A kirúgástól való félelem

A kutatás szerint minden harmadik neurodivergens dolgozó tart attól, hogy kirúgják, amennyiben rosszabbra fordul az állapota. Minden negyedik – valamelyik fentebb említett betegségben szenvedő – dolgozó tapasztalt már megfélemlítést vagy zaklatást a munkahelyén. 75 százalékuk úgy érzi, hogy a felvételi folyamatok elfogultak: vagy figyelmen kívül hagyják őket, vagy csak azért veszik fel őket, hogy bizonyos kvótákat kipipáljanak.

Nem beszélnek róla

A neurodivergens pályázók több mint fele nem fedi fel a betegségét az állásinterjúk során, mert attól tartanak, ez rontja az esélyeiket. 42 százalék kizárólag szükség esetén beszél az állapotáról, 91 százalékuk pedig elfedi a tüneteket a munkahelyen az állás megszerzését követően. A neurodivergens dolgozók több mint fele szembesült már rossz bánásmóddal, 55 százalékuk úgy érzi, nem kap megfelelő támogatást a munkahelyén, 40 szézalékuk pedig arról számolt be, hogy az állapotuk hatással van a fizetésükre is.

Imposztor-szindróma

69 százalékuk imposztor-szindrómával küzd, ennek ellenére 82 szézaklékuk arról beszélt, az állapotuk bizonyos képességeiket, mint például a részletekre való odafigyelést vagy a jobb memóriát, kreativitást jaívítja. A neurodivergens munkavállalók 31 szézaléka szerint a távoli munkavégzés és a rugalmas időbeosztás jelentősen javítja a termelékenységüket.

Hogyan lehet őket támogatni?

Avery Morgan, az EduBirdie kommunikációs igazgatója azt mondja, a rugalmas időbeosztás valóban nagy segítség lehet a neurodivergens munkavállalók számára. A csendes terek ugyanis nem csak előnyösek a számukra, de elengedhetetlenek is ahhoz, hogy jól és hatékonyan tudják végezni a munkájukat. Morgan emellett arra ösztözni a munkáltatókat, hogy ismerjék fel, a neurodivergens alkalmazottak támogatása ne ma kivételezésről szól, hanem gyakran a figyelmen kívül hagyott készségek felismeréséről.

A neurodivergens dolgozók olyan erősségeket hozhatnak a munkahelyükre, mint a részletekre való odafigyelés, a kreatív problémamegoldás vagy a kiváló memória

– mondta Morgan, aki kiemelte, az állásinterjúkon előnyben kellene részesíteni a gyakorlati készségek felmérését.

Megfelelő munkakörnyezetben és támogatás mellett a másság nem akadálya a sikernek

– zárta gondolatait.

Forrás: Forbes
Szerző: G.P.

A Itt a kutatás eredménye: kiderült, mennyire félnek a neurodivergens alkalmazottak az elbocsátástól bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Jól tudjuk, hogy a nem kielégítő alvás milyen negatív hatással lehet ránk. Éppen ezért a váltott műszakos munkarend nem ideális sem a magánélet, sem az egészség számára, ennek ellenére egyes munkakörök esetében ez elkerülhetetlen.

A váltott műszak kihívásai

A váltott műszakos munkavégzés sok szektorban elengedhetetlen, hiszen számos iparág – például egészségügy – megköveteli, hogy a munkavállalók éjjel-nappal elérhetők legyenek. Egyre több kutatás és gyakorlati tapasztalat mutat rá, hogy a váltott műszaknak komoly negatív hatásai is lehetnek. A munka és a magánélet egyensúlyától kezdve az egészségügyi kockázatokig, számos tényezőt kell figyelembe venni, amikor valaki ilyen jellegű munkát végez.

Egészségügyi kockázatok

Az egyik legkomolyabb probléma, amelyet a váltott műszak okozhat, az egészségre gyakorolt negatív hatás. A természetes biológiai óránkat megzavaró műszakváltások felboríthatják a szervezet egyensúlyát, ami hosszú távon különféle egészségügyi problémák okozója lehet. A Harvard Egyetem cikke szerint az Egyesült Államokban és Európában is a munkavállalók 15-30%-át érintő munkarend.

A magas vérnyomás, a cukorbetegség és a mozgásszegény életmód mindenképp a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának rizikófaktorai, de egy tanulmány szerint ebbe a sorba belép a váltott műszak is. Az ilyen műszakban dolgozóknál fokozottabban jelentkezhet az érelmeszesedés és a koszorúérbetegség is. Az éjszakai műszak növelheti a magas vérnyomás, a szívritmuszavarok és a szívinfarktus kialakulásának kockázatát, mivel a stressz, az alváshiány és az egészségtelen táplálkozás mind hatással vannak a szív egészségére.

Alvászavarok

Az éjszakai műszakok és a rendszertelen alvásidő alvászavarokhoz vezethet. A normál munkavégzésnek megfelelő, nappali műszak során pedig aluszékonyság jelentkezhet. Ha az alvás minősége romlik, az közvetlen hatással van a munkavégzésre és az általános jólétre.

Anyagcsere- és emésztési problémák

A rendszertelen étkezések és a megváltozott napi rutinok felboríthatják az egész életmódot és az anyagcserét is. Az éjszakai műszakban dolgozók körében gyakori, hogy éjszaka esznek, ami elhízáshoz és hosszú távon cukorbetegséghez is vezethet. Emellett a gyomor- és bélrendszeri problémák kialakulására is nagyobb az esély.

Fáradtság és kimerültség

A váltott műszakban dolgozók gyakran szenvednek krónikus fáradtságtól, ami hatással van a koncentrációjukra, teljesítményükre és döntéshozatali képességeikre. A folyamatos kimerültség nem csak a munkahelyi hatékonyságot rontja, de növeli a munkahelyi balesetek kockázatát. Ez a fajta munkarend hatalmas mentális terheléssel jár, amely hangulatingadozáshoz, szorongáshoz, depresszióhoz vezető út is lehet.

Munka-magánélet egyensúlyának felborulása

A váltott munkarend nem az egészség, de nem is a család béke barátja. Az éjszakai és hétvégi munkavégzés, valamint a rendszertelen pihenőnapok miatt a családi és társas kapcsolatok ápolása nehézkessé válhat.

A rendszertelen időbeosztás megnehezíti a közös programok tervezését, közös megélését. A családi és baráti kapcsolatok gyengülése hosszú távon érzelmi problémákhoz, stresszhez és kapcsolati konfliktusokhoz, elszigetelődéshez vezethet.

Nem ideális, de segíthetsz magadon

A váltott műszakos munkavégzés számos iparágban elengedhetetlen, nem hagyható figyelmen kívül annak negatív hatása sem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne a negatív hatásai ellen valamit tenni. Az egészséges életmódra való átállás, a tudatos tervezés és odafigyelés ugyan plusz feladatot ró az emberre, de ez lehet a mozgatórugója annak, hogy ne menjen az egészség és a magánélet rovására. Ugyancsak nagyon fontos figyelni a pihenésre és az egyénileg leghatékonyabb stresszkezelési módszerre.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pixabay

A Váltott műszak, egyenlő az emberkínzással? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az iskolakezdés időszaka valóban sok család számára egyenlő lehet a folyamatos betegségekkel, különösen a kisgyermekes családokban. A közösségbe kerülő gyermekek gyakran találkoznak új baktériumokkal és vírusokkal, ami miatt az immunrendszerük még nem teljesen felkészült a védekezésre, így gyakrabban betegedhetnek meg. Ez hatással lehet a szülőkre is, akik emiatt gyakrabban kényszerülnek szabadságra vagy otthon maradni a gyermekükkel.

Ha pedig azt gondolnánk, hogy a gyerekek egészségének visszanyerésével már sínen vagyunk, akkor még azzal is szembe kell néznünk, hogy saját magunk betegszünk meg.

Mit tehet a munkavállaló?

A munkavállalónak joga van betegszabadságot kivenni, ha maga betegszik meg, vagy ha gyermeke ápolása miatt kényszerül otthon maradni. Magyarországon a betegszabadság időtartama évi 15 nap, ezt követően a munkavállaló táppénzre jogosult.

Egyes munkakör és munkaadó is lehetővé teszi a távmunkát – különösen a koronavírus-járvány óta –, ami megkönnyíti a munkavállaló számára, hogy otthon maradjon a beteg gyermekkel, miközben a munkájával is haladhat.

Jellemzően sok család igénybe veszi nagyszülők, rokonok vagy bébiszitterek segítségét, hogy a szülők munkába tudjanak járni, miközben a gyermekük beteg.

Fontos, hogy a munkavállaló nyíltan kommunikáljon a munkáltatójával a felmerült helyzetről. Mindkettőjük érdeke, hogy megpróbáljon közös megoldásokat találni a beteg gyermek ápolására.

Az egészséges, változatos táplálkozás megalapozza a szervezet és az immunrendszer jó működését. Egy betegség vagy a vitaminhiány legyengíti a szervezetet, ezért már ősz elején érdemes kicsit rásegíteni. Mindez nemcsak a gyerekek, hanem az egész család szempontjából lényeges.

Mit tehet a munkáltató?

A munkáltatók rugalmas munkaidővel, home office lehetőséggel segíthetnek a szülőknek, hogy jobban kezeljék a kialakult helyzetet, de mindez a munka rovására se menjen.

A munkáltatók támogathatják a szülői feladatokat úgy, hogy megértőek és támogatóak a gyermekbetegségekkel kapcsolatos hiányzások esetén. A munkarend átszervezése, a munkatársakkal való összefogás, egymás kölcsönös segítése növeli a dolgozók elégedettségét és elköteleződését.

A megfelelő munkahelyi  higiénia be- és megtartása, a rendszeres fertőtlenítés segíthet a betegségek terjedésének csökkentésében.

Nem egyedülálló, hogy egyes munkáltatók egészségbiztosítást, szűrővizsgálatokat is biztosítanak, mert ezzel csökkenthető a betegségek száma és várhatóan gyorsabb lesz a felépülés is. Valamint még vonzóbbá teszi a munkahelyet a meglévő és az újonnan belépő munkaerő számára is.

Az iskolakezdés időszaka nemcsak a taneszközök beszerzése miatt izgalmas. A hosszú nyári szünet után a gyerekek újra napi szinten közösségbe járnak és megnövekszik a fertőzés veszélye is, ezért a megelőzés kulcsfontosságú. Az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás és a megfelelő alvás hozzájárulhat a gyermekek és a család immunrendszerének erősítéséhez, így csökkentve a betegségek gyakoriságát. A munkáltató és a munkavállaló közötti együttműködés szintén fontos szerepet játszik abban, hogy a munkahelyi és családi kihívások egyensúlyban legyenek.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Sulikezdés = folyamatos betegség? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.