A negyedik ipari forradalom gyökeres átalakulást hoz a munkaerőpiacon. Az okosrobotok, a tanuló algoritmusok általános terjedése nemcsak a gyártósor mellett állók, de az egyetemi végzettségűek állásait is fenyegetik. Egyre több cég dönt úgy, hogy a humán erőforrás helyett inkább a technológiába invesztál. A McKinsey globális elemzése szerint 2030-ig globálisan 400-800 millió munkahely szűnhet meg a robotizáció miatt.

A munkahelyek „dehumanizálása már el is indult”. Az MSN portál újságírói mindezt már a saját bőrükön érzik, miután a tulajdonos Microsoft úgy döntött, hogy a hírek szerkesztését emberek helyett algoritmusokra bízza. A cég közlése szerint a hírek kiválasztását, szerkesztését és megjelenítését robotok is el tudják végezni. Szingapúr például robotkutyákat vetett be, hogy a vírus idején betartassa a távolságtartási és csoportosulási szabályokat az állampolgáraival.

Az emberek 75−90 százalékát az életrajzuk alapján utasítják vissza, miközben az önéletrajz és a korábbi munkatapasztalat jelzi előre legkisebb sikerrel a jelölt alkalmasságát és a későbbi beválást. Számos multinacionális vállalat használja a Pymetrics mesterséges intelligencián alapuló toborzási eszközt.

Az eszköz segítségével a toborzás első két körét teljesen automatizálták, előbb egy online képességmérő játéksorozatot játszik végig a jelölt, majd egy mesterséges intelligencia vezérelt online állásinterjún vesz részt. A személyes interjú csak a harmadik körben következik.

Agilitás 2.0: fókuszban a megújulás

A VUCA (Volatile, Uncertain, Complex, Ambiguous, azaz gyorsan változó, kiszámíthatatlan, bonyolult, bizonytalan) világ AVICA (Agile, Value-oriented, Inspiring, Collaborative, Appreciative, azaz agilis, értékvezérelt, inspiráló, együttműködő, elismerő) vezetőket igényel. Az agilis vezető a szervezetre nem egy statikus objektumként tekint, hanem egy dinamikus, feladat- és emberorientált vállalat felépítését tűzi ki célul. Az eddigi feladat-, teljesítmény- vagy eredményfókusz után a jövő „agilis” vállalatainak menedzsmentrendszereiben a megújulási képesség kerül előtérbe.

A McKinsey 2500 amerikai vállalat körében készített felméréséből kiderül, hogy az agilis modell bevezetésén szervezeti szinten már a cégek 40 százaléka dolgozik. Többek közt agilis modell működik már a GE-nél, a Ciscónál, az ING-nél és a Spotify-nál is. Egy hatékony agilis transzformáció az emberekből indul ki, az ő kompetenciájukat (agilis kvóciensüket) méri fel és fejleszti. Kiemeli az embereket a saját funkcionális burkaikból, és behelyezi őket egy önmenedzselő és ügyfélfókuszú multidiszciplináris csapatba.

Az agilitás sokkal nagyobb túlélési esélyt ad a gyorsan fejlődő, digitalizálódó világban. Ahogy Darwin is megmondta:

„Nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra.”

– Izgalmas időszak küszöbén állunk. A zsebünkben lévő okostelefon 120 milliószor erősebb, mint az Apolló űrhajót a holdra juttató számítógép. A mesterséges intelligencia (MI) az üzleti élet minden területére beszivárog, a szellemi vagy magasabb tudást igénylő munkakörökbe is – emeli ki Bogáts Balázs. – Először kiegészíti az emberi munkavégzést, majd átveszi annak szerepét, hiszen sokkal gyorsabban, akár napi 24 órában, heti 7 napban végezheti feladatát, nem megy szabadságra, nem mond föl és – rendszeres karbantartás mellett – viszonylag ritkán betegszik meg. Ez óriási hatékonyság javulást eredményezhet gazdaságunkban.

Tekinthetünk erre, mint ami veszélyezteti, feleslegessé teszi a humán munkát, vagy gondolhatunk rá mint újabb lehetőség, ami emeli az emberek életszínvonalát.

Az előző ipari forradalmak megmutatták, hogy ugyan eltűntek bizonyos szakmák, ugyanakkor megannyi új is keletkezett, és többek között a technológiai újításoknak is volt köszönhető, hogy két napossá váltak a hétvégék. Az MI lehetőség arra, hogy tovább javítsunk életminőségünkön, ugyanakkor éberen kell figyelnünk, hogy a változások nyertesei legyünk, mert felgyorsult életünkben ez az átalakulás nem 100 évben, hanem inkább évtized(ek)ben mérhető.

A Media1.hu Trendreport rovatának támogatója a Republic Group, a Trendreport című kiadvány készítője és a Brandfestival konferencia szervezője. Az írást a Média1.hu hozzájárulásával közöljük.

Fotó: Envato

A A jövő munkahelye: az automatizáció kora bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A kérdés azért is egyre égetőbb, mert az Association for Advancing Automation  szerint 2021 első kilenc hónapjában az észak-amerikai gyárak és más ipari felhasználók rekordszámú, 29 ezer robotot rendeltek, ami 37%-os növekedést jelent éves szinten. A munkaerő-hiányon túl egyes szervezetek lehetőségként tekintenek az automatizálás felgyorsítására, és az emberi munkaerő további csökkentésére.

Automatizáció a kényszer árnyékában

Ira S. Wolfe, a Recruiting in the Age of Googlization (Toborzás a Google/izáció korában) című könyv szerzője szerint nem ideális az olyan automatizálás, ami kényszer hatására, reflexszerűen történik.

Véleménye szerint, ha olyan kényszerhelyzet alakul ki, amire csak azt lehet mondani, hogy “nem találunk munkaerőt, ezért automatizálnunk kell”, az katasztrofális hatással jár a munkahelyi kultúra számára.

Wolfe ehelyett arra ösztönzi az automatizált technológiában érdekelt vállalatokat, hogy mindezt gondos munkaerő-fejlesztésen keresztül, és inkább kobotok, mint robotok alkalmazásával tegyék meg. Mivel az előbbiek olyan automatizált csapatjátékosok, amelyek az emberek mellett, és nem helyettük dolgoznak.

“Azok a vállalatok teljesítenek igazán jól, ahol az emberek állnak elől és mögöttük, őket segítve alkalmazzák az automatizációt” – mondta Wolfe. Természetesen számos olyan iparág van, ahol nem helyettesíthetőek az ipari robotok, de a kooperatív robotok, ma már egyre több feladatot képesek elvégezni.

A kobotok előnyei

• Az első és legegyértelműbb különbség, a biztonság: a kobotok beépített biztonsági funkciókkal rendelkeznek, így biztonsági kerítések nélkül, az alkalmazottak közvetlen közelében képesek dolgozni – egyfajta segédként támogatják embertársaikat a veszélyes, fárasztó vagy monoton munkafolyamatokban. Ha akadályt észlelnek – legyen szó a legenyhébb ütközésről, például egy emberi kar érintéséről – a kobotok azonnal leállnak, megelőzve ezzel az esetleges sérüléseket.
• az emberrel együttműködve végzi feladatát, olyanokat is, amiket egyedül egy ipari robot nem tud teljesíteni.- együttműködésen alapuló eszköz lévén, az automatizációval sem kell megválni a munkatársaktól, hanem azok munkáját teszi hatékonyabbá
• könnyen átvezényelhetők és több gyártó feladatot tudnak elvégezni.

Hogy mekkora különbséget jelent egy automatizált technológia esetében az, hogy képes-e kooperálni az emberrel, azt jól érzékelteti az a Netflix legújabb sci-fi-vígjátéka, a 2045-ben játszódó Bigbug is, ahol az emberellenes technológiát képviselő Yonyxok és a gazdáikat védő házi robotok állnak szembe egymással. Érdemes megnézni.

Szerző: K.P.

Fotó: Envato

A Robot vagy kobot? A munkahely szempontjából nem mindegy bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.