A díjat az EU és a Horizon Europe-hoz kapcsolódó országok legtehetségesebb női vállalkozói kapják, akik sikeres vállalatot alapítottak és innovációt hoztak a piacra. A díjat az Európai Innovációs Tanács és a KKV-k Végrehajtó Ügynöksége kezeli, a nyerteseket pedig független szakértői zsűri választja ki.

Akár 100 ezer eurós díjazás

Két kategóriában hirdetnek győzteseket. A Női Innovátorok kategóriában három, egyenként 100 ezer eurós díjat ítélnek oda a legtehetségesebb női innovátoroknak az EU-ból és a társult országokból. A Jövő Innovátorai kategóriában pedig három, 35 év alatti újítóknak adnak egyenként 50 ezer euró. Fontis tudni, hogy a jogosult pályázók csak egy kategóriában jelentkezhetnek.

Ki jelentkezhet?

EU-tagállamban, vagy a Horizon Europe-pal társult országban élő nők pályázhatnak, akik a felhívás éve előtt legalább 2 évvel bejegyzett innovatív céget alapítottak.

A Jövő Innovátorai kategóriában jelentkezőknek 35 év alattinak kell lenniük, a másik kategóriában nincs korhatár.

Értékelési kritériumok

A támogatható pályázatoknak be kell mutatniuk magát az áttörő innovációt, azaz hogy a pályázó által alapított vagy társalapító cég valóban innovatív terméket vagy szolgáltatást nyújt az EU piacán. Nem mindegy, milyen hatása van az innovációnak: a termék vagy szolgáltatás egy adott társadalmi szükségletre vagy kihívásra ad választ, jelentős előnyöket biztosítva az emberek és/vagy a bolygó számára.
Végül, de nem utolsósorban pedig a pályázatnak tartalmaznia kell az inspirációt, azt, hogy a pályázó kulcsszerepet játszott a cég sikerében, és példaképnek tartja magát más nők és lányok számára.

Augusztus 18. a jelentkezési határidő

Az elmúlt három évben 616 pályázat érkezett 40 országból, és összesen 12 díjat ítéltek oda.

A nyerteseket várhatóan az év végén fogják kihírdetni, a pályázatokat pedig 2022. augusztus 18-ig kell beküldeni.

Forrás: Európai Innovációs Tanács

A Lehet pályázni az Európa Női Innovátorai Díjra bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Nemcsak az uniós polgárokat illeti meg a szabad mozgáshoz való jog az Európai Unió területén belül, hanem az uniós vállalkozások is szabadon, a letelepedés szabadsága alapjoggal élve átléphetik a határokat, és áttehetik székhelyüket egy másik tagállamba az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 49. és 54. cikke alapján. Ez a gyakorlatban jelenleg két módon valósulhat meg. Vagy a származási országban jogutód nélkül a tulajdonosok megszüntetik a társaságot, majd a fogadó tagállamban új társaságot alapítanak, vagy határon átnyúló beolvadással egyesül két cég. Ez utóbbi esetben egy új cég alapítása is szükséges lehet a fogadó országban, amelybe a székhelyét áthelyező cég beolvad.

A fenti megoldások a gyakorlatban számos nehézséggel járhatnak, és az a tény, hogy a hazai entitás megszüntetését kívánják meg a jogalkotók a határátlépéshez, értehető módon eltántoríthatja a tulajdonosokat a költözés elhatározásától.   

A módosult uniós irányelv annak érdekében, hogy vonzóbbá tegye a határokon átnyúló műveleteket, lehetővé teszi, hogy például egy hazánkban bejegyzett kft. vagy zrt. a jogi személyiségének megőrzése mellett, jogutód nélküli megszűnés nélkül a társasági formáját a fogadó tagállam joga szerinti kft.-vé vagy zrt.-vé alakítsa át a székhelye áthelyezésével egyidejűleg. Mindez a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy egy kft. a jogi személyisége megtartásával pl. szlovén s.r.o.-vá, vagy német GmbH-vá alakulhat, fenntartva korábbi jogviszonyait – emeli ki a szakértő.   

A határon átnyúló átalakulás fő lépései

Jelenleg a határokon átnyúló egyesüléseket a 2007. évi CXL. törvény szabályozza, amelyet a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény (Új Átalakulási Törvény) 2022. szeptember 1-jével hatályon kívül helyez.

A következőkben a határon átnyúló műveletek közül, a magyarországi székhelyű társaság határon átnyúló átalakulásának (társasági formaváltásának, avagy határon átnyúló székhelyáthelyezésének) főbb lépéseit ismertetjük az Új Átalakulási Törvény fényében.

• Először is a magyar társaság legfőbb szerve – az ügyvezetés előterjesztése alapján – határoz a határon átnyúló átalakulás szándékáról.
• A magyar társaság vezető tisztségviselője elkészíti az átalakulási tervezetet, amely tartalmazza különösen, de nem kizárólagosan a jogutód külföldi társaság tervezett társasági formáját, cégnevét, székhelyét, az átalakulás javasolt menetrendjét, a magyar társaság és a jogutód külföldi társaság vagyonmérleg-tervezetét, és az azt alátámasztó vagyonleltár-tervezetet, valamint az átalakulás munkavállalókra gyakorolt hatása is kifejtésre kerül.  
• Az átalakulási tervezetet könyvvizsgálóval ellenőriztetni szükséges, kivéve, ha a tagok máshogy döntenek.
• A magyar társaság vezető tisztségviselője átalakulási jelentést készít a tagok és a munkavállalók számára, amelyben ismerteti az átalakulás jogi és gazdasági vonásait.
• A szükséges dokumentumok elkészítése után a magyar társaság vezető tisztségviselője vagy a szükséges dokumentumok benyújtásával értesíti a bíróságot az átalakulásról, vagy a magyar társaság ugyanezeket a dokumentumokat a honlapján közzéteszi, ezzel is biztosítva azok megismerhetőségét, majd a bíróságot csupán nyilatkozata útján értesíti a határon átnyúló átalakulásról.
• A bíróság két alkalommal közzéteszi az átalakulásról szóló legfontosabb információkat annak érdekében, hogy a magyar társaság hitelezői biztosítékot követelhessenek, ha a határon átnyúló átalakulás a követelésük kielégítését veszélyezteti.
• A közzétételeket és az esetleges biztosítéknyújtási kötelezettség teljesítését követően a társaság legfőbb szerve legalább ¾-es többséggel végleges jelleggel dönt a határon átnyúló átalakulásról.
• A társaságnak a végleges döntést követő 30 napon elteltével, de legfeljebb 90 napon belül benyújtott kérelmére a bíróság tanúsítványt állít ki, illetve értesíti az illetékes hatóságokat a határon átnyúló átalakulásról. A tanúsítvány tartalmazza a magyar társaság nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, az átalakulással létrejövő külföldi társaság formáját, cégnevét és székhelyét, valamint azt, hogy a tanúsítvány kiadását kérelmező magyar társaság eleget tett a határokon átnyúló átalakulás végrehajtásával összefüggésben őt terhelő jogszabályi kötelezettségeknek.
• A bíróság a tanúsítványt a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül megküldi a fogadó tagállam nyilvántartása részére.
• Ezt követően a jogutód külföldi társaság a bejegyzésére irányuló kérelmet a tanúsítvány kiállítását követően benyújtja a majdani székhelye szerint illetékes bírósághoz, és az eljárás a fogadó állam joga szerint folytatódik.
• A magyar bíróság a külföldi fogadó tagállamtól kapott, a határokon átnyúló átalakulás időpontjáról szóló értesítés esetén törli a jogelőd magyar társaságot a nyilvántartásból, egyidejűleg pedig bejegyzi a nyilvántartásba a határokon átnyúló átalakulásra vonatkozó, a Ctv.-ben meghatározott adatokat, és azokat a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül nyilvánosan elérhetővé és hozzáférhetővé teszi.
• A létrejött külföldi társaság a határokon átnyúló átalakulás hatályosulásának napját követően, a magyar társaságra vonatkozóan végleges vagyonmérleget készít, amelyet könyvvizsgáló ellenőriz.

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi van akkor, ha a célországban a kft-k vonatkozásában a törzstőke törvényi minimuma nem 3 millió forint, hanem ennél az összegnél magasabb. Ha a jogutód társaság honossága szerinti ország magasabb legkisebb minimumot ír elő a jegyzett tőke összegére, akkor a tagok vagy a különbséget pótolni, vagy a létesítő okiratot megfelelően módosítani kötelesek, ha a rendelkezésre álló szabad tőke a külföldi jogutód társaság jegyzett tőkeminimumát eléri.   

Fontos kiemelni, hogy a határon átnyúló átalakulásban, egyesülésben és szétválásban kizárólag olyan korlátolt felelősségű társaságok és zártkörűen működő részvénytársaságok vehetnek részt, amelyek nem állnak csődeljárás, felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás, szerkezetátalakítási eljárás, reorganizációs eljárás vagy restrukturálási eljárás hatálya alatt, továbbá a 2014. évi XXXVII. törvény szerinti szanálási eszközök, hatáskörök és mechanizmusok hatálya alatt.

A határon átnyúló átalakulás sajátossága az Új Átalakulási Törvény fényében

Az Új Átalakulási Törvény szeptember 1-jén hatályba lépő rendelkezései értelmében a magyar társaság teljes vagyona (eszközei és forrásai) – így különösen a szerződései, a hitelei, a jogai és kötelezettségei – az átalakulást követően a külföldi jogutódra száll, a társaság tagjai a külföldi jogutód társaság tagjai maradnak, továbbá a munkaviszonyokból eredő jogok és kötelezettségek a továbbiakban a külföldi jogutód társaságot illetik, illetve terhelik.

Láthatjuk, hogy a jogutódlás formálisan hasonló módon megy végbe, mint pl. egy hazai bt.-ből kft.-vé történő átalakulás, azzal a legfőbb különbséggel, hogy a határon átnyúló átalakulás esetén a Magyarországon bejegyzett entitás a cégjegyzékből törlésre kerül, és jogutódjaként egy másik tagállamban bejegyzett társaság kerül feltüntetésre, ezzel együtt egy külföldi honosságú entitássá alakul át. Megjegyzendő, hogy a külföldön letelepedő társaságnak az átalakulást követően meg kell felelnie mindazon követelményeknek, amelyeket a társaság tevékenység végzésével kapcsolatban a fogadó tagállam előír.

Ctv. módosítás

Annak érdekében, hogy a fenti újdonságokkal a cégjegyzékünk is lépést tartson, új rendelkezések beillesztése vált szükségessé a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénybe (Ctv.).

A cégjegyzék tartalma 2022. augusztus 1-jétől kiegészül a határokon átnyúló műveletet lebonyolító társaság jogelődjének és a jogutódjának legfontosabb adataival, úgy, mint pl. a cégnévvel, székhellyel, nyilvántartási számmal, a határokon átnyúló művelet és a tanúsítvány kiadásának időpontjával.

A leírtak tükrében megállapítható, hogy a határon átnyúló átalakulás lebonyolítása egy időigényes és összetett feladat a határátlépésben gondolkodó társaságok számára, így mindenképp javasolt e területen magas szaktudással, nagy tapasztalattal és egy nemzetközi partnerkörrel rendelkező ügyvédi iroda bevonása, amely elvárásoknak az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás maximálisan megfelel –  zárta szavait dr. Majoros Lilla, LL.M., a Társulás együttműködő ügyvédje.

A cikket a Bán & Karika Ügyvédi Társulás hozzájárulásával közöljük.

Fotó: Envato

A Kft-ből GmbH? Új szabályok segítik a cégek határon átnyúló műveleteit bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az új szabály értelmében

a nagyobb cégek felsővezetésében a nők arányát minimum 40 százalékra kell emelni.

A döntés szerint az Európai Unió tagországainak két éve van arra, hogy a nemzeti jogrendjükbe beillesszék az új direktívát, a vállalatoknak pedig 2026 júniusáig kell alkalmazkodniuk ehhez az új szabályhoz, ha pedig nem sikerül, akkor büntetésre kell számítani, számolt be róla az Euronews. 

Közel egy évtizede tartó tétlenség 

Német, valamint francia közbenjárásra közel egy évtizeden át tartó tétlenséget követően június 7-én végre sikerült megállapodásra jutni az Európai Parlamenten és az Európai Tanácsnak a nagyvállalatok vezetőségében jelen lévő nemi egyenlőtlenségek kérdését illetően. A most kötött megállapodás szerint

mind a 27 tagállamnak 2026 nyaráig legalább 40 százalékra kell emelni a nem-végrehajtó igazgatótanácsban a nők arányát.

Mint azt a lap írja, amennyiben ez nem alkalmazható, akkor a cég végrehajtási jogkörrel felruházott igazgatóinak kell nőnek lennie legalább 33 százalékban. 

Büntetés jöhet 

Azok a vállalatok, ahol az új előírást nem alkalmazzák, büntetésre számíthatnak, sőt az igazgatói kinevezéseket, amelyek nincsenek összhangban a megszabott kvótákkal, semmissé is tehetik. A téma kapcsán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy közleményt is kiadott, melyben azt írja: „A nemi diverzitás nem csupán a fairségről, hanem a növekedésről és az innovációról is szól. Az üzlet érdeke egyértelműen az, hogy több nő legyen a vezetőségben”. Továbbá így fogalmaz: „Rengeteg olyan nő van, akik alkalmasak, kvalifikáltak a vezető pozíciókra: a cégeknek csupán meg kell talánia őket”.

Eltérő tendenciák 

Ha a 2021-es átlagot vesszük alapul, akkor jól látható, hogy a nők aránya az igazgatótanácsokban 30 százalék feletti, ami alapvetően nem annyira rossz, ugyanakkor az országonkénti lebontásban már egészen más képet kapunk. Franciaországban ugyanis több mint 45 százalék volt a nők aránya a cégek döntéshozó testüteleteiben, ezzel szemben Cipruson ez az arány nem érte el a 9 százalékot, ez pedig jól látható, hatalmas különbség. A franciák egyébként még 2011-ben vezették be, majd pedig 2017-ben emelték jogerőre azt a törvényi előírást, melynek értelmében a cégek vezetőségének minimum 40 százalékban nőkből kell állnia. Ennek eredményeként Franciaország ma az egyetlen olyan uniós állam, ahol országos átlagban már most túlszárnyalják a negyven százalékos uniós célt. 

A franciák után egyébként e tekintetben egész jól állnak az olaszok, a hollandok, a svédek, a belgák, valamint a németek, náluk átlagban 36 és 38,8 százalék a felsővezető nők aránya. A sor végén kullog Észtország, a fentebb említett Ciprus és Magyarország is, ezekben az országokban ugyanis tíz százalékos sincs ez az arány.

Oké, de mi fog ezzel változni? 

Fontos kiemelni, hogy a most elfogadott direktíva a legalább 250 főt foglalkoztató cégekre fog vonatkozni, a kötelező kvóta mellett pedig az is cél, hogy a vállalatok átlátható felvételi, valamint kiválasztási folyamat során keressék a leendő munkavállalóikat. Amennyiben olyan eset áll elő, hogy két jelöl ugyanannyira alkalmas egy pozícióra, akkor a döntés értelmében az alulreprezentált nem, azaz a nő kapja az elsőbbséget. 

Beszámolók 

A cégeknek évente kell majd beszámolniuk arról, miként is alakul a nemek aránya a felsővezetésben. Ha nem érik el a kitűzött célokat, akkor arról kell számot adniuk, hogyan kívánják a következő években megvalósítani azokat. A tagállamoknak ezen túlmenően kötelessége lesz nyilvánosságra hozni azon cégek listáját, amelyek elérték a kívánt célokat. Ez egyfelől az átláthatóság miatt, másrészről pedig az indirekt nyomásgyakorlás miatt lesz nagyon fontos. 

Forrás: Euronews
Fotó: Envato

A Itt az EU döntése: kötelező lesz nőket kinevezni a nagy cégek élére bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A szövetség a kezdetek óta támogatta a javaslatot, amely a kollektív szerződések elterjedését, a szakszervezetek megerősödését és a dolgozók biztonságos béremelési rendszerének kialakítását is tartalmazza – jelezték.

Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke a közleményben felhívta a figyelmet arra, hogy az európai minimálbér nem minden országra érvényes azonos minimális bért jelent, hanem egy egységes, állandó rendszer szerinti meghatározást.

Az elnök szerint a munkavállalók érdeke lenne, hogy a jelenlegi szövegezés végső jóváhagyásra mielőbb megtörténjen és a tagállamok átvegyék a keretrendszert.

A magyar munkavállalók csak nyerhetnek az uniós keretrendszer bevezetésével, hiszen a majdani direktíva a biztonságos, kiszámítható és igazságos minimálbér emelés mellett a szakszervezetek jogainak megerősítését is tartalmazza, ami jelentős védelmet nyújt a munkahelyeken dolgozóknak – hangsúlyozta a szervezet elnöke.

A tagállamoknak, így a magyar kormánynak is akcióprogramokat, jogszabályokat kell majd működtetniük, amelyek támogatják a szakszervezeteket, a kollektív alkuhoz és a szervezkedéshez való jogot – ismertette.

A tervezet értelmében csak szakszervezetek jogosultak kollektív szerződést kötni, erre a munkavállalói képviseleteknek a jövőben nem lesz lehetőségük – figyelmeztetett.

A kollektív szerződéses lefedettség országos arányának a jövőben el kell érnie a 80 százalékot, ami hazánkban jelenleg nagyjából 20 százalékos – emelte ki a szakszervezeti elnök a várható változásokat ismertetve a közleményben.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Több Kollektív Szerződés megkötésére bíztatnak a szakszervezetek bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A tanácsi közlemény szerint az európai munkavállalók tisztességes munka- és életkörülményeinek megteremtését célzó jogszabály minden olyan uniós munkavállalóra vonatkozik, aki az Európai Unióban munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkezik.

Azok az uniós országok, melyekben a minimálbért kollektív szerződések védik, nem lesznek kötelesek bevezetni a jogszabályt.

A tagállamoknak értékelniük kell, hogy a meglévő minimálbér-szabályozásaik megfelelőek-e a tisztességes életszínvonal biztosításához, figyelembe véve saját társadalmi és gazdasági feltételeiket, vásárlóerejüket, illetve a hosszú távú nemzeti termelékenységi szinteket és fejleményeket. Azoknak a tagállamoknak, melyekben a munkavállalók kevesebb mint 80 százalékát védi kollektív szerződés, cselekvési tervet kell kidolgozniuk a helyzet fokozatos javítására.

Az elfogadott szöveg végrehajtási rendszer létrehozását, megbízható nyomon követést és ellenőrzéseket ír elő

a megfelelés biztosítása és a visszaélésszerű alvállalkozói tevékenység, a színlelt önfoglalkoztatás, a nem rögzített túlórák elszámolásának elkerülésére.

A nemzeti hatóságoknak biztosítaniuk kell a jogorvoslathoz való jogot a munkavállalók számára, illetve intézkedéseket kell hozniuk a munkavállalók mellett a szakszervezeti képviselők védelmére is. A minimálbérre vonatkozó szabályzást kétévente kell felülvizsgálni – tették hozzá.

A megállapodás hatálybalépéséhez az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa hivatalos hozzájárulása szükséges.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Megállapodtak Brüsszelben az uniós minimálbérek szabályozásáról bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Mit gondolnak a magyar fiatalok a foglalkoztatásról?

Az elmúlt időszak kihívásainak – mint a világjárvány vagy az Ukrajnában zajló háború – következtében szerte Európában egyre fontosabb a fiatalok véleménye. A legfrissebb Eurobarométer felmérés szerint nőtt az európai fiatalok társadalmi szerepvállalása. A fiatalok többsége (58%) aktív azokban a közösségekben, amelyekben él, és az elmúlt 12 hónapban részt vett egy vagy több ifjúsági szervezetben. Az ifjúság 2022-es európai évével kapcsolatban a fiatalok leggyakrabban megnevezett elvárása az, hogy a politikai döntéshozók hallgassák meg, hogy mire van szükségük, és aszerint cselekedjenek, valamint támogassák a fiatalok személyes, társadalmi és szakmai fejlődését (72%).

A „Hallasd a hangod” oldal ezért olyan egyedi, interaktív hangtérként szolgál, ahol a magyar és európai fiatalok, hátterüktől vagy a származási országuktól függetlenül elmondhatják milyen az Európa jövőjéről alkotott képük. Szó szerint lehetőséget kínál, hogy felhangosítsákésfelvegyék saját, személyre szabott üzenetüket, és megosszák a jövővel kapcsolatos véleményüket és ötleteiket a foglalkoztatás témakörétől, a befogadástól, a békétől és a biztonságtól, a klímaváltozáson, az oktatáson és a mentális egészségvédelmen át minden számukra fontos témáig.

A foglalkoztatás kapcsán arra bíztatják a magyar fiatalokat is, mondják el, mit gondolnak a velük kapcsolatos munka- és karrierlehetőségek jövőjéről, valamint az EU-ban elérhető képzési és munkalehetőségekről?

A platform elérhető az Európai Unió összes hivatalos nyelvén, valamint norvég, török, szerb, észak-macedón és izlandi nyelven is. Feltöltés után minden egyes hang egy saját, egyedi 3D-s hullámot generál, majd azt a platform automatikusan lefordítja, így bárki bármely nyelven, bármilyen eszközön, bármely pillanatban meghallgathatja bármelyik hangot.

Az oldalon elérhetőek a munkavállalással, valamint az uniós szakmai gyakorlatokkal kapcsolatos hírek és információk.

Az ifjúság éve Magyarországon

Magyarországon több mint 8 különböző projekt keretében zajlanak az ifjúság európai évének programjai. A nemzeti és helyi szinten a fiatalok bevonásával szervezett aktivitások a fiatalok társadalmi szerepvállalására, a foglalkoztatásukra, a nemzetközi kapcsolataikra és a társadalmi integrációjuk kérdéseire fókuszálnak. Az  Eurobarométer felmérés szerint a fiatalok a mentális és a testi egészséget és a jóllétet (34%), a környezetvédelmet és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet (34%), valamint az oktatást és a képzést – beleértve a tanulók szabad mozgását (33%) – tekintik azoknak a területeknek, amelyeknek az ifjúság európai évében kiemelt figyelmet kell szentelni.

A Nemzeti Ifjúsági Tanács ezért a programokat úgy állította össze, hogy a hazai és európai közvélemény jobban megismerhesse a magyar fiatalok aktuális helyzetét, valamint az őket érintő és foglalkoztató témákat. A részletekről az ifjusagitanacs.hu weboldalon, valamint közösségimédia-felületein tudnak tájékozódni az érdeklődők.

Ilyen aktivitást jelent például a helyi, lokális ifjúsági szervezetek bevonásával szervezett ifjúságsegítő felnőttképzés, az Ifjúság220, a Fiatalok Magyarországon ifjúságszakmai programsorozat, valamint a hazai fiatalok aktuális helyzetét bemutató „Magyar Fiatalok” könyvsorozat elindítása.

Az új „Hallasd a hangod” platform az év központi elemeként és utólagos hagyatékaként fogja össze a különböző tevékenységeket – a fiatalok hangja így válik a változás mozgatórugójává és a jövő politikái formálójává. Hiszen véleményük létfontosságú az európai növekedés, tudás, innováció, lehetőségek és a jobb, relevánsabb, ifjúságorientált megoldások területén.

Forrás: Európai Bizottság
Fotó: Envato

A A magyar fiatalokat is célozza az EU-s program bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A tagállamok, a munkavállalók és a munkáltatók között született megállapodás szerint a koronavírus-fertőzést foglalkozási megbetegedésként kell elismerni mindazon ágazatokban,

ahol a tevékenységek bizonyítottan csak megfertőződés kockázata mellett végezhetők

– pontosította.

A megállapodás aláírói támogatják az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, miszerint frissíteni kell a foglalkozási megbetegedések uniós jegyzékét. A javaslat fő célja a jobb felkészülés az esetleges jövőbeli egészségügyi válságokra. Ez azt is jelenti, hogy fokozni kell a munkavállalóknak nyújtott támogatást a koronavírus-járvány esetleges jövőbeli hullámai alkalmával – mondta.

Az Európai Bizottság naprakésszé teszi a vonatkozó jegyzéket, amely felsorolja a foglalkozási megbetegedéseket és azokat az anyagokat, amelyek ezeket okozhatják. A testület azt ajánlja a tagállamoknak, hogy ismerjék el a jegyzékben foglalt megbetegedéseket. Azokban a tagállamokban, ahol a koronavírus-fertőzést foglalkozási megbetegedésként ismerik el,

az érintett ágazatok azon munkavállalói, akik munkahelyükön fertőződtek meg a vírussal, a nemzeti szabályoknak megfelelően konkrét jogokat, például kártalanításra való jogosultságot szerezhetnek

– tette hozzá az uniós biztos.

Forrás: MTI / Gebauer Szabolcs
Fotó: Envato

A EB: foglalkozási megbetegedésként kell elismerni a koronavírust bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A Kilátó Piarista Pályaorientációs és Munkaerőpiaci Fejlesztő, Módszertani Központ eSmart Home projektjéhez kapcsolódó tájékoztatón a helyettes államtitkár felidézte: az Európai Bizottság 2016-ban hirdette meg az Európai Szakképzési Hetet, amelyhez azóta minden évben csatlakozik Magyarország.

A 2022-es év ötleteit elsősorban a fenntarthatóság jellemzi, és ez kijelöli a szakképzés fejlesztési irányait is – jelezte. Kiemelte: a szakképzési hét lehetőség arra, hogy az uniós országokkal találkozók, nemzetközi, partneri kapcsolatok jöjjenek létre, és megmutassák egymásnak a jó gyakorlatokat.

Katona Miklós, a Kilátó központ igazgatója azt hangsúlyozta, hogy projektjükkel azt kívánják bemutatni, hogyan működik a zöld szakképzés,

miközben olyan kompetenciákat fejleszt, mint a problémamegoldás, a tervezés és a kreativitás.

Az eSmart Home projekt az idén februárban indult, a diákok május végéig vesznek részt benne. Központi gondolata, hogy a fenntarthatóság, a környezetvédelem témakörén keresztül közelítenek a robotika, a digitális kompetenciafejlesztés felé.

Forrás: MTI
Fotó: kilato.piarista.hu

A Kilátó Központ: problémamegoldás, tervezés, kreativitás bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Mit jelent a „whistleblowing”?

A „whistleblowing” kifejezés leegyszerűsítve a munkavégzés során tapasztalt, jogellenes, közérdeksértő, illetve potenciálisan károkozó, vagy egyszerűen erkölcsileg kifogásolható magatartások bejelentésére szolgáló eljárást jelenti, amely segítséget nyújt a szervezeteknél tapasztalható, nem megfelelő viselkedések, jelenségek felderítésére olyan esetekben, amikor a szokásos kommunikációs csatornákon az nem vagy

– főképp az esetleges retorzióktól való félelem miatt –

csak nehezen működne. A bejelenthető jogsértéseknek számos formája lehet:

korrupció, csalás, szakmai mulasztás vagy hanyagság

– sorolta dr. Vidóczy-Fehér Judit, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Mára elfogadottá vált, hogy egy hatékony visszaélés-bejelentő rendszer kialakítása és működtetése – úgy állami intézmények, mint vállalatok esetében – a korrupció és az egyéb visszásságok elleni fellépés egyik hatékony eszközévé válhat, ezáltal hozzájárulhat a vállalkozások hatékonyságának növeléséhez is.

Miért van szükség a visszaélés-bejelentés szabályozására?

A korrupció és az egyéb visszásságok elleni fellépés jegyében, a témának a mindennapi élet egyes területein jelentkező vetületei kezelése érdekében született az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937/EU irányelv (az ún. whistleblowing irányelv), amelyet 2021. december 17-éig kellett (volna) a tagállamoknak átültetniük a saját jogrendjükbe.

A whistleblowing irányelv minimumfeltételeket ír elő a bejelentésekkel kapcsolatos részletes eljárásrend és a bejelentő védelme kapcsán bizonyos iparági szabályozások megsértésére vonatkozó bejelentések vonatkozásában. Ilyen érintett területek például a pénzügyi szolgáltatások, az élelmiszerbiztonság, a termékbiztonság és -megfelelőség, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem, továbbá a magánélet és a személyes adatok védelme.

Ami hazánkat illeti, Magyarországon még nem történt meg az irányelvnek megfelelő részletszabályozás kialakítása, azonban a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény már tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek kiegészítésével és módosításával ezt a jogalkotó várhatóan megteszi.

Mit is jelent ez a gyakorlatban?

Az irányelv alapján

a szabályozással érintett cégeknek kötelező lesz egy olyan belső rendszert kialakítani, ahol a dolgozóik és partnereik be tudják jelenteni az általuk tapasztalt jogellenesnek vélt tevékenységeket,

illetve aggályos magatartásokat egy olyan felületen keresztül, amely megvédi őket a negatív következményektől, esetleges retorzióktól.

Azoknál a vállalkozásoknál, ahol legalább 250 munkavállalót foglalkoztatnak, a cég belső szervezetét érintő visszaélés-bejelentő rendszer működtetése már jelenleg is kötelező, míg a 250 főnél kevesebb, de minimum 50 fő munkavállalót alkalmazó társaságoknál az uniós jognak való megfelelés érdekében 2023. december 17-éig szól a határidő.

Milyen megoldások vannak?

Amennyiben az adott vállalkozást érinti az irányelvnek való megfelelés kötelezettsége, úgy első lépésként fel kell mérni a visszaélés-bejelentések lehetőségeit, illetve szükség esetén

ki kell alakítani a bejelentő rendszert.

Fontos szempont ennek elhatározása során, hogy milyen módon kívánja az adott cég kialakítani a bejelentési rendszerének megfelelő működtetését, hiszen több megoldás közül is választhat.

Dönthet úgy a munkáltató, hogy szervezeten belül kezeli a bejelentéseket egy független megbízott személy kijelölésével, de választása szerint bejelentővédelmi ügyvéd segítségét is kérheti.

Mindkét megoldás esetén meg kell azonban felelnie a jogi szabályozás követelményeinek, különös tekintettel a bejelentő személyes adatainak védelmére, valamint a munkavállalók tudatosságának fejlesztése is szempont kell, hogy legyen. Emellett a bejelentések feldolgozásához és kivizsgálásához mindenképpen szükség van egy belső szabályzat kialakítására is.

Az irányelvi szabályozásnak elsősorban Magyarország köteles eleget tenni azzal, hogy kialakítja a tagállami szabályozást és átülteti annak rendelkezéseit a magyar jogba. Mivel erre a közeljövőben reális esély van, így kiemelten fontos a vállalkozások számára, hogy időben megtegyék az első lépéseket az uniós normáknak való megfelelés felé. A szabályozás keretei adottak, így a megfelelés kialakítása a magyar részletszabályozás hiányában is megkezdhető – tette hozzá végül az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás munkatársa.

A cikket a Bán & Karika Ügyvédi Társulás hozzájárulásával közöljük.

Fotó: Envato

A Visszaélés? Bejelentés! bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az elmúlt két évtizedben az EU olyan jogi keretet dolgozott ki, amely nagymértékben harmonizálja a harmadik országbeli állampolgárok belépésére és tartózkodására vonatkozó tagállami feltételeket. Ennek a jogi keretnek a három évvel ezelőtti értékelése rámutatott, hogy többet lehetne tenni annak érdekében, hogy a legális migrációra vonatkozó uniós keret nagyobb hatást gyakoroljon az EU demográfiai és migrációs kihívásaira. Az Európai Parlament két állásfoglalásban foglalkozott a témával, majd felkérték az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat az EU-ba irányuló jogszerű migráció megkönnyítésére a bürokrácia csökkentése, a harmonizáció erősítése, az alapvető jogok és az egyenlő bánásmód előmozdítása, valamint a munkaerő-kizsákmányolás megelőzése céljából. A folyamat része volt, hogy az érintett tagállami és uniós szervekkel széles körű konzultációt is folytattak.

Legálisan az illegális ellen

Az Európai Bizottság adatai szerint évente két-hárommillió nem uniós országból származó állampolgár érkezik jogszerűen az EU-ba, szemben a 125-200 ezer irregulárisan érkezővel. 2021. január 1-jén 23,7 millió nem uniós ország állampolgára élt az EU-ban, ami a teljes népesség 5,3 százalékát jelenti.

S míg a migráció vagy a bevándorlás kifejezést hallva a legtöbbeknek a zsúfolt menekülttáborok, a magyar határkerítés vagy a tengeren hánykolódó, emberekkel megtömött hajók jutnak eszébe, a migráció legális formája az Európai Unió fontos összetevője. A legális, vagyis a törvény által szabályozott bevándorlás alapvető formája a munkavállalási célú bevándorlás, amelynek kereteit szeretné az Európai Bizottság rugalmasabbá és a kihívásokhoz jobban megfelelővé tenni. Az elmúlt évtizedben a migráns munkavállalók adták az új munkahelyek jelentős részét az EU-ban, ami segített a munkaerőpiaci hiány kezelésében. Amennyiben kevés a munkavállaló, az aláássa a versenyképességet és a gazdasági növekedést. A munkaerő-migrációnak nemcsak gazdasági dimenziója van, hanem javítja a migráció általános kezelését is, mivel elősegíti a származási és tranzitországokkal való együttműködés megerősítését, többek között az illegális migráció csökkentésével.

Egyszerűsített eljárások

A fentiek miatt az Európai Bizottság álláspontja szerint erős politikai és gazdasági érvek szólnak amellett, hogy a migránsok Európába jutását hatékonyabb, legális útvonalakkal segítsék. Ugyanakkor a legális migráció az Európai Unió és tagállamai megosztott hatáskörébe tartozik. Jóllehet kizárólag a tagállamok döntenek arról, hogy hány jogszerű migránst kívánnak befogadni, az EU gyakorlati és operatív eszközökkel támogathatja őket.

Az Európai Bizottság javaslata alapján két jogszabályt módosítanak. Az egyik az összevont munkavállalási és tartózkodási engedélyről szóló irányelv, amely lehetővé teszi a kérelmezők számára, hogy nem uniós országokból és uniós tagállamokból egyaránt benyújthassák kérelmüket, továbbá megerősíti az egyenlő bánásmódra és a munkaerő-kizsákmányolással szembeni védelemre vonatkozó biztosítékokat. A huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyekről szóló irányelv felülvizsgálata megkönnyíti a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállás megszerzését azáltal, hogy egyszerűsíti a beutazási és tartózkodási feltételeket, például lehetővé teszi a különböző tagállamokban eltöltött tartózkodási időszakok összeszámítását. Emellett a felülvizsgálat megerősíti a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek és családtagjaik jogait, beleértve a családegyesítés javítását és az unión belüli könnyebb mobilitást is.

A bizottság további lehetőségeket keres az EU-ba irányuló jogszerű migráció közép- és hosszú távú megoldásaira. Ide tartozik például a képzett és tehetséges munkavállalók vonzása a munkaerőhiánnyal küzdő és munkaerőigényes ágazatokban, például a tartós ápolási-gondozási ágazatban. Szintén a tervek között szerepel a lehetőségek megteremtése a fiatalok számára új országok felfedezésére, a munka és az utazás előnyeinek kihasználására, valamint az innovációs vállalkozói szellem előmozdítása az EU-ban, és beruházás Európa technológiai szuverenitásába.

Támogató vélemények, magyar fenntartások

A javaslatot bejelentő Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök azt mondta, hogy „Annak ellenére hogy tagállamaink azon fáradoznak, hogy kezeljék az Ukrajnából menekülő több mint ötmillió ember érkezését, emellett arra is szükség van, hogy lefektessük a munkaerő-migráció fenntartható és közös megközelítésének alapjait az EU készségigényeinek hosszú távú kezelése érdekében. A mai kezdeményezések kapcsán tisztában vagyunk azzal, hogy a jogszerű migrációnak minden tekintetben pozitív hatása van: lehetővé teszi a bevándorolni szándékozók számára körülményeik javítását, miközben képzettebb munkaerőt biztosítanak a befogadó országok számára, akik pedig általában véve fellendítik a gazdaságot.”

Hasonlóan vélekedett Ylva Johansson belügyi biztos, aki így fogalmazott: „A jogszerű migráció elengedhetetlen a gazdasági fellendülésünkhöz, a digitális és zöld átálláshoz, valamint az Európába vezető biztonságos eljutási lehetőségek létrehozásához, mindeközben pedig csökkenti az irreguláris migrációt. A mai csomaggal egyszerűsítjük az EU-ban való letelepedési és munkavállalási eljárást, valamint megerősítjük a tartózkodásra jogosultak és családtagjaik jogait. Biztos vagyok benne, hogy így szilárd alapot teremtünk ahhoz, hogy most és a jövőben is új tehetségeket vonzzunk az EU-ba.”

Üdvözölte a kezdeményezést az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportja is. A baloldali frakció közleményében úgy fogalmazott: számukra egyértelmű, hogy az EU-nak szüksége van a migrációra, és szerintük több legális migrációs csatorna kell ahhoz, hogy a jövőben megfelelő választ adjanak a munkaerőhiányra. „A bizottság javaslatai, azáltal hogy több jogot és több lehetőséget biztosítanak a beilleszkedésre az Európába érkező migránsoknak, hozzájárulnak a szakképzettség hiányában tapasztalható szakadék megszüntetéséhez az EU munkaerőpiacain, ugyanakkor véget vetnek a migráns munkavállalók kizsákmányolásának, és az uniós társadalmak javát szolgálják” – írták közleményükben.

A bizottsági kezdeményezés része az EU nagy migrációs csomagjának, amelynek legfőbb eleme, a határokon lefolytatott eljárás, az illegális bevándorlók visszaküldése továbbra is elakadt a tagállamok szintjén. Bár a hivatalos közlések szerint az egyeztetések folyamatosak, a magyar kormány nem titkolja, hogy blokkolja a javaslatot. Mivel a jelenlegi kezdeményezés a migránsok Európába utazásának és tartózkodásának megkönnyítését szolgálja, jó esély van arra, hogy ezt is elutasítja a magyar kormány, csakúgy, mint bármelyik, migrációs témájú és tartalmú jogszabályjavaslatot.

Forrás: Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
Fotó: Envato

A Jogszerű migráció: az EU egyszerűsítené az unión kívüli munkavállalók helyzetét bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.