Egyáltalán nem mindegy, hogy egy nap mennyit töltünk utazással, és mennyi anyagi ráfordítást szánunk erre. Egy felmérés szerint Európában a Magyarországon nap, mint nap ingázó személyek száma kiemelkedően magas. Mind a fővárosba érkezők száma, akik az agglomerációban laknak, mind pedig azoké, akik Budapestet elhagyva töltik el munkában töltött napjaikat. De vajon jó ez nekünk így? Érdemes a munkahelyünk miatt költöznünk? Mennyi ingázást érdemes bevállalni? Ezekre keressük most a válaszokat.

Pénz beszél…

Egy felmérés szerint a legnagyobb szerepe annak, hogy Budapestre jár valaki dolgozni, holott nem is itt lakik, az anyagi körülmények. Még mindig a fővárosban a legmagasabbak az ingatlanárak, és sokan vágynak például nagyobb lakásba vagy családi házba, amire itt nincs lehetőségük. Mivel sokakat ide köt az állásuk, így belemennek abba a kompromisszumba, hogy önmaguk és családjuk számára jobb lakhatási körülményeket teremtenek, viszont hosszabb időt szánnak a munkába járásra. Napjainkban az otthoni munkavégzés is elterjedté vált, így valóban nem lenne indokolt, hogy a munkahelyhez közel legyen költözhetve az egész család. Egyre több cég elégszik meg az 1-2 napos munkában töltött idővel, a többi napra viszont biztosítja a home office lehetőséget. Így tényleg anyagilag kedvezőbb, ha az ember nem szedi azonnal a sátorfáját, ha munkahelye nem az ő városában helyezkedik el.

Ingázás vs. családi állapot

A távolság fogalma azonban igen szubjektív, hiszen nem mindegy a családi állapotunk sem. Ha egyedülállóak vagyunk, akkor lehet, hogy belefér az is, hogy hosszabb időt töltsünk autóban vagy tömegközlekedésen ülve. Ha azonban például gyerekek is vannak a képben, akkor kalkulálni kell azzal, hogy az ő igényeikhez is alkalmazkodjunk, tehát lehet, hogy már egy óra utazás sem fér bele munka után. Ugyanez igaz az ember ingerküszöbével kapcsolatban, hiszen nem mindenkinek van türelme órákat a városon át zötykölődni. Ez maximálisan az ember természetétől és hozzáállásától függ, és, hogy kinek milyen munka miatt éri meg ezt végigcsinálni.

Számtalan tényezőtől függ tehát, hogy hogyan döntünk, ez teljesen egyéni mérlegelés kérdése. Számít természetesen a munkahelyünk rugalmassága is, hiszen sok problémát megold, ha partnerek abban, hogy segítsék munkába járásunkat. Ez megmutatkozhat a munkáltató részéről utazási költségtérítésben, vagy akár az otthoni munkavégzés lehetőségének megteremtésében. Mivel statisztikák szerint még mindig Budapesten vannak a magasabban fizető állások, és rengeteg álláslehetőség is megtalálható, ezért a legtöbben beadják a derekukat az ingázást illetően, és belemennek ebbe a kompromisszumba, cserébe jobb életszínvonalat teremtve maguknak és családjuknak.

Szerző: I.A.
Fotó: Envato

A Megéri-e ingázni egy munkahely miatt? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az egyenlő bérezést a német vezető azután szorgalmazta, hogy látogatást tett a DFB frankfurti központjában – adta hírül az insidethegames.biz. Scholz szerint a nemek közötti bérezés egyensúlyának megteremtése a vonzerőt is tovább növelné, s újabb tehetségek áramolhatnának be a női labdarúgásba.

Ugyanannyi pénz járna

Javaslatának elfogadása nyomán a német női és férfi válogatottaknak ugyanannyi pénz járna ugyanazért az eredményért, legyen szó világbajnokságról vagy Európa-bajnokságról.

Elképesztő különbségek

Németország női csapata júliusban a döntőig verekedte magát az Eb-n, a londoni fináléban azonban alulmaradt a házigazda angolok legjobbjaival szemben. Az ezüstért 30 ezer eurót kapott az együttes, amely az első helyért ennek a duplájához jutott volna. A portál szerint a német férfi válogatottnak ugyanakkor a kontinensbajnoki címért adott esetben 400 ezer euró járna.

Egy női focista fizetése Amerikában

Május közepén az Amerikai Labdarúgó Szövetség (USSF) a sportágban egyedülálló, mérföldkőnek számító megállapodást kötött a férfi és a női csapatok fizetéséről: mindkét nemnek azonos összegeket ajánlott fel. A USSF a két nemzeti csapat szakszervezeteivel 2028 decemberéig szóló, egyenlő javadalmazást rögzítő  kollektív szerződéseket kötött, véget vetve ezzel az évekig tartó, heves indulatokat kiváltó tárgyalásoknak. Korábban a női válogatott tagjai nemi diszkriminációval vádolták a szervezetet, amiért a férfi válogatott tagjainál rosszabbul keresnek.

Forrás: MTI
Fotó: Freepik

A Miért kevesebb egy női focista fizetése, mint egy férfié? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Ígéretes álláshirdetésre bukkanva gyakori élmény, hogy a pozíció leírása inspiráló, a csapattagok bemutatása is ígéretes, a meghirdetett szerepkör testreszabott, ám amikor eljutunk a fizetésről szóló részhez, nem találunk konkrétumot. A tényleges fizetés összege helyett gyakran ilyen kifejezések szerepelnek, hogy „versenyképes”, vagy „bér a tapasztalat függvényében”, vagy „bérezés megállapodás szerint”. De mit jelentenek ezek a szavak? A cégek miért nem teszik publikussá a fizetést? „Hagyományos vállalati környezetben a fizetés körül macska-egér játék zajlik. A cég arra kíváncsi, hogy a jelöltnek menyi a jelenlegi fizetése és mi a bérigénye, ez alapján mérlegel, hogy mit hajlandó ő fizetni az adott munkáért.” – mondta a BBC-nek egy brit ingatlan-technológiai vállalat vezetője.

A dolgozó számára egyáltalán nem méltó a titkolózás

Konkrét információ birtokában lehet csak mérlegelni, hogy számára az adott pozíció vállalható-e, látnia kell azt is, hogy a fizetés biztosítja-e a megélhetését. Ez pedig jelentősen leegyszerűsíti a további tárgyalásokat is. Ez a 2018 -as LinkedIn felmérésben a válaszadók túlnyomó többsége (61%) számára a fizetés volt a munkaköri leírás legfontosabb része. Egy másik tanulmány szerint az álláskeresők 67%-a kompenzációt keresi elsőként a hirdetésben. Sok munkáltató azért nem teszi mégsem transzparenssé a bért, mert tart a versenyhátránytól, illetve attól, hogy ez belső ellentéteket szülne a már meglévő alkalmazottak között. Egyre több kutatás bizonyítja ugyanakkor, hogy a bérek kérdését nyitottabban kezelő cégek vonzóbbak a tehetséges munkavállalók számára, a fizetések átláthatósága pedig igazságosabbá teszi a munkahelyeket.

Egy ideális világban ugyanazért a munkáért mindenki ugyanazt a bért kapná, de ez természetesen nem így működik.

A fizetési sávok közzététele

Bizonyos munkaerőpiacokon a munkaadók magasabb fizetést kínálnak, hogy odavonzzák a legnagyobb tehetségeket, ez azonban belső konfliktust szül a már meglévő munkatársak között, különösen akkor, ha ők alacsonyabb fizetéssel kezdték a munkájukat. „A másik dolog természetesen az, hogy ha nyilvánosságra hozzák a kompenzációt, akkor a versenytársak könnyen levadászhatják a cég tehetséges dolgozóit.”  – magyarázza Eddy Ng Smith kanadai professzor. „Tehát, ha a bért privát ügyként kezeljük, az nemcsak védi a munkáltatót, de nagyobb diszkréciót is biztosít számára.” Egyes vállalatok attól is tartanak, hogy ha közzéteszik a fizetési sávokat, akkor minden pályázó elvárja az adott tartomány legmagasabb összegét, még akkor is, ha az a legképzettebb jelöltek számára van fenntartva. Ha viszont a legalsó összeggel indulnak, félő, hogy már nehezteléssel, bizalmatlansággal indul a szerződés.

A bérek átláthatóságát világszerte szorgalmazzák

Lettországban például 2019 óta törvény írja elő, hogy az álláshirdetésekben kötelező közzétenni a fizetést is. Az Egyesült Államokbeli Coloradoban az idei évtől bírsággal sújtják azokat a munkáltatókat, amelyek nem teszik közzé a cég által kínált órabért vagy a fizetési tartományt. Az Egyesült Államokban emellett tilos a munkáltatónak rákérdezniük a jelölt fizetési előzményeire. A PayScale álláspontja szerint eltart egy ideig, amíg elmozdul a piac a nagyobb fizetési átláthatóság felé, de a multiknál különösen lassú lesz ez a folyamat. Ugyanakkor egyre nő a társadalmi nyomás a transzparencia iránt – mondják a szakemberek.

Fotó: Freepik

A Vajon miért titkolja a cég a fizetést az álláshirdetésben? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Megállapították, hogy a gyárigazgatók bére már átlépte a bruttó 3 millió forintot, akiket a műszaki igazgatók követnek 1,9 millió forinttal. A klasszikus funkcionális területeken dolgozó vezetők – például: mérnökség, minőségbiztosítás, kutatás-fejlesztés – átlagosan 1,6 milliós bérre számíthatnak.

A közlemény idézte Szalai Bencét, a Wyser Technology üzletágának vezetőjét, aki elmondta a válaszadók mindössze 50 százaléka szerint fontos az alapbér, vagyis az ideális juttatási csomagban vannak ennél meghatározóbb elemek is.

A megkérdezettek 90 százalékának fontos, hogy mekkora bónuszra számíthatnak.

Ezek a szakemberek a teljesítményalapú bérezés felé igyekeznek terelni a juttatási csomagjukat.

Kifejezetten fontos számukra az egészségügyi biztosítás, a nyugdíj-előtakarékosság, illetve a részvénycsomag is.

A felmérésből* az is kiderült, hogy a vezetők nyitottak a vidéki pozíciókra is:

a válaszadók 55 százaléka akár el is költözne abból a városból, ahol él, egy jobb ajánlat, projekt, innovatívabb technológia vagy szakmai kihívás miatt.

A bérek régiónként eltérnek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fizetései minimum 20 százalékkal maradnak el Győr-Moson-Sopron megye kereseteitől, azonos munkakörben.

Az autóipar a legvonzóbb szektor, ahol a válaszadók több mint 70 százaléka szívesen dolgozna. Az iparágak népszerűségét tekintve a második helyen az elektronika, a harmadikon pedig a repülőgépipar áll.

A vezetőknek a legszimpatikusabb cégkultúra a német, ilyen hátterű cégeknél a válaszadók csaknem 70 százaléka szívesen vállalna munkát.

Szalai Bence a közleményben megjegyezte, a válaszadók 55 százaléka szívesen dolgozna hazai tulajdonú cégnél, ami azt mutatja, hogy a magyar vállalatok is képesek olyan kedvező munkakörülményeket, színvonalat, pályaképet biztosítani, mint a nyugati multinacionális cégek.

* A Wyser a múlt hónapban készített felmérést a munkavállalói trendekről csaknem 500 közép- és felsővezető bevonásával.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A több mint 20 éves múltra visszatekintő Gi Group cégcsoport 2020-ban átlépte a 2,5 milliárd eurós árbevételt. A Gi több mint 22 ezer partnerrel dolgozik együtt évente. A cégcsoport több mint 50 országban van jelen, 500 kirendeltséggel csaknem 4000 munkavállalót alkalmaz. Magyarországon a Gi Group Holding a Grafton Recruitment, a Wyser és a Gi Group brandekkel képviselteti magát.

A Közép- és felsővezetők: egyre inkább vállalják a teljesítményalapú bérezést bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Kiemelték, a 2013 óta futó Nyári diákmunka program elsősorban bértámogatással ösztönöz a középiskolások, egyetemisták vakációs foglalkoztatására. A fiatalok június közepétől regisztrálhatnak,

a támogatásokat önkormányzatok és a mezőgazdaságban, turizmusban, vendéglátásban működő vállalkozások hívhatják le.

Fontos változás, hogy a 25 év alattiak munkavégzése az idéntől szja-mentes, így több pénz marad a diákoknál. Segítségükkel a cégek jobban állják az idegenforgalmi főszezonban megugró terhelést, a hivatalok átmenetileg pótolhatják a szabadságolások miatt kieső munkaerőt.

Ismertetik, hogy

a programba 16-25 év közötti, nappali tagozaton tanuló diákok jelentkezhetnek, akik jelenleg nem állnak munkaviszonyban, nem rendelkeznek vállalkozási jogviszonnyal.

Az önkormányzatok esetében legfeljebb napi 6 órás foglalkoztatás támogatható. A helyhatóságok részére legfeljebb 2 hónap időtartamra teljes egészében megtérítik a munkabért. A mezőgazdaságban, a turizmusban és a vendéglátásban tevékenykedő munkaadóknál legfeljebb napi 8 órás foglalkoztatás támogatható,

a program a munkabér összegének háromnegyedét vállalja át.

A támogatás megállapítása során havi munkabérként a szakképzettséget igénylő munkakör esetében fejenként bruttó 195 ezer forint vehető figyelembe. Szakképzettséget nem igénylő munkakör esetében ez a limit 150 ezer forint. A napi 6 óránál rövidebb munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a támogatási összeg arányosan csökken. A diákok havi nettó munkabére tehát az szja-mentességet figyelembe véve akár 122-159 ezer forint is lehet – írják a közleményben.

A kétmilliárd forintos keretösszeggel induló program a területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalok foglalkoztatási osztályainál megtehető regisztráció kezdetétől, 2022. június 15-étől augusztus végéig tart. A tényleges foglalkoztatás legkorábban 2022. július 1-ével indulhat. További részletek a www.munka.hu oldalon lesznek elérhetők – tájékoztatott a minisztérium.

Kutnyánszky Zsolt, a Technológiai és Ipari Minisztérium iparért, technológiáért és munkaerőpiacért felelős államtitkára a közleményben hangsúlyozta, a program első kilenc évében több mint 242 ezer fiatalt támogattak összesen közel 24 milliárd forinttal. Tavaly 177 különböző munkakörben dolgoztak a diákok a hivatalsegédtől a szállodai recepcióson át a zöldségtermesztőig. 2022-ben minden eddiginél inkább megéri munkába állniuk a fiataloknak. A minimálbér emelésével a nyáron bezsebelhető jövedelmük is nő, a 25 év alattiak szja-mentességének köszönhetően még több pénzt vihetnek haza. A pályakezdők foglalkoztatási helyzete ugrásszerűen javult 2010 óta. A fiatalok tizenkét éve még mintegy 30 százalékos munkanélküliségi rátája a harmadára, jóval az uniós átlag alá csökkent.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Nyári diákmunka: idén sokkal jobban megéri dolgozni bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A diákok a kereskedelemben ruhabolti eladóként, a vendéglátásban pincérként és felszolgálóként helyezkednek el, a feldolgozóiparban pedig például csomagolási és címkézési feladatokat látnak el.

A tanulóknak Budapesten, Észak-Dunántúlon, a Balatonon és a főbb ipari városokban

bruttó 1500-1600 forintos órabért, a többi régióban viszont ennél körülbelül 20 százalékkal alacsonyabbat kínálnak.

Kiemelték, a 25 év alattiak szja-mentességének köszönhetően – ami idén január 1-jén lépett hatályba – a fiatalok körében 5-10 százalékkal megnőtt az érdeklődés a munkavállalás iránt. Ezáltal míg tavaly 65-70 ezer tanuló dolgozott nyáron, hasonlóan a korábbi évekhez, ez a szám idén elérheti a 75 ezret.

Minden diáknak, aki dolgozni szeretne a szövetség azt javasolja, hogy a tagjai körébe tartozó iskolaszövetkezeteken keresztül helyezkedjenek el. Foglalkoztatásuk előtt készüljön írásos szerződés, amely tartalmazza a munkaadó nevét, a dolgozó feladatát és bérezését.

A DiákÉSZ 16 tagszervezetből áll, a szövetség árbevétel alapján körülbelül a 70 százalékát fedi le az iskolaszövetkezeti piacnak.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Nyári diákmunka: bruttó 1500-1600 forint az átlagos bér bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Más inflációs számítás a KSH-nál

A kutatók megjegyezték, hogy a lakosság érzékelése nem tényeken (árfelírás, kérdőív), hanem érzékelésen alapszik, melyeket erősen torzíthatnak a közelmúlt eseményei.

Az eltérésben szerepe van annak, hogy a KSH a két évvel korábbi súlyoknak megfelelően súlyozza össze a megfigyelt árakat, ami torzítást visz az eredménybe – különösen, ha egyes, nagy volumenű termékek ára gyorsan változik, például az üzemanyagé –, illetve a kiválasztott reprezentánsok (944 áru és szolgáltatás) és a ténylegesen vásárolt termékek köre eltér. További eltérést okozhat, hogy az árakat felíró munkatársak a sokféle, közel azonos termék körül melyik árát jegyzik fel. Ráadásul a felírás is a boltok egy viszonylag szűk körére terjed ki (reprezentánsonként 130 árat írnak fel).

(A KSH cáfolta, hogy rossz lenne a számítása. Válaszukat, amit az MTI-hez jutattak el, a cikk alján közöljük!)

Az elmúlt négy évben a hivatalos és a felmérésből származó érzékelt infláció különbsége havi átlagban meghaladta a 11 százalékpontot, ráadásul az olló folyamatos nyílik. Mindez azzal együtt igaz, hogy mindkét mutató 2021 közepétől kezdve erőteljes emelkedést mutatott – írták.

A GKI az Európai Bizottság számára végzett reprezentatív felmérésében havi rendszerességgel felméri a lakosság körében a következő 12 hónapra várt fogyasztói áremelkedést is. Idén márciusban 23 százalékot várt a lakosság a következő egy évre, mely kis mértékben meghaladja az előző 12 hónapra érzékelt pénzromlási ütemet. A kutatók szerint ez utóbbi pesszimizmus az orosz-ukrán háború hatásainak a következménye, mivel az ezt megelőző egy évben szinte minden hónapban alacsonyabb volt a következő évre várt infláció mértéke (átlagosan 1,5 százalékponttal), mint az előző évben érzékelt.

Jobban kellene emelni a béreket is

Mindennek fontos tovagyűrűző hatása hívják fel a figyelmet megjegyezve, ha az emberek a hivatalosnál jóval magasabb áremelkedést érzékelnek, akkor arra reagálni próbálnak:

nagyobb fizetést/nyugdíjat/ szociális juttatást igényelnek, hogy vásárlóerejük ne csökkenjen,

illetve nagyobb hozamot várnak el a befektetéseikért.

Az előbbi esetben az inflációt követő, azt kissé meghaladó keresetemelkedést (14 százalék 2022-ben) is kevésnek érzik, miközben a statisztikai jelentős reálbér növekedést jelez.

Utóbbi pedig kihatással lehet a bankbetéti és az állampapírpiacra is úgy, hogy az adott hozamok mellett csökken/stagnál a befektetési volumen.

Ráadásul, ha a mért árindex és a valós árindex erősen eltér egymástól, akkor minden reálmutató sokkal jobbnak látszik (reálnyugdíj, reálfogyasztás, reálkereset, végső soron a reál GDP is), mint amilyen a valóságban – tették hozzá.

Meglepő áremelkedési tételek és számok a KSH-nál
Az állami statisztikai szervezet szerint a legmagasabb drágulást a margarinnál (38%), a száraz hüvelyeseknél (30%), valamint a marhahúsnál (28,4%) és a baromfihúsnál (29,5%) lehet tapasztalni.
Miközben a szerencsejáték (0,4%), a TV-előfizetés (1,3%) és a számítógép, fényképezőgép, telefonkészülékek (0,5%) esetében minimális az áremelkedés.
Meglepő adat a többek között a női (2,8%) és férfi ruházat (4,7%) közötti, bár nem túl jelentős eltérés, valamint az iskolai étkezés (2,1%), amelynek leginkább az lehet az oka, hogy az évközbeni emelés ebben az esetben nehézkes, sőt, akár kizárt.

A Magyar Nemzeti Bank kapcsolódó, áprilisi jelentése az infláció alakulásáról pedig itt olvasható el.

Forrás: MTI / MNB / Karrier Trend / Schneider Charlott
Fotó: Envato

A KSH május 12-án, csütörtökön sajközleményt adott ki, amit alább közlünk!

KSH: számos pszichológiai tényező magyarázza, miért magasabb az egyén által érzékelt infláció a hivatalosan mértnél

– Számos olyan pszichológiai tényező létezik, ami megmagyarázza, miért magasabb az egyén által érzékelt infláció, mint a hivatalosan mért. A hivatalos statisztika ad pontos képet a teljes gazdaságot átlagosan jellemző árváltozásról, nem a szubjektív, egyénileg érzékelt infláció – mutatott rá a hivatal csütörtöki közleményében Quittner Péter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztói árak osztályvezetője a GKI-nak arra a szerdán közzétett kutatására válaszolva, miszerint a lakosság a dupláját érzékeli a hivatalosan kimutatott inflációnak.

Quittner Péter szerint a GKI téves módszertani ismeretekből indul ki, amikor kutatásában az érzékelt inflációt szembe állítja a valóssal és ezen az alapon kritizálja a KSH inflációmérését azt a látszatot keltve, mintha a szubjektív érzékelés pontosabb képet adna a tényeknél.

A hivatal felidézi, hogy a GKI felmérése alapján a megkérdezettek által érzékelt infláció több mint kétszer akkora volt, mint a KSH által közzétett 9,5 százalékos áprilisi adat. Amint arra Quittner Péter kitér, a GKI is elismeri, hogy vizsgálata nem tényeken, hanem személyes érzékelésen alapul, és hogy ezt a szubjektív benyomást erősen torzíthatják a közelmúlt eseményei.

A KSH illetékese ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy még emellett is találhatóak olyan további, a statisztika által is ismert és tudott pszichológiai tényezők, amelyek tovább torzítják a személyesen érzékelt inflációt. Ezek egyike a negatív emlékek mélyebb rögzüléséből ered, miszerint az áremelkedéssel kapcsolatos tapasztalatok jobban megragadnak, mintha egy terméket a korábban megszokott áron, vagy esetleg olcsóbban kapna meg a vásárló. Ez szintén magasabb inflációs érzetet kelt.

A KSH szakembere kitért arra is, hogy az érzékelés során az egyén nemcsak a saját tapasztalataira hagyatkozik, hanem külső források is befolyásolják (média, másoktól hallott hírek), amely saját, esetenként pontatlan emlékeivel kiegészülve öngerjesztő módon további torzítást eredményezhet az érzékelt inflációban.

Emellett az egyén a gyakrabban, akár napi szinten vásárolt termékek, például élelmiszerek árváltozását könnyebben fel tudja idézni és így a valósnál nagyobb súllyal veszi figyelembe az értékelt inflációjának kialakítása során. Ennek következtében, ha a gyakrabban vásárolt termékek ára gyorsabban nő, mint a ritkábban vásárolt, de nagyobb értékű termékeké, akkor az érzékelt infláció nagyobb mértékben becsüli felül a valós árváltozást. Tekintve, hogy a jelenlegi helyzetben a leggyakrabban vásárolt termékkör, azaz az élelmiszerek ára emelkedik leginkább, nem meglepő, hogy az érzékelt infláció és az árváltozást objektíven mérő hivatalos fogyasztóiár-index közötti különbség emelkedett az elmúlt hónapokban – hangsúlyozta Quittner Péter.

 GKI tévesen feltételezi, hogy az eltérésnek oka lehet az is, hogy a KSH a két évvel korábbi súlyoknak megfelelően súlyozza a megfigyelt árakat. A valóság ezzel szemben az, hogy a KSH 2021 óta – alkalmazkodva az Eurostat koronavírus idején kiadott ajánlásaihoz – a súlyok kialakítása során nem kizárólag a két évvel korábbi fogyasztási szerkezetet veszi alapul, hanem a súlyok kialakításakor a legfrissebb, azaz a tárgyidőszakot megelőző év első három negyedévének adatait is felhasználja – emeli ki a KSH osztályvezetője.

A súlyokhoz hasonlóan évente felülvizsgálja a hivatal a reprezentánsok körét is, és azt az előző évre vonatkozó információk alapján határozza meg, ezzel biztosítva, hogy a felmért termékek köre ne térjen el a lakosság által ténylegesen vásárolt termékekétől. A reprezentativitás biztosításához szükséges, hogy a reprezentánsok körébe ne csak a gyakran vásárolt mindennapi termékek és szolgáltatások kerüljenek be, hanem a nagyobb értékű, de ritkán vásárolt – például tartós fogyasztási cikkek – is mutatott rá a KSH.

Egy reprezentánson belül az árfelírás több márkára is kiterjed. Az összeírók a boltokban mindig azon márkájú termékeknek az árát írják fel, amelyeket a vásárlók az adott üzletben leggyakrabban vásárolnak – részletezte közleményében a hivatal.

Arra reagálva, hogy a GKI szerint a felírás a boltok egy viszonylag szűk körére terjed ki, a KSH közölte, hogy az árösszeírás országos szinten közel 11 ezer boltot vagy szolgáltatóhelyet érint, amelyekből reprezentánsonként maximum 130 árat gyűjt össze havonta a KSH. Ez nem nevezhető szűk körnek, kiváltképp akkor, ha a lakosság érzékelt inflációjával vetjük össze, amely egy-egy személy esetében általában egy-két bolt néhány termékére terjed ki, ráadásul, azon termékek száma, amelyeknek az árára pontosan vissza tudnak emlékezni a megkérdezettek, szintén korlátozott – hívta fel a figyelmet Quittner Péter.

Forrás: MTI

A Eljött az inflációkövető béremelések ideje? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az átlagkereset kiugró emelkedéséhez elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása, az úgynevezett fegyverpénz, illetve a már részben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelés járult hozzá

– tette hozzá a KSH.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 445 ezer forint volt, 14,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A fegyverpénz a közigazgatás, védelem, kötelező társadalom-biztosítás területén foglalkoztatottak körében jelent meg, ahol a havi bruttó kereset megközelítette a tavaly februári háromszorosát, 183,6 százalékkal 1 millió 340 900 forintra ugrott az előző havi 512 200 forintról. Ezzel együtt a költségvetési szférában 93,4 százalékkal nőttek az átlagkeresetek és 763 800 forintot regisztrált a statisztika. Ezen belül az oktatásban 16,2 százalékkal, az egészségügyben 32,1 százalékkal 444 200, illetve 669 900 forintra nőttek a bruttó átlagkeresetek, míg a szociális ellátások területén 356 800 forint volt az átlag, 18,2 százalékos növekedéssel.

A vállalkozásoknál 12,2 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése, az előző havi 12,5 százalékos éves emelkedéshez hasonlóan és 477 500 forint volt, míg az átlagos nettó kereset 368 700 forintot ért el. A februári 8,3 százalékos inflációval számolva ez 3,9 százalékos reálbér-emelkedést jelent.

A feldolgozóiparban 11,0 százalékos emelkedéssel 459 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, az építőiparban 349 600 forint, ami 14,6 százalékkal több a tavaly februárinál. A mezőgazdaságban 345 ezer 900 forintos bruttó átlagkeresetet és 13,8 százalékos növekedést mért a KSH. A szálláshely szolgáltatás területén egy év alatt 20,4 százalékkal 304 200 forintra nőtt a bruttó átlagkereset, míg az infokommunikációban 807 200, a pénzügyek és biztosítás területén pedig 733 800 forint volt a februári bruttó átlagkereset az átlagosnál szerényebb 9,9, illetve 5,9 százalékos emelkedéssel.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 31,7 százalékkal nőtt 363 100 forintra. A kedvezményeket, valamint az adó- és járulékmentességeket is figyelembe véve 374 800 forintot ért el, 31,9 százalékkal többet, mint tavaly februárban.

A bruttó kereset mediánértéke 378 100 forint volt, ami 14,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Az év első két hónapjában teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 506 700, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 518 300 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 337 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 348 500 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 22,8, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 23,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 477 200, a költségvetésben 599 700, ami 12,3, illetve 53,5 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Durván emelkedett az átlagkereset, de ennek más oka van bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A rövid válasz az, hogy főszabály szerint nem, azonban a kérdés ennél valamivel összetettebb. Amennyiben a munkavállaló ugyanis kifejezetten nem egyezett bele a levonásba, a munkáltató nem jogosult levonni közvetlenül a munkabérből a követeléseit. Kárigény formájában, vagy írásbeli felszólítás útján persze semmi akadálya, hogy megpróbálja a fennálló követelését érvényesíteni a munkavállalóval szemben, azonban a hatályos munkajogi szabályok alapján, önhatalmúlag nem alkalmazhat levonást a munkabérből a munkavállaló kifejezett hozzájárulása nélkül – mondta dr. Szauter Dóra Amina, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

A munkabérből történő levonás feltételei, típusai

A Munka Törvénykönyvének (továbbiakban: Mt.) rendelkezései alapján a munkabérből a munkáltató a következő esetekben jogosult levonni:

• Ha a levonás alapját jogszabály, végrehajtható bírósági vagy hatósági határozat képezi. Ennélfogva például a munkáltató levonhatja fizetésünkből a személyi jövedelemadót, vagy a jogerős bírósági határozat alapján fennálló tartozásunk összegét.
• A munkáltató jogszerűen vonhatja le az általa nyújtott előleg összegét.
• Ahogy fent is említettük, a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig.

Munkavállalói hozzájárulás a gyakorlatban

Felmerülhet a kérdés: mi minősül kifejezett munkavállalói hozzájárulásnak? Ezen kérdés megválaszolásában az alábbi jogesetek ismertetése nyújthat segítséget.

A gépkocsivezetőként dolgozó munkavállalók munkabéréből a munkáltató egy közel 300 ezer forintos összeget vont le sofőrönként, üzemanyag túlfogyasztásra hivatkozva. A munkáltató szerint a levonáshoz a munkavállalók hozzájárultak a munkaszerződés aláírásával, mivel annak részét képezte a ,,parkolási, tankolási és elszámolási előírások” elnevezésű szabályzat, amely rendelkezett arról, hogy üzemanyag-túlfogyasztás esetén a túlfogyasztás értéke levonható a munkavállaló munkabéréből. A bíróság érvelése szerint a szabályzat nem vált a munkaszerződés részévé, továbbá a szabályzat munkavállalók általi aláírása sem jelentett hozzájárulást a levonáshoz. A fenti érvelés eredményeként a bíróság a munkavállalóknak adott igazat, és kötelezte a munkáltatót, hogy fizesse vissza a levonásokat a munkavállalók részére az azokra számított késedelmi kamatokkal együtt.

Egy másik esetben a tehergépjármű vezetőként dolgozó munkavállaló munkabéréből vonta le a munkáltató az autópályadíj kifizetésének mulasztásából eredő bírság összegét. A bíróság ezt a gyakorlatot még annak ellenére is jogszerűtlennek ítélte, hogy a teljesítésre való felszólítást a munkavállaló tudomásul vette, és az összeg felét meg is fizette a munkáltatónak.  Megfelelő hozzájárulás alapján levonható lett volna, de egy szabályzat aláírása, vagy részbeni fizetés nem minősül ilyennek.

A harmadik esetben a munkabérből történő levonás egy jogszerű példáját ismerteti a jogi szakember. A munkavállaló munkaerő-kölcsönzés révén állt a kölcsönvevő cég alkalmazásában, akivel a munkaszerződésen kívül, külön megállapodtak abban, hogy a cég 50 euró összegig telefonhasználatot biztosít a munkavállaló részére azzal, hogy az ezen felüli telefonköltség megfizetését a munkavállaló vállalja, és hozzájárul a levonáshoz túllépés esetén. A felek közötti jogvitában a bíróság kimonda, hogy az 50 eurón felüli telefonköltség összegét a kölcsönző cég jogszerűen vonta le a munkavállaló béréből.

Összefoglalva a fentieket, megállapíthatjuk, hogy

a munkabérből történő levonáshoz a munkavállaló kifejezett hozzájárulása szükséges.

Ugyan a bírói gyakorlat értelmében a munkavállalói hozzájárulás szóban is megadható, annak nehéz bizonyíthatósága miatt nem ajánlott ezt az eljárást alkalmazni. Az a legcélszerűbb, ha a munkavállalói hozzájárulást a felek egy erre irányuló írásbeli megállapodásban vagy akár előre, a munkaszerződésben, kellően konkrét megfogalmazással rögzítik a vitás helyzetek elkerülése végett.  

Visszatérve a bevezetésben írt példához, munkáltatóként érdemes törekedni arra, hogy a munkavállaló általános követeléseinek esetleges következményeit – legyen az parkolási bírság vagy egy törött telefon – már jó előre lefektessük, és írjuk bele a munkaszerződésbe, hogy az okozott kár összegének munkabérből történő levonásához a munkavállaló a munkaszerződés aláírásával kifejezett és visszavonhatatlan hozzájárulását adja.

Béren kívüli juttatás

A bírói gyakorlat értelmében munkabérnek minősül a munkabérből történő levonás alkalmazásának szempontjából a béren kívüli juttatás még akkor is, ha azt a munkaszerződés úgy határozza meg, hogy azt a felek nem tekintik juttatásnak.

Munkavállalói biztosíték

Megelőző megoldásként szolgálhat a fentieken túl – a Magyarországon nem túl elterjedt – munkavállalói biztosíték jogintézménye is, ám erre csak speciális esetekben biztosít az Mt. lehetőséget. Fontos kiemelni, hogy a munkaviszonyhoz kapcsolódó kaució nem képezheti a munkaviszony létesítésének vagy fenntartásának feltételét, mivel ebben az esetben semmisnek minősül annak kikötése. Munkavállalói biztosíték nyújtására a felek írásbeli megállapodása alapján akkor van lehetőség,

ha a munkavállaló a munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt vagy egyéb értéket vesz át, részükre átadást vagy kifizetést teljesít, vagy ezek teljesítését ellenőrzi.

Tipikus példája lehet ennek a munkakörnek a pénztáros, a leltáros vagy az értékkezelő. A biztosíték maximális összege a munkavállaló egyhavi alapbére lehet.

Ez az összeg tehát arra szolgál, hogy a munkáltató könnyebben érvényesíthesse kárigényét a munkáltatóval szemben azáltal, hogy a munkavállaló előre pénzt ad a munkáltatónak, aki a kár bekövetkezésének esetén közvetlenül ebből az összegből elégítheti ki az igényeit.

A levonás korlátai az összegszerűség tekintetében

Fontos szabály, hogy a levonás még a munkavállalói hozzájárulás esetén sem lehet korlátlan az összegszerűség tekintetében. A végrehajtási törvény rendelkezései alapján legfeljebb a levonásmentes munkabérrészig, azaz

2022-ben 28 500 forintig alkalmazható levonás a munkabérből munkavállalói hozzájárulás megléte esetén.

Ez azt jelenti, hogy a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj mindenkori legalacsonyabb összegének, mentes a levonás alól, tehát a munkavállalónak legrosszabb esetben is 28 500 forint jövedelme a levonások után is érintetlenül kell, hogy maradjon. Nem fordulhat elő olyan eset, hogy a munkavállaló a munkabéréből 28 500 forintnál kevesebbet kap kézhez, még akkor sem, ha ez azzal jár, hogy a követelését a munkáltató – még a munkavállalói kifejezett hozzájárulásának megléte esetén sem – nem tudja kielégíteni.

Alternatív igényérvényesítési megoldások munkavállalói hozzájárulás hiányában: a munkáltatói fizetési felszólítás

Végül megvizsgáljuk, hogy mit tehet a munkáltató abban az esetben, ha követelése keletkezik a munkavállalójával szemben, azonban az eddigiekben tárgyalt munkavállalói hozzájárulással – így jogosultsággal a levonásra – nem rendelkezik. Az egyik leggyorsabb és leghatékonyabb módja az igényérvényesítésnek a munkáltatói igények érvényesítését szolgáló fizetési felszólítás. Ennek előnye, hogy amennyiben a munkavállaló nem fordul 30 napon belül jogorvoslatért az illetékes bírósághoz, úgy a fizetési felszólítás közvetlenül végrehajtható okirattá válik, miután a bíróság végrehajtási záradékkal látta el azt. A fizetési felszólítás korlátját képezi, hogy legfeljebb a minimálbér háromszorosát meg nem haladó, vagyis 2022-ben legfeljebb bruttó 600 ezer forintos összegű igényét érvényesítheti ilyen formában a munkáltató. A munkáltatói igény jogalapja olyan munkáltatói követelés lehet, amely kárigényből, jogalap nélkül kifizetett munkabérből vagy más munkaviszonnyal összefüggő tartozásból ered. Mindenképp fontos megjegyezni, hogy a fizetési felszólítást írásban kell közölni a munkavállalóval, amelynek a követelés indokát és a jogorvoslati lehetőségekről szóló tájékoztatást is tartalmaznia kell.

Ez az igényérvényesítési forma gyors és hatékony megoldásként szolgálthat a munkáltató munkavállalóval szemben fennálló követelése érvényesítésére. Legnagyobb előnye, hogy nem a munkáltatónak kell futnia a pénze után fizetési meghagyás, pereskedés, vagy egyéb eljárások útján, hanem a munkavállaló kerül lépéskényszerbe azáltal, hogy a fizetési felszólítás kézhezvételét követően már csak két út áll előtte: fizet, vagy bírósághoz fordul – zárta gondolatait az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás munkatársa.

A cikket a Bán & Karika Ügyvédi Társulás hozzájárulásával közöljük.

Fotó: Envato

A Munkáltatói követelés: levonható a munkavállaló béréből? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Csaknem 7 ezer munkavállaló béradatait dolgozta fel a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder, amely megállapította, hogy a régiókat tekintve már csak a Dél-Dunántúlon fordul elő 1400 forint alatti átlagos fizikai órabér. Ugyanakkor az Észak-Alföld mellett ebben a régióban volt a legnagyobb, 16 százalékot meghaladó az éves szintű növekedés, ami azt jelzi, hogy a legalacsonyabb béreket fizető országrészekben zajlik a felzárkózás az országos átlaghoz.

Az átlag felett áll a közép-dunántúli régió 1600 forintos átlagos órabérrel, miközben a mezőnyből továbbra is Budapest és Közép-Magyarország emelkedik ki 1900 forint körüli értékével.

A közlemény idézte Hamrák Viktort, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatóját, aki elmondta, hogy továbbra is kétszámjegyű bérnövekedést tapasztalnak a fizikai munkakörökben,

a bérek gyors ütemű változását a munkaerőhiány mellett az első negyedévben a minimálbér közel 20 százalékos emelése is hajtotta. Ez a növekedési ütem várhatóan az egész évre jellemző lesz.

A koronavírus kitörésekor tapasztalható rövid megtorpanástól eltekintve a fizikai órabérek növekedésének éves mértéke már hosszú évek óta 10 százalék körül alakult – tette hozzá.

Hamrák Viktor ugyanakkor megjegyezte, hogy az idei helyzet mégis komolyan eltér a korábbi évektől: egy olyan kedvezőtlen inflációs forgatókönyv mellett, amelyben a pénzromlás mértéke kétszámjegyű, akár az is előfordulhat,

hogy a 10 százalék körüli nominális béremelkedés ellenére a reálbérek csökkennek.

A Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég magyarországi leányvállalatánál dolgozó csaknem 500 középvezető béradatait vizsgálta meg.

Közölték, a 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottaknál az éves béremelkedés mértéke 2022 első negyedévében átlagosan 7,3 százalékos volt.

A közlemény idézte Hajnal Pétert, a Moore Hungary ügyvezető partnerét, aki elmondta, hogy a középvezetői szegmensben a járvány első évében gyakorlatilag megállt az átlagbérek emelkedése, tavaly ilyenkor mindössze 1,5 százalékos éves szintű bérnövekedést mutattak ki az érintett körben. Most azonban régen látott ütemben zajlanak a béremelések. A jelenlegi inflációs környezetben arra számítanak, hogy a bérnövekedés 2022 további részében is legalább a 7-8 százalékos szinten marad – tette hozzá.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Csaknem 1500 forint a fizikai dolgozók átlagos órabére bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.