Ha már itt tartunk, mitől válik egy vezető empatikussá, és hogyan építhető be ez a szemlélet a gyakorlatba? Nos, az empatikus vezető képes belehelyezkedni mások érzelmeibe és motivációiba annak ellenére, hogy nem mindig ért azokkal teljesen egyet. Mégis megérti, hogy mi áll mögött a viselkedésüknek.

A bevezetőben már kitértem arra, hogy ez nem a gyengeség jele, habár kétségtelen, hogy a puha készségek közé sorolják. Pedig hiánya gondot okoz.

Empátia a tudomány tükrében

A Harvard Business Review szerint az empatikus vezető jellemzője a határok és az egyensúly megtartása. Érzékeli és értelmezi saját és mások érzelmeit, nem hagyja, hogy kontroll nélküli döntéseket hozzon ő maga és más sem. Kompromisszumkész, a különböző helyzetekhez igazítja a megoldást. Nemcsak meghallja a beosztottakat, hanem értő hallgatással figyeli a szavukat. Az empátia nemcsak a jó ember tulajdonsága, hanem a vezetők alapvető készsége kell, hogy legyen. Vagyis, ha ez a készség nem létező vagy gyenge, akkor a munkamorál gyengülését, a lemorzsolódás fokozódását eredményezheti és olyan munkahelyi közössé alakul ki, ahogy inkább nem osztják meg egymással sem a félelmeiket, de az ötleteiket sem.

Gyakorlati megoldások az empátia beépítésére

Az empatikus vezetés tehát szükséges ahhoz, hogy egy vállalt jól működő legyen. Ha a munkavállaló úgy érzi, hogy a felettes látja őt, mint embert, és nemcsak mint „dolgozó robot”, akkor megnövekszik a belső motiváció és erősebb kötődés alakulhat ki.

A munkavégzés óhatatlan velejárója a hibázás is, de ha a cégnél dolgozók azt érzik, hogy a hibák a közös tanulás részeként értelmezhető, akkor kreatívabbá, bátrabbá  és lojálisabbá válhatnak.

A kellő empátiával megáldott vezető felismeri, ha valaki leterhelt vagy stresszes, és időben csökkentheti az egyéni terheket, be tud avatkozni, hogy csökkenhessen a kiégés, így a fluktuáció is.

Ha a munkavállaló azt tapasztalja, hogy a felettese támogató, figyel rá és érdemben reagál, akkor sokkal nagyobb eséllyel marad a cégnél még nehéz időszakokban is.

Win-win

Az empatikus vezetés nemcsak a beosztottak számára jó, hanem a vezetésnek, vagyis a cég egészének, hiszen segít növelni a dolgozói elköteleződést, motivációt, innovációt és javítja a csapat teljesítményét, jobb munkahelyi légkört eredményez.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Az empatikus vezetés szerepe a csapatmotivációban bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az emberi erő és hatékonyság is megmutatkozik, ha jól tudunk együtt dolgozni, hiszen már őseink is együtt vadásztak a betevőre, sőt együtt éltek egy közösségben. Mindez a munkahelyen is előnyünkre szolgálhat, feltéve, hogy jól tudunk egymással dolgozni. Hogyan válhat egy csoportnyi ember csapattá?

Célok kitűzése és közvetítése

Először is a csoport tagjai számára világos kell, hogy legyen a cél. Azaz konkrétan meg kell határozni a célt és azt ennek megfelelően kell kommunikálni is. Minden egyes tagnak értenie kell, hogy miért dolgoznak együtt, és azt is érdemes tudatosítani, hogy ki és hogyan járul hozzá a közös célok eléréséhez.

Csapatépítés fontossága

A csapattá szervezés egyik jó módja az olyan csapatépítő események, amelyek elősegítik a tagok közötti kölcsönös bizalom és együttműködés kialakulását. Ebbe sok minden belefér a közös ebéd, vacsora vagy főzéstől kezdve a kirándulásig. A lényeg, hogy a csapattagok ne csak munkakörnyezetben és munka közben találkozzanak egymással, hanem más, hétköznapi helyzetben is megismerjék egymást, amely köteléket alakíthat ki köztük.

Nyílt kommunikáció és visszajelzés

A nyílt kommunikációval elősegíthető, hogy a csapattagok szabadon kifejezhessék véleményüket és ötleteiket. A jó vezető pedig mindezeket meghallja és meghallgatja, valamint folyamatos visszajelzéssel támogatja a dolgozók munkáját és fejlődését. 

Motiváció és elismerés

A motiváció is sokféle lehet, de mindez azt szolgálja, hogy a csapattagokat tovább ösztönözzék. Ilyen lehet a pénzügyi juttatások, bónuszok, a munkaidő rugalmas kezelése stb.

Szerepek kiosztása

Ahhoz, hogy mindenki tudja mi a szerepe az adott csapatban, meg kell mindezt határozni. Sőt, azért felelősséggel is tartozik, így valószínűleg minden csoporttag sokkal jobban ügyel majd a munkarészének jó elvégzésére. Mindez pedig megnöveli az önállóságot, a magabiztosságot és az elkötelezettséget.

Fejlődés lehetősége

Ahhoz, hogy több ember minél jobban tudjon együtt dolgozni és igazi csapattá fejlődjön az is hozzájárul, ha a munkaadó segíti és támogatja őket a fejlődésben. Az új készségek elsajátítása, a szakmai képzések nem csak az egyén tudását növelik, de mindezt a csapatban is kamatoztatni lehet. A mentorálással pedig a kevésbé tapasztalt munkaerő fejlődése is megcélozható.

Konfliktuskezelés

Több személy együttes munkájában mindig benne rejlik a konfliktus lehetősége. Ennek minimalizálása érdekében ezeket a felmerülő problémákat azonnal és hatékonyan érdemes kezelni, hogy ne akadályozzák a csapatmunkát. Ha a gond túlnő a csapaton, érdemes bevonni egy külső személyt, aki objektíven tudja a problémát kezelni és a megoldást is könnyebben megtalálhatja. 

Egy tanulmány során megállapították, hogy egy csoport vagy csapat hatékonysága függ attól is, hogy melyik piaci szektorban van és természetesen a céloktól is. Vagyis a csoportok, csapatok nagyon eltérőek lehetnek, de ennek ellenére mindkettő lehet sikeres. A csoport és a csapat hasonlónak tűnik, de alapvető jellemzőikben, felépítésükben eltérnek egymástól. Azonban mindkettő mutathat jó teljesítményt, de akár rosszat is. A hatékony csapatok általában csoportokból nőnek ki és ez megnöveli a kreativitást, az innovációt, a munkával való elégedettséget és persze a hasznot is. 

Rónai Márta

A Nem mindegy, hogy csoport vagy csapat: így legyetek együtt a világ ellen bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A gondolkodás az emberi elme egyik legösszetettebb és legérdekesebb folyamata. Képességeink és képzelőerőnk által különböző típusú gondolkodási módokat használunk a mindennapi életünk során. Ezek meghatározzák, hogyan értelmezzük a világot, milyen véleményt formálunk, hogyan oldjuk meg a problémákat és hogyan kommunikálunk, de ugyanez mutatkozik meg munka közben is. Te melyikbe tartozol?

1. Analitikus gondolkodás

A logika és a racionális érvelés alapjaira épül és az, aki ebbe a típusba tartozik, az rendszerint figyel a részletekre, strukturált módon közelíti meg problémákat. Az analitikus gondolkodással az ember képes bonyolult rendszereket elemezni, felismerni az összefüggéseket és ez alapján precíz döntéseket hozni. Ez a gondolkodási mód különösen fontos a tudomány, a matematika és a mérnöki területeken.

2. Kreatív gondolkodás

A kreatív gondolkodás az innováció és az új ötletek forrása. Akinek így működik az agya, az nyitott az új megközelítésekre, képes a megszokottól eltérően gondolkodni és ezáltal szokatlan megoldásokat találni. A kreatív gondolkodás gyakran asszociációkra épül és ezáltal átívelhetővé válnak a különböző fogalmak közötti szakadékok. Ez nélkülözhetetlen a művészetekben, a dizájnban és az innovációs iparágakban.

3. Kritikai gondolkodás

A kritikai gondolkodás a reflexió és a szkepticizmus eszköze. Aki így gondolkodik, az képes kérdéseket feltenni, a kapott információkat alaposan megvizsgálni és értékelni, valamint saját előfeltevéseiket és mások érveit megkérdőjelezni. A kritikai gondolkodás fontos szerepet játszik a döntéshozatalban és a problémamegoldásban, különösen a politika, az etika és a társadalomtudományok területén. Azonban ez a gondolkodásmód időigényes. Lehet, hogy egyszerűbb lenne más segítéségét kérni vagy egy már meglévő módszert alkalmazni, de egy cikk szerint ez típus képes arra, hogy a korábbi rossz szokásokat átvegye. Ebben rejlik az ereje.

4. Divergens gondolkodás

A divergens gondolkodás a kreativitás egyik kulcsösszetevője, amely sokféle ötlet és megoldás létrehozására összpontosít. Az ilyen típusú gondolkodó képes egyetlen problémára többféle, nem szokványos megoldási lehetőséget is kidolgozni. Ez a gondolkodási mód különösen hasznos brainstorming során, amikor a cél a minél több ötlet generálása, hogy később azok közül a legjobbak kerüljenek kiválasztásra.

5. Konvergens gondolkodás

A konvergens gondolkodás azonban pontosan arra összpontosít, hogy a sokféle ötletből a legmegfelelőbb megoldást találja meg. Az ilyen típusú személy képes a különböző információk integrálására és azok közül legjobb lehetőség kiválasztására. Különösen fontos ez döntéshozatal során, amikor egy konkrét problémára kell a legjobb megoldást megtalálni.

6. Absztrakt gondolkodás

Az absztrakt gondolkodás lehetővé teszi, hogy elvont fogalmakkal és elméletekkel dolgozzanak. Az ilyen gondolkodó képes általánosítani, kategorizálni és elvonatkoztatni a konkrétumoktól. Az absztrakt gondolkodás nélkülözhetetlen a tudományos kutatásban, a matematikában és a filozófiában.

7. Konkrét gondolkodás

A konkrét gondolkodás az érzékelésre és a tapasztalati információkra épül. Aki így gondolkodik, az a közvetlenül megtapasztalt és érzékelhető dolgokra koncentrál, így nagy haszna van a mindennapi problémamegoldásban és a gyakorlati feladatok elvégzésében.

A gondolkodás típusai különböző módokon járulnak hozzá az emberi intelligenciához és kreativitáshoz. Mindegyik típusnak megvan a maga helye és szerepe, attól függően, hogy milyen problémával kell szembenézni, vagy milyen feladatot kell megoldani. Rád melyik a legjellemzőbb?

Rónai Márta

A Te melyik vagy? Gondolkodás típusok a munkahelyen bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Csapatban dolgozni a legtöbb munkahelyen elengedhetetlen. Ha más nem, részfeladatok megoldásakor, esetleg egy-egy meeting alkalmával, egy kisebb csapattal kell tudni dűlőre jutni komolyabb kérdések esetén. Az tehát nem kérdés, hogy lesz-e olyan feladat, amikor másokkal szorosan együttműködve kell helyt állnod a munkádban. A kérdés az, neked ez mennyire megy, és ha szükséges, hogyan tudnál ilyen téren fejlődni? 

Jó kommunikáció

Ahogy a legtöbb esetben, a megfelelő kommunikáció itt is az erősségeddé válhat. Ahhoz, hogy hatékonyan tudj csapatban dolgozni, tudnod kell jó kérdezni, érvelni, információt szerezni és átadni. Ezek azok az alapok, amik nélkül nem sok esélyed lesz az eredményes csapatmunkára. 

Együttműködés

Ahhoz, hogy el tudd dönteni, hatékonyan és könnyen tudsz-e együtt dolgozni másokkal, a következőkön érdemes elgondolkodni: Jót jel, ha úgy érzed, nem jelent problémát háttérbe szorítani a saját elképzeléseidet és érveidet, ha a feladat megkívánja, ami miatt a csapatmunkára szükség van. Tudatosítsd magadban, mennyire vagy képes alkalmazkodni mások ötleteihez. A csapatmunka szempontjából nem hatékony az sem, ha vezéregyéniség vagy, de az sem, ha háttérbe húzódó alkatnak tartod magad. Az együttműködés szempontjából az a legfontosabb, hogy tudjunk a munkahelyünkön betöltött pozíciónknak megfelelően részt venni a közös munkában és a feladatra összpontosítani a saját elképzelésünk helyett, miközben részt vállalunk annak megoldásában. Ebben sokat tud segíteni, ha az együtt dolgozó kollégák között jó légkör alakul ki. 

Konfliktuskezelés

A konfliktuskezelés kulcsa, hogy megtanuljunk alkalmazkodni, megtalálni a közös nevezőt és konszenzusra jutni az adott témában. Ha csak a saját igazunkat tartjuk szem előtt és nem tudjuk a másik érveit és elképzeléseit figyelembe venni és ahhoz igazodni, biztos, hogy folyamatos konfliktusok között fog zajlani a csapatmunka. Ez viszont nemcsak nekünk, de a többi munkatársnak is meg fogja nehezíteni a feladatát. 

Feladatorientált hozzáállás

A feladatot el kell végezni. Az, hogy ez mennyire tud gördülékenyen és erdeményesen megvalósulni, részben a fentiektől is függ. Ha azonban elsősorban azt tartjuk szem előtt, hogy mi a cél és ahhoz mire van szükség és képesek vagyunk ehhez igazodni is, akkor nem fog problémát jelenteni nekünk a csapatmunka. 

Szerző: Tóth Eszter
Fotó: Envato

A Mitől lesz valaki jó csapatjátékos? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Sok konfliktust szülhet, de annál több eredményt, ha különböző személyiségű emberek alkotnak egy munkahelyi csapatot. Az egyikőtök precíz, a másik felületesebb, de pörgős, ott van, aki a számokkal szeret babrálni, más inkább prezentál. Tudod kihez fordulj, ha egy jó kontaktra van szükséged, vagy akkor, ha gyors megoldás kell egy problémára. A Dr. Meredith Belbin által kidolgozott kilenc csoportszerep megismerése segít tudatosítani, kikből áll a csapat most, és milyen típusú erőforrás hiányzik még. Íme a szerepek, általában mindenkiben három dominál, te melyikeket ismered fel magadban?

(Csak a hivatalos teszt kitöltésével, és az abból készült riportból tudható meg pontos információ a saját és a csapat szerepeiről, az alábbi leírás tájékoztató jellegű!)

Az erőforrás kereső

A telefonkönyve tele, névjegykártyák az asztalon, minden esemény egy lehetőség az újabb kapcsolatra. A villanyszerelőtől a grafikuson át, mindenre tud valakit ajánlani. Lelkesedése azonban hullámzó, nem a legstabilabb ember a csapatban.

A csapatjátékos

Ő figyel arra, hogy mindenki jól érezze magát a csapatmunkában. Folyamatosan figyel a kommunikációra, a hangulatra és a kooperációra. Nagyon nehéz viszont egyszerre mindenkivel jót tenni, így nehezen hozhat döntéseket (pláne népszerűtleneket).

A koordinátor

Igazi tehetség menedzser, látja a csapat célját és tökéletesen delegál. Magabiztos és célorientált, de a saját feladatait is szívesen átruházza másra…

A gondolatültető

Egy jó öltet kell? Várhatóan tőle érkezik majd. Kreatív problémamegoldó, könnyen gondolkozik a dobozon kívül. Cserébe sokszor feledékeny, és nem a leghatékonyabb tagja a csapatnak.

A helyzetértékelő

Monitoroz, értékel, elemez. Ő a logikus szem, a pártatlan bíró. Józan és precíz, de nagyon kritikus tud lenni, és lelkesedést sem könnyű előhúzni belőle.

A specialista

Ha valamihez ért, akkor ahhoz nagyon. Elkötelezett, mély, speciális tudása van, de csak néhány területen, amelyekkel az indokoltnál többet is hajlamos pepecselni.

Az irányadó

Csak a cél lebeg a szeme előtt és arra felé hajtja a csapatot. Dinamikus, nem ijed meg a kihívásoktól, sőt, alig várja, hogy megugorja őket. Az eredmény azonban mindennél fontosabb nála, az érzelmeket sokszor figyelmen kívül hagyja.

A gyakorlati megvalósító

Mit ér a kreativitás, a jó kapcsolatok és a dinamizmus, ha végül nincs eredmény? A gyakorlati megvalósító hozza a praktikumot a csapatba, hatékony és pragmatikus, de kissé rugalmatlan lehet.

A befejező

Ő a minőségellenőr. Ha átnézi a tendert leadás előtt, akkor biztos lehetsz benne, hogy abban nem lesz hiba. Perfekcionista, precíz, és folyamatosan aggódik. Az a biztos, ha ő csinálja, így nagyon nehezen delegál.

Forrás: Belbin
Szerző: B.B.
Fotó: Envato

A 9 munkahelyi szerep – ki vagy te a csapatban? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.