Az Év Irodája verseny és a Real Estate Awards az ingatlanpiac meghatározó eseménye már tizenhárom éve. Idén is többszázan jelentkeztek, az iroda kategóriában 74-en mérettetik meg magukat a szakmai zsűri, a közönség és az üzleti zsűri előtt. A tét nem más, mint hogy milyen terek formálódnak a jövőben a munkahelyeken.

Milyen trendet sejtetnek a jelentkezői anyagok?

• Idén összesen 203 nevezés érkezett, az iroda kategóriában 74 pályázónk van. Ezek között van a 100 négyzetméteres stúdióirodától kezdve egészen a 90 ezer négyzetméteres MOL Campusig vagy bank székházig minden. Gyógyszercégek, reklámügynökségek, ügyvédi irodák, egyéni vállalkozások vonulnak fel.

Meggyőződésem, hogy pusztán a verseny létezése felgyorsította a hazai irodakultúra fejlődését, növekedését.

A versenyen mindig sokfajta stílus vonul fel. Az elmúlt években az egyik kedvenc példám a bp pályázata volt, ahol egy hatalmas kosárpályát raktak az iroda kellős közepére, ahova bármikor bemehettek a dolgozók játszani.

Mi szab irányt a fejlesztéseknek?

• Komplett projektcsapatokat hoznak létre ilyenkor – pénzügy, HR, IT, marketing bevonásával –, és kutatják cégen belül, hogy mire van szükség. Persze a nagyobb cégek minden évben megpróbálják felülmúlni az előző évi szintet. A munkáltatói márkára ugyanis óriási hatással van az irodakultúra. Főleg a mostani helyzetben, amikor vissza kell csábítani az embereket az irodákba.

Aki nem fordít megfelelő figyelmet az irodájára, az lemarad.

Nyilván szektorfüggő, hogy mi számít csábítónak.

• Nem mindegy, hogy reklámügynökség vagy HR-csapat a nevező.

Alapvetően az otthon és az iroda közötti határ fog elmosódni.

Olyan szolgáltatásokra van szükség, amiket otthon nem kaphatok meg. Például profi kávé, ingyenes catering, minőségi étkezési lehetőség, játszószobák – azaz minden olyan dolog, ami a közösségépítéshez hozzásegít.

A közszférában más a szint…

• Volt már egyetemi és önkormányzati nevezőnk is, de nagyrészt piaci cégek neveznek.

Milyen szempontok alapján mérlegel a zsűri?

• A zsűri diverz. Van építészünk, HR-szakemberünk, kommunikációs szakemberünk, irodavezetőnk, és van ergonómia professzor is a stábban – tehát minden szempontból megnézik a nevezőket. A zsűri szakmai véleményét követően a közönségszavazáson 14 ezer ember szavazott. Ez 10 százalékban számít bele a végeredménybe. Az üzleti zsűri pedig piaci szakemberekből áll, az ő véleményük 20 százalékban fontos.  

Kinek futja minderre a jelenlegi gazdasági környezetben? Magas ingatlanárak, energiaválság, háború….

• Volt egy másfél éves sokk, amikor sokan felmondták az irodájukat, de ez mára elmúlt. A multik még a Covid kirobbanása előtt kezdték el a fejlesztéseiket, hisz egy nagyobb iroda kialakítása több éves munka. Sokan viszont csökkentenek területet, realizálnak, összevonnak, a kisebb területen viszont extra fejlesztéseket csinálnak. Fontos trend még a környezetvédelem – ez a hulladékkezelésben, a bútorokban, az energiafelhasználásban mutatkozik meg.

A növekvő infláció és a magasabb hitelkamatok miatt a fejlesztési aktivitás is csökkent az elmúlt évben.

• Most mindenki kivár. Az ingatlanpiac mindig lassabban reagál, mint a lakóingatlanpiac.

2-3 év múlva fogják megérezni az irodapiacon az árak elmozdulást, és nem fejlesztenek majd.

A jelenlegi kivitelezők a 3 évvel ezelőtti projektekből élnek. Az idei év még jó, de azt nem látjuk, mi lesz jövőre.

Számít-e az életkor az irodakultúrában? Mi a fiatal vezetők nézőpontja?

• A Z generáció nem akar bejárni az irodába. 3-4 nap home office az alap náluk, ez pedig a piacot is befolyásolja.

A co-working irodakoncepció egyre népszerűbb.

Az ún. szolgáltatott iroda lényege a rugalmasság, azaz átmeneti időre kibérelhető helyiségek, ahol nincs elköteleződés. Ez üzleti rugalmasság, ami például a folyamatosan fejlődő kisebb cégeknek jó.  

Az Év Irodája a verseny mennyiben diktál divatot?

• A hazai tervezők ezt folyamatosan figyelemmel kísérik. Már az is trendet diktál, hogy milyen kategóriákat indítunk el ősszel, amikor meghirdetjük a versenyt.

Jelenleg mi a fő hívószó?

• A fenntarthatóság. Erős dizájn, már-már műalkotásokat készítenek az irodákba. A biofília a másik, azaz a természetközeliség. Láttunk olyan irodát, amelynek olyan volt a belső tere, mintha a trópusokon lennénk. Tavaly a legrangosabb nemzetközi fenntarthatósági minősítés az ún.  „well” minősítés volt. Ez emberközpontú irodát jelent. Tartalmilag magában foglalja az anyagok felhasználását, a táplálkozást, az étkeztetési lehetőségeket, a fényt, szellőztetést, vízminőséget, a levegőminőséget, a növények mennyiségét, illetve a területalapú megoldásokat.  Az idei versenyen is ez megjelenik majd. Az látszik, hogy aki nem akar lemaradni, az ebbe az irányba gondolkodik tovább.
  

Írta: Gombár Gabriella

A Iroda, ahol jobb, mint otthon bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.