Az Országgyűlés elfogadta novemberben a vállalkozók és vállalkozások közösségépítő és nemzetgazdaságot erősítő tevékenységének elismeréseként, hogy december első pénteke a Magyar Vállalkozók Napja legyen. Idén december 1-jére esik az első Magyar Vállalkozók Napja.

Kétségtelen, hogy a mai világban kijelenthető, hogy vállalkozók nélkül nincs élet. Motorjai, alkotói a gazdaságnak, és nagyban függ egy társadalom jóléte attól, hogy a vállalkozók miként gondolkodnak, mennyire aktívak. De kik a vállalkozók? Az egyértelmű, hogy a vállalkozó egy személy, aki személyes kockázatot vállal új üzlet, innováció vagy cég létrehozásával. A vállalkozók definíciója azonban rugalmas, és különböző megközelítéseket tükröz. Magyarországon gyakran azokat tekintik vállalkozónak, akik magánvállalkozók és rendelkeznek hivatalos dokumentumokkal. Az Európai Bizottság meghatározása szerint a vállalkozás gazdasági tevékenység megteremtésének és fejlesztésének folyamatát és gondolkodásmódját jelenti, melynek során a kockázatvállalás, a kreativitás és/vagy az innováció ötvöződik a stabil menedzsmenttel egy új vagy már működő szervezeten belül (Green Paper 2003).

Magyarország viszonylag magas vállalkozási aktivitással rendelkezik az európai összehasonlításban. Tíz emberre jut egy vállalkozás, ami az európai rangsor első felébe helyezi az országot. A vállalkozások körét tágabban értelmezik, beleértve az adószámmal rendelkező magánszemélyeket, non-profit és egyéb szervezeteket is. Ezen kiterjesztett meghatározás alapján már öt emberre jut egy vállalkozás Magyarországon, az OPTEN adatai szerint pedig ezek száma meghaladja az 1,9 milliót. Az árbevétel alapján a legnagyobb értékteremtők a társas vállalkozások, számuk több mint fél millió.

„Fontos megjegyezni, hogy a vállalkozások számában kifejezett arány még nem tükrözi a vállalkozók számát, mivel egy vállalkozás több tulajdonossal is rendelkezhet, és egy személy akár több vállalkozást is birtokolhat. A társas vállalkozások körében a cégek tulajdonosainak száma közelíti a 630 ezer főt, ami a lakosság 7%-át teszi ki.”

– mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Magyarországon az egyszemélyes vállalkozások a legelterjedtebbek, az egyéni vállalkozók és az adószámmal rendelkező magánszemélyek alkotják a vállalkozások mintegy kétharmadát. Az egyszemélyes vállalkozások népszerűsége mögött számos tényező áll, például a kényszervállalkozások, melyek gyakran az adóterhek csökkentése vagy az új munkamodellre való alkalmazkodás miatt jönnek létre. A 21. századi munkaerő-értékesítés az internet és a home office térnyerésével összefüggésben egyre inkább felértékelődik, ahol a szabadság és rugalmasság iránti igény is megjelenik.

A legnagyobb hozzáadott értéket adó társas és egyéni vállalkozások vállalkozóinak nemek szerinti eloszlása a férfiak felé hajlik ugyan, azonban a nők is jelentősen kiveszik a részüket abból, a társas vállalkozások tulajdonosai és az egyéni vállalkozók esetében a nemek aránya 59-41 a férfiak javára mindkét körben. A társas vállalkozói körben a generációváltás lényegében folyamatosan zajlik, évről évre egyenletes tempóban jelennek meg a feltörekvő fiatal vállalkozók, ami jól szemlélteti, hogy egy prosperáló üzlet elindítása és annak működtetése nem korcsoport függő. Az X generáció a meghatározó a társas vállalkozások tulajdonosi körében – 50 %-ot képviselnek –, azonban számuk, ha kis mértékben is, de folyamatosan csökken, átadva helyüket az Y és Z korosztálynak.

„Ők azok, akikről a Magyar Vállalkozók napja szól. A vállalkozói létet választók alapvetően nem kötődnek csak nőkhöz vagy férfiakhoz, nem kötődnek korhoz – ha már felnőttekről beszélünk –, de mindenképpen szükséges egy meghatározott gondolkodás, aminek a középpontjában a kockázatvállalás, a felelősségvállalás és az újszerűség kapcsolódik. Sok sikert kívánunk mindannyiuknak!” – mondta Alföldi Csaba, céginformációs szakértő.

A Magyar Vállalkozók Napja: Számok a gazdaság építőköveiről bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Korábbi pozíciójában Dr. Kápolna Beáta friss és ultrafriss áru beszerzési osztályvezetőként a METRO két legsikeresebb termékköre kínálatának magas minőségéről és folyamatos fejlesztéséről gondoskodott, így alkalma volt közvetlen kapcsolatot teremteni a hazai és nemzetközi beszállítói piaccal egyaránt. Az anyavállalat METRO AG kiemelt figyelmet fordít a tehetséges vezetők tudatos fejlesztésére csakúgy, mint a női vezetők előrelépési lehetőségeinek megteremtésére – erre nézve különböző programok folynak a vállalaton belül. Dr. Kápolna Beáta 2020 óta tagja a kibővített Igazgatótanácsnak, és fontos szerepet töltött be eddig is a többcsatornás nagykereskedelmi értékesítési stratégia bevezetésében és alkalmazásában.

A vállalati stratégiával összhangban Dr. Kápolna Beáta célja egy átgondolt, adatelemzésen és a vásárlások pontos lekövetésén alapuló, a trendekhez és a piachoz illeszkedő termékkínálat biztosítása minősített, megbízható beszállítóktól. A Business Superbrands díjjal elismert METRO Nagykereskedelem termékkínálatban számos specialitás mellett folyamatosan fejlesztett saját márkás szortiment is található, mely a jövőben is nagy hangsúlyt kap a vendéglátóipar és a kiskereskedők igényeinek kiszolgálásában.

Dr. Kápolna Beáta elődje, Alexis Jean-Pierre Maudelonde korábbi beszerzési igazgatóa METRO életében a jövőben egyre nagyobb szerephez jutó virtuális piactér, a METRO Markets élén folytatja karrierjét magánvállalkozásokért felelős kereskedelmi igazgatóként.

A METRO Magyarországot vezető öttagú Igazgatótanács 2023. október 1-től:

• Thierry Guillon-Verne vezérigazgató
• Dr. Kápolna Beáta beszerzési igazgató
• Kaszás Helga People & Culture igazgató
• Tóth-Korom Péter értékesítési igazgató
• Vörös Szilárd pénzügyi igazgató

A Újabb női felsővezető a METRO Magyarország élén bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A magyar gazdaság pillanatképe a cégek alkalmazkodóképességét próbára teszi az elmúlt időszakban. A magyar gazdaság 2023 második negyedévében 2,4 %-os visszaesést szenvedett a 2022-es évhez képest, amit a mezőgazdaság erős teljesítménye mérsékelt valamelyest. Az iparban látható egy rövid távú növekedés júliusban az előző hónaphoz képest, viszont a kiskereskedelmi forgalom és az infláció aggályos trendeket mutatott, különösen az energia- és üzemanyagárak terén. Ugyanakkor a foglalkoztatottság növekedése pozitív jel. Visszatükröződik-e ez a cégtrendben?

Az OPTEN adatai alapján az év elejétől kezdve augusztusig a cégek száma közel 10,5 ezerrel csökkent. Egy nyolchónapos trendet követve az augusztusi hónap nem hozott váratlan változást. Az elmúlt hónapokban tapasztaltak alapján a cégalapítások száma folyamatosan elmaradt a megszűnésekétől, azonban augusztusban változás következett be, amikor az új cégek száma, bár csekély mértékben, de meghaladta a megszűnésekét. Ez azt sugallja, hogy szeptemberben akár módosulhat a korábbi cégtrend.

Az elmúlt hat év szezonális átlagához mérten a 2 140-es cégalapítási adat nem emelkedik ki. Augusztusban a megszűnések száma kissé 2 000 fölött alakult, ami a hatéves átlag közel háromnegyedét teszi ki. A megszűnések idén a legalacsonyabb értéket adták, de az augusztus jellemzően visszafogottabb értékeket hozott a múltban is. „Fordulat a cégtrendben akkor következhet be, mondhatjuk tendenciának, ha szeptemberben a megszűnések száma nem éri el az augusztusi értéket. Mivel a szeptember egy aktívabb időszak szokott lenni augusztushoz képest, az események is magasabb fordulaton pörögnek, még korainak tartanám elkönyvelni a cégtrend esetleges változását.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az újonnan indított felszámolási eljárások száma továbbra is központi kérdés marad. Augusztusban jelentős csökkenés tapasztalható; a számok már nem a kétezres szint közelében mozognak, hanem 1 200 fölött alakultak. „Bár az újonnan indított felszámolási eljárások száma még mindig magas, augusztusra érzékelhető visszaesés következett be. Az elmúlt hat év során az érték rendszerint ezer alatt mozgott, egészen a járvány miatti intézkedésekig. Bár a trend csökkenő tendenciát mutat, az elkövetkezendő hónapokban válik majd egyértelművé, milyen mértékben csökken a moratórium hatása. Jelenleg is látható, hogy azok az új felszámolási eljárások, melyek nem voltak a moratórium alatt, egyre nagyobb arányt képviselnek.” – értékelt Alföldi Csaba.

Az augusztusi számok rávilágítottak arra, hogy a 3-5 éves működésű cégek különösen sérülékenyek a járvány hatásaira. Ezek a vállalatok olyan körülmények között kezdték meg tevékenységüket, amelyek nem voltak kedvezőek számukra, és ez a sérülékenység az új felszámolási eljárásokban is megmutatkozott: augusztus hónapban az érintett cégek aránya meghaladta a 40%-ot. Ezzel szemben a hosszabb ideje működő vállalatok általában stabilabb alapokon állnak, ám még így is az augusztusi új felszámolási eljárások egynegyede olyan cégeket érintett, amelyek már 10 évnél régebben kezdték meg működésüket.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) augusztusi értéke átlagosan 10 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten–CFI Vas, Tolna és Veszprém vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta.

Opten – CFI vármegyénként, 2023. augusztus

*Újonnan indult eljárások

A Eljött az áttörés: Megszűnéseket meghaladó cégalapítás bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.