A flow közkedvelt téma lett a mindennapokban, egyre többen szeretnénk megtudni, hogyan lehet elérni a boldogságnak azt a szintjét, amely tökéletes élményt biztosít számunkra. 

A flow-élmény sokak számára ismert fogalom, amelyet a magyar származású Amerikában élő pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály írt le először. Csíkszentmihályi rendkívül sikeres embereket (pl. művészeket, sportolókat, kutatókat) tanulmányozott, amikor felismerte, hogy mindannyiukban van valami közös. Az igazán nagy teljesítmény akkor következik be, amikor belépnek a zónába, egy áramlásszerű állapotba, amit Csíkszentmihályi végül flow-nak nevezett el.

A flow-élményt Csíkszentmihályi kilenc jellegzetességgel írta le, amelyeket előzményekre és következményekre lehet bontani, bár a két kategória közötti különbség nem mindig egyértelmű.

Mi kell a flowhoz, hogyan tudunk eljutni ebbe a vágyott állapotba?

Először is kellenek hozzá világos célok. Ezek a célok vonatkozhatnak rövid távon az adott tevékenységre, és persze hosszabb távon a végső célra, amelyhez az adott tevékenység kapcsolódik. Másodszor szükséges, hogy a kihívások és a képességek egyensúlyban legyenek egymással. Harmadszor a flow- élmény létrejöttét segíti, ha azonnali és egyértelmű visszajelzést tudunk kapni a teljesítményünkre. Vegyünk egy példát erre: amikor egy sportoló gyakorol egy mozdulatot, világos célokkal rendelkezik. Rövid távon el akarja sajátítani a mozdulatot, ami majd végül segíteni fogja abban, hogy a riválisai fölé kerekedjen. Olyan mozdulatsort kell választani, amelyet nem tud könnyen teljesíteni (a képességek nem jóval magasabbak a kihívásnál), de teljesíteni tud (a kihívás nem jóval magasabb a képességeknél). Ez a szűk tartomány a flow-csatornája: a kihívásainkat mindig igazítanunk kell a képességeinkhez.

Így lehet, hogy a tegnap még flow-t okozó tevékenység ma már unalommal tölt el minket, vagy ami holnap potenciálisan flow-t okozhatna ma még szorongással jár. Azt, hogy a sportoló közelebb kerül-e a kívánt célhoz vagy neki magának, vagy valaki másnak (pl. egy edzőnek) ellenőriznie kell és azonnal egyértelmű visszajelzést kell adni róla.

A flow-t kiváltó három tényező egyszerűen hangzik, mégis gondoljunk bele, hogy hányszor áll elő ez a konfiguráció a saját életünkben: hány olyan alkalom van, amikor egy tevékenységgel kapcsolatban határozott célunk van, az éppen megmozgatja a képességeink határát és a teljesítés sikerességéről azonnali visszajelzést kapunk? Ha ez a hármas előáll, akkor van esély arra, hogy flow-ba tudjon kerülni valaki.

A flow állapotot Csíkszentmihályi hat jellegzetességgel írta le: a flow során jellemző a fókuszált figyelem, az időérzékelés torzulása, az én-tudat eltűnése, a maximális kontrollérzet, az az érzés, hogy csak a jelen létezik, és hogy a tevékenység, amit végzünk teljes mértékben belülről motivált.

Ebből a leírásból jött az áramlat kifejezés is: belefeledkezve a teljesítménybe az optimális élmény egyúttal optimális teljesítményhez is vezet, szólt a Csíkszentmihályi-féle alaptétel. Habár azóta a legmagasabb szintű teljesítmény elérésére vonatkozóan vannak alternatív elképzelések, az nem kétséges, hogy a flow átélése mind a pozitív érzések, mind a teljesítmény szempontjából előnyös.

Nem véletlen, hogy a flow elmélet szétterjedt, és végül a „hétköznapi” foglalkozásokkal és tevékenységekkel kapcsolatban is létjogosultságot nyert.

Lehet, hogy kinek-kinek a saját szakmájában egy élsportolóhoz képest kevésbé megragadható a három flow-t kiváltó tényező (világos célok; képességek és kihívás aránya; azonnali és egyértelmű visszajelzések), mégis, ha tudatosítjuk magunkban ezek fontosságát, nagyobb eséllyel tudunk a növekedés útjára lépni.

Ahogy említettem már, a flow előzmények és az állapotot kísérő következmények nem teljesen elválaszthatók egymástól. Többen úgy érvelnek, hogy például a belső motiváció nem a flow-t kíséri, hanem megelőzi a flow-t: csak olyan tevékenységgel kapcsolatban kerülhetünk a zónába, amivel kapcsolatban eleve rendelkezünk belső motivációval.

A szenvedély ritka árucikk ma mind az oktatás, mind a munka világában

A probléma az, hogy ez a sajnálat és vágyakozás olyan viselkedésekkel társul, amelyek teljes mértékben ellentmondanak a flow-nak. A fókuszált figyelem ugyanis szintén olyan tényező, ami jellemző a flow állapotára, de közben előzményként, kiváltó tényezőként is működik. A flow-t átélő emberek tanulmányozásában közös pont volt az, hogy ezek az emberek képesek voltak egy tevékenységre hosszú időn keresztül energiát áldozni, maximális figyelmet szentelve a helyzetnek.

Ezt kulcsfontosságú megérteni a flow szempontjából: ha valaki állandóan ki-belép egy helyzetből, párhuzamosan több dolgot csinál egyszerre, vagy egyik tevékenységről a másikra ugrál, annak nagyon kevés esélye van a flow átélésére.

Erre jó példák a fent szereplő egyetemisták, akiknek a többsége az előadás elején elkezdi nyomkodni a telefonját vagy a munkatársak, akik tízpercenként ránéznek az e-mailjeikre.

A flow élmény meghódította a világot, mert az emberek megértették, hogy mennyire jó ebbe az állapotba kerülni, áramlani. Kevésbé került fókuszba az, hogy a flow elérése kemény munka. Aki flow-ba akar kerülni, annak ugyanis szüksége lesz világos, konkrét célokra, a képességeinek és a kihívásnak a helyes felmérésére, azonnali és egyértelmű visszajelzésekre, belső motivációra és fókuszált figyelemre. A lényegi mondanivalóm az, hogy a flow-ra nem érdemes várni, mert végül ugyanúgy nem érkezik meg, mint Godot a híres darabban, a flow-ért tenni kell.

Szerző és szakértő: Dr. Szabó Zsolt Péter, munka- és szervezetpszichológus, Worri

#munkaegeszseg #boldogsag #flow #teljesitmeny #lelkiegeszseg