A koronavírus komoly bélyeget nyomott ránk. Aki nem veszítette el a munkahelyét és megoldható volt a home office, az a szerencsések közé tartozott. Akik viszont a pandémia miatt veszítette el az állását, annak még a munkakeresés terén is új kihívásokkal kellett szembenéznie. Ám nemcsak a munkát keresőknek volt feladva a lecke, hanem a HR-eseknek, a munkaadóknak is. A tömeges elbocsátások és sok munkakereső legalább akkora gondot jelentett, mint most, a munkaerőhiány. A korlátozások időszakára jellemző volt ugyanis, hogy megnövekedett a munkanélküliek aránya, de munkakínáló oldalról azt tapasztalták, hogy közülük csak kevesen és nehezen vehetők rá a váltásra, ráadásul az elrugaszkodott bérigények is tovább fokozták a nehézséget.

Az ember alapvetően a biztonságra törekszik és ez igaz a munkában is. A Covid után ez fokozottan érvényesült. Sokan veszítették el a munkájukat, a másik, munkáltatói oldalon pedig megerősödött a munkaerőhiány. Egy-egy pozíció sikeres betöltetéséhez, vagyis a megfelelő jelentkező megtalálásához akár szakember vagy fejvadász bevetése is szükséges volt.

A koronavírus időszakában kezdődő home office lehetőség sokak állását mentette meg, ugyanakkor ez a munkavégzési forma egy kívánalommá is minősült. Sok jelölt kimondottan keresi az olyan álláshelyeket, ahol a heti 1-2 nap vagy még több home office-ban, távmunkában valósítható meg. Habár már rég visszatért az élet a Covid előtti kerékvágásba, a hibrid munkavégzés igénye nem tűnt el, sőt.

Hallani arról, hogy mekkora a munkaerő hiánya, de ez nem csak mendemonda. Egyre több területen jelentkezik a szakképzett munkaerő hiánya. A koronavírus válsága után egy újabb krízist él meg a munkaerőpiac és ennek a végét még egyáltalán nem látni. A hiányzó munkaerőt közfoglalkoztatás keretén belül próbálják megoldani sok helyen. Egy-egy szektorban azonban a dolgozók hiánya már termelést korlátozó tényezővel is bír és ez függ attól is, hogy az ország mely régiójáról van szó. Egyes területeken ugyanis még magasabb a munkaerőhiány.

Hazánkban a feldolgozóipar vezető szerepet tölt be, ezzel ellentétben a mezőgazdaság és a szolgáltató szektor még nem tudta magát visszatornázni a Covid előtti időszakhoz. A HR Portál egy viszonylag friss felmérése szerint az általa, állásokat keresők és kínálók számára működtetett oldalon azt tapasztalták év elején, hogy több, mint 10 %-kal esett vissza a jelöltek keresése betöltetlen pozíciókra. A legtöbb állásajánlat Pest, valamint a Győr-Moson-Sopron vármegyeiket várja, listahajtóként Tolna és Békés vármegye kullog, de az országban, csak az interneten 30 ezernél is több álláshirdetés várta a jelentkezőket.

Az elemzésből az is kiderül, hogy megállt a munkaerőkeresés az informatika terén és ugyanez tapasztalható pénzügyi és mérnöki területen. Ugyanakkor megnőtt a kereslet a gyártásban és a kereskedelemben dolgozók iránt. 

Szintén a koronavírus hozadéka, hogy minden korlátozás feloldása mellett is fontos szerepet kaphat az online interjúztatás. Tehát bátran lehet strandpapucsban és rövidnadrágban a gép előtt ülni, ha a felső ruházat elegáns, egy felvételi elbeszélgetéshez méltó. 

Megéri-e jelen lenni és megmutatni magunkat az állásbörzén? Ha munkát szeretnél találni, ha be szeretnél jutni a köztudatba, akkor mindenképp. Választhatsz az online (szintén a koronavírus maradványa, lehetősége) és a személyes jelenléten is. Amennyiben feltett szándékod az elhelyezkedés, úgy mindenképp jegyezd fel a naptáradba: HVG Állásbörze 2024. április 17-19., amelyre ne felejts el regisztrálni!

A Érdemes kilátogatni az állásbörzére? Mit mondanak az elemzések? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.