A kétszintű munkaerőpiac megértése

A helyzetet a Vanguard befektetési menedzsment cég jelentése tette világossá, amely a nyugdíjszámlák adatai alapján mutatja be a foglalkoztatási rátákat jövedelmi szintek szerint. A jelentés szerint a munkaerőpiac kétszintűvé vált: a kék galléros munkavállalók számára javultak a lehetőségek, míg a fehérgalléros szektorban jelentős a visszaesés. A jelentés szerint a legalacsonyabb keresettel rendelkezők körében a foglalkoztatási ráta még mindig a járvány előtti szint felett van, míg a magas jövedelműek között drámaian csökkent a felvételi arány.

A fehérgalléros foglalkoztatás visszaesésének okai

Több tényező is hozzájárulhat a fehérgalléros munkaerő iránti kereslet csökkenéséhez. Egyrészt kevesebb a vállalati állásból való felmondás, így kevesebb új pozíció nyílik meg. Másrészt a technológiai és pénzügyi szektorok, amelyek hagyományosan magas jövedelmű szakembereket foglalkoztatnak, küzdenek a piaci helyzettel. Ezen felül a vállalatvezetők is hajlamosak lehetnek csökkenteni a költségeket, különösen a magasabb jövedelmű, és ezzel magasabb költséggel járó munkaerő esetében.

A gazdasági hangulat és a “vibecession”

A fehérgalléros munkavállalók helyzete jelentős hatással van a gazdaságról alkotott képre. A “vibecession”, vagyis a látszólagos recesszió érzete akkor alakul ki, amikor a gazdasági mutatók nem tükrözik a munkaerőpiac valós állapotát, különösen a magasan képzett szakemberek körében. Ebben a helyzetben a munkahelyi elégedetlenség növekszik, és bár a munkanélküliség alacsony, sokan maradnak olyan munkahelyen, amelytől szívesen válnának meg, ha lenne jobb alternatíva.

Következmények és kilátások

A trend nem változik. A munkaerőpiac kettős természete mélyülhet, ami növelheti a társadalmi feszültségeket és csökkentheti a gazdasági teljesítményt. A vállalatoknak és a gazdaságpolitikai szakértőknek figyelemmel kell lenniük a magas képzettségű munkavállalók foglalkoztatási helyzetére és annak potenciális hatásaira.

A magas képzettségű munkavállalók kihívásai

A legmagasabb képzettséggel rendelkezők, mint például a mesterfokozattal vagy doktori címmel rendelkezők, szintén érzékelhetnek egy enyhe növekedést a munkanélküliségben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy jelenleg komoly nehézségekkel kellene szembenézniük. Bár a foglalkoztatási rátájuk továbbra is az egyik legmagasabb a munkaerőpiacon, a fehérgalléros foglalkoztatás csökkenésének trendje aggodalomra ad okot.

Mit hoz az AI és a jövő?

Az AI és egyéb technológiai fejlődések egyre inkább átveszik a magasan képzett professzionális feladatokat, mint például írást, kódolást, koordinációt és elemzést. Ez várhatóan tovább fogja erősíteni a magas jövedelmű munkavállalók piaci pozícióinak gyengülését, különösen a fehérgalléros szektorban. A technológia előretörése, miközben lehetőséget teremt az új típusú munkahelyek létrehozására, szintén jelentős átrendeződést okozhat a munkaerőpiacon.

A Amerikában elkezdődött a fehérgalléros recesszió? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Tegnap Magyarországra érkezett Hszi Csin-ping kínai elnök a diplomáciai kapcsolataink felvételének 75. évfordulóján. Fontos mérföldkő lehet a kínai elnök látogatása, amely lendületet adhat a kormányzat 2010-ben indított Keleti Nyitás politikájának, melynek célja a kínai befektetők hazánkba csábítása.

Az OPTEN adatai alapján ma Magyarországon több mint 350 kínai vállalat van jelen, melynek kizárólagos és közvetlen tulajdonosai Kínában bejegyzett cégek vagy magánszemélyek. Azon cégek száma azonban megközelíti a 600-at, ahol legalább egy kínai illetőségű tulajdonos is jelen van a vállalkozásban. A kínai vállalatok „legöregebb” tagja több mint harminc éves múltra tekint vissza, míg a legfiatalabbak éppen, hogy elkezdték működésüket. A 2010-et követő években alakult a kínai vállalatok több mint 85%-a, ami jól mutatja a megnövekedett érdeklődést Magyarország irányába.

A vállalkozások 85%-a öt tevékenységi körben van jelen, amiből kiemelkedik a kereskedelem. „A kereskedelem és az ingatlanügyletek statisztikai adatok nélkül is ismertek voltak, mint a kínai befektetők célpontjai, hiszen a magánszemélyek is könnyen szembesültek ezzel a hétköznapokban. A 2020 és az azt követő években alakult kínai cégeknél ugyan még mindig a kereskedelmi tevékenység a meghatározó, ellenben a feldolgozóipar egyre inkább látókörbe került, és a dobogó második helyét foglalja el az új cégek körében.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az adatok szerint öt kínai vállalkozásból négy Budapesten működik, vagy székhelye itt található. Ezen kívül, a feldolgozóiparban tevékenykedő cégek közel kétharmada is Budapestre települt. A második legkeresettebb terület azonban nem Pest vármegye, hanem Csongrád-Csanád vármegye a kínai cégek körében, ahol a meghatározó tevékenység itt is a kereskedelem, de a szálláshely-szolgáltatás mellette a legkeresettebb.

A kínai vállalkozások 2022-ben 450 milliárd forintot meghaladó árbevételt realizáltak, ami több mint háromszorosa lett az azt megelőző év árbevételének. Az árbevétel 70%-a a feldolgozóiparból származott, és minden ötödik „forint” az építőiparból. A feldolgozóipar árbevétele 2021-hez képest megháromszorozódott, míg az építőipar közel kilencszeres növekedést ért el 2022-re.

„Látható, hogy szerkezetében a kínai gazdasági kapcsolatok átalakulóban vannak. Bevétel tekintetében a feldolgozóipar és az építőipar erőteljesebb jelenléte a meghatározó, szemben a múltat jellemző kereskedelem dominanciájával. A cégalapításokban a 2010-es éveket követően ugrásszerű változás történt, egyre több kínai vállalkozás választotta Magyarországot.” – mondta Alföldi Csaba, céginformációs szakértő.

A Kínai vállalkozások Magyarországon – növekvő jelenlét bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

„Bár az elmúlt években érdemben nőttek a hazai bérek, de a megélhetés költségeinek tartósan magas szintje miatt továbbra is csábító a külföldi munkavállalás, növekszik az elvándorlók aránya” – magyarázza Katkics Attila üzleti tanácsadó, HR szakember. „Egy recessziós gazdasági környezetben az egyébként is jelentős társadalmi különbségek tovább nőnek, a korrupció, az alulfizetettség magas inflációval és a bérek reálértékének csökkenésével párosul, illetve az egészségügyi és a szociális rendszer gyengeségei is sokakat arra késztetnek, hogy külföldön próbáljanak szerencsét. De szerepet játszhatnak a külföldi munkavállalásban a jobb munkakörülmények, a munka-magánélet kedvezőbb egyensúlya, a gyorsabb előmenetel, a megbecsülés és a szakmai kihívások is.” A szakértő szerint a külföldi munkavállalásról hideg fejjel, általában átgondolt folyamat eredményeként dönt valaki, nagyon ritka a spontaneitás. Fontos az előzetes tájékozódás, az információ gyűjtés. 

Kiürül az ország? 

A magyar munkavállalók körében a legkedveltebb célországok Németország, Ausztria, valamint a már EU-n kívüli Anglia, de nagy számú magyar munkaerő található Svájcban, Hollandiában, Svédországban és Írországban, sőt az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is. Jelenleg csaknem 400 ezer magyar él a három dobogós országban, több mint kétharmaduk aktív munkavállaló. Emellett stabilan 100 ezer fő felett van a külföldön dolgozó, ingázó magyarok száma, megközelítve a Covid-válság előtti években látott szintet. 

„Általánosságban három csoportról beszélhetünk, akik külföldön vállalnak munkát, vannak magasan képzett magyar szakemberek, ők az úgynevezett brain drain, vagyis az agyelszívás „áldozatai”, vannak szakmunkások és az idénymunkások – sorolja Katkics Attila. „A motiváció mindhárom esetben közel azonos, az időbeliség azonban eltér, hiszen egy magasan képzett szakember jellemzően évekre települ ki, egy szakmunkás rövidebb ideig marad, egy idénymunkás pedig jellemzően a határszélekről jár át egy-két hónapra” – teszi hozzá.

Magyarországon a magasan képzettek elvándorlási rátája jelenleg csaknem 7 százalék.  A fiatal és képzett munkaerő elvesztése jelentős kihívást jelent a helyi közösségek és vállalkozások számára. Egy egytől tízig terjedő skálán 2022-ben 4-es volt a magyarországi mutató, és az arányokat tekintve átlagosan hazánkból emigrált a legtöbb magasan képzett munkavállaló. Ez pedig azt jelenti, hogy a humán tőkéjüket (tudásukat, képességeiket, kreativitásukat) immár egy másik gazdaságban kamatoztatják.

Van visszaút?

A külföldi munkavállalás általában a fiatalabbakra, azon belül is az egyedülállókra, a karrierjük elején lévő munkavállalókra jellemző, de egy 45-55 éves felsővezető, ha költözik, jellemzően az egész családját viszi. „A tehetség elvándorlása nem újkeletű jelenség, de változatlanul Közép-Kelet-Európa, köztük Magyarország egyik legégetőbb problémája, azok közé az országok közé tartozunk, amelyek a legkevésbé képesek tehetségeik megtartására” – hangsúlyozza Katkics Attila. A szakember hozzátette, hogy a kivándorlást nem lehet megakadályozni, de kiemelt feladatnak nevezte a mennyiségének és minőségének a csökkentését, valamint ezzel párhuzamosan a visszatérés politikájának fenntartható megteremtését. 

„A külföldet megjárt erőforrás kapcsolatrendszert, új készségeket és látásmódot, tudást, ötleteket hozhat Magyarországra, amelyre a hazai gazdaságnak nagy szüksége van. A hazatérő szakemberek ösztönzik a kereskedelmet és a befektetéseket, terjesztik a tudást és a technológiát, nem utolsó sorban pedig adójukkal hozzájárulnak a költségvetéshez” – emelte ki a szakértő. 

Nincs elég tartalék

A munkaerőhiány egy összetett probléma, tüneti kezeléssel érdemi javulást nem lehet elérni. A HR szakember úgy látja, hogy a meglévő munkaerőpiaci tartalék aktivizálásához strukturált foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazására van szükséges.  

Katkics Attila kifejtette, hogy gazdaságpolitikai prioritásokból adódóan harmadik országbeli munkaerőre Magyarországon is szükség van, így a foglalkoztatást érintő bürokrácia csökkentése és az integráció elősegítése is égető feladat. „Jelenleg nagyjából 100 ezer külföldi dolgozik hazánkban, egyelőre havi 1000 fővel nő a külföldi munkaerő létszáma, de egyes becslések szerint az érkező nagyberuházások miatt akár 500 ezer új munkavállalóra is szükség lehet, miközben a hazai dolgozói tartalék 100-150 ezer állás betöltésére lehet elegendő. A szakember hangsúlyozta, hogy a feszes munkaerőpiac miatt a hazai gazdaságnak várhatóan hosszú távon is szüksége lesz vendégmunkásokra, akik a korábbi évekkel ellentétben már nem Szerbiából vagy Ukrajnából, hanem főként ázsiai országokból érkeznek Magyarországra.

A Mivel magyarázható a munkaerőpiaci átrendeződés?   bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A várhatótól elmaradó árbevétel vezetői gyakorlatokhoz köthető okait tárták fel a Közgazdasági Szemle április elején megjelent márciusi számában a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói. Vizsgálatukban a koronavírus-járvány okozta iparági sokk eltérő hatásaira kerestek magyarázatot, 286 tényező alapján. Az egyetem Versenyképesség Kutatóközpontja a járvány előtti években átfogó felmérést készített a magyar középvállalatok menedzsmentmódszereiről – ezt használták a kutatók, hogy megvizsgálják a különböző szemléletek összefüggéseit a válság alatti teljesítménnyel. A tanulmány szerzői Kiss-Dobronyi Bence, a Corvinus Operáció és Döntés Intézetének PhD-hallgatója, Czakó Erzsébet, a Budapesti Gazdasági Egyetem egyetemi tanára, valamint Losonci Dávid, a Corvinus egyetemi docense. 

A kutatásban azoknak a vállalatoknak a jellemzőit keresték, amelyeknél a világjárvány okozta gazdasági sokk után jelentősebb mértékben csökkent az árbevétel a szektorukban várható értékhez képest. Az árbevételt kiigazították az adott vállalatnak a szektorhoz viszonyított korábbi teljesítményével is. A kutatók ezt az árbevétel-elmaradást a sérülékenység objektív jelének tekintették. 

Ha nem kapsz érzelmi támogatás a főnöktől, a cég egésze sínyli meg 

Az eredmények alapján sérülékenyebbek azok a vállalatok, ahol a vezetőkre kevésbé jellemző a kapcsolatorientált vezetői stílus, ezért többek között kevésbé tartják saját feladatuknak a munkatársak szakmai és érzelmi támogatását, valamint a szakmai vezetést és ellenőrzést. A tanulmány szerint érdekes módon azok a vállalkozások is alulteljesítenek, ahol a vezetők egyöntetűen kiemelten fontosnak tartják a minél nagyobb profit elérését. Azok a cégek is hátrányban vannak, ahol a vezetők a HR-rendszereket kevésbé ismerik el, a munkaerő-kiválasztást kevésbé fontosnak tartják stratégiailag, mint más cégeknél, és ahol az átképzés kevésbé jellemző. Sebezhetőbbek azok a vállalatok is, amelyeknek a digitális felkészültsége gyengébb, ahogy azok is, amelyek családi cégek (ahol a tulajdonosok részt vettek a vállalat irányításában). Figyelmeztető jel, ha a cég a válság előtt kevésbé támaszkodott külső finanszírozásra, és az is, ha a szervezetnél kevésbé elterjedtek a környezetközpontú irányítási rendszerek.  

„A válság alatt a várhatónál gyengébben teljesítő vállalatokról – azaz a magukhoz képest is rosszabbul teljesítő vállalatokról –, illetve a vállalatvezetésről a kutatás alapján olyan kép rajzolódik ki, hogy a munkavállalókat inkább termelési tényezőnek, semmint felhatalmazható és megtartandó emberi erőforrásnak, kollégáknak tartják. Ezzel összefügg, hogy ezek a vállalatok jellemzően a minél magasabb profit elérését más célok felé sorolják. Emellett kiemelkedő szerepét látjuk a digitalizációs képességnek, ennek a fontosságát a válság alatt már sokan megerősítették” – mondta Kiss-Dobronyi Bence, a Corvinus Operáció és Döntés Intézetének PhD-hallgatója, a kutatás első szerzője. 

“Az elemzés értékes választ adott a vizsgált magyar mintán a közgazdaságtan egyik nagy kérdésére: mikor és hogyan lesz számokban mérhető teljesítménye a vezetői munkának? A témában tovább folytatjuk kutatásainkat a Corvinus-on, hogy még mélyebben megértsük a versenyképességet befolyásoló tényezőket” – mondta Losonci Dávid, a tanulmány társszerzője, a Corvinus kutatója, a Versenyképesség Kutatóközpont kutatási vezetője.

Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

A Rosszul jársz, ha ilyen cégben dolgozol gazdasági válság idején bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az MNB elkészítette a 2023-as Versenyképességi jelentését, melynek célja ezúttal is, hogy átfogó és hiteles képet adjon Magyarország versenyképességi helyzetéről. Az MNB a jelentésben 160, szinte teljes mértékben (95 százalékban) objektív mutató segítségével mutatja be hazánk versenyképességi helyzetét európai uniós összehasonlításban, és azonosítja a fenntartható felzárkózáshoz szükséges növekedési tartalékokat.

Az MNB Versenyképességi Indexe alapján Magyarország 2023-ban a megelőző évhez képest két helyet rontva a 19. helyen végzett az Európai Unió 27 országának versenyképességi rangsorában. Relatív versenyképességi pozíciónk enyhén a visegrádi országok átlaga alá romlott. Versenyképességi helyzetünk továbbra is gyengébb az EU átlagánál, és jelentősen elmarad a leginkább fenntartható növekedési pályával rendelkező öt északi tagállam átlagától. Az ismertebb versenyképességi rangsorok többsége is visszaigazolja a fenti képet. A legátfogóbb versenyképességi összehasonlításban, az IMD globális rangsorában Magyarország 7 helyet veszített 2023-ban. Közben régiónkból a lengyelek ugyanennyit léptek előre, amivel visszaelőzték hazánkat.

Az MNB 2023-as Versenyképességi Indexének eredményei alapján a 14 vizsgált versenyképességi területből 9 esetében romlott hazánk teljesítménye, köztük a 21. század olyan kulcsterületein, mint a humán tőke minősége és a digitalizáció. Magyarország pontszámában számottevő visszaesés történt a Háztartási megtakarítások aktivizálása és a Külgazdaság és gazdaságszerkezet területeken, de romlott a teljesítményünk például a Zöld gazdaság és a Versenyképes energiafelhasználás területein is. 5 területen javult hazánk pontszáma, legnagyobb mértékben a Kkv stratégia és a Modern infrastruktúra esetében. Továbbra is jelentős elmaradás azonosítható azonban az EU és a közvetlen régiós versenytársaink átlagához képest is a humán tőke minőségét befolyásoló Egészséges társadalom és Tudásalapú társadalom területek esetében, köztük a 21. század kitörési pontját jelentő digitális készségek terén.

A globális tényezők mellett hazánk versenyképességi hiányosságai jelentősen hozzájárultak az elmúlt időszak magas, a régiótól érdemben elszakadó inflációjához és a gazdasági növekedés megakadásához. A visegrádi országokkal szemben kialakult inflációs többletünk közel kétharmadát az élelmiszerárak okozták, amiben számottevő szerepet játszott a magyar élelmiszeripar alacsony termelékenysége és a szektorban jelentkező túlzott profitnövekedés. Mindehhez hozzájárultak az energiafelhasználás és -gazdálkodás terén azonosított versenyképességi hiányosságaink. A magyar energiafüggőség az Unió átlagát enyhén, de a régiós átlagot jelentősen meghaladja. Érdemi csökkentése mind energetikai, mind inflációs és versenyképességi oldalról szükséges.

Annak érdekében, hogy folytatódjon az elmúlt évtized fenntartható felzárkózása és utolérjük az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjét, az egyensúlyok mielőbbi helyreállítására és teljes versenyképességi fordulatra van szükség. A versenyképességi fordulathoz és a tartós felzárkózáshoz nélkülözhetetlen a magyar gazdaság átállítása a mennyiségiről a minőségi növekedési modellre. Ehhez átfogó strukturális reformok szükségesek a meglévő erőforrások hatékonyabb kihasználása és a termelékenység dinamikusabb növelése érdekében. Elengedhetetlen az elegendő számú, egészséges és képzett munkaerő, a vállalatok innovációs, digitalizációs és exportpiaci képességének erősítése, a finanszírozási források egyszerű és gyors hozzáférése, az állami bürokratikus terhek további csökkentése, valamint az energiahatékony és zöld gazdaság megteremtése.

A Két pozíciót romlott hazánk versenyképessége bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

12 hónap alatt, 2023. januárhoz viszonyítva:

Az élelmiszerek ára 3,6%-kal nőtt, ezen belül leginkább a cukoré (38,2%), az alkoholmentes üdítőitaloké (14,6%), a csokoládé és kakaóé (14,1%), a büféáruké (12,7%), valamint a sertéshúsé (10,0%). A termékcsoporton belül a liszt ára 19,0, a tojásé 17,8, a sajté 15,6, a vaj és vajkrémé 13,8, a száraztésztáé 13,2, a tejé 10,2%-kal csökkent. A háztartási energia 11,3%-kal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 25,0, az elektromos energiáért 3,4%-kal kevesebbet, a tűzifáért 2,0%-kal többet kellett fizetni. A szolgáltatások 10,4, ezen belül a lakbér 13,9, a járműjavítás és -karbantartás 11,9, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 11,3, a sport- és múzeumi belépők 10,9, az üdülési szolgáltatás 10,2%-kal drágult, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7%-kal olcsóbb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára 8,1, ezen belül a dohányáruké 9,2%-kal nőtt. Az állateledelek ára 20,0, a mosó- és tisztítószereké 11,1, a gyógyszer, gyógyáruké 8,0, a testápolási cikkeké 4,7%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 1,4%-kal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,9%-kal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 7,6, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,7, a szobabútoroké 2,6, az új személygépkocsiké 1,3%-kal nőtt. A járműüzemanyagok 11,9%-kal olcsóbbak lettek.

1 hónap alatt, 2023. decemberhez viszonyítva:

A fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek átlagosan 1,2%-kal drágultak, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) árának 6,4%-os növekedése következtében. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,7%-kal nőtt. A vaj, vajkrém 3,1, a sajt 1,6, a tej 1,2, a sertéshús 1,1%-kal többe, az étolaj 1,6, a cukor 1,3, a liszt 1,2, a kenyér 0,7%-kal kevesebbe került. A háztartási energiáért 0,9, ezen belül a vezetékes gázért 1,7, a tűzifáért 1,3%-kal kellett többet fizetni (Tájékoztató). A szolgáltatások 0,5, ezen belül az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás – az autópályadíjak emelésének hatására – 8,4, a postai szolgáltatások 4,8, a lakbér 2,5, a járműjavítás és -karbantartás 2,3, a lakásjavítás- és karbantartás 1,8%-kal drágult. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,1%-kal olcsóbbak lettek. A járműüzemanyagok ára 0,5%-kal csökkent.

Forrás: KSH

A 3,8%-kal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Decemberben 4 millió 723 ezer főre bővült a foglalkoztatottak száma

A KSH legújabb adatai szerint, 2023 decemberében 21 ezer fővel, 4 millió 723 ezer főre nőtt a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest. 2023-ban – az év egészét tekintve – a foglalkoztatottak átlagos száma 29 ezer fővel, 4 millió 724 ezer főre emelkedett, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája pedig 74,8% volt, 0,4 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

2023. október–decemberben az egy évvel korábbihoz képest:

A 2023. október–decemberi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 740 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 37 ezer fővel, a külföldön dolgozóké pedig 8 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 7 ezerrel csökkent.

2023-ban az egy évvel korábbihoz képest:

A foglalkoztatottak létszáma 29 ezer fővel, 4 millió 724 ezerre nőtt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 25 ezer fővel, a külföldi telephelyen munkát vállalóké 12 ezerrel bővült, míg a magukat közfoglalkoztatottnak vallók létszáma 8 ezerrel csökkent.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 604 ezren tartoztak a 15–64 évesek körébe, a korcsoport foglalkoztatási rátája 0,4 százalékponttal, 74,8%-ra nőtt. A férfiak körében 0,2 százalékponttal, 79,0%-ra, a nők esetében 0,6 százalékponttal, 70,5%-ra emelkedett.

A fő korcsoportok közül a 15–24 éves fiatalok, illetve a 25–54 évesek foglalkoztatási szintje lényegében nem változott, ugyanakkor az 55–64 éves korcsoportban jelentős növekedés volt megfigyelhető, foglalkoztatási rátájuk 3,6 százalékponttal, 69,1%-ot ért el.

4,2% volt a munkanélküliségi ráta

A munkanélküliek¹ száma 2023 decemberében 207 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,2% volt². 2023-ban – az év egészét tekintve – a munkanélküliek átlagos száma 203 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 4,1%-ra nőtt.

2023. október–december az egy évvel korábbihoz képest:

A 2023. október–decemberi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 31 ezer fővel, 220 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,4%-ra nőtt. A férfiak körében a munkanélküliek száma 113 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 4,3%-ra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 107 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal, 4,5%-ra növekedett.

2023-ban az egy évvel korábbihoz képest:

2023-ban a munkanélküliek száma 27 ezer fővel több, 203 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,1%–ra nőtt.

A munkanélküliek száma a férfiak esetében 107 ezer, míg a nők körében 96 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 4,1, illetve 4,2%–ot tett ki.

Az év egészét tekintve a munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, a legalább egy éve állást keresők aránya pedig 34,9%-ot ért el.

A Ekkora jelenleg a magyar munkanélküliség és foglalkoztatottság bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

12 hónap alatt, 2022. decemberhez viszonyítva:

• Az élelmiszerek ára 4,8%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (42,1%), a csokoládé és kakaóé (17,2%), az alkoholmentes üdítőitaloké (16,1%), valamint a kávéé (14,1%). A termékcsoporton belül a tojás ára 18,1, a liszté 17,8, a sajté 15,5, a vaj és vajkrémé 14,5, a száraztésztáé 11,0, a tejé 10,3%-kal csökkent. A háztartási energia 13,9%-kal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 29,6, az elektromos energiáért 3,5%-kal kevesebbet, a tűzifáért 0,6, a palackos gázért 0,4%-kal többet kellett fizetni. A szolgáltatások 12,4%-kal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 20,5, a járműjavítás és -karbantartás 13,3, az üdülési szolgáltatás, illetve a sport- és múzeumi belépők egyaránt 12,0%-kal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7%-kal kevesebbe került. A szeszes italok, dohányáruk ára 10,3, ezen belül a szeszes italoké 10,8%-kal nőtt. Az állateledelek ára 22,6, a mosó- és tisztítószereké 13,5, a gyógyszer, gyógyárué 7,9, a testápolási cikkeké 6,7%-kal magasabb lett. A tartós fogyasztási cikkekért 1,0%-kal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 10,3%-kal csökkent, a konyha- és egyéb bútorok ára 7,0, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,8, a szobabútoroké 3,2, az új személygépkocsiké 2,3%-kal nőtt. A járműüzemanyagok ára 4,2%-kal kisebb lett.

1 hónap alatt, 2023. novemberhez viszonyítva:

• A fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal csökkentek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1%-kal mérséklődött, ezen belül a cukor 4,1, a liszt 2,3, a baromfihús 1,7, a margarin 1,3, a sajt 1,1%-kal kevesebbe, míg a friss zöldség 11,1, a tej 1,0, a vaj és vajkrém 0,8%-kal többe került. A háztartási energiáért 1,1, ezen belül a vezetékes gázért 2,8%-kal kevesebbet, a tűzifáért 0,3%-kal többet kellett fizetni (Tájékoztató). A járműüzemanyagok ára 5,0%-kal csökkent.

2023-ban az előző évhez képest:

• A fogyasztói árak átlagosan 17,6%-kal nőttek, ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak: 25,9%-kal. A háztartási energia ára 22,1, az egyéb cikkek, üzemanyagoké 18,6, a szeszes italok, dohányáruké 15,4, a szolgáltatásoké 13,2, a ruházkodási cikkeké 8,3, a tartós fogyasztási cikkeké 5,6%-kal emelkedett. A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 18,3%-kal nőttek.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A 2023-ban átlagosan 17,6%-kal nőttek az árak bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A felvásárlás kulcsfontosságú a Rackhost Zrt. számára, hiszen ezáltal bővíti portfólióját és az eddigi kiváló szolgáltatási színvonal még tovább emelkedik. Csapó Gergely, a Rackhost Zrt. alapítója és vezérigazgatója így nyilatkozott:

„Ez az akvizíció nem csupán egy üzleti lépés számunkra, hanem igazolja azt is, hogy versenyképesek vagyunk egy olyan piacon, ahol a külföldi szereplők egyre dominánsabbak. Büszkék vagyunk arra, hogy a Deninet Kft. birtokában lévő tudást és eszközöket egyaránt magyar tulajdonban tarthatjuk.”

A Deninet Kft.  tulajdonosa, Virág Zoltán hoszting és data center igazgatóként és a Rackhost Zrt. részvényeseként továbbra is aktív szerepet tölt be a cég életében és az akvizíció kapcsán megjegyezte:

„A Rackhost Zrt. szakmai hozzáértése és a szolgáltatások minősége iránti elkötelezettsége meggyőzött arról, hogy ügyfeleink a legjobb kezekben vannak. A cég aktív marketingtevékenysége és jól felépített márkája pedig biztos alapot teremt a további növekedéshez.” 

A két vállalkozás már eddig is számos sikertörténetet írt a hoszting és domain regisztráció területén. A továbbiakban közös erőforrásokkal és szakmai tudással állnak ügyfeleik rendelkezésére. A Rackhost Zrt. mostantól 620 Gbit/s-os megnövelt hálózati kapacitással büszkélkedhet. Ügyfeleit ezentúl az ország két különböző helyszínén, Budapesten és Szegeden, összesen közel 400 négyzetméternyi területű, korszerű szerverteremben szolgálja ki. Innen üzemeltetik többek között az ország legnagyobb hírportáljait és webshopjait, kezelnek több mint 100.000 domain nevet, és több száz domain kiterjesztést kínálnak.

A Rackhost Zrt. az elmúlt években Magyarország egyik legdinamikusabban növekvő akkreditált domain regisztrátorává és hosztingszolgáltatójává vált. A felvásárlás lehetővé teszi a cég számára, hogy még szélesebb körű és korszerűbb szolgáltatásokat nyújtson több mint 50.000 ügyfelének. Az akvizíciót követően a vállalat éves árbevétele várhatóan meghaladja az 1 milliárd Ft-ot, megszilárdítva ezzel iparági vezető pozícióját.

Forrás: Rackhost Zrt.

A Külföldi nagyvállalatok elől vásárolta fel a Rackhost Zrt. a Deninet Kft.-t bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

• A MOL-csoport 976 millió dollár (344,5 milliárd forint) eredményt ért el az idei év harmadik negyedévében, melyben a Fogyasztói szolgáltatások erős eredménye ellensúlyozta az üzleti környezet normalizálódását, és az Upstreamet és Downstreamet érintő szabályozói intézkedéseket.
• A régióban bevezetett kormányzati elvonások továbbra is jelentősen sújtják az eredményt, az első három negyedévben az EBITDA mintegy felét tette ki az összegük, 1,061 milliárd dollár (373,8 milliárd forint) értékkel.
• A Downstream “tiszta” EBITDA 469 millió dollárt (165,8 milliárd forint) tett ki a harmadik negyedévben, 37 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, a magasabb finomítói árrések, a szűkülő Brent-Ural árrés és a petrolkémia negatív hozzájárulásának együttes hatása miatt.
• Az Upstream EBITDA 195 millió dollár (69,5 milliárd forint) lett a harmadik negyedévben, ami majdnem kétszerese a második negyedévinek, köszönhetően a kisebb adóhatásnak a 3. negyedévben, a termelés kisebb mértékű csökkenése ellenére.
• A Fogyasztói Szolgáltatások erős eredményt ért el az autózási szezonban, az EBITDA-ja 250 millió dollár (87,9 milliárd forint) lett a harmadik negyedévben, organikus és inorganikus hatásoknak köszönhetően.
• A MOL 2,1 milliárd dollár (744,2 milliárd forint) újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA-t ért el az első 9 hónapban, a 2023-ra vonatkozó egész éves EBITDA iránymutatását 2,8 milliárd dollárra emelte.

A MOL-csoport ma közzétette 2023 harmadik negyedévére vonatkozó pénzügyi eredményeit. Az újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA az egy évvel korábbihoz képest 33 százalékkal, 976 millió dollárra (344,5 milliárd forint) csökkent. A kormányzati intézkedések továbbra is az eredmények fontos mozgatórugói voltak, az EBITDA mintegy felét tette ki az összegük, beleértve a Magyarországon 2023. január 1-től visszamenőlegesen bevezetett új CO2-adót. Az Upstream és Downstream továbbra is a piaci környezet kedvezőtlen hatása alatt volt, amelyet a Fogyasztói Szolgáltatások erős eredménye enyhített. Mindezek eredményeként a MOL 2,1 milliárd dollár (744,2 milliárd forint) újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA-t ért el az első három negyedévben, ami lehetővé tette, hogy a 2023-ra vonatkozó egész éves EBITDA iránymutatását mintegy 2,8 milliárd dollárra emelje a korábbi 2,5 milliárd dollárról.

Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója az eredmények kapcsán a következőket mondta:

„Büszke vagyok arra, hogy a nehéz szabályozási környezet és a piaci nyomás ellenére is képesek voltunk fenntartani a jó teljesítményünket. Ebben a negyedévben javuló finomítói árréseinkkel és az üzemanyagtermékeink iránti erős kereslettel sikerült ellensúlyoznunk a külső tényezők negatív hatásait. Képesek vagyunk arra is, hogy megemeljük idei EBITDA-előrejelzésünket, hiszen továbbra is bízunk válságálló, integrált üzleti modellünk és hatékony működésünk erejében, amely képes lesz ellensúlyozni az ingadozó és nehezen kiszámítható piaci és szabályozói tényezőket. Természetesen elkötelezetten folytatjuk vállalatcsoportunk transzformációját, miközben arra is törekszünk, hogy megfeleljünk a Kelet-Közép-Európa ellátásbiztonságával kapcsolatos megnövekedett elvárásoknak is.”

Az Upstream üzletág EBITDA-ja 2023 harmadik negyedévében 195 millió dollárt (69,5 milliárd forint) ért el, ami majdnem kétszerese a második negyedévinek, köszönhetően a kisebb adóhatásnak a harmadik negyedévben. Továbbá szeptember 1-től csökkent a bányajáradék, amely pozitív hatását várhatóan a negyedik negyedévtől fejti ki. A termelés kisebb mértékben csökkent néhány átmeneti eset miatt, és átlagosan napi  90,1 ezer hordót ért el az első három negyedévben, így a termelési előrejelzés mintegy  90 ezer hordó/nap a teljes 2023-as évre.

A Downstream újrabeszerzési árakkal becsült, “tiszta” EBITDA-ja visszapattant a 2023 második negyedévi szintről, amelyet a finomítói árrések és a csökkenő különadók segítettek, és 469 millió dollárt (165,8 milliárd forint) tett ki a harmadik negyedévben. Mindazonáltal az eredmény 37 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, a magasabb finomítói árrések, a szűkülő Brent-Ural árrés és a petrolkémia negatív hozzájárulásának együttes hatása miatt. A kelet-közép-európai országokban bevezetett kormányzati elvonások, valamint a Magyarországon újonnan bevezetett CO2-adó is jelentősen rontotta az eredményt, miközben a petrolkémiai üzleti környezet is kedvezőtlen maradt, és negatívan járult hozzá a “tiszta” EBITDA-hoz.

A Fogyasztói Szolgáltatások bíztató eredményeket hozott, az EBITDA 250 millió dollár (87,9 milliárd forint) lett a harmadik negyedévben, ami 107 százalékkal haladja meg a 2022-es év harmadik negyedévét. Az árplafon-szabályozások enyhítése és az üzemanyag-árrések támogatása mellett főként inorganikus hatásra vezethető vissza, köszönhetően a hálózat lengyelországi és szlovéniai kiterjesztésének, amely mintegy 400 millió literrel növelte a harmadik negyedévben értékesített üzemanyag mennyiséget. Az eredményt támogatta az erős fogyasztói kereslet, a nem üzemanyag értékesítések további bővülése, valamint a MOL Move hűségprogram, amelyre már több mint egymillióan regisztráltak Magyarországon és több mint 700 ezren Lengyelországban.

Forrás: MOL Magyarország

A A MOL-csoport harmadik negyedéves eredménye bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.