Az első negyedévben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 508 300 forint volt. Vagyis 21 százalékkal nőtt éves összevetésben, ilyen mértékű növekedésre az elmúlt 15 évben nem volt példa – emelte ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi tájékoztatójában.

Az első negyedév

A Munkaerőpiaci folyamatok I. negyedév című tájékoztató szerint a keresetek növekedéséhez nagyban hozzájárult a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása (az úgynevezett fegyverpénz). Amely 6 százalékpontot magyarázott az emelkedésből.

A minimálbér emelése

Ezen felül fontos tényező volt még egyebek mellett a minimálbér 19,5 és a garantált bérminimum 18,7 százalékos emelése. Amelynek hatására előbbi havi bruttó 200 ezer forintra, utóbbi pedig havi bruttó 260 ezer forintra nőtt – tették hozzá. Arra is kitértek, hogy a legjobban fizető nemzetgazdasági ág az első negyedévben a fegyverpénz jelentős keresetemelő hatása miatt a közigazgatás volt. Itt meghaladta a 823 ezer forintot a havi bruttó átlagkerese, amely  810 032 forint volt az információ és a kommunikáció, illetve 807 452 a pénzügyi szolgáltatás területén.

Akik a legrosszabbul jártak

A legrosszabbul fizetett nemzetgazdasági ág – 309 ezer forinttal – a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás volt. Azonban a mezőgazdaságban, az építőiparban és a szociális ellátásban dolgozó teljes munkaidősök átlagkeresete is kisebb volt 380 ezer forintnál. Hozzátették, 2022. január-márciusban minden nemzetgazdasági ágban nőtt a bruttó átlagkereset az előző év azonos időszakához képest, az energiaipar kivételével mindenütt 10 százalék felett.

A férfiak fizetése ezért több

A KSH adatai szerint az első negyedévében a férfiak havi bruttó átlagkeresete 24 százalékkal volt magasabb a nőkénél.

A két nem közötti rés a fegyveresek magas szolgálati juttatása miatt nőtt. Arra is rámutattak, hogy az első negyedévben változatlanul a fővárosi székhellyel rendelkező szervezeteknél dolgozók bruttó átlagkeresete volt a legmagasabb, meghaladta a 639 ezer forintot.

A megyék közti differencia

A megyék között a rangsor végén Szabolcs-Szatmár, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megye állt. Ahol az átlagkereset a bruttó 400 000 forintot sem érte el. Az adatok megállapításánál a legalább öt embert foglalkoztató vállalkozásokat, a költségvetési intézményeket és foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteket vették alapul.

Forrás: MTI
Fotó: Freepik

A Most kiderült, ennyivel több a férfiak fizetése a nőkénél bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A bruttó keresetek átlaga január óta először maradt 500 ezer forint alatt és a nettó keresetek átlaga is magasabb volt az előző három hónapban. A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 461 700 forintra becsülhető, 14,3 százalékkal meghaladta a tavaly májusit.

A reálkereset 3,8 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 10,7 százalékos növekedése mellett. A bruttó kereset mediánértéke 397 900 forintot ért el, 14,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 276 000 forint volt, 15,9 százalékkal felülmúlta az előző év májusit.

Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járult hozzá – tette hozzá a KSH. A vállalkozásoknál teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó és nettó átlagkeresete 14,0 százalékkal 506 400, illetve 336 800 forintra nőtt, a bruttó kereset medián értéke 14,3 százalékos éves emelkedéssel 292 900 forint volt.

A feldolgozóiparban 13,8, az építőiparban 15,9 a mezőgazdaságban 16,3 százalékos volt a bruttó keresetek éves emelkedése májusban, összegük – rendre – 492 900 forintra, 376 500, illetve 356 600 forintra rúgott. A költségvetési szerveknél alkalmazottak bruttó és nettó átlagkeresetének éves emelkedése 12,8 százalékos volt, a bruttó 459 200, a nettó 305 400 forintra nőtt. A bruttó medián 405 600 forintnál húzódott, 12,4 százalékkal magasabban a tavaly májusinál. Az oktatásban 16,3, a humán egészségügyben 18,2 százalékos emelkedést mért tavaly május óta a statisztika, amivel a bruttó átlagkereset 459 400, illetve 670 500 forintot ért el, míg a közigazgatásban a védelem és a kötelező társadalombiztosítás területén dolgozók 546 ezer forintos keresete 12,1 százalékkal magasabb a tavaly májusinál.

Az év első öt hónapjában a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 18,5, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 19,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A reálkereset 8,7 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 9,0 százalékos növekedése mellett. A kiemelkedő növekedést elsősorban a honvédelmi és a rendvédelemi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásának februári kifizetése, a fegyverpénz, az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése magyarázzák – jelentette a KSH.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A KSH: közel félmillió volt májusban a bruttó átlagkereset bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 14,8 százalékos emelkedésével és a 9,5 százalékos áprilisi inflációval számolva a reálkeresetek növekedése 4,8 százalékos volt.

A rendszeres bruttó átlagkereset 457 300 forintra becsülhető, 14,1 százalékkal meghaladta az előző év áprilisit.

A munkáltatók teljes körében, azaz az ötnél kevesebb alkalmazottal működő vállalkozásokat is beleszámítva a bruttó átlagkereset 492 ezer forint volt, 15,1 százalékkal több, mint tavaly áprilisban. A bruttó kereset mediánértéke 396 800 forintot ért el, 14,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, a magas nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás), valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járult hozzá – jegyezte meg a KSH.

A vállalkozásoknál 14,5 százalékkal nőttek a bruttó keresetek 523 700 forintra, a költségvetésben 11,4 százalékos emelkedéssel 497 500 forintot értek el, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. A nonprofit szektorban 35,3 százalékos volt a keresetek éves emelkedése, amiben megjelenik annak hatása, hogy augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott át, így az év első felében még jelentős bázishatás érvényesül – magyarázta a KSH.

A bruttó keresetek 15,2 százalékos emelkedésén belül a feldolgozóiparban 11,5, az építőiparban 16,6, a mezőgazdaságban 14,6 százalékkal nőtt az átlagkereset és rendre 500 600 forintot, 380 700 forintot, illetve 363 000 forintot ért el. A pénzügyi, biztosítási szektorban a bruttó átlagkereset áprilisban lépte át először az egymillió forintot, átlagosan 1 075 500 forint volt, 18,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A közigazgatás, védelem; kötelező társadalom-biztosítás területén 9,8 százalékos emelkedéssel 534 100 forintra nőttek a bérek, az oktatásban 16,0 százalékkal 454 100 forintra, az egészségügyben 19,9 százalékkal 673 500 forintra.

Január-áprilisban a bruttó átlagkereset 508 100, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 519 400 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 337 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 349 700 forintot tett ki. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 19,4, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 20,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az év első négy hónapjában mért 8,5 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 10 százalékkal nőttek.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A KSH: több mint félmillió a bruttó átlagkereset bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A 8,5 százalékos márciusi inflációval és a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 17,5 százalékos emelkedésével számolva a reálkereset 8,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, a magas nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás), valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járultak hozzá.

A rendszeres bruttó átlagkereset 459 700 forint volt, 15,5 százalékkal meghaladta a tavaly márciusit.

A bruttó kereset mediánértéke 394 500 forintot ért el, 15,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset mediánértéke 273 700 forint volt, 16,5 százalékkal nőtt a tavaly márciusihoz viszonyítva.

A 74 ezer közfoglalkoztatott nélkül számolt március havi átlagos bruttó kereset 522 300 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó 347 300  forint volt, mindkettő 17,2 százalékkal magasabb a tavaly márciusinál.

A bruttó kereset mediánértéke 14,3 százalékos növekedéssel 400 ezer forint volt márciusban. 

Majdnem 25%-kal emelkedtek a bérek a turisztikai ágazatban, a pénzügyi szektorban több mint bruttó 900 ezer forint az átlagkereset

A vállalkozások körében 16,2 százalékkal nőtt a közfoglalkoztatottak nélkül számolt átlagkereset és bruttó 526 300 forintot ért el, illetve 350 ezer forint volt a nettó értéke. A bruttó kereset medián értéke 388 500 forint volt, 14,3 százalékkal nőtt egy év alatt.

A költségvetési szektorban 507 900 forint volt a bruttó és 337 700 a nettó átlagkereset, 17,2 százalékkal több a tavaly márciusinál, a medián bruttó kereset 430 ezer forint volt 13,6 százalékos emelkedéssel.

Az iparban 15,8, az építőiparban 16,0 százalékos volt a bruttó keresetek éves emelkedése és 538 100, illetve 388 300 forintot mért a KSH. A szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás területén 24,8 százalékos emelkedéssel 316 300 forintra nőtt a bruttó átlagkereset. A pénzügyi, biztosítási szektorban 21,3 százalékos növekedéssel 903 ezer forintot ért el.

A közigazgatás, védelem, kötelező társadalom-biztosítás területén 563 000 forintot ért el a márciusi bruttó átlagkereset, 19,8 százalékkal nőtt, az egészségügyben 665 800 forintot, az oktatásban 453 900 forintot tett ki, ami 23,5 százalékkal, illetve 16,0 százalékkal magasabb a tavaly márciusinál. 

Január-márciusban a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 21,0, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 21,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 508 300, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 519 600 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 338 ezer, a kedvezményeket is figyelembe véve 349 800 forint volt az első negyedévben.

Forrás: MTI / KSH
Fotó: Envato

A A KSH szerint egy év alatt 8,1%-kal nőtt a reálkereset bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Szembetűnő az eltérés a település típusok között e téren. Míg Budapesten 276 ezer Ft (+17%), addig a városokban 204 ezer Ft-ot (+16%), a falvakban pedig 178 ezer Ft-ot (+15%) tett ki ez az érték (a megyei jogú városokban azonban csak 10%-ot). Ennek azonban részben az összetétel hatás az oka, mivel a munkajövedelmet bevallók száma 131 ezerrel kevesebb volt.

Lesújtó adat, hogy 2020-ban (ekkor a minimálbér nettója 107 ezer Ft volt) a települések 12%-án (375 település) 120 ezer Ft alatt, a települések 31%-án 120–160 ezer Ft között, 38%-án pedig 161–200 ezer Ft között volt a nettó kereset.

Tehát a települések 87%-án volt az országos átlag alatt, s csupán 4%-án (119 település) volt 240 ezer Ft felett a havi nettó átlagkereset.

A nagyon alacsony jövedelmű települések ilyen nagy száma rávilágít arra, hogy Magyarországon igen nagy kiterjedésű területek vannak leszakadóban.

A legmagasabb keresetűek egyébként a II. és a XII. kerületben, Telkin és Nagykovácsiban laktak.

A fővárosban (276 ezer Ft), Pest (231 ezer Ft) és Győr-Moson-Sopron (225 ezer Ft) megyékben átlag feletti a keresetek szintje, míg jóval átlag alatti Szabolcs-Szatmár-Bereg (163 ezer Ft), Békés (173 ezer Ft), illetve Nógrád (175 ezer Ft) megyékben. Ugyanakkor a keresetek változása 2019-hez képest közel azonos arányú volt, vagyis legalább a különbségek nem nőttek jelentősen.

Forrás: GKI
Fotó: Envato

* https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qli030b.html

A GKI: alacsonyabb az átlagkereset a KSH számaihoz képest bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az átlagkereset kiugró emelkedéséhez elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása, az úgynevezett fegyverpénz, illetve a már részben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelés járult hozzá

– tette hozzá a KSH.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 445 ezer forint volt, 14,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A fegyverpénz a közigazgatás, védelem, kötelező társadalom-biztosítás területén foglalkoztatottak körében jelent meg, ahol a havi bruttó kereset megközelítette a tavaly februári háromszorosát, 183,6 százalékkal 1 millió 340 900 forintra ugrott az előző havi 512 200 forintról. Ezzel együtt a költségvetési szférában 93,4 százalékkal nőttek az átlagkeresetek és 763 800 forintot regisztrált a statisztika. Ezen belül az oktatásban 16,2 százalékkal, az egészségügyben 32,1 százalékkal 444 200, illetve 669 900 forintra nőttek a bruttó átlagkeresetek, míg a szociális ellátások területén 356 800 forint volt az átlag, 18,2 százalékos növekedéssel.

A vállalkozásoknál 12,2 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése, az előző havi 12,5 százalékos éves emelkedéshez hasonlóan és 477 500 forint volt, míg az átlagos nettó kereset 368 700 forintot ért el. A februári 8,3 százalékos inflációval számolva ez 3,9 százalékos reálbér-emelkedést jelent.

A feldolgozóiparban 11,0 százalékos emelkedéssel 459 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, az építőiparban 349 600 forint, ami 14,6 százalékkal több a tavaly februárinál. A mezőgazdaságban 345 ezer 900 forintos bruttó átlagkeresetet és 13,8 százalékos növekedést mért a KSH. A szálláshely szolgáltatás területén egy év alatt 20,4 százalékkal 304 200 forintra nőtt a bruttó átlagkereset, míg az infokommunikációban 807 200, a pénzügyek és biztosítás területén pedig 733 800 forint volt a februári bruttó átlagkereset az átlagosnál szerényebb 9,9, illetve 5,9 százalékos emelkedéssel.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 31,7 százalékkal nőtt 363 100 forintra. A kedvezményeket, valamint az adó- és járulékmentességeket is figyelembe véve 374 800 forintot ért el, 31,9 százalékkal többet, mint tavaly februárban.

A bruttó kereset mediánértéke 378 100 forint volt, ami 14,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Az év első két hónapjában teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 506 700, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 518 300 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 337 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 348 500 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 22,8, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 23,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 477 200, a költségvetésben 599 700, ami 12,3, illetve 53,5 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Durván emelkedett az átlagkereset, de ennek más oka van bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A keresetek emelkedéséhez a jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés, valamint a részben már előre ütemezett béremelések járultak hozzá.

A bruttó kereset mediánértéke 375 800 forint volt, 13,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a teljes munkaidőben a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állókat számítva, a munkáltatók teljes körét tekintve viszont 15 ezerrel kevesebb 360 800 forint, ami szintén 13,1 százalékos növekedést mutat egy év alatt.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset is 13,7 százalékkal emelkedett 441 900 forintra.

A reálkereset 5,4 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak  7,9 százalékos növekedése mellett. A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 476 800, a költségvetésben 436 200, a nonprofit szektorban pedig 479 300 forintot ért el, ami a vállalkozások körében 12,5 százalékos, a költségvetésben 12,8 százalékos, a nonprofit szektorban 32,1 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A költségvetésben az egészségügyi szakdolgozói béremelésnek, a bírák, ügyészek illetményemelésének, valamint  egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremeléseknek – köszönhető az emelkedés.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási szektorban volt a legmagasabb, 785 200 forint 9,8 százalékos éves növekedéssel, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 22,6 százalékos emelkedés ellenére is a legalacsonyabb maradt 303 300 forint.

A feldolgozóiparban 9,9 az építőiparban 16,6 százalékos volt az éves béremelkedés januárban, de átlagon felüli emelkedést mért a KSH a kereskedelemben 14,0 százalékkal és a logisztikában, azaz a szállítás, raktározás területén 19,8 százalékkal. A humán egészségügyben 28,3 százalékkal volt magasabb az átlagkereset a tavaly januárinál, az oktatásban 13,0 százalékos emelkedést jelentett a KSH.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A A reálkereset 5,4%-kal nőtt egy év alatt bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

De mi is az a tőkejövedelem? Minden befektetett pénzügyi eszközök értékesítése során bevételhez lehet jutni, amennyiben a vételi árhoz képest drágábban adunk el, ez a nyereség. Például veszünk egy adott áron részvényeket vagy kötvényeket, majd magasabb áron adjuk el.

A NAV 2020-as adatai alapján majdnem 266 ezer magánszemély vallott be tőkejövedelmet (pl.: osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből stb. származó jövedelmet) – írja jelentésében a Gazdaságkutató Intézet. Hozzáteszik, ez közel 40 ezer fővel alacsonyabb, mint egy évvel azelőtt, aminek oka, számításaik szerint, feltehetően a koronavírus járvány okozta nehezedő gazdasági környezet volt.

Így is az országos átlag (adó után) 6,75 millió forint/tőkés volt 2020-ban (miközben a nettó éves átlagkereset ekkor a KSH adatai szerint 3,2 millió Ft volt).

Jól tükrözi, hogy a valóságban uralkodó viszonyokat, hogy az összes tőkejövedelem 78%-át a legfelső 11% birtokolja, mintegy 30 ezer ember, akik fejenként 48 millió forint tőkejövedelmet vihettek haza 2020-ban. Hasonlóan a 2019-es adatokhoz, a tőkejövedelmek közel fele Budapesten (35%) és Pest megyében (16%) keletkezett. Szintén magas volt a súlya Hajdú-Bihar megyében (5,5%), míg Nógrád megyének a korábbi adatokhoz hasonlóan egyedüliként volt 1% alatti (0,6%) részesedése.

Ha ennyire sokat hoz, miért nem teszi ezt minden munkavállaló?

Egyrészt nyilvánvalóan rendelkezni kell magasabb, nélkülözhető pénzügyi forrásra. Bár persze „kicsiben” is el lehet kezdeni tőzsdézni, a megtérülés és a kockázat nem lesz egyensúlyban a „befektetett” pszichológiai hatásokkal.

Másrészt szükséges tőzsdei tudás, amely folyamatos figyelmet követel a gazdasági-politikai, sőt, nemzetközi színtéren. És akkor még nem beszéltünk a „pszichológiai alkalmasságról”. Aki egyszer belefog, könnyen addiktívvá válhat. Erről bővebben az alábbi videóban:

Összegezve: a tőkejövedelem realizálása nemcsak pénzügyi mozgástér (mozgósítható vagyon) és speciális tudás kérdése, hanem – nem is kevés – munka, miközben kétségtelenül magasabb haszonnal kecsegtet, mint az egyszerű hétköznapi munkavégzés.

Fotó: Envato

A Kétszer annyi az átlagos tőkejövedelem, mint az átlagbér bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A 6,5 százalékos októberi inflációval számolva a reálkeresteek 1,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A bruttó bérek a vállalkozások körében 6,9, a költségvetésben – az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben – ezt meghaladóan, 9,4 százalékkal nőttek.

A munkáltatók teljes körét tekintve az októberben alkalmazásban állók létszáma 109 ezerrel, 3,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 409 200 forintra becsülhető, 8,4 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A bruttó kereset mediánértéke – aminél ugyanannyian kerestek többet, mint ahányan kevesebbet 350 100 forint volt, 7,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A múlt év első tíz hónapjában 2021. január-októberben a bruttó átlagkereset 428 900, a nettó átlagkereset 285 200 forintot ért el, mindkettő 8,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset 3,7 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,6 százalékos növekedése mellett.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Friss KSH-riport: ennyi volt az átlagbér tavaly októberben bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Szeptemberben a bruttó és a nettó átlagkereset 9,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A növekedés tovább élénkült az augusztusi 8,9 százalék után. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 428 100, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 284 700 forint volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A szeptemberi 5,5 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 3,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve, míg augusztusban 3,8 százalékos volt az éves emelkedés.

A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,0, a költségvetésben ezt meghaladó ütemben 9,4 százalékkal nőttek az egyes területeken kiemelt béremelések miatt. Az előző hónaphoz képest a vállalkozásoknál 0,8 százalékponttal gyorsult, a költségvetésben 1,3 százalékponttal lassult a növekedés üteme.

A bruttó kereset mediánértéke 349 300 forint volt.

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,9 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 406 800 forintra becsülhető, 9,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

A felsőoktatás átszervezése is hatott a számokra

Az iparban átlagosan 7,2 százalékkal, az építőiparban 9,4 százalékkal, a kereskedelemben 7,7 százalékkal voltak magasabbak a keresetek, mint egy évvel ezelőtt, rendre 446 700, 345 700, illetve 397 300 forintot értek el. A szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás területén 9,8, az infokommunikáció területén 9,3 százalékkal nőttek a keresetek és 272 600, illetve 714 400 forintra rúgtak átlagosan. Az egészségügyben 36,7 százalékos emelkedéssel 542 400 forintra nőtt a közfoglalkoztatottak nélkül számolt átlagkereset, míg az oktatásban 385 ezer forinton állt szeptemberben, ami 7,1 százalékos növekedést mutat.

A nonprofit szervezeteknél kimutatott 19,5 százalékos keresetemelkedés jórészt a felsőoktatási intézmények tulajdonformájában történt augusztusi változásokkal magyarázható.

Az év első kilenc hónapjában 8,3 százalékkal nőttek a közfoglalkoztatottak nélkül számolt átlagkeresetek, a bruttó 439 300 forintot, a nettó 292 100 forintot ért el. A vállalkozásoknál 7,8, a költségvetési szerveknél 9,6, a nonprofit szervezeteknél 10,6 százalékos volt a keresetek emelkedése a múlt év január-szeptemberével összevetve. A bruttó mediánkereset 9,3 százalékkal 344 500 forintra nőtt.

Az alkalmazásban állók létszáma tavaly szeptemberhez viszonyítva 130 ezerrel, 4,5 százalékkal nőtt a közfoglalkozatottak nélkül, velük együtt 121 ezeres, 4,0 százalékos volt a létszámnövekedés – derül ki a KSH adataiból.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A A statisztika szerint 9,1 százalékkal nőttek a keresetek – a te béred melyik sávba tartozik? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.