő vagy torzító

Az önéletrajz készítésekor úgy működünk, mint ahogyan korábban is tettük. Bemutatjuk az iskolai végzettségünket, a szakmai tapasztalatunkat és gyakorlatunkat, megemlítjük a konkrét eredményeinket, amelyeket már elértünk. Szinte mindig ugyanazokat a már-már kisékké alakuló készségeket említjük meg, bármilyen pozícióra történő jelentkezéskor. Ha pedig túl általánosnak véljük, akkor inkább eltüntetjük ezeket a sorokat. A végeredmény azonban így egy olyan CV, amely már a folyamat elején megakaszthatja a kiválasztási folyamatot, hiszen nem jelennek meg a kompetenciák.

A bizonyíthatatlanság problémája

A soft skillek egyik legnagyobb problémája nemcsak az, hogy nehéz leírni őket – pláne nem rövid mondatokban –, hanem az, hogy nehéz hitelesen bizonyítani is. Bárki beleírhatja az önéletrajzába azt, hogy jó csapatjátékos, gyorsan tanul és kiválóan kommunikál, de nincs mögötte semmi, amivel mindezt alá lehet támasztani. A munkaadóknak nincs más választásuk, mint hogy az interjú során személyesen, szituációs kérdésekkel teszteljék a jelentkezőket, vagy próbamunkába vetik be őket, hogy meggyőződjenek a valóságról. A valóság itt csap arcon, hiszen a legfontosabb készségekről csak a folyamat későbbi részében lehet lerántani a leplet.

Hogyan kommunikáljuk azt, ami nem mérhető?

Az biztos, hogy nem jelzők mennyiségében van a válasz, hanem a kompetenciák megemlítése után arra kell kitérni, hogy mikor és milyen formában volt erre a jelentkezőnk szüksége. Sőt, nem árt képet mutatni arról is, hogy a készség használata után mi lett annak az eredménye.

Azaz fontosak a kompetenciák, de még fontosabb az abból következő eredmények felsorakoztatása és annak felismerése, hogy ezen az úton milyen fejlődést ért e.

Láthatóság, mint új készség

A jövőben az új kompetenciák is mások lesznek. Nem feltétlenül az új technológia ismerete és használata jelenti a legnagyobb előnyt, hanem az, hogy tudjunk érthetően kommunikálni és felismerjük a saját működésünket. Vagyis nem az számít, hogy milyen kompetenciák vannak a birtokodban, hanem hogy hogyan tudod azokat megmutatni, láthatóvá tenni.

Szerző: R. M.
Kép forrása: Pexels

A A láthatatlan kompetenciák paradoxona bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A szakma, amit nem lehet pótolni: ilyen az ápolók, egészségügyi dolgozók jövője

Az ápolók különböző területein dolgozók iránt várhatóan továbbra is nagy lesz a kereslet a következő években, egészen legalább 2034-ig az előrejelzések szerint. Az egészségügyi ágazatban a foglalkoztatás összességében gyorsabban bővülhet az átlagnál, ami azt jelenti, hogy ezen a területen hosszabb távon is stabil lehetőségek várhatók. Különösen nagy igény lesz a magasabb képzettségű szakemberekre, például a speciális végzettséggel rendelkező ápolókra, altatással foglalkozó szakemberekre és szülésznőkre. Ezekben a munkakörökben a növekedés kiemelkedően gyors lehet.

Villanyszerelők

Amikor elmegy az áram vagy probléma adódik az elektromos hálózattal, a legtöbben még mindig villanyszerelőhöz fordulnak. Ezek a szakemberek elektromos rendszereket, világítást, kommunikációs hálózatokat telepítenek, karbantartanak és javítanak. A villanyszerelők hosszú távon is biztos munkára számíthatnak. A foglalkoztatás ezen a területen várhatóan mintegy 9%-kal nő az átlaghoz képest 2034-ig, ami stabil és kiszámítható pályát jelent a következő évtizedekre nézve is.

Ügyvédek nélkül sem világ a világ egyelőre

A jogászokra a jövőben is szükség lesz, hiszen sokféle helyzetben segítenek eligazodni a szabályok között, például ingatlanügyeknél vagy válás esetén. Ezen a területen a munkahelyek száma várhatóan mérsékelten, de folyamatosan nőni fog az évtized során, így a jogászi pálya hosszabb távon is biztos megélhetést kínálhat. A jogi környezet folyamatosan változik, ezért a jogászok munkája nemcsak megmarad, hanem alkalmazkodik is az új kihívásokhoz, amelyekkel szembe kell néznünk a jövőben.

Még egy szakma, ami fejlődni fog: szoftverfejlesztők is kellenek

A szoftverfejlesztők előtt rengeteg lehetőség áll a következő években: 2034-ig kifejezetten gyors, mintegy 15%-os növekedés várható ezen a területen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy évente körülbelül 129 200 új állás nyílhat meg az Amerikai Egyesült Államokban szoftverfejlesztők, minőségbiztosítási szakemberek és tesztelők számára. De ez egy olyan pálya, ami hazánkban és Európában is elengedhetetlen. Ez jól mutatja, hogy az informatikai irány továbbra is az egyik legkeresettebb és legdinamikusabban fejlődő terület marad.

Marketingmenedzserek

A marketingmenedzserek feladata, hogy népszerűsítsék a termékeket, szolgáltatásokat és magát a céget, valamint felkeltsék az emberek érdeklődését irántuk. Kulcsszerepet játszanak abban, hogy egy vállalkozás elérje a célközönségét és növelje a bevételeit. A jelenlegi adatok szerint a következő években is nagy szükség lesz ilyen szakemberekre. A reklám, promóció és marketing területén dolgozók foglalkoztatása várhatóan körülbelül 6%-kal nő 2034-ig, ami átlagban nagyon jót jelent.

Összességében jól látszik, hogy bár a világ és a technológia folyamatosan változik, vannak olyan területek, amelyek hosszú távon is biztos megélhetést kínálnak. Azok a foglalkozások, amelyek emberi tudást, kreativitást vagy speciális szakértelmet igényelnek, várhatóan a jövőben is keresettek maradnak.

Forrás: AOL

Kiemelt kép: Freepik

A 5 szakma, ami biztosan túléli a következő 20 évet is bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az álláskeresés hosszú ideig ember által vezérelt folyamat volt. Az önéletrajzok, az interjúk, a személyes benyomás, a beszélgetések mind más személyekkel közös interakciók voltak. Az utóbbi években azonban csendben megváltozott a játékszabály. Ma már nemcsak HR-eseknek írunk, hanem algoritmusoknak is.

Az úgynevezett ATS-rendszerek (Applicant Tracking Systems) és mesterséges intelligenciával működő szűrők ma a jelentkezések nagy részét ezek már döntik el az első körben. Ez azt jelenti, hogy az önéletrajzok zöme el sem jut az emberekig, mert az automatizált rendszerek kiszűrik azokat.

Amikor az önéletrajz már nem rólad szól

Nem is olyan régem még azt tanácsolták, hogy mutassuk meg, kik vagyunk. Ám változott a világ és ma már inkább az a kérdés, hogy mit ért meg belőlünk az algoritmus?

A jelentkezők kulcsszavakat halmoznak, struktúrákat másolnak, és optimalizált mondatokat írnak azért, hogy az algoritmus felfedezze őket. Ez a folyamat egyfajta alkalmazkodási spirált indít el, mert a jelöltek igazodnak az algoritmusokhoz, az algoritmusok pedig ezekből tanulnak és alkalmazzák a jövőben. Ez a jelenség ettől a ponttól kezdve már nemcsak technológiai, hanem pszichológiai tényező is.

Optimalizált ember születik

Az AI-alapú kiválasztás hatással van az álláskeresőkre, ugyanis elkezdünk optimalizált verzióként működni. Azaz szeletálunk, finomhangolunk és az önéletrajz már kulcsszavakra, épül, trendekhez igazodik. Időközben pedig egyre távolabb kerülhet a valós személytől. Ezzel kapcsolatosan már kutatásokat is végeztek, amelyek arról számoltak be, hogy az AI-alapú kiválasztás növeli az állásra jelentkezők bizonytalanságát és szorongását, mert nem világos, milyen szempontok alapján zajlik az értékelésük. Ez a bizonytalanság pedig csak erősíti azt, hogy még inkább játszmázzanak az algoritmussal.

Láthatatlanság

Itt jön képbe az a nyugtalanító érzés, hogy az álláskeresők egyre inkább láthatatlannak érzik magukat. Ennek előzménye az, hogy az automatizált rendszerek nem adnak visszajelzést és nem is magyarázzák meg a döntéseiket. Nem csoda, hogy a jelentkezőkben csökken az önbizalom és erősödik annak érzése, hogy nem elég jó egy-egy pozícióra.

Hagyományos kiválasztás vs. algoritmus

Vajon teljesen kizárják egymást? Lehet egyszerre hagyományosnak és algoritmus-kompatibilisnek lenni?

Kétségtelenül sokat segít és gyorsít a munkafolyamatokon az mesterséges intelligencia alapú rendszer, de torzíthatnak, hallucinálhatna és a korábbi mintákat erősíthetik. Hiába a gyorsaság, lehet, hogy mégsem feltétlenül a legjobb személyeket választja ki a következő körre.

Új készség a láthatáron

A modern álláskeresésben már számít, hogy algoritmus-érzékenyek vagyunk-e. Vagyis, álláskeresőként megértjük-e az ilyen rendszerek működését, hogy annak megfelelően tudjunk kommunikálni. Ez a készség azonban nem a szakmai tudásunkat mutatja, csupán azt, hogy megtanulunk alkalmazkodni a gépek logikájához.

Vissza az emberhez

Nem kérdés, hogy az AI egyre nagyobb szerepet kap ma már a kiválasztási folyamatban, de a cél nem az, hogy ez teljesen gépiesítve legyen. Az algoritmus segít felgyorsítani az előszűrést, de az emberi döntés még mindig nélkülözhetetlen, így a kettő együtt működhet igazán jól.

Szerző: R. M.
Kép forrása: Pexels

A Algoritmus-kompatibilis személyiség vagy? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Most eláruljuk, hogyan ne csináld meg az önéletrajzod, ha sikeresebb szeretnél lenni az álláskeresésben.

Egy nagy hiba: amikor a bemutatkozás rólad szól, nem a munkáltatóról

Persze fontosak a karriercéljaid, de ebben a szakaszban a toborzót elsősorban az érdekli, hogy a tapasztalatod és a készségeid milyen értéket tudnak teremteni az ő szervezetükben. Az olyan sablonos megfogalmazások, mint például „Kihívást jelentő pozíciót keresek, ahol kamatoztathatom a képességeimet”, inkább rólad szólnak, és nem adnak választ arra, amit a munkáltató tudni szeretne. Ahelyett, hogy egy ilyen céllal indítanál (vagy rögtön a szakmai tapasztalataid felsorolásával kezdenél), érdemes a neved és elérhetőségeid alatt egy rövid, ütős címsorral nyitni. Ez egy egymondatos összefoglaló legyen arról, hogy miért és hogyan illeszkedsz tökéletesen az adott pozícióhoz. Inspirációt gyakran a hirdetés „pozíció célja” részében vagy a bevezetőben találsz.

Ezt követően néhány, az álláshoz igazított felsorolásponttal érdemes folytatni. Minden állítást támassz alá konkrétumokkal: számokkal, eredményekkel, mérhető sikerekkel, és persze fontos az is, hogy ne csak kulcsszavakat használj. Ez a rész egyfajta gyors ellenőrzőlista a toborzó számára, és segít abban, hogy tovább akarja olvasni az önéletrajzodat.

Nem releváns információk, amelyek elvonják a figyelmet a lényegről

Ma már nincs szükség arra, hogy a teljes lakcímedet, az összes eddigi munkahelyedet vagy a hobbijaid hosszú listáját beleírd az önéletrajzodba. A toborzók gyorsan átfutják az anyagokat, és minél több oda nem illő részlet szerepel benne, annál könnyebben elsikkadnak a valóban fontos információk mellett. Ha szeretnél kitűnni, arra fókuszálj, ami tényleg számít: miért vagy te a legjobb döntés az adott pozícióra, amire jelentkeztél. Használd a hirdetésben szereplő kulcsszavakat, és építsd be őket természetesen az önéletrajzodba.

Amit érdemes beletenni:

• A neved, végzettséged, telefonszámod és e-mail címed
• LinkedIn-profilod linkje
• A pozícióhoz szorosan kapcsolódó szakmai tapasztalat
• Korábbi vagy eltérő munkák csak akkor, ha jól mutatják a fejlődésedet vagy hasznos készségeket adtak
• Önkéntes munka vagy hobbi, ha kapcsolódik a munkához vagy fontos készségeket mutat

Amit hagyj ki:

• Teljes lakcím – bőven elég a város, vagy az, hogy nyitott vagy a költözésre
• Referenciák – ezeket később kérik, nem kell előre feltüntetni
• A plusz helyet inkább arra használd, hogy a legjobb eredményeidet és sikereidet emeld ki.

Hiba lehet a túl bonyolult formázás is, mert nehezebben átlátható lesz az önéletrajz

Az oszlopok, grafikák, szövegdobozok és ikonok elsőre jól mutathatnak, de könnyen összezavarhatják az önéletrajzokat szűrő rendszereket , így előfordulhat, hogy a jelentkezésed már azelőtt kiesik, hogy egyáltalán bárki látná a saját szemeivel. A legfontosabb szempont az átláthatóság: amikor egy toborzó ránéz az önéletrajzodra, gyorsan és logikusan tudjon benne eligazodni. A kétoszlopos megoldás például kifejezetten nehezen olvasható. Bár kreatív területeken beleférhet egy látványosabb megjelenés, a legtöbb esetben az egyszerűség a nyerő.

Használj letisztult betűtípust (például Arial, Tahoma vagy Verdana), a félkövér kiemelést pedig csak mértékkel, főként címsoroknál és pozícióneveknél használd. Kerüld a hosszú, egybefüggő szövegtömböket. Fogalmazz tömören: mondj minél többet minél kevesebb szóval, és bontsd az információt könnyen átlátható felsorolásokra. Egy pozíción belül nagyjából 5–6 pont bőven elegendő, egyszerű jelölésekkel. De ne aggódj az üres helyek miatt sem, ugyanis a jól tagolt, „szellős” elrendezés segít abban, hogy a legfontosabb információk azonnal kiemelkedjenek.

Ne felejtsd el, hogy az önéletrajzod az első benyomás rólad, és erre csak néhány másodperced van. Ha elhagyod a felesleges elemeket, és a tiszta, lényegre törő megjelenésre koncentrálsz, jelentősen növeled az esélyed arra, hogy behívjanak állásinterjúra, és tiéd legyen akár az az álommunka is, amit nagyon szeretnél.

Forrás: Your Tango

Kiemelt kép: Freepik

A 3 hiba, ami miatt a legtehetségesebb emberek is elbukják álmaik állását bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az egyik legfontosabb tipp, hogy legsürgősebb feladatokkal kezdj

Az első dolog, amit minden munkanap elején megtehetsz, hogy rangsorolod a teendőidet, majd a lista segítségével csinálsz egy fontossági és sürgősségi sorrendet. Tehát először a leglényegesebb dolgokra fókuszálsz. Ez azért is jó, mert megtapasztalhatod, hogy a kihívást jelentő vagy kulcsfontosságú feladatok teljesítése után nő a lendületed és az energiaszinted, ami hozzájárul ahhoz, hogy a nap további részében is hatékony maradj.

Oszd kisebb részekre a nagy projekteket

Ha egy nagyobb feladat túl megterhelőnek tűnik, érdemes kisebb egységekre bontani. Ezt megteheted úgy, hogy meghatározod a főbb mérföldköveket. A rövidebb idő alatt teljesíthető részcélok kijelölése átláthatóbbá és kezelhetőbbé teszi a folyamatot. Emellett a haladás nyomon követése is könnyebbé válik, ami hosszabb távon fenntarthatja a motivációt.

Fontos tipp, hogy ügyelj arra: minél kevesebb dolog vonja el a figyelmedet

A figyelmet elterelő dolgok felismerése és visszaszorítása segít abban, hogy jobban tudj koncentrálni és hatékonyabban haladj. Érdemes például kikapcsolni a telefonos és egyéb eszközök értesítéseit. Az is jó megoldás lehet, ha olyan alkalmazásokat használsz, amelyek ideiglenesen letiltják azokat az oldalakat, amelyek könnyen elvonják a figyelmedet, például a közösségi médiát. Gyakran görgeted az Instagramot vagy a TikTokot? Munkaidő alatt egy időre szabadulj meg tőlük! Ha pedig otthonról dolgozol, kapcsold ki a tévét, ha túlságosan zavar, és sokkal érdekesebbnek tűnik a munkádnál.

Legyenek rövid szüneteid

Ahelyett, hogy megszakítás nélkül próbálnál mindent elvégezni, tervezz be rövidebb pihenőket a nap folyamán. Például minden ledolgozott óra után tarthatsz egy ötperces szünetet. Ilyenkor felállhatsz, nyújtózhatsz egyet, tölthetsz magadnak egy kávét, vagy tehetsz egy rövid sétát. Az ilyen kisebb megállók segítenek felfrissülni, így könnyebben megőrizheted az energiaszintedet és a motivációdat a nap során.

Hallgass zenét

A zene javíhatja a koncentrációdat, de nem mindegy mit hallgatsz. Érdemes lendületes, szöveg nélküli dallamokat választani, mert ezek kevésbé vonják el a figyelmet. Készíthetsz például egy lejátszási listát instrumentális feldolgozásokból, klasszikus zenékből vagy meditációs hanganyagokból. A binaurális ütemek hallgatása – amelyek különböző frekvenciákat használnak – szintén segíthet a figyelem erősítésében és a memória fejlesztésében.

Összességében a hatékonyabb mindennapok kialakítása nem egyik napról a másikra történik, hanem tudatosan felépített szokások eredménye. A kisebb lépések, mint a feladatok priorizálása, a nagyobb célok felosztása, a zavaró tényezők csökkentése, a rendszeres szünetek beiktatása és a megfelelő háttérzene kiválasztása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy könnyebben lendületben maradj. Próbáld meg ezeket a tippeket beépíteni a rutinodba, és néhány hét elteltével levonhatod a következtetéseket.

Forrás: Indeed

Kiemelt kép: Freepik

A 5 működő tipp, hogy leküzd a lustaságot a munkahelyeden bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Fontos jel, ha állandóan halogatod a felkelést

Ha minden reggel többször is lenyomod a szundi gombot, és egyáltalán nincs kedved bemenni dolgozni, az sokat elárul. Ha már nem lelkesít az, amit csinálsz, nehéz a legjobbat kihozni magadból. Pedig jogod lenne ahhoz, hogy legalább néha örömmel indulj el munkába, még hétfőn is. Az is sokat számít, hogy nem csak fáradtságról van szó: ha kötelességből jársz be nap mint nap, az hosszú távon könnyen érzelmi kimerüléshez vezethet.

Úgy érzed, hogy nem tudsz hova fejlődni

Ha előrelépésre vagy váltásra vágysz, de nap mint nap ugyanazokat a feladatokat végzed, és nem látsz lehetőséget a fejlődésre, érdemes elgondolkodnod. Lehet, hogy a cég mérete vagy felépítése egyszerűen nem támogatja a hosszú távú céljaidat. Ha rendszeresen kimaradsz olyan lehetőségekből, amiket megérdemelnél, próbáld jelezni az igényedet, vagy nézz körül máshol, ahol jobban kibontakozhatsz. Elengedhetetlen, hogy magadat helyezd előtérbe, és felismerd, ha valahol nem kapsz esélyt arra, hogy fejlődj, valamint megmutasd mit tudsz valójában.

Nem jössz ki a főnököddel, sőt akár nárcisztikus lehet

Ha a vezetőd nárcisztikus, az hosszú távon nagyon megterhelő tud lenni. Maradhatsz és próbálhatod kezelni a helyzetet, de egy ilyen légkörben könnyen háttérbe szorulhatsz, főleg ha nincs mögötted erős támogatás a cégen belül. Nem véletlen, hogy sok ilyen személy kerül vezető pozícióba, de ez nem jelenti azt, hogy neked ezt el kell viselned. Ha tartósan rosszul érzed magad miatta, érdemes elgondolkodni a váltáson. Egy támogató munkakörnyezet a testi-lelki egészségedre is jó hatással lehet.

Egy jel lehet az is, ha láthatatlannak érzed magad

Ha a főnököd, a kollégáid vagy a döntéshozók rendszeresen megfeledkeznek rólad, az hosszú távon a karriered rovására mehet. Fontos, hogy láthatóvá tedd a munkádat, és megmutasd, miben vagy jó, különben könnyen háttérbe szorulsz. Ha viszont úgy érzed, hiába teszel bele energiát, mégsem értékelnek igazán, érdemes elgondolkodni egy olyan munkahelyen, ahol jobban megbecsülik a tudásodat és a hozzáállásodat. Nehéz beismerni, ha valahol egész egyszerűen nem tudunk dűlőre jutni a vezetőséggel és a munkatársakkal, de fontos, hogy ne maradj tehetetlen.

Az van benned, hogy a munkahelyeden elbuksz

Ha gyakran azt érzed, hogy nem teljesítesz jól, vagy nem felelsz meg az elvárásoknak a jelenlegi állásodban, az nagyon megterhelő tud lenni. Ennek oka lehet a visszajelzés hiánya, túl magas elvárások, vagy egyszerűen az, hogy ez a munka nem neked való. Pedig mindenkinek van értéke és olyan képessége, amit máshol jobban meg tud mutatni. Ha hosszú ideje rosszul érzed magad, és nincs sikerélményed, érdemes elgondolkodni a váltáson, mert ezzel nemcsak magadnak, hanem a környezetednek sem teszel jót.

Nem könnyű meghozni a döntést, főleg ha régóta ugyanazon a helyen dolgozol, és sok minden odaköt. De ha ezek a jelek ismerősek, érdemes őszintén szembenézni azzal, hogy valóban jó helyen vagy-e. A munka nemcsak kötelesség, hanem az életed fontos része is. De éppen ezért jogod van ahhoz, hogy ne csak elviseld, hanem jól is érezd magad benne.

Forrás: Your Tango

Kiemelt kép: Freepik

A 5 csendes jel, hogy ideje felmondanod, még akkor is, ha sok éve ugyanott dolgozol bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Nem a yachtokról van szó, hanem a szabadságról

Az idősebb generációk számára a korai nyugdíj gyakran azt jelentette, hogy keményen dolgoznak, félretesznek, majd később nyugodt, kényelmes életet élnek. A Z generációnak ez kevésbé a luxusról, inkább a mozgástérről szól. A lojalitás a mai modern világban már nem mindig jelent biztonságot. Amikor tehát a korai „nyugdíjról” beszélünk a Z generáció esetében, akkor ők valójában a pénzügyi függetlenséget keresik: azt a lehetőséget, hogy határokat húzhassanak és szünetet tartsanak a munkában anélkül, hogy anyagi gondokkal kellene küzdeniük.

A Z generáció tagjai közül sokan kiégtek

Sok Z generációs már most kimerültnek érzi magát, pedig még alig kezdtek el dolgozni. A versengő iskolarendszer, a fizetetlen gyakornoki munkák, a mellékállások és a személyes márka építésének nyomása már jóval azelőtt elkezdődött, hogy ők igazán megértették volna, mit jelent felnőttnek lenni. A 40 éves kori visszavonulás gondolata nem feltétlenül a munka elkerüléséről szól, hanem arról, hogy ne kelljen évtizedeken át tartó kiégésben élniük. Nem a munkát utálják, hanem azt az elképzelést, hogy a túlterheltség állandóvá válik az életükben.

A gazdaság is hatással van erre a trendre

Közben a gazdasági valóság is ráerősít minderre. Az albérletek drágák, a saját lakás sokaknak egyre elérhetetlenebbnek tűnik, a diákhitelek pedig hosszú időre velük maradnak. Az egyes ágazatok gyorsan változnak, a mesterséges intelligencia pedig folyamatosan alakítja, mit jelent a biztos munkahely. A Z generáció pontosan érzi ezt a bizonytalanságot, ezért egyre gyakrabban kerül szóba a korai befektetés, a passzív jövedelem és a több bevételi forrás kiépítése. A korai „nyugdíj” így már nem felvágásnak hat, hanem inkább egy tudatos biztonsági lépésnek egy kiszámíthatatlan világban.

A laza élet nem jelent egyet a lustasággal

Sokan azt gondolják, hogy a Z generáció egyszerűen nem akar dolgozni. Pedig az, hogy valaki a nyugalmat választja a folyamatos nyomás helyett, nem egyenlő a felelősség kerülésével. A „soft life” szemlélet sokkal inkább arról szól, hogy nem tekintik értéknek a folyamatos küzdelmet. Nem akarják idealizálni a napi 12–14 órás munkát. Amikor a korai „nyugdíjról” beszélnek, valójában inkább az idő feletti kontrollról van szó: hogy legyen idejük pihenni, utazni, akár pályát váltani, vagy egyszerűen létezni anélkül, hogy állandóan a teljesítmény miatt szoronganának. Ez valójában egy egészséges felfogás, ami sokkal jobb hatással van a mentális egészségre.

Nem nyugdíj kell, hanem rugalmasság

Sok fiatal valójában nem egy hosszú, 40 évesen kezdődő „nyugdíjas életet” képzel el. Inkább arra vágynak, hogy szabadabban alakíthassák az életüket: dolgozhassanak a világ bármely pontjáról, kipróbálhassák milyen szabadúszónak lenni, vagy időnként hosszabb szünetet tarthassanak a pörgősebb időszakok között. Az a régi elképzelés, hogy valaki megállás nélkül dolgozik a 60-as évek közepéig vagy végéig, és csak utána kezd el igazán élni, számukra már idejétmúltnak tűnik. Nem későbbre akarják halasztani az örömöt, hanem inkább az életük során szeretnék egyenletesebben megélni: dolgozni pár évig, aztán megállni egy kicsit, feltöltődni, majd új lendülettel továbblépni.

A Z generáció másképp definiálja a sikert

Régen a siker egy egyenes út volt: lépésről lépésre haladni a ranglétrán, egyre többet keresni, majd kényelmesen nyugdíjba vonulni. A Z generáció számára viszont a siker mást jelent. Inkább anyagi biztonságot szeretnének úgy, hogy közben a mentális egészségük is rendben legyen. A fiatalabb korosztály számára egyértelműen fontosabb az értelmes munka, mint a hangzatos pozíciók, és az is, hogy legyen elég szabadságuk nemet mondani. Ha a siker már nem csak a karrierépítésről szól, akkor a nyugdíj fogalma is átalakul: nem egy végcél lesz, hanem egy állapot, ahol a pénz már nem irányít minden döntést.

Tehát igen, a Z generáció valamilyen formában szeretne korán nyugdíjba menni, de nem azért, mert kerülik a munkát. Inkább lehetőségekre vágynak, valamint arra, hogy legyen jogunk szabadon dönteni. Úgy akarnak dolgozni, hogy közben ne érezzék csapdában magukat, továbbá pihenhessenek anélkül, hogy bűntudatuk lenne. korai nyugdíj ennek a vágynak a legerősebb jelképe. Nem az ambíció hiányáról szól, hanem arról, hogy ne a kimerültség legyen az élet ára.

Kiemelt kép: Freepik

Forrás: India Times

A Korai nyugdíjazást szeretne a Z generáció? Itt az igazság bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A munka világa irtózatos tempóban változik. Az új technológiák, a mesterséges intelligencia-eszközök, az átalakuló munkafolyamatok miatt alkalmazkodnunk szükséges. Felmerülhet bennünk a kérdés: ha már most alig jut idő valamire, akkor hogyan lehetne belezsúfolni a mindennapokba a tanulást?

Erre kínál gyakorlati megoldást a mikrotanulás, a rövid, fókuszált, napi 10–15 perces tanulási blokkok beépítése a mindennapokba.

A mikrotanulás

Ez egy olyan tanulási forma, amely kis egységekben, koncentrált figyelemmel történik. Jelentheti ez egy rövid szakmai cikk elolvasását, egy 10 perces videó megnézését, egy szoftver új funkciójának kipróbálását.

A módszer alapja a rendszeresség, ami sokkal fontosabb, mint az intenzitás. A napi 15 perc egy év alatt több mint 90 órányi tudatos fejlődést jelent.

Hatásfok

A rövid tanulási blokkok nem terhelik túl az agyat, és nem igényelnek komoly előkészületet, így a tanulás mentális fenntartása hatékonyabb.

Napi 15-20 percet könnyebben szán az ember magára, a fejlődésére, mint egy többórás kurzusra.

A kisebb egységek gyorsabb visszajelzést biztosíthatnak, ami igen motiváló lehet. Akár a reggeli kávé mellé is beilleszthető napi rutinná válhat.

Napi 15 perces rutin

A mikrotanulásnak az is a lényege, hogy ne akarj mindent és egyszerre tanulni. Ehhez döntsd el, hogy mely készség fejlesztése a legfontosabb számodra. Ha a fókusz megvan, akkor tűzz ki fix időpontot a tanulásra. A technika akkor válik szokássá, ha konkrét időponthoz kötöd. A hatékonyság érdekében vess be online kurzusplatformok, podcastokat, belső vállalati tudásanyagokat.  A hatékonyág érdekében az új ismeretet még aznap érdemes kipróbálnod.

Ez a tanulási módszer nem passzív tartalomfogyasztást jelent. A céltudatos fejlődéshez szükséges lehet a jegyzetek készítése, a rendszeres visszatekintés, az önértékelés. Érdemes valamilyen célhoz kötni a tanulási rutint (sikerült elsajátítani azt, amit szerettél volna?).

Versenyelőny

A legfontosabb készség manapság a tanulási képesség. A gyors technológia fejlődést a hagyományos képzési rendszerek kevésbé tudják követni. Aki képes önálló, strukturált tanulási rutint kialakítani, az nyerhet most hosszú távon.

Szerződés: R. M.
Kép forrása: Pixabay

A A mikrotanulás, mint új karrierszokás bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A rendezvényen való beszélgetések, interjúk alapján az állásbörze továbbra is fontos találkozási pont a cégek és a munkavállalók között, de a szerepe jóval túlmutat a klasszikus jelenléten. A kiállítók nem egyetlen célcsoportra fókuszáltak: a mérnöki, HR-, marketing-, pénzügyi és IT-területek mellett ugyanúgy megjelentek a technikusi, operátori, logisztikai és csoportvezetői igények is.

Ez önmagában is fontos visszajelzés a piac állapotáról. A vállalatok nem egy-egy pozícióra keresnek embereket, hanem sok esetben teljes szervezeti keresztmetszetben toboroznak. Az egyik cégnél 75 nyitott pozícióról esett szó, máshol 150–300 közötti állománnyal számolnak a karrieroldalon, és olyan szerepkörök is megjelennek, amelyek egyszerre kívánnak szakmai tudást, rugalmasságot és gyors alkalmazkodást.

Az állásbörzék tehát olyan teret jelentenek manapság, ahol a cégek tesztelhetik, hogyan reagál a piac az ajánlataikra, a jelöltek pedig közvetlenül érzékelhetik, milyen irányba tolódnak el a munkáltatói elvárások.

Nincs egyetlen munkaerőpiac, többféle valóság létezik egymás mellett

Az egyik legfontosabb tanulság, hogy ma már nem lehet egységesen beszélni a munkaerőpiacról. Más logika szerint működik a fehérgalléros keresés, más szerint a kékgalléros toborzás, és megint más szerint azok a munkakörök, ahol a cégek részben kész jelölteket, részben pedig fejleszthető embereket keresnek.

A szellemi területeken erősen látszik a nyelvtudás, az adatkezelés, az IT-affinitás és az üzleti szemlélet felértékelődése. A termelő vállalatoknál közben továbbra is hangsúlyos a nagy volumenű, gyakorlati működést támogató toborzás, de ott is egyre fontosabbá válik a rugalmasság, a változástűrés és a csapatba illeszthetőség.

Ami talán a legbeszédesebb, hogy a jelentkezőszám önmagában már nem mindenhol probléma. Van olyan cég, ahol kifejezetten sok pályázó érkezik. A valódi kihívás inkább az, hogy a jelentkezőből mennyire lesz valóban működő munkatárs.

Szélesedő kereslet: már nem egy-egy pozícióról, hanem teljes működésről beszélünk

A jó jelölt ma nemcsak szaktudást hoz, hanem hozzáállást is

Putnoki László Tamás, a RESRG Automotive HR Generalistája fogalmazta meg a legerősebb gondolatot ebben a témában. Szerinte komoly pluszt jelent, „ha valaki proaktívan áll a feladatokhoz, és nem problémánként látja az egyes kihívásokat, hanem feladatként, amiket meg kell oldani”. Hozzátette azt is, hogy „rendkívül fontos az is, hogy valaki csapatban gondolkozzon”.

Ez a néhány mondat pontosan leírja, hogyan változott meg a munkáltatói szemlélet. A cégek ma már nem egyszerűen végrehajtókat keresnek, hanem olyan embereket, akik kezdeményeznek, felelősséget vállalnak, és nem torpannak meg az első nehézségnél.

A csapatban gondolkodást pedig nem mellékes soft skillként kezeli, hanem a munkavégzés alapfeltételeként. Ez arra utal, hogy sok cégnél ma már az egyéni tudás önmagában kevés, ha nincs mögötte együttműködési készség.

A nyelvtudás és a digitális affinitás egyre több munkakörben alapelvárás

Szabó Gerda, a Ford Business Solutions Talent Acquisition Specialist munkatársa hangsúlyozta, hogy a jelentkezők kiválasztásánál kiemelt szerepet kap a nyelvtudás. Az angol nyelv magas szintű ismerete alapelvárás, emellett azonban a vállalatnál különösen nagy értéket képvisel a német nyelvtudás is. Mint elmondta, egyre nagyobb hangsúly kerül a digitális és informatikai kompetenciákra. A technikai készségek közül előnyt jelent például a Python és az SQL ismerete, valamint a mesterséges intelligenciához kapcsolódó alapvető tudás.

Ez túlmutat a klasszikus „jó, ha beszél nyelvet” gondolkodáson. Sok helyen nem kiegészítő előnyként jelenik meg a nyelvtudás, hanem a munkavégzés egyik alapfeltételeként. Ugyanez igaz a digitális, adatkezelési és technológiai affinitásra is: a modern irodai és üzleti szerepkörök egy részében ezek már nem specialista extrák, hanem a munkakör természetes részei.

Szabó Gerda azt is jelzi, hogy a fehérgalléros munkakörökben egyre jobban összemosódnak a hagyományos szakmai határok. A HR, a sales, a pénzügy vagy az after sales területek sem mentesek már az adatvezérelt, technológiailag támogatott működéstől.

A csapatba illeszthetőség sok helyen már a szakmai tudással egy súlycsoportban van

Több standnál is az a visszajelzés fogadott, hogy ha valaki szakmailag megfelel, akkor talán a második legfontosabb szempont az, hogy meglegyen a csapatba való beilleszthetősége, és hogy a jelölt milyen személyiséget képvisel.

Ez azért különösen érdekes, mert egy olyan korszakban vagyunk, ahol a kiválasztás nem kizárólag a szakmai kompetenciákra épül. A cégek egyre tudatosabban figyelik azt is, hogy az új ember hogyan működik majd a meglévő közegben. Képes-e ellátni a feladatát, hogyan kommunikál, hogyan kapcsolódik másokhoz, és mennyire lesz fenntartható a közös munka.

A személyiség, a beilleszthetőség és a működési stílus felértékelődése arra is utal, hogy a vállalatok pontosan tudják, hogy egy rosszul kiválasztott kolléga sokszor többe kerül, mint egy hiányzó technikai részkompetencia.

Nem mindenhol kész embert keresnek

Lucsko Dávid azt mondta, hogy náluk a technikusi pozíciók nagy része betanítható, és bármilyen végzettséggel, vagy akár végzettség nélkül jöhet hozzájuk akárki, betanítják őket. Ez a gondolat azért különösen fontos, mert éles ellenpontja annak a munkaerőpiaci narratívának, amely szerint a cégek kizárólag kész, minden feltételnek megfelelő jelölteket akarnak. Itt kifejezetten nyitott modell látszik: ha van motiváció és működő hozzáállás, a szakmai alapok egy része házon belül is felépíthető.

A szakember ugyanakkor azt is világossá tette, hogy a tapasztalatot igénylő szerepkörökben már más típusú elvárások kerülnek előtérbe. Ott nagyon agilis, változástűrő embereket keresnek, mert a vállalat bővül és átalakul. Vagyis a piac egyik fontos tanulsága az, hogy a betaníthatóság és a magas alkalmazkodóképesség nem ellentétei egymásnak, hanem két különböző válasz ugyanarra a kihívásra.

AI helye a toborzásban

A cégek nyitottak a mesterséges intelligenciára, de nem technológiai lelkesedésből, hanem akkor, ha az valóban gyorsít, egyszerűsít vagy tehermentesít. Az AI tehát jelenleg nem a recruiter helyére érkezik, hanem inkább a recruiter mellé.

Szabó Gerda elmondása szerint tesztelik az AI-megoldásokat, és úgy látják, ezek főként az időigényesebb előszűrési feladatokban segíthetnének. Ugyanakkor világosan kimondta, hogy az interjúztatásban annyira fontos a humán faktor, hogy azt még nem szívesen engednénk át teljesen egy AI-nak.

A vonzerőt a teljes juttatási csomag adja

A fizetésen túl a cégek többsége kiemelte a munkába járási támogatást, a cafeteriát, a képzési és nyelvi lehetőségeket, de akadtak olyan elemek is a juttatási csomagokban, mint 13. havi fizetés, a masszázs- és gyógytornásznapok.

Ez a felsorolás jól mutatja, mennyire összetetté vált a munkáltatói ajánlat. A cégek a bérverseny mellett élethelyzeteket próbálnak támogatni: bejárást, egészséget, tanulást, napi komfortot és hosszabb távú megtartást. A juttatások tehát a munkáltatói márka egyik legfontosabb építőkövei.

Fejvadászok az állásbörzén

A JOBVERSE jelentőségét nemcsak a kiállítók száma vagy a meghirdetett állások mennyisége mutatja meg, hanem az is, hogy HR tanácsadók, fejvadászok is ellátogatnak rá.

„HR vezetőként és a Jobcapital fejvadászaként az állásbörze számomra nem egy esemény a naptárban, hanem a piac valódi lüktetése. Miért tartom elengedhetetlennek, hogy ott legyünk a forgatagban? Azért, mert a mi munkánk akkor kezdődik, amikor a szokásos sablonmegoldások véget érnek. Az előadásokon és a folyosói beszélgetésekben halljuk meg azokat a finomhangokat, amik a holnap elvárásait alakítják. Mi foglalkoztatja a munkavállalókat? Milyen dilemmákkal küzdenek a cégek? A digitális toborzás világában felértékelődik a valódi találkozás. Egy-egy spontán szakmai beszélgetés többet mond bármilyen CV-nél vagy LinkedIn profilnál. A mi jelenlétünk a két oldal között van. Segítünk a jelölteknek eligazodni a lehetőségek között, a partnereinknek pedig hiteles képet festünk arról, mi történik épp a jelöltpiacon. A Jobverse kiváló alkalom arra, hogy lássuk a legújabb employer branding trendeket és technológiai megoldásokat, amiket aztán beépíthetünk a Jobcapital mindennapjaiba is.”
– mondta Révész Tímea a Jobcapital HR managere,

A toborzás minőségi játék lett

Az állásbörze egy olyan terep, ahol a vállalatok és a jelöltek egymás működéséről kapnak gyors, őszinte és gyakorlati visszajelzést. A cégek egyszerre keresnek tudást, hozzáállást, rugalmasságot, nyelvi és digitális készségeket, miközben egyre tudatosabban építik a saját ajánlatukat is.

A munkáltatók számára ez azt üzeni, hogy a toborzásban a pontosság, az őszinteség és a valódi értékajánlat dönt. Az álláskeresők számára pedig azt, hogy a szakmai felkészültség mellett a proaktivitás, a csapatban való működés, a tanulási nyitottság és az alkalmazkodóképesség ma már legalább ugyanannyit számít.

Tarnai Attila

A JOBVERSE állásbörze egy valós idejű piaci diagnózis bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A jelenben annyira jellemző gazdasági hullámzások, az átalakuló iparágak, a mesterséges intelligencia egyre nagyobb térnyerése miatt a munka világa kiszámíthatatlanabb. Ez a bizonytalanság gondolkodásra és cselekvésre készteti az embereket. Fő szempont a biztonság, ezért is foglalkoznak egyre többen azzal, hogy tudatos karrierbiztonsági párnát építsenek maguk köré.

Karrierbiztonsági párna

A kifejezés azt jelenti, hogy olyan tudatos lépések összességét tesszük meg, amelyekkel csökkentjük egy esetleges munkahelyváltás, leépítés vagy piaci változás kockázatát. Azaz koránt sem arról van szó, hogy titokban másik munkahelyet keresünk, hogy a bizonytalan pozíciónkból menekülni tudjunk. Ez inkább egy stratégiai és a jövőt megcélzó gondolkodásmód, amely megnöveli az ember mozgásterét és a piaci értékét is. Hogyan építhetjük ki?

A piacképességhez mérten

A karrierbiztonsági párna alapja a naprakész tudás. Ha az adott szakterület, amelyen dolgozunk, gyorsan változik, akkor a rendszeres készségfejlesztés kulcsfontosságú lehet. A készségek fejlesztése, az pari trendek nyomonkövetése, a folyamatos önfejlesztés most kincset érhet. A cél nem az, hogy mindenhez értsünk, hanem hogy a kompetenciáink relevánsak maradjanak.

Láthatóság kiépítése

Becsülendő, ha valaki a jelenlegi munkahelyén azt elérte, hogy a munkatársai, a vezető elismerik a munkáját, de nagy korlát ez, ha nem tudja máshol is érvényesíteni mindezt. A láthatóság érdekében érdemes tudatosan jelen lenni szakmai platformokon, részt venni webináriumokon. Nem nagyzolás megosztani a szakmai eredményeket, a gondolatokat, hanem ez a bizalomépítés és a karrierbiztonság párna alapja lehet. Ha úgy ismerik meg az embert, mint hiteles személy a szakmájában, akkor annak is nagyobb az esélye, hogy a lehetőségek megtalálják.

Aktív szakmai kapcsolatokat

Ne akkor kapálózzunk, amikor segítségre van szükségünk. Vagyis ne csak akkor kezdjünk kapcsolatokat keresni, amikor már baj van, hanem tartsuk a kapcsolatot a régi munkatársakkal, csatlakozzunk szakmai körökhöz.  

Több lábon állás

Előnyt jelent, ha több mindenben jártasok vagyunk. A karrierbiztonsági párna egyik fontos alkotóeleme lehet az, ha van alternatív bevételi forrásunk is. Lehet ez akár egy mellékállás, egy mellékprojekt, szabadúszó megbízások elvállalása. Bármi, ami a fő munkakörünkön túli bevételt lehetőségét kínálja. Mindez nemcsak anyagi biztonságot nyújthat, hanem bővítheti a tapasztalatainkat is.

Saját piaci érték

Nagy előnyt jelent az, ha tisztában vagyunk a saját értékeinkkel. Ehhez azonban az szükséges, hogy időnként átnézzük az álláshirdetéseket, a jelenlegi fizetési sávokat. Érdemes időt szánni az önéletrajz felfrissítésére még akkor is, ha egyáltalán nem szeretnénk új állást keresni.

Ezek a lépések nem a pesszimizmus tükreként állnak egybe, hanem az önmenedzsment része, a jövő tudatos építése, a versenyben maradás feltétele. A karrierbiztonsági párna a belső biztonságérzet növeléséről szól.

Szerző: R. M.
Kép forrása: Pexels

A Építs karrierbiztonsági párnát magadnak bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.