A tavalyi népszámlálás adataira alapuló összesítés szerint az előző, 2011-ben tartott népességfelmérés óta – vagyis tíz év alatt – 1,1 millióval 3,6 millióra nőtt azok száma, akik EU-országokból telepedtek át Angliába és Walesbe. Ők az életvitelszerűen az Egyesült Királyság e két országában tartózkodó nem brit születésűek 36,4 százalékát teszik ki.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Azok az EU-polgárok azonban, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek, továbbra is az országban maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával, de ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos jogi elnevezéssel letelepedett státusért (EU Settled Status) – kell folyamodniuk.

A magyar állampolgárok közül a brit belügyminisztérium adatai szerint ezt eddig hozzávetőleg 170 ezren tették meg.
A kérelmezés határideje elvileg tavaly június 30-án lejárt. A brit kormány azonban továbbra is folyamatosan biztatja a jogosultakat arra, hogy mindenképpen adják be folyamodványukat, mert a hatóságok a határidő letelte ellenére befogadják és elbírálják a kritériumoknak megfelelő, jogos letelepedési kérelmeket.

A brit statisztikai hivatal szerdai ismertetése szerint Angliában és Walesben a tavalyi népszámlálás idején 59,6 millióan éltek. Közülük 49,6 millióan (83,2 százalék) születtek az Egyesült Királyságban,

VAGYIS A KÜLFÖLDI SZÜLETÉSŰ ÁLLANDÓ LAKOSOK SZÁMA ÉPPEN 10 MILLIÓ (16,8 SZÁZALÉK) VOLT 2021-BEN.

Az Angliában és Walesben élő külföldi születésűek felső tízes mezőnyét az indiaiak vezetik hozzávetőleg 920 ezres népességgel, a második helyen a lengyelek állnak 743 ezres létszámmal. A felső tízben a közép- és kelet-európai EU-országokból áttelepültek közül még a románok szerepelnek: ők a negyedik helyen állnak mintegy 540 ezer fővel. Az Európai Unióban született angliai és walesi lakosok legnépesebb tízes csoportjában jelen vannak még az írek, az olaszok és a németek.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Meglepő: Ennyi EU-állampolgár él Angliában bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az elmúlt két évtizedben az EU olyan jogi keretet dolgozott ki, amely nagymértékben harmonizálja a harmadik országbeli állampolgárok belépésére és tartózkodására vonatkozó tagállami feltételeket. Ennek a jogi keretnek a három évvel ezelőtti értékelése rámutatott, hogy többet lehetne tenni annak érdekében, hogy a legális migrációra vonatkozó uniós keret nagyobb hatást gyakoroljon az EU demográfiai és migrációs kihívásaira. Az Európai Parlament két állásfoglalásban foglalkozott a témával, majd felkérték az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat az EU-ba irányuló jogszerű migráció megkönnyítésére a bürokrácia csökkentése, a harmonizáció erősítése, az alapvető jogok és az egyenlő bánásmód előmozdítása, valamint a munkaerő-kizsákmányolás megelőzése céljából. A folyamat része volt, hogy az érintett tagállami és uniós szervekkel széles körű konzultációt is folytattak.

Legálisan az illegális ellen

Az Európai Bizottság adatai szerint évente két-hárommillió nem uniós országból származó állampolgár érkezik jogszerűen az EU-ba, szemben a 125-200 ezer irregulárisan érkezővel. 2021. január 1-jén 23,7 millió nem uniós ország állampolgára élt az EU-ban, ami a teljes népesség 5,3 százalékát jelenti.

S míg a migráció vagy a bevándorlás kifejezést hallva a legtöbbeknek a zsúfolt menekülttáborok, a magyar határkerítés vagy a tengeren hánykolódó, emberekkel megtömött hajók jutnak eszébe, a migráció legális formája az Európai Unió fontos összetevője. A legális, vagyis a törvény által szabályozott bevándorlás alapvető formája a munkavállalási célú bevándorlás, amelynek kereteit szeretné az Európai Bizottság rugalmasabbá és a kihívásokhoz jobban megfelelővé tenni. Az elmúlt évtizedben a migráns munkavállalók adták az új munkahelyek jelentős részét az EU-ban, ami segített a munkaerőpiaci hiány kezelésében. Amennyiben kevés a munkavállaló, az aláássa a versenyképességet és a gazdasági növekedést. A munkaerő-migrációnak nemcsak gazdasági dimenziója van, hanem javítja a migráció általános kezelését is, mivel elősegíti a származási és tranzitországokkal való együttműködés megerősítését, többek között az illegális migráció csökkentésével.

Egyszerűsített eljárások

A fentiek miatt az Európai Bizottság álláspontja szerint erős politikai és gazdasági érvek szólnak amellett, hogy a migránsok Európába jutását hatékonyabb, legális útvonalakkal segítsék. Ugyanakkor a legális migráció az Európai Unió és tagállamai megosztott hatáskörébe tartozik. Jóllehet kizárólag a tagállamok döntenek arról, hogy hány jogszerű migránst kívánnak befogadni, az EU gyakorlati és operatív eszközökkel támogathatja őket.

Az Európai Bizottság javaslata alapján két jogszabályt módosítanak. Az egyik az összevont munkavállalási és tartózkodási engedélyről szóló irányelv, amely lehetővé teszi a kérelmezők számára, hogy nem uniós országokból és uniós tagállamokból egyaránt benyújthassák kérelmüket, továbbá megerősíti az egyenlő bánásmódra és a munkaerő-kizsákmányolással szembeni védelemre vonatkozó biztosítékokat. A huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyekről szóló irányelv felülvizsgálata megkönnyíti a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállás megszerzését azáltal, hogy egyszerűsíti a beutazási és tartózkodási feltételeket, például lehetővé teszi a különböző tagállamokban eltöltött tartózkodási időszakok összeszámítását. Emellett a felülvizsgálat megerősíti a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek és családtagjaik jogait, beleértve a családegyesítés javítását és az unión belüli könnyebb mobilitást is.

A bizottság további lehetőségeket keres az EU-ba irányuló jogszerű migráció közép- és hosszú távú megoldásaira. Ide tartozik például a képzett és tehetséges munkavállalók vonzása a munkaerőhiánnyal küzdő és munkaerőigényes ágazatokban, például a tartós ápolási-gondozási ágazatban. Szintén a tervek között szerepel a lehetőségek megteremtése a fiatalok számára új országok felfedezésére, a munka és az utazás előnyeinek kihasználására, valamint az innovációs vállalkozói szellem előmozdítása az EU-ban, és beruházás Európa technológiai szuverenitásába.

Támogató vélemények, magyar fenntartások

A javaslatot bejelentő Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök azt mondta, hogy „Annak ellenére hogy tagállamaink azon fáradoznak, hogy kezeljék az Ukrajnából menekülő több mint ötmillió ember érkezését, emellett arra is szükség van, hogy lefektessük a munkaerő-migráció fenntartható és közös megközelítésének alapjait az EU készségigényeinek hosszú távú kezelése érdekében. A mai kezdeményezések kapcsán tisztában vagyunk azzal, hogy a jogszerű migrációnak minden tekintetben pozitív hatása van: lehetővé teszi a bevándorolni szándékozók számára körülményeik javítását, miközben képzettebb munkaerőt biztosítanak a befogadó országok számára, akik pedig általában véve fellendítik a gazdaságot.”

Hasonlóan vélekedett Ylva Johansson belügyi biztos, aki így fogalmazott: „A jogszerű migráció elengedhetetlen a gazdasági fellendülésünkhöz, a digitális és zöld átálláshoz, valamint az Európába vezető biztonságos eljutási lehetőségek létrehozásához, mindeközben pedig csökkenti az irreguláris migrációt. A mai csomaggal egyszerűsítjük az EU-ban való letelepedési és munkavállalási eljárást, valamint megerősítjük a tartózkodásra jogosultak és családtagjaik jogait. Biztos vagyok benne, hogy így szilárd alapot teremtünk ahhoz, hogy most és a jövőben is új tehetségeket vonzzunk az EU-ba.”

Üdvözölte a kezdeményezést az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportja is. A baloldali frakció közleményében úgy fogalmazott: számukra egyértelmű, hogy az EU-nak szüksége van a migrációra, és szerintük több legális migrációs csatorna kell ahhoz, hogy a jövőben megfelelő választ adjanak a munkaerőhiányra. „A bizottság javaslatai, azáltal hogy több jogot és több lehetőséget biztosítanak a beilleszkedésre az Európába érkező migránsoknak, hozzájárulnak a szakképzettség hiányában tapasztalható szakadék megszüntetéséhez az EU munkaerőpiacain, ugyanakkor véget vetnek a migráns munkavállalók kizsákmányolásának, és az uniós társadalmak javát szolgálják” – írták közleményükben.

A bizottsági kezdeményezés része az EU nagy migrációs csomagjának, amelynek legfőbb eleme, a határokon lefolytatott eljárás, az illegális bevándorlók visszaküldése továbbra is elakadt a tagállamok szintjén. Bár a hivatalos közlések szerint az egyeztetések folyamatosak, a magyar kormány nem titkolja, hogy blokkolja a javaslatot. Mivel a jelenlegi kezdeményezés a migránsok Európába utazásának és tartózkodásának megkönnyítését szolgálja, jó esély van arra, hogy ezt is elutasítja a magyar kormány, csakúgy, mint bármelyik, migrációs témájú és tartalmú jogszabályjavaslatot.

Forrás: Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
Fotó: Envato

A Jogszerű migráció: az EU egyszerűsítené az unión kívüli munkavállalók helyzetét bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A kedden folyósított összeg a SURE-eszköz forrásaiból nyújtott pénzügyi támogatás nyolcadik részlete, a kifizetések révén Magyarország 147 millió eurót, Lengyelország 1,5 milliárd eurót, Portugália pedig 523 millió eurót kapott.

Az Európai Bizottság ezzel teljesítette a program keretében Magyarország számára jóváhagyott hitelösszeget. A hiteltámogatás tizenöt éves érvényességi ideje alatt az uniós forrásból ugyanis Magyarország összesen 651 millió euró (mintegy 190 milliárd forint) összegű pénzügyi támogatásban részesül. Az Unió 2020 decemberében 200 millió eurót, 2021. február elején 304 millió eurót (mintegy 108 milliárd forintot) folyósított Magyarországnak.

Az uniós bizottság tájékoztatása szerint a kedvező feltételekkel felvehető, hosszú lejáratú hitel formájában folyósított SURE-hitelek segíteni fogják a három tagállamot abban, hogy a koronavírus-világjárványt követően megbirkózhasson a munkahelyek megőrzését célzó közkiadások hirtelen megugrásával.

A hiteltámogatásból a három tagállam fedezni tudja a csökkentett munkaidős nemzeti foglalkoztatási rendszerek és a világjárványra válaszul meghozott egyéb hasonló – többek között az önálló vállalkozók számára bevezetett – intézkedések finanszírozásához közvetlenül kapcsolódó költségeket.

Az Európai Unió 2020 elején hozta létre a SURE (szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő támogatás) nevű finanszírozási eszközt, azzal a céllal, hogy Unió-szerte segítsen megvédeni a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került munkahelyeket és munkavállalókat. A támogatás a munkahelyek megőrzése, a foglalkoztatás szintjének fenntartása mellett egyes egészségügyi vonatkozású intézkedések finanszírozását hivatott elősegíteni.

A SURE keretében 19 uniós tagállam részesül összesen 94,4 milliárd euró összegű pénzügyi támogatásban.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Megérkezett az összes, munkavállalókat segítő EU-s hitel bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Mint tavaly év végén kiderült, 3 milliárd 348 millió eurót, éves középárfolyamon átszámítva 1175 milliárd forintot utaltak külföldről Magyarországra 2020-ban. A pénz legnagyobb részét, 1015 milliárd forintot az EU más országaiból küldték – ide tartozik a külföldön élő magyarok hazaküldött pénze, és az ingázók fizetése is.

Ezzel Magyarország az EU tagállamai közül az 5. leginkább rászoruló a külföldről érkező pénzekre.

Egy felmérés szerint itthon a munkájukat elveszítő fiatalok 37 százaléka a járvány miatt vált állástalanná. A megkérdezett fiatalok 37 százaléka vállalna külföldi munkát. Legutóbb 2017-ben volt ilyen magas a határon túli munkát fontolgatók aránya.

Fotó: Envato

A Rengeteg pénzt küldenek haza a külföldön dolgozó magyarok bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Egyre több embernek van munkája. Az Európai Unió statisztikai hivatala az Eurostat hétfőn azt közölte, hogy novemberben szezonális kiigazítással 7,2 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta az euróövezetben az októberi 7,3 százalékról és a 2020 novemberi 8,1 százalékról.

Az Európai Unió 27 tagállamában 6,5 százalékos volt a novemberi szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta, alacsonyabb az októberi 6,7 százaléknál. 2020 novemberében jóval magasabb, 7,4 százalékon állt a munkanélküliségi ráta az EU-ban.

Tavaly novemberben 13 millió 984 ezren voltak munka nélkül az Európai Unióban, ebből 11 millió 829 ezren az euróövezetben. Az októberihez képest a munkanélküliek száma az Európai Unióban 247 ezerrel csökkent novemberben, az euróövezetben pedig 222 ezerrel. Az Európai Unióban az egy évvel korábbinál 1 millió 659 ezerrel voltak kevesebben munka nélkül tavaly novemberben, az euróövezetben pedig 1 millió 411 ezerrel.

A legmagasabb munkanélküliségi rátát Spanyolországban és Görögországban regisztrálták novemberben, 14,1, illetve 13,4 százalékosat, a legalacsonyabbat pedig Csehországban, 2,2 százalékosat, valamint Hollandiában, 2,7 százalékosat.

Magyarországon 3,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta tavaly novemberben az októberi 3,9 százalék és a 2020 novemberi 4,3 százalék után.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Javul az uniós trend – kevesebb ember van munka nélkül az euróövezetben bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A jóváhagyás szerint a tisztességes megélhetést biztosító bérszint csak kötelező minimálbér, azaz az alapbér törvényileg meghatározott, legkisebb összegének megállapításával, vagy kollektív tárgyalások révén – amikor a munkavállalók tárgyalások során állapodnak meg a bér mértékéről – valósítható meg.

Az EP-képviselők véleménye szerint a kollektív tárgyalásoknak nagyobb szerephez kell jutniuk azokban a tagállamokban, ahol a tárgyalások a munkavállalók 80 százalékánál kevesebb dolgozót érintenek – mondták. A fizetésszintek meghatározásakor tiszteletben kell tartani a nemzeti hatásköröket és a szociális partnerek függetlenségét is – közölték.

A jóváhagyás alapján az EP tárgyalói, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa elkezdheti kidolgozni az uniós minimálbér-számítás mindenki számára megfelelő jogszabályait – tették hozzá.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Így érintene az uniós kötelező minimálbér bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.