Sok szakma megköveteli, hogy rugalmasan gondolkodjunk és improvizáljunk egész nap – de az állandó nyomás akadályozhat bennünket a találékonyságban. Aki állt már nyilvánosság előtt, egészen biztosan megtapasztalta, hogy a szorongás, a félelem, a nyomás lebénítja az elme kreativitását. A tudomány az elmúlt években kezdte vizsgálni az ún. kreativitási szorongást, ami erőteljesen korlátozhat bennünket az alkotásban. Ugyanakkor léteznek módszerek, amelyeket bárki, szinte minden munkahelyen alkalmazhat, hogy csökkentse, kezelje kreativitási szorongását, és képes legyen eredeti és innovatív gondolkodásra.

A kreativitási szorongás skálája

A kreativitási szorongás fogalma Ian Lyons (Georgetown Egyetem) kutatójának nevéhez fűződik, aki az emberek számoktól való félelmét vizsgálta. Köztudott, hogy a matematikát sokan nehezebbnek, megterhelőbbnek tartják más tudományokhoz képest. Ezt a félelmet vizsgálva dolgozta ki a washingtoni kutatócsoport a matematikai szorongási skálát, illetve vizsgálták a félelmek okait és következményeit.

Megállapították, hogy a fokozott szorongás csökkenti a teljesítményt, és visszatartja az embereket attól, hogy olyan lépéseket tegyenek, amelyek javíthatják teljesítményüket.

A Lyons egyik végzős hallgatója, Richard Daker kezdte vizsgálni, hogy az alkotói folyamattal kapcsolatos félelmek hogyan befolyásolják az emberek eredeti és innovatív gondolkodási képességét. Lyons és Adam Green kreativitáskutatók kidolgoztak egy pszichológiai skálát, és arra kérték a kutatásban résztvevőket, hogy értékeljenek különféle, számukra szorongást keltő helyzetet, jelölve a megélt szorongás mértékét 0-tól (egyáltalán nem) 4-ig (nagyon).

Az alanyok a következő helyzeteket nevezték meg:

• Kreatív megoldást kell találni egy problémára
• Egyedülálló módon kell létrehozni valamit
• Újszerűen kell gondolkodni valamiről
• Improvizálni kell

Összehasonlításképpen a résztvevőknek értékelniük kellett a szorongást, amelyet olyan helyzetekben éreztek, ahol nem volt szükség kreativitásra:

• Pontosan úgy kell megoldania a problémát, ahogyan megtanították erre
• Pontosan követni kell egy már bevált módszert
• Előre rögzített rendszer szerint kell gondolkodni
• Gondosan követni kell az utasításokat

Daker megállapította, hogy az embereknek az eredeti gondolkodást és rögtönzést igénylő feladatokkal kapcsolatos aggodalmai általában korrelálnak egymással. Tehát, ha valaki a rögtönzést stresszesnek találta, nagyobb valószínűséggel szorongott attól is, ha újszerű perspektívából kellett gondolkodnia, vagy a probléma megoldásának eredeti módját kellett keresnie.

A vizsgálat megállapította azt is, hogy a kreativitási szorongás különálló entitás, amelyet konkrét helyzetek váltanak ki, és nem emberek általános stresszszintjét tükrözik.

Az eredmények alapján elmondható – írja David Robson, az Intelligencia csapdája című könyv szerzője, , hogy a magas kreativitás-szorongású emberek ritkábban számoltak be jelentős eredményekről a képzőművészet, a zene, az írás, a dráma vagy a gasztronómia területén.

A bizonytalanság okozta stressz

Daker vizsgálata többek között Ross Anderson, az Inflexion oktatási tanácsadó cég vezető kutatójának érdeklődést is felkeltette, aki az említett skálával vizsgálta a tanárok járványra adott válaszait.

Anderson rámutat, hogy ebben a szakmában rugalmas gondolkodásra és improvizálásra van szükség szinte a nap minden percében. A járvány okozta kihívások – a beleértve a távoktatást – a végsőkig tesztelték ezeket a képességeket.

A tanárok körében készített felmérés, amit a 2020 tavaszi iskolabezárás idején készítettek megállapította, hogy a kreativitási szorongás előrejelzést adott a tanárok általános jóllétéről is. A nagyobb kreatív szorongással küzdő pedagógusnak általában sokkal nagyobb stresszt okozott ebben a bizonytalan időszakban az, hogy folyamatosan új és ötletes módszereket kellett kitalálniuk azért, hogy fenntartsák a diákok figyelmét.

Anderson kutatásai hangsúlyozzák azt is, hogy a kreativitási szorongás a hagyományos művészetek mellett számos egyéb munkahelyen is korlátozó tényező lehet.

A kezelés

Daker szerint energiaforrásként is lehet tekinteni a félelemmel vagy szorongással járó izgalomra. “A cél az, hogy a szorongás hasznos legyen számodra” – mondja.

Más kutatások azt találták, hogy a „kifejező írás” – amely során az érintett leírja a stresszes élmény előtt a kapcsolódó nehéz érzéseit – megnyugtathatja az idegeket, jó stratégia lehet a a kreativitásban is.

Hasznos lehet a kreatív gondolkodás gyakorlása olyan környezetben is, ahol nincs túl nagy tét – javasolja Daker.

Anderson szerint a kreatív szorongás csökkenthető, ugyanakkor valószínű, hogy a szorongás bizonyos szintje elkerülhetetlen a kreatív folyamatoknál – az újítás szükségszerűen magában hordozza az elutasítás és a kudarc kockázatát. De ha megtanulunk együtt élni a félelemmel, csodákra lehetünk képesek.

#hr #onismeret #kreativitas #kutatas