A bérigény megjelölését azért kérik a munkáltatók, mert így gyorsabban fel tudják mérni, hogy a jelentkezők és a pozíció költségvetése összhangban áll-e egymással. Mindez mindkét oldalon időt spórolhat meg. Ugyanakkor 2026 júniusától az Európai Unió bértranszprencia irányelve szerint a munkáltatóknak már kötelező lesz az álláshirdetésben feltüntetni a fizetési sávot vagy legalább egy kiinduló összeget. Ez csökkenti a bizonytalanságot, ugyanis a konkrét fizetési adatok nélkül az állásra pályázók gyakran alulértékelik magukat vagy irreálisan magas összeget kérnek.

Most pedig azt is sorra vesszük, hogy milyen lépéseket tehetsz afelé, hogy a reális bérigényt meghatározd!

Piaci bérek

Az egyik legfontosabb összetevő, hogy ne találgatással add meg a bérigényt, hanem vedd figyelembe az adatokat. Magyarországon ma már számos forrásból gyűjthetsz valós, friss piaci bérezési adatokat, amelyek segítenek abban, hogy megállapítsd a minimum, átlagos és versenyképes fizetési sávokat az adott pozícióhoz.

Szakmai tapasztalat, kompetencia

A bér függhet a pozíciótól és a meglévő tapasztalattól, eszköztudástól is. Ennek értelmében egy junior és egy senior szakember bérigénye nagyon eltérhet. Ezt tükröznie kell a megadott számnak is. Ezt figyelembe véve érdemes meghúzni egy alsó határt, amely még elfogadható számodra, de vedd számba a reális piaci bért és az álomfizetést is.

Kompenzáció

A bérigény nem feltétlenül merül ki a bruttó fizetésben. Tartsd szem előtt a teljes juttatási csomagot is, amelyet a cég kínál. A bónuszok, a képzési lehetőségek, az extra szabadság, a cafeteria mind értékes pluszt kínálhatnak.  

Adatok és tények

Az általad meghatározott bérigény tükrözze az adataidat és a piaci helyzetet. Ezért ne arra hivatkozz az interjún, hogy jó fizetést szeretnél, hanem térj rá konkrétumokra. Mindezt támaszd alá, indokold meg. A tényekre való hivatkozással azt üzened a munkáltatónak, hogy felkészült vagy és reálisan látod a helyzetet.

Kölcsönös átláthatóság

A bérigény megadása úgy tűnik, hogy egyre kevésbé ad terepet a találgatásnak.  A legideálisabb esetben jobban közelít egy közösen megállapított, tisztességes ajánlathoz. Az átlátható fizetés ne csak vágyálom legyen, hiszen az segíti a mindkét fél szerinti tisztességes bérezést, növeli a bizalmat és felgyorsítja a döntést is.

A bérigény megadása már nemcsak formalitás, hanem egy tudatos kommunikációs eszköz, amely megmutatja a hozzáértésedet és a reális piaci rálátásodat. Ha mindezt az adatokra és a saját kompetenciáidra építed, nemcsak versenyképes maradsz, hanem win-win helyzetet teremthetsz.

Szerző: R. M.
Kép forrása: Pixabay

A Reális bérigény, valós esélyek bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Sokan döntenek úgy, hogy januárban mondanak fel munkahelyükön. Ennek több oka is lehet, amelyeket kutatások is alátámasztanak.

Okok a felmondás mögött

Újévi fogadalmak és a változás iránti vágy

Az új év új kezdetet is jelent és ez gyakran ösztönzi az embereket arra, hogy átgondolják életüket, karrierjüket. Míg a legtöbben az áhított alkat elérése érdekében szeretnének lépéseket tenni, addig mások a magánéletük rendezése vagy a karrierjükben való fejlődés, változtatás miatt jutnak elhatározásra.

Év végi értékelések és bónuszok

Sok cég év végén bónuszokat és jutalmakat oszt alkalmazottjaiknak. A munkavállalók gyakran megvárják ezeket az extra juttatásokat és csak ezután mondanak fel.  

Év végi stressz és kiégés

Csakhogy az év vége a legtöbb munkahely számára a legstresszesebb időszak. A hajtás és a munkahelyi stressz növelheti a kiégés érzését, ami arra késztetheti a munkavállalókat, hogy az új évben új lehetőségeket keressenek.

Munkaerőpiaci trendek és lehetőségek

Az év elejével, mintha az életünkben is ú fejezet kezdődne. Sok esetben ez új költségvetési ciklust jelent a vállalatok számára is, ami új pozíciók megjelenésével is járhat. Emiatt az alkalmazottak aktívabban kereshetnek új lehetőségeket és a felmondás aránya megnövekedhet.

Karriertervezés

Az év vége nemcsak az ünnepeket jelenti, hanem olyan napokat, amikor az ember elcsendesedhet és elgondolkodhat. Sokan ilyenkor vetnek számot az életükkel.  Ha úgy érzik, hogy nem haladnak előre, nem elégedettek jelenlegi munkájukkal, az új évet az új kezdeteként is értelmezik és a felmondás mellett döntenek.

Szerző: Rónai Márta
Forrás: Pixabay

A Indul a januári felmondási hullám? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az aláírási bónuszokat 2021-ben még nagylelkűen kínálták a tehetségek vonzására, de 2022-ben a munkáltatók visszavettek, ehelyett az általános kompenzációra, és az alapbér-emelésre összpontosítanak. Népszerűbb lett viszont a világ munkaerőpiacán a bérelőleg, ami egyre nagyobb teret nyer az emelkedő infláció miatt. Az igénylő munkavállalók általában két héttel, vagy akár egy hónappal előre kérik a fizetést olyan cégeknél, ahol van erre lehetőség.  Közkedvelt a távmunka is, általában ez az egyik első olyan „juttatás”, amelyet a vállalatok kínálnak. És bármennyire is viccesnek tűnhet a háziállat-biztosítás, például az USA-ban ma már nagyon gyakori, hogy az emberek biztosítási kötvényeikben külön háziállat-biztosítást kötnek..

Magyarországon is van élet a SZÉP-kártyán túl

Bár a SZÉP-kártya is nagyon fontos lehet, a mai felhozatal már jóval tágabb képet mutat a hazai cégeknél is. A teljesen adómentes juttatások között megtalálhatjuk az óvodai és a beiskolázási támogatást, valamint számos kulturális szolgáltatásra, vagy sportrendezvényre nyújtható belépőt vagy bérletet is. 2022-től teljesen adómentes lehetőség a kerékpár használatba adása, és szintén új a „rezsiátalánynak” hívott lehetőség is. Ezt a távmunkában dolgozók vehetik igénybe a megnövekedett rezsiköltségeket ellensúlyozására. Nem teljesen adómentes, de kedvező adózású juttatások közé tartozik a magán egészségpénztári hozzájárulás, magán egészségügyi szolgáltatás, az önsegélyező pénztár vagy a biztosítások.

Ingyenes étkezés, jó kávé

Természetesen ezeken kívül is számtalan lehetősége van egy cégnek, ha béren kívüli juttatásokat szeretne nyújtani. A legnépszerűbbek az ingyenes étkezés, vagy a „jó kávé”, vagy hivatalos megnevezéssel a „melegital-fogyasztás”. Béren kívüli juttatás lehet például a munkavállaló szülinapjára adott szabadnap, vagy a karácsonyi ajándék is. Sokszor ezek nem is jelentenek aktív költséget, mégis sokat számítanak a jelenlegi kiélezett helyzetben.

Szerző: K.T.
Fotó: Freepik

A Mit kaphatunk a cégtől a bérünkön kívül? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

De mi is az a tőkejövedelem? Minden befektetett pénzügyi eszközök értékesítése során bevételhez lehet jutni, amennyiben a vételi árhoz képest drágábban adunk el, ez a nyereség. Például veszünk egy adott áron részvényeket vagy kötvényeket, majd magasabb áron adjuk el.

A NAV 2020-as adatai alapján majdnem 266 ezer magánszemély vallott be tőkejövedelmet (pl.: osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből stb. származó jövedelmet) – írja jelentésében a Gazdaságkutató Intézet. Hozzáteszik, ez közel 40 ezer fővel alacsonyabb, mint egy évvel azelőtt, aminek oka, számításaik szerint, feltehetően a koronavírus járvány okozta nehezedő gazdasági környezet volt.

Így is az országos átlag (adó után) 6,75 millió forint/tőkés volt 2020-ban (miközben a nettó éves átlagkereset ekkor a KSH adatai szerint 3,2 millió Ft volt).

Jól tükrözi, hogy a valóságban uralkodó viszonyokat, hogy az összes tőkejövedelem 78%-át a legfelső 11% birtokolja, mintegy 30 ezer ember, akik fejenként 48 millió forint tőkejövedelmet vihettek haza 2020-ban. Hasonlóan a 2019-es adatokhoz, a tőkejövedelmek közel fele Budapesten (35%) és Pest megyében (16%) keletkezett. Szintén magas volt a súlya Hajdú-Bihar megyében (5,5%), míg Nógrád megyének a korábbi adatokhoz hasonlóan egyedüliként volt 1% alatti (0,6%) részesedése.

Ha ennyire sokat hoz, miért nem teszi ezt minden munkavállaló?

Egyrészt nyilvánvalóan rendelkezni kell magasabb, nélkülözhető pénzügyi forrásra. Bár persze „kicsiben” is el lehet kezdeni tőzsdézni, a megtérülés és a kockázat nem lesz egyensúlyban a „befektetett” pszichológiai hatásokkal.

Másrészt szükséges tőzsdei tudás, amely folyamatos figyelmet követel a gazdasági-politikai, sőt, nemzetközi színtéren. És akkor még nem beszéltünk a „pszichológiai alkalmasságról”. Aki egyszer belefog, könnyen addiktívvá válhat. Erről bővebben az alábbi videóban:

Összegezve: a tőkejövedelem realizálása nemcsak pénzügyi mozgástér (mozgósítható vagyon) és speciális tudás kérdése, hanem – nem is kevés – munka, miközben kétségtelenül magasabb haszonnal kecsegtet, mint az egyszerű hétköznapi munkavégzés.

Fotó: Envato

A Kétszer annyi az átlagos tőkejövedelem, mint az átlagbér bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Béremelkedés: idén is tartani fog a folyamat

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megállapította: tavaly év végén láthatóan még tovább erősödött a bérdinamika, novemberben a várakozásokat felülmúlva nőttek a keresetek. A januártól további 21 százalékkal emelkedő egészségügyi szakdolgozói bérek, illetve az évenként kiugró mértékben növekvő orvosi bérek, illetve más szektorok ütemezett, jelentős mértékű béremelései továbbra is érdemben támogatják majd a dinamikát a költségvetési szektorban.

A bérdinamika további gyorsulása várható az idén, a minimálbéremelések, valamint a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók.

A januártól emelkedő minimálbér és szakmai bérminimum miatt, illetve a csökkenő szociális hozzájárulási adó segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódhat, és a tavalyi 9 százalék körüli növekedés után 13 százalékot elérő lehet az átlagbér emelkedése idén – prognosztizálta a Takarékbank vezető elemzője.
A bérek emelkedése pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát is, amit könnyen meg is tehetnek a kiugróan erős fogyasztói kereslet mellett. Ez viszont elvezethet egy klasszikus ár-bér spirálhoz is, mikor az erőteljes inflációhoz erőteljes kereslet párosul,

a vállalatok pedig a kereslet következtében rekord számban keresnek új munkaerőt, ami szintén felfelé hajtja a béreket, és erősíti a felfelé mutató inflációs kockázatokat

– figyelmeztetett Horváth András.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint részben a magasabb infláció, részben a fokozódó munkaerőhiány magyarázhatja a keresetek növekedési ütemének novemberi gyorsulását az előző hónapokban mért ütemhez képest. Az átlagbérek ebben a hónapban is a közszférában növekedtek gyorsabb ütemben, de a versenyszférában is meghaladta a bérek emelkedése az inflációt. Azaz a reálbérek átlagosan kismértékben nőttek. Az egyes ágazatok közül az orvosi béremelések eredményeként kiemelkedik az egészségügyben dolgozók átlagbérének emelkedése.
A decemberi kereseti adat az év végi bónuszkifizetések, míg a januári az év eleji béremelések miatt lehet érdekes. A minimálbér és a garantált bérminimum 20 százalékos emelése, a járulékok csökkentése és a fokozódó munkaerőhiány nyomán az idei átlagbéremelkedés 10 százalék feletti, szerencsés esetben a 15 százalékot is megközelítő lehet, azaz a reálbérek tovább emelkedhetnek a viszonylag magas infláció ellenére is.

A KSH számai

2021 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 482 400, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 320 800 forint volt, mindkettő 10,1%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,8, a költségvetésben – az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben – ezt meghaladóan, 11,1%-kal nőttek. 2021. január–novemberben a bruttó átlagkereset 433 800, a nettó átlagkereset 288 500 forintot ért el, mindkettő 8,6%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

2021. november

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 482 400, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 494 100 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 320 800, a kedvezményeket is figyelembe véve 329 700 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 10,1%-kal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,8%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 409 600 forintra becsülhető, 8,7%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

A bruttó kereset mediánértéke 375 600 forint volt, amely 8,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

2021. január–november

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 433 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 444 600 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 288 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 297 100 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 445 200, a költségvetésben 408 900, a nonprofit szektorban 405 100 forintot ért el, ami 7,8, 9,6, illetve 14,4%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések – köztük az orvosi béremelés, a bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelése – hatására a költségvetés bruttó átlagkereset-növekedése meghaladta a nemzetgazdasági átlag emelkedését. A nonprofit szektor jelentős keresetnövekedéséhez hozzájárult, hogy augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt, a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban volt a legmagasabb (745 300 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (264 800 forint).

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 473 100, a nők esetében 397 100 forint volt, ez a férfiaknál 8,8, a nőknél 8,3%-os növekedést jelent egy év alatt.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 402 400 forintra becsülhető, 8,8%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

A reálkereset 3,5%-kal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,9%-os növekedése mellett.

A bruttó kereset mediánértéke 347 700 forint volt, amely 9,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Forrás: MTI / KSH

A Az infláció és a munkaerőhiány miatt rendületlenül nőnek a bérek bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.