japánok, munka, alvas, motivacio
Fotó: Freepik

A japánok tényleg alszanak munka közben?

H I R D E T É S

A vállalati kultúra szinte egy országban sem egyezik, és vannak olyanok, amelyek kitűnnek a többi közül. Ami egyes országokban teljesen normális, az a világ másik végén elfogadhatatlannak számíthathat. A japánok például azt vallják, hogy szundítani a munkaidő közben a kemény munka és az elszántság jele.

Mindnyájan megszoktuk, és ismerjük saját országunk munkával kapcsolatos szokásait. Mi azonban most bemutatunk különböző országokat, melyek szokásai teljesen különböznek miénktől. Elsőként jöjjenek a japán szokások! A szundítás hatalma.

A munkahelyi szundítás jelenségét inemuri-nak hívják Japánban, aminek jelentése, jelen lenni alvás közben. A japánok ugyanis azt vallják, hogy szundítani munkaidő közben a kemény munka és elszántság jele.

Még biztatnak is

Nyugaton elaludni munka közben – hát még egy megbeszélésen – szégyellnivaló jelenség, ami az önuralom hiányát jelenti. Azonban Japánban, a munkaadók még biztatják is munkavállalóikat erre a tevékenységre. Persze nem mindenkit. Ha valaki új a cégnél, nem ajánlott elaludnia az első heteiben, hisz így nem tudja kimutatni elszántságát vezetőinek. Viszont minél feljebb van valaki a ranglétrán, annál többet aludhat. Egy másik érdekessége az inemuri elnevezésének jelentéséből ered. Attól függetlenül, hogy valaki alszik, kötelessége rögtön észnél lenni, ha a munka a jelenlétét követeli.

Tisztelet és koktél. Igen, tényleg koktélt írtunk!

A japánok nagy hangsúlyt helyeznek a tisztelet kimutatására. Például a liftből való ki- és beszállás sorrendje sosem kérdés, annak érdekében, hogy megadják a kellő tiszteletet, mindig a vendégek és a felettesek az elsők. Nagyon kedves szokás továbbá az irodai dolgozók között, hogy ha valaki elmegy nyaralni, mindenképpen hoz magával az adott település, vagy ország nevezetes ételéből a munkatársainak. Ezzel mutatják ki kollégáiknak, hálásak azért, hogy tartották a frontot, míg ők kikapcsolódni voltak.

Az irodában dolgozóktól elvárt, hogy munkatársaikkal időnként elmenjenek egy koktélokkal egybekötött vacsorára, ezt a jelenséget nomikai-nak hívják.

Az egyik legérdekesebb napi rituáléjuk a cég mantrájának szavalása, vagy éneklése. Ez elengedhetetlen része a reggeli teendőiknek. Vannak olyan munkavállalók is, akik eközben gyakorlatokat is végeznek. Ennek a szokásnak az a célja, hogy a dolgozókat felrázzák az aznapi munkanapra. 

munkakultura, motivacio, fonok, japan
Fotó: Envato

A japán főnök a kör közepén ül

Egyre elterjedtebb Japánban az, hogy a cégek saját konditermekkel látják el irodáikat, melyeket dolgozóik munkaidejükben használhatnak mikor úgy ézik, szükségük van egy kis testedzésre. Ha valakinek aznap nincs kedve egy izzasztó edzéshez, nyugodtan az aznapi ruhájában maradhat, sőt, még egy túlméretezett papucsot is biztosítanak dolgozóiknak, amit ráhúzhatnak a cipőjükre, hogy még azt se kelljen levenni. Japánban egyre elterjedtebb az obeya-seido ami a nyitott, egylégterű irodát jelenti. Azonban itt a dolgozók íróasztalai nincsenek alacsony falakkal elválasztva. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az asztalok kör alakban vannak összetolva, és minden kör egy bizonyos részlegét képviseli a cégnek.

Ennek célja a munkatársak közötti kommunikáció megkönnyítése.

A cég vezérigazgatói az iroda középen ülnek, így ha bárkinek kérdése van, bármikor felteheti azt, és persze így a vezető is láthatja azt, hogyan dolgoznak beosztottjaik.

munkakultura, motivacio, fonok, japan
Fotó: Envato

Tárgyalás: rang alapján, lépésről lépésre

Japán a szabályok országa, főleg akkor, ha munkáról van szó. Vannak olyan szabályaik, amelyek azonosak Ázsia többi országával, mint például, hogy

egy megbeszélésen rang alapján határozzák meg azt, ki hova ül.

Egyébként a japánok tárgyalás kultúrájára is érdemes kitérni, ugyanis nem hétköznapi. A bevett szokásuk szerint akár saját, akár idegen országban vannak, a tárgyalásokat először azokkal az alacsonyabb beosztású emberekkel kezdik el, akik részt vettek az adott projektben, majd, ha a megbeszélések első részén túl vannak, jönnek azok a középrangú menedzserek, akik a releváns szektorok irányításáért felelnek, és leváltják az előbb említett dolgozókat. Amikor a tárgyalások vége felé járnak, jönnek a senior ügyvezetők, akik meghozzák a végső döntést, vagy aláírják a megegyezést. Ez a fajta tárgyalás bosszantó lehet más nemzetek számára, hisz ez a stílus megköveteli a megfontoltságot, alaposabb felkészülést és türelmet, ami által a tárgyalások száma nagyobb lesz az átlagosnál.

Szerző: Schneider Charlott
Fotó: Envato

H I R D E T É S