Az Országgyűlés elfogadta novemberben a vállalkozók és vállalkozások közösségépítő és nemzetgazdaságot erősítő tevékenységének elismeréseként, hogy december első pénteke a Magyar Vállalkozók Napja legyen. Idén december 1-jére esik az első Magyar Vállalkozók Napja.

Kétségtelen, hogy a mai világban kijelenthető, hogy vállalkozók nélkül nincs élet. Motorjai, alkotói a gazdaságnak, és nagyban függ egy társadalom jóléte attól, hogy a vállalkozók miként gondolkodnak, mennyire aktívak. De kik a vállalkozók? Az egyértelmű, hogy a vállalkozó egy személy, aki személyes kockázatot vállal új üzlet, innováció vagy cég létrehozásával. A vállalkozók definíciója azonban rugalmas, és különböző megközelítéseket tükröz. Magyarországon gyakran azokat tekintik vállalkozónak, akik magánvállalkozók és rendelkeznek hivatalos dokumentumokkal. Az Európai Bizottság meghatározása szerint a vállalkozás gazdasági tevékenység megteremtésének és fejlesztésének folyamatát és gondolkodásmódját jelenti, melynek során a kockázatvállalás, a kreativitás és/vagy az innováció ötvöződik a stabil menedzsmenttel egy új vagy már működő szervezeten belül (Green Paper 2003).

Magyarország viszonylag magas vállalkozási aktivitással rendelkezik az európai összehasonlításban. Tíz emberre jut egy vállalkozás, ami az európai rangsor első felébe helyezi az országot. A vállalkozások körét tágabban értelmezik, beleértve az adószámmal rendelkező magánszemélyeket, non-profit és egyéb szervezeteket is. Ezen kiterjesztett meghatározás alapján már öt emberre jut egy vállalkozás Magyarországon, az OPTEN adatai szerint pedig ezek száma meghaladja az 1,9 milliót. Az árbevétel alapján a legnagyobb értékteremtők a társas vállalkozások, számuk több mint fél millió.

„Fontos megjegyezni, hogy a vállalkozások számában kifejezett arány még nem tükrözi a vállalkozók számát, mivel egy vállalkozás több tulajdonossal is rendelkezhet, és egy személy akár több vállalkozást is birtokolhat. A társas vállalkozások körében a cégek tulajdonosainak száma közelíti a 630 ezer főt, ami a lakosság 7%-át teszi ki.”

– mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Magyarországon az egyszemélyes vállalkozások a legelterjedtebbek, az egyéni vállalkozók és az adószámmal rendelkező magánszemélyek alkotják a vállalkozások mintegy kétharmadát. Az egyszemélyes vállalkozások népszerűsége mögött számos tényező áll, például a kényszervállalkozások, melyek gyakran az adóterhek csökkentése vagy az új munkamodellre való alkalmazkodás miatt jönnek létre. A 21. századi munkaerő-értékesítés az internet és a home office térnyerésével összefüggésben egyre inkább felértékelődik, ahol a szabadság és rugalmasság iránti igény is megjelenik.

A legnagyobb hozzáadott értéket adó társas és egyéni vállalkozások vállalkozóinak nemek szerinti eloszlása a férfiak felé hajlik ugyan, azonban a nők is jelentősen kiveszik a részüket abból, a társas vállalkozások tulajdonosai és az egyéni vállalkozók esetében a nemek aránya 59-41 a férfiak javára mindkét körben. A társas vállalkozói körben a generációváltás lényegében folyamatosan zajlik, évről évre egyenletes tempóban jelennek meg a feltörekvő fiatal vállalkozók, ami jól szemlélteti, hogy egy prosperáló üzlet elindítása és annak működtetése nem korcsoport függő. Az X generáció a meghatározó a társas vállalkozások tulajdonosi körében – 50 %-ot képviselnek –, azonban számuk, ha kis mértékben is, de folyamatosan csökken, átadva helyüket az Y és Z korosztálynak.

„Ők azok, akikről a Magyar Vállalkozók napja szól. A vállalkozói létet választók alapvetően nem kötődnek csak nőkhöz vagy férfiakhoz, nem kötődnek korhoz – ha már felnőttekről beszélünk –, de mindenképpen szükséges egy meghatározott gondolkodás, aminek a középpontjában a kockázatvállalás, a felelősségvállalás és az újszerűség kapcsolódik. Sok sikert kívánunk mindannyiuknak!” – mondta Alföldi Csaba, céginformációs szakértő.

A Magyar Vállalkozók Napja: Számok a gazdaság építőköveiről bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A magyar gazdaság pillanatképe a cégek alkalmazkodóképességét próbára teszi az elmúlt időszakban. A magyar gazdaság 2023 második negyedévében 2,4 %-os visszaesést szenvedett a 2022-es évhez képest, amit a mezőgazdaság erős teljesítménye mérsékelt valamelyest. Az iparban látható egy rövid távú növekedés júliusban az előző hónaphoz képest, viszont a kiskereskedelmi forgalom és az infláció aggályos trendeket mutatott, különösen az energia- és üzemanyagárak terén. Ugyanakkor a foglalkoztatottság növekedése pozitív jel. Visszatükröződik-e ez a cégtrendben?

Az OPTEN adatai alapján az év elejétől kezdve augusztusig a cégek száma közel 10,5 ezerrel csökkent. Egy nyolchónapos trendet követve az augusztusi hónap nem hozott váratlan változást. Az elmúlt hónapokban tapasztaltak alapján a cégalapítások száma folyamatosan elmaradt a megszűnésekétől, azonban augusztusban változás következett be, amikor az új cégek száma, bár csekély mértékben, de meghaladta a megszűnésekét. Ez azt sugallja, hogy szeptemberben akár módosulhat a korábbi cégtrend.

Az elmúlt hat év szezonális átlagához mérten a 2 140-es cégalapítási adat nem emelkedik ki. Augusztusban a megszűnések száma kissé 2 000 fölött alakult, ami a hatéves átlag közel háromnegyedét teszi ki. A megszűnések idén a legalacsonyabb értéket adták, de az augusztus jellemzően visszafogottabb értékeket hozott a múltban is. „Fordulat a cégtrendben akkor következhet be, mondhatjuk tendenciának, ha szeptemberben a megszűnések száma nem éri el az augusztusi értéket. Mivel a szeptember egy aktívabb időszak szokott lenni augusztushoz képest, az események is magasabb fordulaton pörögnek, még korainak tartanám elkönyvelni a cégtrend esetleges változását.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az újonnan indított felszámolási eljárások száma továbbra is központi kérdés marad. Augusztusban jelentős csökkenés tapasztalható; a számok már nem a kétezres szint közelében mozognak, hanem 1 200 fölött alakultak. „Bár az újonnan indított felszámolási eljárások száma még mindig magas, augusztusra érzékelhető visszaesés következett be. Az elmúlt hat év során az érték rendszerint ezer alatt mozgott, egészen a járvány miatti intézkedésekig. Bár a trend csökkenő tendenciát mutat, az elkövetkezendő hónapokban válik majd egyértelművé, milyen mértékben csökken a moratórium hatása. Jelenleg is látható, hogy azok az új felszámolási eljárások, melyek nem voltak a moratórium alatt, egyre nagyobb arányt képviselnek.” – értékelt Alföldi Csaba.

Az augusztusi számok rávilágítottak arra, hogy a 3-5 éves működésű cégek különösen sérülékenyek a járvány hatásaira. Ezek a vállalatok olyan körülmények között kezdték meg tevékenységüket, amelyek nem voltak kedvezőek számukra, és ez a sérülékenység az új felszámolási eljárásokban is megmutatkozott: augusztus hónapban az érintett cégek aránya meghaladta a 40%-ot. Ezzel szemben a hosszabb ideje működő vállalatok általában stabilabb alapokon állnak, ám még így is az augusztusi új felszámolási eljárások egynegyede olyan cégeket érintett, amelyek már 10 évnél régebben kezdték meg működésüket.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) augusztusi értéke átlagosan 10 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten–CFI Vas, Tolna és Veszprém vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta.

Opten – CFI vármegyénként, 2023. augusztus

*Újonnan indult eljárások

A Eljött az áttörés: Megszűnéseket meghaladó cégalapítás bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az Oxfam jótékonysági szervezet jelentése szerint a részvény- és ingatlanárak megugrása miatt a 10 leggazdagabb együttes vagyona 1500 milliárd dollárra (476 ezer milliárd forint) nőtt, ez tovább növelte a szegények és a gazdagok közti szakadékot. A Világbank adatai alapján a világjárvány kezdete óta 163 millióval több ember szorult a szegénységi küszöb alá, míg a szupergazdagok – Musk, Gates, Bezos, Zuckerberg – profitáltak a kormányok élénkítésre adott támogatásaiból, melyekkel a pandémia hatásait akarták ellensúlyozni.

Az Oxfam jelentésében azt írta, hogy 2020 márciusa és 2021 októbere között a világ népessége 99 százalékának csökkent a jövedelme, míg Elon Musk, a Tesla alapítója, valamint a többi kilenc szupergazdag naponta együttesen 1,3 milliárd dollárral lettek gazdagabbak.

A listavezető Musk jelenlegi vagyona a Forbes magazin gazdaglistája szerint 294,2 milliárd dollár, a járvány kezdete óta megtízszereződött. Az Amazon-alapító Jeff Bezos, a lista második helyezettje 67 százalékkal, 202,6 milliárdra növelte gazdagságát. Mark Zuckerberg Facebook-alapító vagyona megkétszereződött, vagyis 118 milliárdra ugrott, a microsoftos Bill Gatesé 31 százalékkal gyarapodott, most mintegy 137 milliárdra rúg.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Musk keresett a legtöbbet a pandémián bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Nagy Elek a lapnak elmondta, becslése szerint a fővárosi vendéglátásban a vállalkozások körülbelül 20 százaléka nem tudott újranyitni a 2020 tavaszán elrendelt korlátozó intézkedések óta.

„Mi úgy észleljük, hogy egy komolyabb csődhullám – amennyiben bekövetkezik – a vendéglátóipart, illetve a kisebb szálláshely szolgáltatókat érintheti” – mondta el a lapnak, hozzátéve, hogy szerintük „2022 második felénél hamarabb nem várható komolyabb csődhullám”, és hogy nem látják jelét az esemény lehetséges túlzott kiterjedésének, a többi ágazatban sem.

Nagy szerint a vendéglátásban most a minőségi szolgáltatások és a kapacitások megőrzése jelenti a legnagyobb gondot: „Például amennyiben egy nyelveket beszélő főpincér, vagy egy nemzetközi konyhát vezető főszakács szakmát vált, onnantól kezdve rendkívül nehéz lesz visszacsábítani őket.”

A szigorú korlátozások nem, oltási igazolvány igen

A Kamara titkára helyes döntésnek tartja, hogy „bizonyos munkahelyeken vagy pozíciókban kötelezővé teszik az oltást”, ahogy a zárt téri maszkviselést is kulcsfontosságúnak tartja. Ugyanakkor, mint mondta: azt már nem látják célszerűnek, hogy a harmadik hullám során alkalmazottakhoz hasonló szigorúságú zárlatok lépjenek életbe.

„Még az olyan részleges korlátozásokat sem támogatnánk, mint amilyenekről tavaly ősszel több nyugati országban – például Ausztriában – döntöttek” – mondta, majd így folytatta: „Amennyiben viszont tovább nő a megbetegedések száma, azt gondolom, márpedig az ötödik hullám itt van a küszöbön, azt gondolom, hogy meg lehetne fontolni az oltási igazolvány használatának további kiterjesztését.”

Fotó: Envato

A Újabb csődhullámot jósol a vendéglátásban a magyar milliárdos bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A vendéglátásban és az egészségügyben a hazai fejlesztésű fertőtlenítő, felszolgáló és nővér robotokat is készít az Enjoy Robotics Zrt. A robotok fejlesztésével, gyártásával, és forgalmazásával foglalkozó cég Fülesden építette fel 2500 négyzetméteres üzemét, amely az első magyar robotgyár. A társaság a Debreceni Egyetem Műszaki Karával együttműködve a nemzetközileg is versenyképes hazai robotikai ipar hosszútávú fejlesztését célozta – hangsúlyozta Csizmazia Tibor, az Enjoy Robotics Zrt. vezérigazgatója.

Egy robot ára jelenleg 4 millió forint, az első prototípusok az idén, a második fél évben készültek el, a kisszériás sorozatgyártás pedig jövőre, év elején indulhat.

Hangsúlyozták, a járvány világméretű terjedése bizonyította, hogy a robotok a vírus elleni védelem hatékony eszközei, emellett segítséget nyújtanak az egészségügyben és vendéglátásban tapasztalható munkaerőhiány enyhítésében. A három éve bemutatkozott Enjoy Budapest robotkávézó mintájára hamarosan országszerte számos vendéglátóhelyen robotok vihetik ki az asztalokhoz az ételeket és az italokat, miközben szórakoztatják is a vendégeket.

A fejlesztők olyan kommunikációs rendszert építettek ki, melynek alapja a robot egyszerű taníthatósága. Segítségével a robot néhány hónap alatt a munkája során elhangzó kérdések 80-90 százalékára képes választ adni. A megoldás bármilyen nyelven működik, így megnyithatja a nemzetközi piacra lépést a magyar robotgyártás számára.

Jelenleg “érdeklődő fázisban” van a piac

Mindenki keresi a megoldást, hogyan lehetne a munkaerőhiányt megoldani, a költségeket csökkenteni, a vírushelyzet kihívásaira válaszolni. Már 3 éven belül számítanak arra, hogy minden városban lesznek robotok az egészségügyben és vendéglátásban.  Európában Magyarországgal azonos a helyzet, így a robotfejlesztéssel és gyártással európai szinten az elsők között vannak a vezérigazgató szerint.

A következő terület, ahol robotokat alkalmaznának, az idősgondozás.  Az otthoni felügyeletet látnák el és mérsékelhetik az idősek magányát.

Forrás: MTI

Fotó: youtube

A Robotpincérek után jönnek a robotnővérek is – sok szektorban így pótolnák a munkaerőhiányt bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.