A munkahelyi teljesítményszorongás nagyon gyakori probléma, különösen azoknál, akik magas elvárásokat támasztanak magukkal szemben vagy nyomás alatt dolgoznak. Ha folyamatosan aggódsz a teljesítményed miatt, az hosszú távon kiégéshez és a hatékonyság csökkenéséhez vezethet. Ha ezt tapasztalod, az ellen tenni kell valamit.

Határozd meg a munkahelyi szorongás tárgyát

Ha megkérdezed magadtól, hogy mitől is félsz, és arra azonnal pontos választ tudsz megfogalmazni, az jó. Már csak azért is, mert akkor talán annak megoldása is sokkal könnyebb.

Azt is gondold át, hogy mennyire valósak ezek a félelmek. Sőt, gondold tovább és válaszold meg azt, hogy mi a legrosszabb, ami megtörténhet. Ha pedig bekövetkezik, azt hogyan tudnád kezelni?

Ezek a kérdések segítenek közelebb vinni saját magadhoz és egyben a szorongásodhoz is.

Hibázni emberi dolog

Még a legprecízebb ember is hibázik. Ez törvényszerű és szükséges. Ez is a fejlődés és tanulás része. Ne dramatizáld túl a dolgokat. – sokszor az emberek kevésbé foglalkoznak a hibáinkkal, mint gondolnánk. Lehet, hogy csak számodra annyira zavaró ez, más észre sem veszi.

Állíts reális elvárásokat magaddal szemben

Az elég jó az nagy jó, hidd el. Ne próbálj tökéletes lenni. Senki sem hibátlan, és a túlzott maximalizmus növeli a stresszt. Ez nem azt jelenti, hogy ezután legyél hanyag, de fogadd el, hogy néha a legjobb szándékkal sem tudsz tökéletes munkát kiadni a kezedből.

Ünnepeld a kisebb sikereket is, ne csak a nagy eredményekre koncentrálj. Ezzel egyidőben azt is megtanulod, hogy a feladataidat kisebb részekre tudd bontani.

Készíts tervet és tartsd be a határokat

Tervezd meg a napod úgy, hogy legyen benne pihenőidő is. Mindezt kezeld nagyon rugalmasan, hiszen ezt bárki vagy bármi fel tudja rúgni. Azonban, ha tudod, hogy mi után mi következik, könnyebben koncentrálhatsz az adott feladatra és nem kell a gondolataidnak összevissza cikáznia. A munkaidő lejártával szakadj el a munkahelyedtől. Nem attól leszel jó munkaerő, ha folyton túlórázol, hanem ha a munkád minőségi. Ráadásul a rendszeres túlóra fokozza a szorongást és még a magánéletet is befolyásolja.

Fejleszd az önbizalmad

Gondold át az eddig elért eredményeidet. Írd össze, hogy mikor dolgoztál jól. Ha kerül valami a listára, az már eredmény, méghozzá jó. Azt is bizonyítja, hogy alaptalan a félelmed. Megkérdezheted a munkatársaidat, vezetődet is arról, hogy milyennek látják a feladataid elvégzését. Lehet, hogy csalódni fogsz, méghozzá pozitív értelemben. Sokszor mások sokkal pozitívabban látnak minket, mint ahogy mi magunkat. Persze, hibázol is, de ez is teljesen emberi. A munkahelyi teljesítményed összképét mit sem rombolja.

Kommunikálj nyíltan

Ha a főnököd vagy a kollégáid túl nagy nyomást helyeznek rád, állj ki magadért. Merj beszélni róla, mert ha nem nyitod ki a szád, ez nem fog változni. Akkor is nyisd ki a szád, ha egy-egy faladatban nem vagy biztos. Ez még a kapcsoltok ápolásában is segítségedre lehet, ugyanakkor csökkentheted a bizonytalanságérzetet és a hibázás lehetőségét.

Találj stresszcsökkentő megoldásokat

Mindenkire hat valamilyen szinten a munkahelyi stressz, de nem élhetsz még a magánéletedben is ennek fényében. Meg kell találnod azt a tevékenységet vagy módszert, amely csökkenteni képes a benned felgyűlt feszültséget.

Kérj szakmai segítséget

Ha a teljesítményszorongásod olyan mértékű, hogy akadályoz a munkádban vagy a magánéletedben, keress fel szakembert, aki segíthet a megküzdési stratégiák fejlesztésében.

Szerző: Rónai Márta
Kép: Pexels

A Így kezeld a munkahelyi szorongást bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A mesterséges intelligencia (MI), mint fogalom akkor került igazán a köztudatba, amikor megjelent a ChatGPT, pedig már korábban is köztünk volt, csak nem nevezték meg. Az MI jócskán túlmutat csupán a ChatGPT-n, hiszen nagyon sokféle fajtája létezik és sokféle módon felhasználható.

Mesterséges intelligencia, a hódító jövő

Az elmúlt években az MI rohamos fejlődése számos iparágban hozott radikális változásokat. Azonban Magyarországon a vállalatok jelentős része továbbra is óvatos ezzel, pláne használatát tekintve. Mi állhat a félelem hátterében?

Technológiai ismerethiány és oktatási hiányosságok

A magyar vállalatvezetők többségének az MI egy bonyolult, nehezen érthető technológiának tűnik. Egy olyan megoldás, amelyhez még nincs az embernek elég tapasztalata. Az innovációk bevezetéséhez szükséges szakértelem hiányában a cégek egy nagy hányada nem érzi magát felkészültnek. A kísérletezés és próbálkozás is magában hordozza a veszteség vagy akár a bukás lehetőségét, ezért sokan nem kockáztatnak. A hazai oktatási rendszer is lassan reagál az új kihívásokra, így kevés a megfelelően képzett szakértő. Hiányukban pedig nem mernek a vállalatok belevágni ebbe az új irányba.  

Gazdasági bizonytalanság és költségek

A gazdasági instabilitás és a vállalati költséghatékonyságra való fókuszálás ugyancsak mérvadó szerepet játszik ebben. Egy MI-rendszer bevezetése komoly beruházást igényelhet. Számolni kell magával a technológiával is, ugyanakkor az azt támogató infrastruktúra kiépítése is költségeket von maga után. A magyar kis- és középvállalkozások körében különösen érvényesül ez a probléma.

Kulturális hozzáállás

A magyar cégeknél sokszor megfigyelhető, hogy ragaszkodnak a megszokott módszerekhez. Mindez megnehezíti az új megoldások elfogadását, alkalmazását. Nemcsak vezetői szintű lehet ez a hozzáállás, hanem a dolgozók körében is tapasztalható. Pláne egy olyan világban, ahol már működik a jövőbe tekintő összeesküvéselmélet, miszerint a mesterséges intelligencia túlnövi az emberiséget.

Etikai kérdések

Az MI alkalmazásával kapcsolatos szabályok még korántsem tisztázódtak le. Ez így van hazánkban, de az Európai Unióban is. Sok vállalatvezető félelmét éppen az adja, hogy nem tudja, hogyan biztosíthatja az új technológiát jogilag és etikailag is megfelelően.  

Számokban mérve

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet kutatásából kiderül, hogy a 350 magyar cég körében végzett felmérés alapján csupán 12%-uk alkalmazza már valamilyen formában a mesterséges intelligenciát. 22%-uk nem zárkózik el és tervezi bevezetni, ám 66% teljesen idegenkedik ettől. Mindezt nagyban befolyásolja a vezetői hozzáállás. A tapasztalat az, hogy hazai szinten a cégek élén lévő személyek 88%-a egyáltalán nem él az MI adta lehetőségekkel. Érdekes megfigyelés, hogy a 250-nél több személyt foglalkoztató cégek esetében figyeltek meg nagyobb hajlandóságot az MI felé. Ahogy csökken egy vállalat alkalmazotti létszáma, úgy csökken a mesterséges intelligencia felé nyitottságuk is.

Ahol már munkára fogták az MI-t, leginkább a marketing tevékenységek és az egyes feladatok automatizálása érdekében tették. Van, ahol az adatelemzést vagy a tartalomgyártást bízzák az MI-re.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pixabay

A Egészséges a félsz a magyar vállalatoknál? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Írásunkban az Insider cikke alapján jártunk utána, hogy melyek azok a munkakörök, amelyek a leginkább veszélyeztetettek.

A „veteránoknak” biztosabb a munkahelye 

Nem meglepő, hogy a jelenlegi elbocsátási hullámban a veterán munkavállalók élveznek nagyobb munkahelyi biztonságot az „újoncokkal” szemben. A Revelio Labs elemzésében szereplő átlagos elbocsátott munkavállaló mindössze 1,2 éve dolgozott a munkaadójánál. A tanulmány megállapította, hogy sokkal nagyobb valószínűséggel maradhat az a cégnél, aki még a koronavírus-járvány előtt csatlakozott a vállalathoz.

Az egyik tényező, ami miatt a szolgálati idő jelenleg különösen fontos tényező, az az, hogy az újonnan felvetteknek magasabb a fizetése. A covid járvány után a cégek olyan keményen versenyeztek az új tehetségek bevonzásáért, hogy az újonnan felvett munkatársaknak átlagosan 7%-kal magasabb fizetést adtak, mint a már meglévő alkalmazottaknak. Egyes tech-cégeknél ez a különbség elérte a 20% is!

Magasabb fizetés, magasabb kockázat

Nyilvánvaló, hogy a munkáltatók több pénzt takarítanak meg, ha a magas keresetűek állásait szüntetik meg. Az elbocsátottak fizetése jelentősen magasabb volt a különböző szakmákban, mint azoké, akik megtarthatták az állásukat. Az elbocsátott mérnökök például átlagosan 86 000 dollárt kerestek – szemben a mérnöki munkakörök általános 75 000 dolláros átlagával. Az operatív, adminisztratív, értékesítési és marketing munkakörökben elbocsátott emberek szintén körülbelül 10 000 dollárral többet kerestek, mint a társaik. 

Az „ezredfordulós” generációt érinti leginkább az elbocsátás

Az Insider cikke szerint a mostani elbocsátások leginkább a 20-as éveik végén és a 30-as éveik elején járó fiatal munkavállalókat érinti. A Revelio Labs által megfigyelt, leépítéseket végrehajtó munkáltatóknál a munkaerő 79% volt a millenniumi generáció tagja, míg az elbocsátottak 94% ebből a generációból került ki. Érdekesség, hogy az X generációs munkavállalók és a baby boomerek nagyrészt megmenekültek a leépítésektől és a legfiatalabb munkavállalók, a Z generáció is alulreprezentált volt az elbocsátásokban. Az ezredfordulósok azért kerülhettek célkeresztbe, mert többet keresnek, mint a friss diplomások, és ezért drágábbak a munkáltatók számára, de még nem alakult ki bennük az a tapasztalat és szaktudás, ami idősebb kollégáikat nélkülözhetetlenné teszi a cégek számára.

HR-esek és programozók vs. könyvelők és projektmenedzserek

Recesszióban nem újdonság, hogy egy vállalatnak létszámstop idején nincs szüksége olyan szakemberekre, akiknek a feladata az alkalmazottak felvétele. A covid utáni nagy fellendülés időszakában ennek pont a fordítottja volt igaz. Még tavaly márciusban is 130%-kal nőtt a HR-szakemberek számára kínált állások száma, azóta azonban körülbelül 40%-kal csökkent a kereslet.

A jelenlegi válságban a szoftvermérnököket is nagyobb valószínűséggel bocsátják el, mint a más munkakörökben dolgozókat. Ez valószínűleg azért van így, mert a fizetésük drámaian megemelkedett a post-covid idején. Ezzel szemben van néhány olyan szakma, amely jelenleg a legnagyobb munkahelyi biztonságot élvezi, de korábban nem volt rá nagy kereslet. A könyvelőkért és a projektmenedzserekért például a covid utáni fellendülés idején sem verekedtek a munkaadók,  most viszont viszonylag védettek.

Túl szép, hogy igaz legyen

Az adatokból bőven van tanulság a munkavállalók és a munkáltatók számára egyaránt: a fellendülés sosem tart sokáig. Akár egy jobb állást keres valaki, akár a vállalatánál lévő pozíciók betöltésére törekszik, fontos, hogy ne reagálja túl a helyzetet. Ha olyan fizetést fogad el, amely túl szépnek tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, az azért van, mert valószínűleg „túl szép” is és nem élvezhetjük sokáig a szerencsénket..

Szerző: K.T.
Fotó: Envato

A Vajon én leszek a következő? – ezekben a munkakörökben izgulhatunk bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.