Tegnap Magyarországra érkezett Hszi Csin-ping kínai elnök a diplomáciai kapcsolataink felvételének 75. évfordulóján. Fontos mérföldkő lehet a kínai elnök látogatása, amely lendületet adhat a kormányzat 2010-ben indított Keleti Nyitás politikájának, melynek célja a kínai befektetők hazánkba csábítása.

Az OPTEN adatai alapján ma Magyarországon több mint 350 kínai vállalat van jelen, melynek kizárólagos és közvetlen tulajdonosai Kínában bejegyzett cégek vagy magánszemélyek. Azon cégek száma azonban megközelíti a 600-at, ahol legalább egy kínai illetőségű tulajdonos is jelen van a vállalkozásban. A kínai vállalatok „legöregebb” tagja több mint harminc éves múltra tekint vissza, míg a legfiatalabbak éppen, hogy elkezdték működésüket. A 2010-et követő években alakult a kínai vállalatok több mint 85%-a, ami jól mutatja a megnövekedett érdeklődést Magyarország irányába.

A vállalkozások 85%-a öt tevékenységi körben van jelen, amiből kiemelkedik a kereskedelem. „A kereskedelem és az ingatlanügyletek statisztikai adatok nélkül is ismertek voltak, mint a kínai befektetők célpontjai, hiszen a magánszemélyek is könnyen szembesültek ezzel a hétköznapokban. A 2020 és az azt követő években alakult kínai cégeknél ugyan még mindig a kereskedelmi tevékenység a meghatározó, ellenben a feldolgozóipar egyre inkább látókörbe került, és a dobogó második helyét foglalja el az új cégek körében.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az adatok szerint öt kínai vállalkozásból négy Budapesten működik, vagy székhelye itt található. Ezen kívül, a feldolgozóiparban tevékenykedő cégek közel kétharmada is Budapestre települt. A második legkeresettebb terület azonban nem Pest vármegye, hanem Csongrád-Csanád vármegye a kínai cégek körében, ahol a meghatározó tevékenység itt is a kereskedelem, de a szálláshely-szolgáltatás mellette a legkeresettebb.

A kínai vállalkozások 2022-ben 450 milliárd forintot meghaladó árbevételt realizáltak, ami több mint háromszorosa lett az azt megelőző év árbevételének. Az árbevétel 70%-a a feldolgozóiparból származott, és minden ötödik „forint” az építőiparból. A feldolgozóipar árbevétele 2021-hez képest megháromszorozódott, míg az építőipar közel kilencszeres növekedést ért el 2022-re.

„Látható, hogy szerkezetében a kínai gazdasági kapcsolatok átalakulóban vannak. Bevétel tekintetében a feldolgozóipar és az építőipar erőteljesebb jelenléte a meghatározó, szemben a múltat jellemző kereskedelem dominanciájával. A cégalapításokban a 2010-es éveket követően ugrásszerű változás történt, egyre több kínai vállalkozás választotta Magyarországot.” – mondta Alföldi Csaba, céginformációs szakértő.

A Kínai vállalkozások Magyarországon – növekvő jelenlét bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.