Bizonyos mutatókban hazánk meghaladja az uniós átlagot, más területeken azonban komoly lemaradásban vagyunk. Az OECD jelentése szerint Magyarországon a munkavállalók 23%-a dolgozik olyan munkakörben, amely nem megfelelő a képzettségi szintjének. Ez pedig munkaerőhiányt jelent.

Az AI és automatizáció térhódítása

A mesterséges intelligencia (MI vagy AI) terjedése folytatódik, különösen a kis- és középvállalkozások (KKV) körében. Az MI egyre inkább jelen van a marketingkommunikációban, az ügyfélszolgálatban, az adminisztrációban. Igaz ez Európa egészére, ugyanakkor Magyarországon komoly felzárkózásra van szükség. Az AI-integráció elmarad az EU-s átlagtól. A hazai KKV-k csak mintegy 3,7%-a alkalmaz AI-t a 8 %-os európai átlaggal szemben. Éppen ezért kulcsfontosságú lenne célzott képzések és támogatási programok bevezetése az AI és automatizáció terén, azért, hogy a vállalati folyamatokat egyszerűsíteni, automatizálni és versenyképesebbé lehessen tenni.

Kiberbiztonság és szabályozás

A digitalizáció előrehaladtával nő a veszélye a kibertámadásoknak is. A kis- és középvállalkozások pedig kimondottan sebezhetőnek számítanak ebben a tekintetben. Emiatt drasztikusan megnőtt az igény kiberbiztonság és adatvédelem iránt.

Az EU-s kiberbiztonsági keretrendszer célja a rendszerek és kvalifikációk harmonizálása. Mindez Magyarországon és a többi EU-s tagállamban is felkészülést és szakmai továbbképzést követel.

Digitális készségek és szakemberek hiánya

A digitális készségek hiánya kettős kihívásként jelentkezik. A lakosság körében még mindig nem elég széleskörű az alapfokú digitális műveltség. A lakosság 58,9 %-a rendelkezik alap digitális készségekkel, ami kissé meghaladja az EU-átlagot (55,6 %). Ugyanakkor nincs elég informatikai képzettségű dolgozó a piacon. Ez azt jelenti, hogy hazánkban csupán 4,2% az ilyen szakemberek aránya, míg az EU-átlag 4,8% és a KKV-szektor különösen érintett.

Képzési szükségletek

A fentiek alapján kiderül, hogy milyen készségek fejlesztésére van szükség a kis és középvállalkozások számára. Képzési programok nélkül nehéz lesz lépést tartani Európával.

A feladathoz tehát fel kell nőnünk. Most az nyer, aki gyorsan képes reagálni az új helyzetre, fel tudja venni a ritmust és érdemben tudja hasznosítani az új technikai irányzatokat.

Magyarország felismerte a hiányosságokat, így a Nemzeti Digitalizációs Stratégia az alap digitális kompetenciák fejlesztését, az diplomás informatikai szakemberek számának növelését, valamint a szakképzés és felnőttképzés digitalizációjának erősítését célozza meg.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Digitális átalakulás és készséghiány Magyarországon bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.