A két futballnagyhatalom, Németország és Anglia mögött Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a focisták bére. Az UEFA (Európai Labdarúgó Szövetsége) adatai szerint a 2020-21-es bajnokságban az NB1-es csapatok összességében 82 millió eurót költöttek bérekre. Ez csapatonként számolva nem egészen 7 millió euró, mintegy 2,5 milliárd forint.

Az alkalmazottak mellett az „aranylábú gyerekek” a bérköltségek több mint felét vitték haza, átlagosan 2,9 millió forintot. Ez az akkori nemzetgazdasági átlagnak több mint a hétszerese – állapította meg a gazdasági portál, amely azt is kimutatta, hogy ebben az időszakban kevesebb focistát foglalkoztattak a hazai klubok, ezért inkább a 4 milliós átlagos bért tartják a valósághoz közelebb állónak. A magyarországi átlag bruttó bér a KSH számításai 431 300 forint volt tavaly év végén. Kérdés, vajon a labdarúgók bérét is beleszámolták-e.

A Havonta több millió forintot kereshetnek a focisták itthon bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Béremelkedés: idén is tartani fog a folyamat

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megállapította: tavaly év végén láthatóan még tovább erősödött a bérdinamika, novemberben a várakozásokat felülmúlva nőttek a keresetek. A januártól további 21 százalékkal emelkedő egészségügyi szakdolgozói bérek, illetve az évenként kiugró mértékben növekvő orvosi bérek, illetve más szektorok ütemezett, jelentős mértékű béremelései továbbra is érdemben támogatják majd a dinamikát a költségvetési szektorban.

A bérdinamika további gyorsulása várható az idén, a minimálbéremelések, valamint a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók.

A januártól emelkedő minimálbér és szakmai bérminimum miatt, illetve a csökkenő szociális hozzájárulási adó segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódhat, és a tavalyi 9 százalék körüli növekedés után 13 százalékot elérő lehet az átlagbér emelkedése idén – prognosztizálta a Takarékbank vezető elemzője.
A bérek emelkedése pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát is, amit könnyen meg is tehetnek a kiugróan erős fogyasztói kereslet mellett. Ez viszont elvezethet egy klasszikus ár-bér spirálhoz is, mikor az erőteljes inflációhoz erőteljes kereslet párosul,

a vállalatok pedig a kereslet következtében rekord számban keresnek új munkaerőt, ami szintén felfelé hajtja a béreket, és erősíti a felfelé mutató inflációs kockázatokat

– figyelmeztetett Horváth András.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint részben a magasabb infláció, részben a fokozódó munkaerőhiány magyarázhatja a keresetek növekedési ütemének novemberi gyorsulását az előző hónapokban mért ütemhez képest. Az átlagbérek ebben a hónapban is a közszférában növekedtek gyorsabb ütemben, de a versenyszférában is meghaladta a bérek emelkedése az inflációt. Azaz a reálbérek átlagosan kismértékben nőttek. Az egyes ágazatok közül az orvosi béremelések eredményeként kiemelkedik az egészségügyben dolgozók átlagbérének emelkedése.
A decemberi kereseti adat az év végi bónuszkifizetések, míg a januári az év eleji béremelések miatt lehet érdekes. A minimálbér és a garantált bérminimum 20 százalékos emelése, a járulékok csökkentése és a fokozódó munkaerőhiány nyomán az idei átlagbéremelkedés 10 százalék feletti, szerencsés esetben a 15 százalékot is megközelítő lehet, azaz a reálbérek tovább emelkedhetnek a viszonylag magas infláció ellenére is.

A KSH számai

2021 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 482 400, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 320 800 forint volt, mindkettő 10,1%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,8, a költségvetésben – az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben – ezt meghaladóan, 11,1%-kal nőttek. 2021. január–novemberben a bruttó átlagkereset 433 800, a nettó átlagkereset 288 500 forintot ért el, mindkettő 8,6%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

2021. november

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 482 400, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 494 100 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 320 800, a kedvezményeket is figyelembe véve 329 700 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 10,1%-kal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,8%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 409 600 forintra becsülhető, 8,7%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

A bruttó kereset mediánértéke 375 600 forint volt, amely 8,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

2021. január–november

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 433 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 444 600 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 288 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 297 100 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 445 200, a költségvetésben 408 900, a nonprofit szektorban 405 100 forintot ért el, ami 7,8, 9,6, illetve 14,4%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések – köztük az orvosi béremelés, a bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelése – hatására a költségvetés bruttó átlagkereset-növekedése meghaladta a nemzetgazdasági átlag emelkedését. A nonprofit szektor jelentős keresetnövekedéséhez hozzájárult, hogy augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt, a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban volt a legmagasabb (745 300 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (264 800 forint).

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 473 100, a nők esetében 397 100 forint volt, ez a férfiaknál 8,8, a nőknél 8,3%-os növekedést jelent egy év alatt.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 402 400 forintra becsülhető, 8,8%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

A reálkereset 3,5%-kal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,9%-os növekedése mellett.

A bruttó kereset mediánértéke 347 700 forint volt, amely 9,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Forrás: MTI / KSH

A Az infláció és a munkaerőhiány miatt rendületlenül nőnek a bérek bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.