A munkahelyi motivációt gyakran kizárólag célokhoz, vezetői visszajelzésekhez vagy anyagi ösztönzőkhöz kötjük, pedig a teljesítményünket biológiai és környezeti tényezők is befolyásolják. A tavasz érkezése hatással van a hangulatunkra, a bioritmusunkra és az energiaszintünkre. Az a kérdés, hogy ezt a természetes lendületet hogyan lehet tudatosan beépíteni a munkánkba.

Napi ritmus újragondolva

A hosszabb nappalok megváltoztatják az alvás-ébrenlét ciklust. Többen azt érzik a tavasz beköszöntével, hogy könnyebben kelnek fel, frissebbnek érzik magukat a délelőtt folyamán is. Ezt az időszakot érdemes kihasználni stratégiai feladatokra. A komplex döntéseket és kreatív munkát időzítsd a délelőtti órákra, a rutinfeladatokat pedig hagyd későbbre. Nem vagyunk egyformák, de az sokat segíthet, ha megfigyeled, hogy mikor tudsz a legjobban fókuszálni. Ennek megfelelően könnyebb tervezni, priorizálni az elvégzendő feladatokat is. A motiváció függ az energia jó beosztásától is.

Több természetes fény és mozgás

A természetes fény bizonyítottan javítja a hangulatot és az éberséget. Ha már egyre több ér minket, akkor butaság lenne attól megfosztani magunkat. Akár hibrid munkarendben dolgozol, akár irodában, egy gyors rendezkedéssel helyezd át a munkaállomást a világosabb pontra.

A tavasz ugyanakkor arra is tökéletes, hogy visszahozd a mozgást a munkanapodba és úgy általában az életedbe. Bátran iktasd be az ebédidődbe. A szabadban is elfogyaszthatod az ebédedet, és akár a mozgás oltárán is áldozhatsz. 10-15 perces aktív mozgás is érezhetően növeli az energiaszintet, de a stresszt csökkenti.

Környezetfrissítés

Az előzőekben már volt arról szó, hogy az asztal világosabb helyre költöztetése sokat jelenthet, de ha még hatékonyabban szeretnéd az energiát növeli magad körül, akkor rendezd át a környezetedet. Az ilyen jellegű változtatás pszichológiai frissítést is hoz. Tegyél rendet magad körül, szelektálj. Plusz energiákért szálas virággal vagy cserepes növénnyel is körbeveheted magad. Az apró változtatások jelzik az agyadnak, hogy új időszak kezdődött és segíti a váltást is.

Mini fókusz

Az évszak váltása mentálisan is új kezdetet jelent. Ez a megújult lendületet kihasználhatod úgy is, hogy kijelölsz magad számra egy konkrét, rövid távú szakmai célt. Mit szeretnél 1-2 héten belül megtanulni? Lehet ez egy új eszköz használatának elsajátítása, vagy nagyobb szerepvállalás egy projektben. Egy a lényeg, hogy legyen olyan célod, ami elérhető, rövidebb távon megvalósítható. A sikerélmény megnöveli a motivációt is.

Január első napjaiban sokan tesznek fogadalmat az új évre vonatkozóan. Legyél sokkal megengedőbb magaddal és ne tervezz az évre, csak 30 vagy 60 napra gondolkodj előre. Tűzz ki olyan célt, amit a nyárig meg szeretnél valósítani.

A természet ritmusával

A tavasz nem old meg automatikusan minden motivációs problémát. Sőt, van, akin az úgynevezett tavaszi fáradtság is felülkerekedhet. Ugyanakkor ez az időszak lehetőséget ad arra is, hogy tudatos újraszervezzük munkánkat, életünket, magunkat. A több napfény jobb közérzet biztosíthat, de csak akkor tudjuk érdemben kihasználni, ha strukturált lépéseket teszünk.

Szerző: R. M.
Kép forrása: Pixabay

A A tavasz, mint természetes motivátor bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az az érzés, hogy a hideg évszakban lustábbak vagyunk télen, nem teljesen alaptalan. A sötétebb, hidegebb napok valóban megváltoztatják a testünk és az agyunk működését is. A napfény hiánya csökkenti a szerotoninszintet, amely a hangulat és motiváció egyik kulcsfontosságú mozgatórugója. Emellett a belső óránk is könnyebben felborul a rövid nappalok miatt, ami fáradékonysághoz vezethet. Ezek a tényezők együtt hatnak arra, hogyan érezzük magunkat és mennyire tudunk fókuszálni a munkára.

Ez az állapot azonban nem lustaság, csupán más belső és külső feltételek mellett kell működnünk. A szervezetünk egy új ritmusra áll át a téli időszakban.

Több, mint lustaság

A szezonális hatások a hangulatunk mellett érintik az energiaszintet, a figyelmet és a motiváció is hullámzik az év során. A hangulatunkat befolyásoló tényezők – úgymint a fény mennyisége és a környezet – hatással vannak az agyi működésre, koncentrációra és mentális éberségre is. Vagyis nem feltétlenül lustaságról van szó, hanem inkább arról, hogy a testünk és az agyunk is takarékra kapcsol. A kulcs abban rejlik, hogy mennyire tudjuk és akarjuk a munkát olyan módon szervezni, amely illeszkedik ezekhez a természetes ritmusokhoz.

Reális terhelés

Az egyik legnagyobb téli produktivitási mítosz az, hogyha a munka nem megy olyan gyorsan, akkor lusták vagyunk. Csakhogy mindez inkább tervezési hibából fakad. A napok követik egymást és mi elvárjuk, hogy ugyanazzal a lendülettel és fókusszal működjünk, mint más évszakokban. Ez olyan, mintha egy termosztátot télen is a nyári hőmérsékletre állítanánk. Ahogy azt sem éreznénk komfortosnak, ugyanez lehet igaz a téli működésünkre is.  

A jobb működés és hatékonyság érdekében a környezeti tényezőknek megfelelőenérdemes igazítani a terhelést. Azaz sokkal jobban teljesíthetünk a rövidebb, fókuszáltabb munkablokkokban, mert az energiaszint hullámzó lehet. A napi feladatok közé ékelődjön be több, rövidebb pihenő is.  A hatékonyság érdekében pedig szükséges a reális célok kitűzése és megvalósítása. Ezzel is alkalmazkodni lehet a szezonális belső ritmushoz. A természetes fény maximális kihasználása mellett a mesterséges is segíthet pótolni a hiányzó napfényt.

Újraszervezés

A téli produktivitás kulcsa nem a lustaság leküzdése, hanem a munka és erőforrások megfelelő szervezése. Ehhez az szükséges, hogy tisztában legyünk azzal, a nap melyik részében érezzük magunkat a legproduktívabbnak, mikor jár csúcsra a mentális erőnk. Ha ezzel tisztában vagyunk, akkora időzítsük a legnehezebb feladatokat is akkorra. Ösztönző lehet, ha a napot is kisebb célokra osztjuk fel. Azok elérése motiváló lehet és kevésbé meríti tovább az energiaraktárunkat.

A hideg időszak lehet a magunkba fordulás ideje is, de ne feledkezzünk meg a kapcsolataink ápolásáról, a pihenésről, amelyek ugyancsak hozzájárulnak a produktivitáshoz.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Téli produktivitás-mítoszok bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Érdemes először a kék hétfő (Blue Monday) fogalmat tisztázni. Ez egy elterjedt marketingkifejezés, amelyet január harmadik hétfőjére szoktak használni, ugyanis azt tartják a legdepresszívebb napnak az évben. Erre ugyan nincs tudományos bizonyíték, ugyanakkor ebben az időszakban valóban többen tapasztalnak motivációvesztést, alacsonyabb energiaszintet, fáradtságot, hangulatingadozást. Mindezért javában okolható a kevesebb napfény, a rövidebb napos órák száma, az év eleji nyomás, amelyek együttesen rúgják ránk az ajtót januárban.

A kék hétfő nyomában

A kék hétfő fogalma évtizedes múltra tekint vissza, de ezt tudományos bizonyítékok nem támasztják alá. HR-szakemberként mégsem az a kérdés, hogy létezik-e vagy sem, hanem az, hogyan ismerhetik fel a valós munkahelyi hangulati jelenségeket, és hogyan segíthetik a munkavállalók jóllétének megőrzését. Ez ugyanis valós kérdés.

Azt már tudjuk, hogy az év legdepresszívebb napjaként tartják számon január első hétfőjét. Minden bizonyíték híján is érdemes ezzel foglalkozni, ugyanis a januári napokról tényleg többen azt tartják, hogy unalmas, nyomasztó időszak. Márpedig dolgozni szükséges, de valljuk be, hogy ebben a mentális állapotban nehezebb.

Ha csupán mítoszként tekintünk a kék hétfőre, akkor is figyelembe kell venni a szezonális affektív zavart (SAD). Az már tudományosan is bizonyított, hogy a rövidebb nappalok, a kevesebb természetes fény és a vitaminhiányos időszakok hatással lehetnek az emberek hangulatára és energiájára.

Amit érezhetünk

Egészen addig mítoszként kezelhetjük mindezt, amíg nem tapasztalunk magunkon kellemetlen tüneteket. Mindegy, hogy kék hétfőnek vagy szezonális depressziónak nevezzük, olyanok kopogtathatnak az életünkbe, mint

• alacsonyabb energia és motiváció,
• levertség, letargia,
• rosszabb alvás,
• étvágy változása,
• testsúlyváltozás.

Ezek a jelenségek azonban nem szűkülnek le csupán egyetlen napra. Olyan hangulat- és biológiai ciklusokok ezek, amelyek az évnek ebben a szakaszában felerősödnek.

Amit a pszichológia mond

A hangulatunk nem statikus és állandó. A biológiai tényezők (például fényhiány) mellett erősen befolyásolják a társas minták és a pszichológia is. Hajlamosak vagyunk magyarázatot és értelmet adni arra, ami foglalkoztat. Ennek értelmében a kék hétfő is könnyen önbeteljesíthetővé válhat. Ha azt halljuk, hogy egy adott nap rosszabb, mint bármelyik másik az évben, akkor akár szubjektíven is rosszabbul érezhetjük magunkat, mert ezt várjuk. A legrosszabb napra várakozás pedig befolyásolja a viselkedést, a hozzáállást, a motivációt és az észlelést. A HR-szakembereknek azt fontos megérteniük, hogy az elvárások és narratívák formálják a közösségi hangulatot, de tudatos kommunikációval csökkenthető a negatív dinamika hatása.

A stressz normalizálása

Ha a munkahelyen elfogadják és nyíltan beszélnek a stressz és a hangulati nehézségek természetes jelenlétéről, máris feszültséget oldanak. Különösen fontos ez olyan időszakokban, amikor ezek gyakrabban jelentkeznek. A HR csapatnak nem az a feladata, hogy felismerje és meghatározza az év kritikus napjait, hanem az, hogy olyan környezetet teremtsen, ahol a dolgozók támogatást kapnak, ha nehézségeik akadnak. Segítség lehet a rugalmasabb munkaidő bevezetése, a természetes fény maximalizálása az irodában, a munkakörnyezetben és egyéb egészségprogramok.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pixabay

A Kék hétfő a gyakorlatban bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Úgy érzed, hogy elakadtál a karrieredben? Ne aggódj, ez jóformán mindenkivel megesik élete folyamán kisebb vagy nagyobb mértékben. Ez tehát egy természetes és gyakori érzés. Az elakadás mögött számos tényező állhat, például unalom, kihívások hiánya, kiégés vagy a fejlődési lehetőségek hiánya. Ahhoz, hogy ezen a kínzó állapoton átlendülj, szükséged van arra, hogy alábbi pontokat lefuttasd.

Elakadtál? Változtass!

Önelemzés és célok újragondolása

Gondold át, miért érzed magad elakadva. Találd meg az okokat, mert úgy azok áthidalása is egyértelműbb. Azt is fogalmazd meg magadnak, hogy mik a céljaid a karrieredben. Ne szállj el túlságosan, maradj a földön és reális célokat tűzz ki, amelyek elérhetőek. Ha pedig úgy érzed, hogy az adott helyen nincs fejlődési lehetőséged, akkor gondolkodj el azon, hogy milyen irányba mehetnél tovább.

Ezeket a gondolatokat írd le, hogy látható lenyomata legyen a céljaidnak, az elakadásodnak.

Hová tűnt az energia?

Vizsgáld meg az elmúlt időszakot és gondolkodj azon, mi vett el tőled folyamatosan energiát, amely szinte kiszipolyozta a tartalékaidat. Természetesen ezt is írd le és most már, hogy ennyire egyértelművé vált, ahogy csak tudod az új évben kerüld ezeket az energiavámpír helyzeteket.

Nemcsak tevékenységek, hanem személyek is visszatarthatnak a lehetőségektől. Gondold át, hogy van-e ilyen az életedben. Elakadtál? Lehet, hogy tudatosan csinálják veled, mások azonban nem szándékosan akadályoznak. Nem mindig tudja az ember elkerülni a munkahelyén az ilyen személyeket, de igyekezz minimalizálni a kontaktot.

Fejlődési lehetőségek keresése

Vizsgáld meg, milyen képzések, tanfolyamok vagy szakmai képesítések érhetők el, amelyek segíthetnek új ismeretek és készségek elsajátításában. Ha elakadtál a karrieredben, akkor új lendületet adhat egy új cél, a fejlődés. Erősítsd a soft skilleket és a technikai készségeidet, mert ezek csiszolása is egyaránt értékes lehet az elmozdulásodban.

Proaktív karriertervezés

Láss előbbre. Ehhez szükséges a napi rutinból kicsit kiszakadni és lépj kapcsolatba más szakemberekkel. Jelenj meg szakmai eseményeken vagy konferenciákon és használd új lehetőségek felderítésére.

Kezdeményezz új projekteket a jelenlegi munkádban, vagy kezdj el egyéni projektet a szabadidődben. Ez remek alkalom a gyakorlásra és új energiát hozhatsz a karrieredbe. Amennyiben a jelenlegi munkádban nincs fejlődési lehetőség, úgy arra koncentrálj, hogy mibe vetnéd bele magad igazán.

Szemléletmódváltás

Arról már írtam, hogy az elakadás természetes és bár negatívumként kezeljük, olykor ez kínállehetőséget arra, hogy újraértékeld magad. Ha ez megtörténik és erőre kapsz, akkor felfedezed azt is, hogy ez a tanulási folyamat része. Fogadd el, hogy a fejlődés időt vesz igénybe. Az elakadás annak is a jele lehet, hogy ideje változtatnod. Ne félj kipróbálni valami újat, még akkor sem, ha az elsőre bizonytalannak tűnik. Célok kellenek, de a nagyok helyett koncentrálj kisebb, elérhető lépésekre, amelyek segítenek visszanyerni a motivációdat.

Pszichológiai támogatás

Az elakadás érzése gyakran összefügg a kiégéssel. Adj magadnak időt a pihenésre, hogy új perspektívákat találj. Ha az érzés továbbra sem csitul, akkor ideje cselekedni.

Beszélgess családtagjaiddal, barátaiddal, kollégáiddal az érzéseidről. Ezzel könnyíthetsz lelked nyomásán és tanácsaik akár segítségedre lehetnek. Egy külső nézőpont segíthet a tisztánlátásban.

Szakember is segíthet az önértékelésben és a célok meghatározásában. Keress fel egy tanácsadót vagy karrier coachot, aki túllendíthet az elakadásodban.

Cselekvési terv

Készíts egy konkrét lépésekből álló tervet, amely segít visszatalálni a helyes útra. Vizsgáld meg a jelenlegi helyzetedet, tűzz ki rövid és hosszútávú célokat. Határozd meg az erősségeidet, hogy tudd, mire építkezhetsz.

Az elakadás nem feltétlenül kudarc. Arra gondolj úgy, hogy lehetőség az önismeret és a fejlődés számára. Az önelemzés, a készségek fejlesztése, a proaktív tervezés és a támogató közösség mind segíthetnek abban, hogy újra lendületet kapj. Azt is fogadd el, hogy ha lépéseket teszel a fejlődésed érdekében, az nem biztos, hogy azonnal érződni fog. Adj időt magadnak!

Szerző: Rónai Márta
Kép: Pexels

A Év eleje van és te már elakadtál? Változtass, hogy változhass bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.