Mi befolyásolja valójában a munkahelyi elégedettséget?

A modern munkaerőpiacon már nem elég, ha valakit “megfizetnek” – a munkavállalók egyre inkább keresik azokat a munkahelyeket, ahol tisztelik őket, fejlődhetnek, támogatják az egyensúlyt a munka és a magánélet között, és ahol valóban értelmet találnak a munkájukban.

Íme néhány kulcstényező a fizetésen túl:

• Munkahelyi légkör: A jó kollégák, az együttműködő, támogató csapatkultúra óriási hatással van a közérzetünkre. Egy mérgező környezetet még a legmagasabb fizetés sem tud kompenzálni.

• Elismerés és megbecsülés: Az emberek vágynak arra, hogy lássák és elismerjék a munkájukat. A rendszeres, őszinte visszajelzések és az elismerés hiánya könnyen kiábrándultsághoz vezethet.

• Szakmai fejlődési lehetőségek: Ha egy munkahely nem kínál tanulási, fejlődési vagy előrelépési lehetőséget, a motiváció hamar elapadhat, még akkor is, ha a fizetés kiemelkedő.

• Munka-magánélet egyensúlya: A túlterheltség, az állandó elérhetőség és a magánélet háttérbe szorítása hosszú távon kiégéshez vezethet. Azok a munkahelyek, amelyek rugalmas időbeosztással, otthoni munkavégzési lehetőséggel vagy mentális egészséget támogató programokkal élnek, sokkal elégedettebb munkavállalókat tudhatnak magukénak.

• Értelmes munka: Az emberek többsége akkor igazán elkötelezett, ha úgy érzi, hogy a munkája számít, hatással van másokra vagy értéket teremt. A pusztán anyagi célok nem elegendők hosszú távon.

Akkor a fizetés nem is fontos?

Dehogynem! A megfelelő jövedelem alapvető – biztonságot ad, és igazságérzetünket is befolyásolja. Viszont önmagában nem garantálja az elégedettséget. Sőt, ha más tényezők – például a munkahelyi feszültség, a megbecsülés hiánya vagy a túlterheltség – elnyomják a pozitívumokat, a magas fizetés is kevés lesz a maradásra.

Összegzés:

A munkahelyi elégedettség nem egyenlő a fizetéssel. Bár az anyagi megbecsülés fontos, legalább ennyire számít a környezet, a kapcsolatok, a fejlődési lehetőség, és az, hogy a munkavállaló valóban értelmesnek érezze a munkáját. A modern munkavállaló már nemcsak pénzt keres – hanem jóllétet, közösséget és értelmet is.

A Munkahelyi elégedettség = magas fizetés? Tévhit, amit ideje elfelejteni bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Ha megdöbbentél azon, hogy a kérdésre sokan nemlegesen válaszolnak, akkor ideje magadnak is feltenned a kérdést: te hogyan érzed magad?

A munkahelyi elégedettség és jóllét kérdése kiemelt jelentőséggel bír a magyar munkavállalók körében. Ezt számos tényező befolyásolja. Ezek közé tartozik a…

Munkával való elégedettség és motiváció

Minden ember más, de a munkahelyek is változatosak. Egy 2018-as kutatásban arra derült fény, hogy a motiváció is mást jelenthet a munkában. Az azonban általánosan igaz, hogy a munka iránti szenvedély és az önmegvalósítás azok az elemek, amelyek növelik az elégedettséget. Habár sokan azonnal a pénzre gondolnak, mint az elégedettség forrása, hosszú távon mégsem ez érvényesíti azt.

Munkahelyi légkör és kapcsolatok

A munkahelyi légkör és a kollégákkal való kapcsolatok szintén meghatározóak az elégedettség szempontjából. Egy 2021-es, gyógyszertári dolgozók körében végzett kutatás megállapította, hogy a munkavállalók akkor a leginkább elégedettek, ha a munkahelyi légkör és a munkatársakkal való kialakított kapcsolatuk is jó. Azonban befolyásoló tényező az is, hogy milyen a vezető személyisége, a bérezés.

Bérezés és anyagi megbecsülés

Pénzből élünk, így nem meglepő, hogy a fizetés mértéke és a juttatások is jelentős hatással vannak arra, hogyan érzik magukat a munkahelyükön az emberek. Mindenki vágyik az elismerésre és a megbecsülésre. Ezek hiánya szintén hozzájárulhat az elégedetlenséghez.

Mentális jóllét és támogatás hiánya

A mentális egészség támogatása a munkahelyeken egyre nagyobb figyelmet kap. Csakhogy a magyar munkavállalók többsége hiányolja ezeket – legalábbis egy 2024-es kutatás ezt bizonyítja. A jó munkahely megtartó erővel bír, a stresszes környezet pedig jelentősen ronthatja a mentális egészséget.

Az átlagos magyar munkakedv

A magyar munkavállalók munkahelyi elégedettségét számos tényező befolyásolja, de a számok rosszul festenek. Az Economx felmérése szerint a nagyvállalatoknál fizikai munkát végző dolgozók nincsenek kibékülve a munkájukkal. A megkérdezett (16-69 év közötti korosztály, 1200 fő) munkavállalók több mint fele arra panaszkodott leginkább, hogy nem tudja megmutatni azt, ami benne rejlik. Nem tudják kamatoztatni tehetségüket. Ez nemcsak az alacsonyabb végzettségűek esetében van így, ugyanis a diplomások körében is az elégedetlenséget növeli ugyanez a probléma. Ebből az is következik, hogy a megkérdezettek nagyja nem is szeretne túl sok időt eltölteni az adott helyen. A fiatalok esetében általános, hogy nem terveznek öt évnél tovább egy-egy munkahelyen. Az önfejlesztés, a tanulás kérdése a 30-39 éves korosztály számára a legfontosabb. A diplomások az önfejlesztésben hisznek és ezért többnyire tesznek is.

Szerző: Rónai Márta
Kép: Pexels

A Siralmasan fest a magyar munkavállalók munkakedve bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az interjú fogalma mindenki számára ismerős, de talán kevésbé ismert annak „stay” formája. A stay interjú egy olyan beszélgetést jelent, amelyet a munkaadó és a meglévő alkalmazott között zajlik. Az a lényege, hogy a vállalat megértse, miért marad az alkalmazott a cégnél, mi motiválja és milyen tényezők befolyásolhatják a távozási szándékát. Azaz egyáltalán nem egy új pozíció betöltésére érkező jelöltekről van szó. Ez egy olyan proaktív eszköz és lehetőség, amely segít az alkalmazottak megtartásában, a munkahelyi elégedettség növelésében. Ugyanakkor az esetleges problémák korai felismerésében is hatékony lehet.

Mit jelent a stay interjú a munkaadó számára?

Javítja a munkavállalók elégedettségét, lojalitását, ezzel megelőzi a nem kívánt fluktuációt. A módszer lehetőséget teremt arra, hogy a problémák időben felszínre kerüljenek és a megoldás felé tereljék a feleket. Segít azonosítani azokat a tényezőket, amelyek elégedetlenséget okozzák. Jobban megérthetővé válnak az egyéni igények és motivációk, ezáltal pedig személyre szabott megoldásokkal bírhatják maradásra a dolgozókat.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ez a beszélgetés olyan légkörben zajlik, amely mindenki számára kellemes. A kommunikáció nyílt és őszinte a felek között. A munkavállalónak azt kell éreznie, hogy bármit mond is, biztonságban van és nem kell félnie a következményektől.

Érdemes bizonyos időszakonként beiktatni ezeket az interjúkat, még mielőtt bármi probléma jelentkezne. A vezetőnek meg kell hallgatnia a beosztottjait és ne a vitára hegyezze ki a beszélgetést. A meghallgatás csak az egyik rész, de vezetőként erre érdemes reagálni, mert ha elmarad a változás, akkor a dolgozó úgy érezheti, hogy semmibe veszik. A stay interjút mindig a közvetlen vezetők végezzék, mert ez még közvetlenebb beszélgetést jelenthet és egyben a kapcsolat, a megismerés is mélyülhet.

Mire ügyeljen a munkavállaló?

Egy ilyen beszélgetés során érdemes nyíltan beszélni az elégedettségről és az esetleges problémákról. Remek alakom arra, hogy kiderüljön a főnök számára, hogy milyen is a munkahely. Fontos azonban, hogy ne csupán a problémák kerüljenek szóba, hanem remek módja annak is, hogy ötleteket és megoldásokat soroljon fel.

A stay interjú hatékony eszköz lehet a fluktuáció csökkentésére, ha a cég valóban figyelembe veszi a munkavállalók véleményét és konkrét lépéseket tesz az alkalmazottak elégedettségének növelésére. Olyan értékes párbeszéd a munkaadó és a munkavállaló között, amely elősegíti az elégedettség és az elkötelezettség növelését és ez mindkét fél számára fontos.

Szerző: Rónai Márta
Kép: Pexels

A Maradj és ismerd meg a stay interjú lényegét! bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Szinte nincs olyan szektor a lakossági ügyfeleket célzó kereskedelemben, ahol ne az év utolsó 2-3 hónapja lenne messze a legerősebb időszak forgalmi szempontból. A Black Friday és az azt követő karácsonyi szezon forgalma egyes vállalkozásoknál meghaladja az 50%-ot. Ennek megfelelően a cégek többsége már a nyár elején elkezd számolni: hogyan alakulnak a vásárlói trendek, hol, mekkora többletkapacitásra lesz szükség.

Karácsonyi időszak

Ez természetesen kihívásokkal jár, hiszen az erőforrásokat a legtöbb esetben a normál terhelésre méretezik. Ez érvényes a raktározási és a logisztikai képességekre ugyanúgy, mint a megrendeléseket, kérdéseket és panaszokat kezelő kollégák számára. „A karácsonyi időszakból hosszú távon is profitálni kívánó cégek már felismerték, hogy a vásárlók elégedettségéhez nem elég a terméket célba juttatni, az ügyfélszolgálati hátteret is biztosítani kell. A legjobban optimalizált működés mellett is mindig lesznek kérések, reklamációk és ha ezek megoldása nehézkes, az sokat árthat az adott vállalat hírnevének” – ismerteti álláspontját Kovács Balázs, az ügyfélkezeléssel foglalkozó Konecta Head of Operations-e.

A Konecta erről a fontos és aktuális témáról szervez szakértők bevonásával kerekasztal-beszélgetést, amelynek célja alapvetően a működő jó gyakorlatok megosztása a vállalatok között. Az október 10-i Business Breakfast nyitó előadója Ekler Luca kétszeres paralimpiai bajnok atléta lesz, aki a csúcsteljesítményekre történő felkészülés hátteréről és ennek az üzleti életben alkalmazható elemeiről osztja meg a tapasztalatait a vendégekkel. Az ezt követő pódiumbeszélgetésen pedig három érintett vállalat, a Konecta mellett a Packeta és a Webshippy szakértői vitatják meg a karácsonyi szezonnal járó ügyfélkezelési és ügyfélelégedettségi kihívásokat.

A Konecta Business Breakfast ingyenes, a részvételhez mindössze egy regisztrációra van szükség. Egy hangulatvideó egy korábbi rendezvényről.

A Konectáról

A Magyarországon 2021 óta jelen lévő Konecta az ügyfélszolgálati outsourcing, valamint vásárlói interakciók és a folyamatkezelési szolgáltatások terén a világ egyik vezető és innovatív szolgáltatója. Az ügyfelek közötti interakciók és az ügyfélszolgálati háttérfolyamatok támogatásától kezdve a vásárlói élmény területén nyújtott tanácsadásig szolgáltatások széles skáláját kínálja. A Konecta világszerte mintegy 700 klienst szolgál ki, köztük a telekommunikáció, az energetika, a bankügyek, az ipar, a kiskereskedelem és az e-kereskedelem legnagyobb neveivel folytat együttműködést.

A Megjön-e időben a karácsonyi ajándék? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A kapitalizmus állandó mozgásban tart

A modern kapitalizmusban folyamatosan arra ösztönöznek bennünket, hogy többet dolgozzunk, többet fogyasszunk, és mindig a legjobbra törekedjünk. Az emberek úgy érzik, hogy mindent optimalizálni kell – a nyaralástól a gyerekek oktatásáig, a háztartási kiadásoktól a karrierig. Ez a folyamatos nyomás azt eredményezi, hogy az emberek soha nem elégedettek, és mindig a következő cél felé hajtanak.

Thomas Curran, a London School of Economics pszichológia professzora szerint ez a jelenség az “érett kapitalizmus” tükröződése, ahol az emberek részüké tették a folyamatos munka és fogyasztás szükségességét, mint normális személyiségi és identitásbeli vonást. Már nem külső erők, mint a főnökök vagy politikusok kényszerítenek minket, hanem magunk tesszük ezt önmagunkkal.

Az “elég jó” élete

Avram Alpert, a “The Good-Enough Life” című könyv szerzője szerint az emberek természetüknél fogva vágynak arra, hogy hasznos tagjai legyenek a közösségeiknek. A kulturális értékek azonban meghatározzák, hogy mi számít jelentőségteljesnek. A gazdagság, hatalom és társadalmi státusz iránti vágy miatt az emberek nyomást éreznek, hogy elérjék ezeket a célokat, ami stresszt és elégedetlenséget szül.

A választás paradoxona

A választások bősége, amivel a fogyasztók nap mint nap szembesülnek, csak súlyosbítja ezt a nyomást. A túl sok választási lehetőség rossz érzést kelt az emberekben és frusztrációhoz, megbánáshoz, valamint elégedetlenséghez vezethet. Barry Schwartz pszichológus példája szerint régen kevesebb farmer közül választhattunk, most pedig a választásunk már nem csak arról szól, hogy “farmert akarok viselni”, hanem az identitásunkat is kifejezi.

A közösségi média hatása

A közösségi média tovább fokozza ezt a maximalizálásra való törekvést, mivel az emberek állandóan másokkal hasonlítják össze magukat. A másokkal való lépéstartás ma már nem csak a szomszédokra vonatkozik, hanem az egész online világra is, beleértve az Instagram influencereket és YouTube sztárokat is.

Az állandó verseny káros hatásai

Az állandó törekvés arra, hogy a legjobbak legyünk káros hatásokkal járhat. Egyes tanulmányok szerint ez a mentalitás aktiválja a szűkösség érzését, ami versengő hozzáállást vált ki, és növeli az esélyét annak, hogy az emberek erkölcstelen viselkedést tanúsítanak saját előnyük érdekében. Ez nem feltétlenül bűncselekményt jelent, de akár apró csalásokhoz is vezethet, például egy önéletrajz felnagyításához.

A verseny miatti stressz és kiégés

A verseny nemcsak erkölcsi dilemmákat okoz, hanem a jólétre is negatív hatással van. Egy 2023-as amerikai felmérés szerint a munkavállalók 77%-a számolt be munkahelyi stresszről az elmúlt hónapban. Még ha el is érjük a kívánt célt, a boldogságunk szintje gyorsan visszatér a normális szintre.

Az “elég jó” felé való törekvés

A HBR cikke is azt javasolja, hogy az emberek próbáljanak meg inkább az “elég jó” mellett dönteni, és ne ragaszkodjanak mindenben a tökéletességhez. Nem kell minden döntésnél a legjobbra törekedni – néha az “jó elég” is megfelelő. A maximalizmus és a perfekcionizmus csak akkor indokolt, ha az adott területen valóban fontos számunkra a tökéletesség, de a mindennapi életben érdemes lazábban venni a dolgokat.

Fogadjuk el az “átlagosságot”, és ne féljünk a középszerűségtől. Az emberek többsége az átlagos tartományba esik, és ebben is van valami megnyugtató. Nem kell mindig az élvonalban lenni, hogy boldogok legyünk, és néha a középút a legkiegyensúlyozottabb választás.

A Az elégedettség kultúrája: Hogyan éljünk “elég jól”? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Érzelmi hullámvasúton

Nem lehet motiváltnak lenni egy életen át. Mégis mi kell ahhoz, hogy fenntartsuk a motivációnkat, hogy elégedett emberek legyünk? Ehhez kezdetnek érdemes elgondolkodni azon a kérdésen: az elégedetlen ember képes-e boldog lenni, vagy csak van egy röpke örömteli pillanata, ami utána újból elégedetlenségbe megy át? Azt az érzelmi hullámzást, amiben vagyunk: a motivált, a motiválatlan, a csalódott állapotokat miként lehet kisimítani, amikor jól érezzük magunkat a bőrünkben?

A megújulás fázisai 1: az elégedettség

Novák Csaba szerint a megújulást négy fázison keresztül érhetjük el. Az első fázis az életterületeinket érintő elégedettség. Ha az ember azt mondja, hogy elégedett, akkor lehet, hogy az egy területre igaz, más területre pedig nem. Ennek az elégedettségnek-elégedetlenségnek az összessége adja meg azt, hogy nagyjából elégedett vagyok az életemmel. Az elégedettség azonban nem tartható fenn, mert minden változik. És mivel folyamatosan megítéljük a helyzeteket, nagy valószínűséggel az is mindig más, hogy miként vélekedünk a helyzetünkről, magunkról. A világunkban mindig viszonyítunk valamit valamihez: a jót a rosszhoz, a szépet a csúnyához, tehát ítélkezünk. Ezért nem lehet állandóan fenntartani az elégedettséget. A boldogság és az elégedettség kapcsolata abban mutatkozik meg, hogy abban a pillanatban, amikor boldogok vagyunk, elégedettnek is kell lennünk.

A megújulás fázisai 2: belelökjük magunkat az elégedetlenség világába

Itt az ember még védi az önképét, elkezd másokat hibáztatni, mindenre talál valamilyen magyarázatot, hogy ne kelljen magával szembesülnie. Ebben a fázisban mindig kifelé, a helyzet vagy mások felé mutat az érzelem és a gondolatvilág. Ekkor semmi esélye sincs annak, hogy tanuljunk valamit a helyzetből. Aki ebben a fázisban kap visszacsatolást, azt támadásnak éli meg és visszatámad. Itt az egó uralkodik. Megfordul a fókusz, elkezdjük rosszként látni a világot, annak minden szeletét, és a gondolataink lesznek a gondjaink. Érvényessé válik az az igazság: a meghatározó gondolat minden áron megvalósulásra törekszik. A meghatározó gondolat befészkeli magát, nem hagy nyugodni, állandóan visszatér hozzánk.

A megújulás fázisai 3: a hatástalanság fázisa

Hatástalanok vagyunk, úgy érezzük, hogy feladjuk, hogy elegünk van, hogy hagyjanak békén. Ez a legrosszabb fázis, ez már tulajdonképpen fáj. Erősödnek a jelek, amelyek akár testi tünetekben, a kapcsolatok romlásában is megjelenhetnek. A jelek azt üzenik, hogy valaminek változnia kell. A változás attól is függ, hogy milyen állapotban érkeztünk ebbe a fázisba, amelyre az áldozati szerep jellemző. Hogy érintettek vagyunk-e, az mutatja, mennyit panaszkodunk. A panaszkodás ugyanis azt jelenti: hosszan eltolom azt, amit nem szeretnék. Ha panaszkodom, megsajnálnak, majd igazat adnak, és ezzel igazolják a nem jó létjogosultságát. Ekkor már olyan érzelmi hullámvasúton ülünk, aminek az irányítása nincs a kezünkben. Itt már csak a felébredésre van szükség. A mostani covidos helyzet számtalan lehetőséget kínál arra, hogy megrekedjünk ebben a fázisban. Ha sokáig panaszkodunk, az akár szokássá is válhat. Úgy lehet felébredni, hogy segítséget kérek pl. a barátoktól: ha panaszkodni hallanak, szóljanak, mert szeretnék rajta változtatni. Tehát a figyelemmel, a tudatossággal tudunk előrelépni.

A megújulás fázisai 4: a meghaladás irányába megyünk

 A meghaladás azt jelenti, hogy ugyanaz a dolog ugyanabban a formában már nem érint meg, nincs vele többet dolgunk. A megújulás háromféle módon történhet meg. Az első a zavarodottság, amikor úgy újulunk meg, hogy bolondabbak leszünk, úgy csinálunk valamit, hogy nem értjük, miért is csináljuk, nem számolunk a következményekkel. A másik megújulási forma a rutin megújulás, amikor a meghatározó gondolatok ugyanoda visznek, mint ahol voltunk. Azt hittük, hogy megújultunk, de megint ugyanaz van velünk, mint korábban. Hogyan lehet tudatosan eljutni a 3., a valós megújulás irányába? Az egyik legfontosabb a figyelem, a felismerés, hogy mi van velünk, miért nem vagyunk rendben. Ha elégedetlenek vagyunk, miként tudunk boldogok lenni? Ugyan örömteli pillanatokkal ki lehet váltani a boldog pillanatokat, de az nem teljesen ugyanaz. Az örömteli pillanat abban különbözik a boldog pillanattól, hogy utóbbiban ismét eltölt bennünket a boldogság érzése. Ez lesz az egyik legfontosabb, hogy különbséget tudjunk tenni az örömteli és a boldog pillanatok között. Ne az örömteli pillanatokkal váltsuk ki a boldogságot. Ahhoz, hogy boldogok legyünk, elégedettség is kell. Az elégedett ember tudatos, az alkotás, a létrehozás motiválja. Az az ember, aki elégedett és tudatos, az tudja, hogy létezik – vélekedik Novák Csaba.  

Szerző: K.T.

A Nem lehetünk egész életünkben motiváltak – de azért megpróbálhatjuk bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az, hogy ki és mennyire szeret dolgozni, azt több összetevő is meghatározhatja. Nemcsak a fizetés mértéke lehet a mozgatórugó, ugyanis a munkakultúrára a munkavégzés módja és a munkakörülmény is nagy hatással lehet. 

Még munkahelyekre lebontva is mást és mást jelent mindez, de egy ország munkavállalási moráljának megállapítására még több tényezőt szükséges figyelembe venni: állami támogatások, életminőség.

Hol a legjobb dolgozni?

Európai viszonylatban jól szemlélteti a covid utáni munkakultúrát az a térkép, amely az European Data Journalism Network oldalán látható.

A munkakörnyezet, az állami támogatások, a munkaidő rugalmassága és az általános életminőség figyelembevételével elmondható, hogy a legjobb eredményt a skandináv országok produkálják.

Mindez azért lehetséges, mert magas szintű állami támogatás mellett figyelembe veszik a munka-magánélet egyensúlyát, tiszteletteljes munkahelyi környezetet tartanak fent és a döntéshozatal is a munkavállaló bevonásával történik. Nem csoda, a skandináviai országok dolgozói sokkal nagyobb hajlandóságot mutatnak, ha munkáról van szó. Az Egyesült Államokban pedig előtérbe kerül az innováció, a versenyképesség és a sokszínűség, amely jobbá teheti a munkakultúrát.

A munka életünk része és ennél fogva központi szerepet is kap. Nem is csoda, hiszen életünk legalább 1/3-át ezzel töltjük. Már csak az a kérdés, hogy mindez okoz-e élvezetet vagy a kínok kínjával történik?

Egy globális, a világot érintő felmérés során arra voltak kíváncsiak, hogy mi miatt válik élvezetessé egy munkakör. Ebből kiderül, hogy 10 válaszadóból 8 élvezi az általa végzett munkát. Ráadásul egy országban sem csökkent az érték 50% alá. Sőt egyes országokban a munka élvezeti faktora meghaladta a 90%-os rátát. El Salvador munkavállalói például 97%-os mutatóval az első 5 ország közé tartozik, ahol ennyire szeretnek dolgozni.

Ahol a munkakedv nem olyan magas, ott mindezt befolyásolhatja a kulturális különbség is, valamint a negatív tapasztalatok is.

A jó fizetés önmagában nem elegendő ahhoz, hogy szeressünk dolgozni. Az, aki élvezi a munkáját, nagyobb valószínűséggel boldogul jobban az életében is. Ez azt is jelenti, hogy aki a munkájában nemhogy nem teljesedik ki, de az napi szintű szorongással és szenvedéssel jár, az bizony kihathat a magánéletére is.

A munka élvezete csak az életünk egyik vetülete, de kétségtelenül hatást gyakorol az egészségünkre, a jóllétünkre. Ha elveszítjük a motivációnkat és az érdeklődésünket a munka iránt, az kimeríti a testünket, lelkünket egyaránt.

Rónai Márta

A Ezekben az országokban szeretnek a leginkább dolgozni bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.