Hiába az előnyök? 

Nos, egy nemrégiben készült felmérés válaszaiból egyértelműen kiderül, hogy a válaszadók 51 százaléka nem jelentkezne olyan állásra, ahol a távmunka vagy a hibrid munkavégzés nem opció. Ennek az az oka, hogy a rugalmas munkavégzés a lehetőségek végtelen tárházát nyitotta meg a munkavállalók előtt, így most ennek köszönhetően sokan olyan munkát tudnak végezni, amihez korábban nem férhettek volna hozzá. A távmunka számos előnye ellenére viszont sok cég és szervezet betartatja a visszatérési irányelveket, amelyek megkövetelik az alkalmazottaktól, hogy fizikai értelemben is jelen legyenek az irodában. Ez azonban szükgéstelen akadályokat állít azok elé, akik a távmunka által biztosított rugalmasságra támaszkodtak. 

A bizalom hiánya? 

Persze ezen a ponton jogosan merülhet fel  kérdés: miért csinálják ezt a cégek? A válasz nem egészen világos, de a legtöbben arra hivatkoznak, hogy a személyes jelenlét, az irodai környezet növeli a termelékenységet, továbbá úgy vélik a távmunka megöli az együttműködést és a kapcsolatokat. Pedig nemes egyszerűséggel a legtöbb esetben a bizalom hiányáról van szó, ráadásul nem is feltétlenül igazak ezek az állítások. Egy több mint 800 000 alkalmazottat bevonó tanulmány például kimutatta, hogy a legtöbb ember ugyanolyan vagy még magasabb termelékenységi szintről számolt be az otthoni munkavégzés közben. 

Ezen kívül számtalan módszer létezik az alkalmazottak közti kapcsolatok erősítésére, szóval az elképzelés, hogy az kizárólag az irodai munka lehet a jó, nemcsak téves, de káros is lehet a vállalat sokszínűségére, végső soron pedig az eredményeire. 

A rugalmasság vonzza a tehetségeket 

Ráadásul a rugalmas munkavégzés lehetőségével a cégek hihetetlen előnyökhöz juthatnak a tehetségek piacán. Egy friss felmérés szerint a jelöltek jelentős százaléka nem is pályázna olyan pozira, ahol nem kínálják fel a távmunka lehetőségét vagy legalább a hibrid munkavégzést. A rugalmas munkavégzés tehát nem csupán a vállalat versenyképességét képes növelni a tehetségpiacon, de olyan munkahelyi kultúra kialakításában is segít, ahol előtérbe helyezik az alkalmazottak jólétét és elégedettségét. Na, és ez az, ami hozzájárul a termelékenységhez, az általános szervezeti sikerekhez. Azok a cégek pedig, akik ezt nem ismerik fel időben, nem alkalmazkodnak, lemaradhatnak. 

Forrás: Fast Company 
Szerző: G.P. 

A Ezért káros, ha a főnök visszakényszeríti a dolgozókat az irodába bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Minden olyan eset, amikor a munkaadó nem veszi figyelembe a piaci hatásokat, jelöltpreferenciákat, hibát jelent a toborzás során és csökkenti annak sikerességét. „Minden egyes hibával redukálódik a potenciális jelöltbázis, amivel pedig egyenes arányban csökken a toborzás sikeressége. Ebből kifolyólag érdemes megfigyelni a piac működését és a jelöltek preferenciáit. Két dologra fontos különös figyelmet fordítani: az egyik a megfelelő toborzási eszköz kiválasztása a piaci viszonyok függvényében, a másik pedig az eszköz optimális és tudatos használata. Az infláció és a kialakuló ár-bér spirál jelensége például toborzási szempontból azért fontos, mert ezek megjelennek a jelöltek igényeiben, és ha figyelmen kívül hagyjuk, akkor jelentősen csökken a jelentkezőszám” – fogalmazott Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési és termékmenedzsment igazgatója.

A munkavállalók 20 százaléka aktív álláskereső, és mellettük vannak, akik motiválhatók a munkahelyváltásra. Összesen nagyjából a munkaerőpiacon aktívak 40 százaléka, azaz megközelítőleg 2,1 millió ember tekinthető ma álláskeresőnek Magyarországon. Mivel a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben az álláskínálat messze meghaladja az elérhető jelöltek számát, érdemes párhuzamosan használni a különböző csatornákat a toborzáshoz, az aktív álláskeresők mellett pedig a passzív bázist is megcélozni. Jól látható, hogy a piac is ebbe az irányba mozdult el, ugyanis a tavalyi évben megduplázódott azoknak a cégeknek a száma, akik a Profession.hu önéletrajz-adatbázisát is igénybe vették a toborzáshoz – ennek segítségével azt mérlegeljük, hogy egy adott pozíció esetében milyen igényekkel kell számolniuk a munkaadóknak.

Munkakereséssel kapcsolatos igények

A Profession.hu friss, a konferencián bemutatott kutatásával[1] a munkavállalók álláshirdetésekkel és munkahelyváltással kapcsolatos attitűdjeit vizsgálta. A kutatás igazolta, hogy bármennyire is a munkavállalókért zajlik a verseny jelenleg a munkaerőpiacon, számukra mégis negatív élmény a munkahelyváltás: a keresés, a próbálkozás és a lehetséges kudarcélmény miatt egyaránt. A fent említett kutatás vizsgálta a munkahelyváltás fő motivációit is.

A váltásra ösztönző leggyakoribb faktor a magasabb munkabér: a megkérdezettek 86 százaléka jelölte meg ezt a tényezőt, mint a váltásának lehetséges ösztönzőjét. Munkarend tekintetében a rugalmas munkavégzés (46%), a kiszámítható időbeosztás (44%) és a távmunkavégzés lehetősége (32%) voltak a legfontosabb szempontok az álláskeresők körében.

A munkatársak és a csapat jelentőségét a válaszadók 48 százaléka, míg a teljesítmény alapú előmeneteli lehetőséget 40 százalékuk jelölte meg. 

Álláshirdetésekkel kapcsolatos preferenciák

Hasonló attitűdök köszönnek vissza a munkavállalók esetében az álláshirdetésekkel kapcsolatos preferenciáik esetében is: a három legfontosabb információ, amit egy álláshirdetésben szeretnének látni a fizetés megjelölése, a munkakör pontos leírása és a munkavégzés konkrét helye. A fizetés akár sávosan is megadható, ebben az esetben az alsó és felső érték között 25-30 százalék különbséget célszerű tartani. Fontos, hogy a munkakör pontosan, felsorolásszerűen és könnyen olvashatóan szerepeljen a hirdetésben, például azért is, mert a munkavállalók 70 százaléka mobilon nézi a hirdetéseket.

„Nem megfelelő álláshirdetéssel potenciális jelentkezőket veszíthetünk, ami negatív hatással van a toborzás sikerességére, ezért figyeljünk oda a munkavállalók hirdetésekkel kapcsolatos igényeire is. A kutatásban megkérdezettek közel 70 százalékát zavarja, ha nem szerepel a hirdetésben a munkabér. Ennek ellenére a közzétett álláslehetőségek 95 százalékában nincs erre vonatkozó információ, pedig átlagosan 50 százalékkal több jelentkezőt eredményezhet, ha ezt világosan kommunikálja a munkaadó. Az álláskeresők fele panaszkodott a feladatkör pontatlan leírására, és közel ennyien jelölték meg lényeges problémaként azt, ha nem szerepel a felhívásban a munkarend és a hirdető cég neve. A munkavállalók 70%-a mobil készüléken nézi az állásajánlatokat, ezért röviden, tömören, felsorolásokkal, de pontosan fogalmazzunk.

2022-ben már nincs helye a kliséknek a hirdetésekben.”

– magyarázta Vidó Viktor, a Profession.hu termékfejlesztési igazgatója.

Az előnyök világos megfogalmazása

A hirdetésfeladás előtt az első blokk, amit érdemes átgondolni, hogy a cég mit kínál a munkavállalónak. Ezek azok a hasznos információk, amelyek leginkább vonzóvá tehetnek és kiemelhetnek egy álláshirdetést a többi közül. Szintén érdemes egyértelműsíteni, ha az adott pozícióval jár valamilyen bónusz, juttatás – ezek az információk szintén növelik a jelentkezőszámot. Ennek ellenére alig jelennek meg a hirdetésekben:

az éves bónusz az álláshirdetéseknek mindössze 6 százalékában, a cafeteria 12, a mobileszköz biztosítása 5, a szakmai tréning 6, míg a lakhatási támogatás kevesebb, mint 1 százalékban szerepel.

A járványhelyzet idején a cégek és a munkavállalók is túlnyomórészt úgy érzékelik, hogy a távmunkavégzés és home office elterjedésével nem csökkent a produktivitás, sőt bizonyos esetekben éppen, hogy nőtt is. A Profession.hu és a Boston Consulting Group korábbi felmérése szerint a munkáltatók 86, míg a dolgozók 84 százaléka gondolja így. A cégek jelentős része át is állt teljesen vagy részlegesen otthoni munkavégzésre, ezzel párhuzamosan pedig a munkavállalók részéről is egyre markánsabban érzékelhető igény fogalmazódott meg a home office lehetőségére. A távmunka lehetőségét és formáját érdemes kommunikálni a hirdetésekben, mert különösen fontos tényezővé vált a munkakeresők számára – ennek ellenére az álláshirdetéseknek mindössze 5 százalékában szerepel.

Ahhoz, hogy az álláshirdetések minél pontosabban eljussanak a munkavállalókhoz – a különböző kampányok, ajánlások során – fontos, hogy a pozíció megnevezése pontos legyen. A munkáltatóknak érdemes törekedniük arra is, hogy ne kerüljön irreális mennyiségű elvárás a hirdetésekbe, és ezek között is ajánlott kerülni azokat a kvalitás-igényeket, amelyek valójában nem is szükségesek a munka elvégzéséhez, ugyanis ezek mind jelentős lemorzsolódáshoz vezethetnek. Például IT és kereskedelmi területeken feladott két-két vizsgált hirdetés esetében nagyjából másfélszeresére emelkedtek a jelentkezőszámok, amikor angol felsőfok helyett csak középfok került az elvárások közé. Ha a munkaadók már az álláshirdetések szerkesztésénél követik ezeket a tanácsokat, szemmel láthatóan javuló eredményt érhetnek el a jelentkezéseket illetően; mindemellett e tényezők a pályázók cég iránti kezdeti szimpátiáját is nagyban meghatározhatják.

A teljes konferencia megtekinthető itt:

Fotó: Envato

[1] Minta: online panel, N = 1000, 18-65 éves internetezőket, nem, kor, iskolai végzettség, település típus és régió szerint reprezentáló mintán (5,55 M fő), valamint online, önkitöltős kérdőív, 2021. október.

A Több mint kétmillió ember tekinthető ma álláskeresőnek bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Hibrid eseményt szerveztek

A járványhelyzet miatt, és az elmúlt évek tapasztalata alapján idén is hibrid, online és jelenléti formában várták az érdeklődőket. Az online térben a vállalati szférában leginkább elterjedt és a távoktatásban is használt Microsoft Teamsen keresztül jöttek létre az interaktív kapcsolatok. A kiállítói csatornákra a rendezvény weboldalán keresztül jelentkezhettek be az álláskeresők, de ezen kívül csetelhettek, beszélhettek is a vállalatok képviselőivel, illetve a platform videóinterjú lebonyolítására is alkalmat biztosított.

A legkeresettebb szakmák

A legnagyobb kereslet idén is a villamosmérnökökre (111) van. Gépészmérnököt 96 cég keres, míg mérnökinformatikusokat 94 cég szeretne alkalmazni. A villamosmérnöki és informatikai karon végzett hallgatókat további 120 cég keresi különböző pozíciókba, de sokan szeretnének mechatronikai mérnököket, építészmérnököket, szerkezet-építőmérnököket, valamint műszaki menedzsert, pénzügy és számviteli szakembert, gazdálkodás és menedzsment szakembert, járműmérnököt, vegyészmérnököt és alkalmazott matematikust is foglalkoztatni.

Pandémia után is marad a home office

A gyártóiparon és a turizmuson kívül gyakorlatilag minden egyéb szegmensben továbbra is adott a lehetőség az otthoni munkavégzésre, sőt, sok cégnél teljes munkaidőben home office-ban dolgoznak az alkalmazottak. A Műegyetemi Állásbörze szervezői által készített friss felmérés szerint várhatóan a pandémia után is marad a home office rendszere. A közvélemény-kutatásban megkérdezett munkáltatók többsége az adókedvezmények hatására sem tervezi növelni a 25 év alattiak számát a cégnél, ám többen vélik úgy, hogy sokkal nehezebb a pandémia kirobbanása óta megfelelő jelöltet találni egy-egy pozícióra. A felmérésben több száz céget, köztük 100 börze kiállítót, IT-cégeket, a turizmusban érdekelt vállalatokat, továbbá marketinges és jogi tanácsadással foglalkozó cégeket kerestek meg.

A Műegyetemi Állásbörze szervezői második felmérése, amelynek célja a munkavállalói igények felmérése volt. A válaszadók zöme 21 és 30 év közötti budapesti lakos. A felmérés számos meglepő és kevésbé meglepő tényt tárt fel.

A munkáltatói és munkavállalói kutatás eredményeit ezekben a cikkekben publikáltuk:

A Mérnökök és informatikusok, szevasztok! Hol vagytok? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az új megközelítéssel, a szomatikus és a szorongásos tünetek szempontjából vizsgálták az alvás és a koronavírus-járvány kapcsolatát. Az éjszaka minősége előrejelezte a nappali tüneteket, viszont ezek nem jelezték előre a következő éjszaka alvás minőségét. Az viszont, hogy az adott napon a médiában milyen halálozási adatokról olvastak az érintettek, valamelyest meghatározta mind a nappali tüneteket, mind az éjszakai alvást. A home office is nagyobb hatással van az alvásunkra, mint azt gondolnánk.   

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar munkatársai a járvány első hulláma alatt végeztek kérdőíves felmérést. A munkában Simor Péter mellett Polner Bertalan, a BME Kognitív Tudományi Tanszék oktatója, Nagy Tamás, a ELTE Pszichológiai Intézet adjunktusa és belga, valamint spanyol kollégák vettek részt. A felmérést magyar, spanyol és belga alanyok bevonásával végezték. Az eredményeket összefoglaló tanulmányt az alváskutatás nemzetközi szaklapja, a Sleep közölte – olvasható az egyetem honlapján közölt összefoglalóban.

A kutatók a felmérésben egészséges emberek alvását vizsgálták

Mint írják, a fertőzés terjedésével és a halálozásokkal kapcsolatos számadatok folyamatos követése, a szabadságunkat és a társas kapcsolatainkat jelentősen korlátozó intézkedések sajátos helyzetet teremtettek.

“Várható volt, hogy mindez egészséges emberekben is szomatikus tüneteket vált ki, erősödnek a szorongásos tünetek, a hipochondriára kevéssé hajlamosakat is utoléri az úgynevezett nocebo-effektus, vagyis a rossz közérzet, gyengeség, száraz torok, enyhe köhögés tüneteit akkor is észlelhetjük magunkon, ha igazából semmi bajunk nincs, csak túl sokat hallunk a koronavírus okozta tünetekről. Emellett várható volt a szorongást keltő gondolatok eluralkodása is, az, hogy nem tudunk szabadulni ettől az alapvetően negatív témától és másra koncentrálni” – magyarázta a pszichológus.

Két héten át figyelték, hogy hat az alvás minősége a pszichés állapotra

A beszámoló szerint a kutatók 2020 áprilisában és májusában vették föl az adatokat. “Az első hullám idején még a mostaninál is kevesebb biztos tudásunk volt a járvánnyal és a vírus okozta betegség lefolyásával kapcsolatban, és ez fokozta a szorongást, illetve még nem alakultak ki azok az egyéni megküzdési stratégiák, amelyek segítenek átvészelni ezt az időszakot” – írják.

A kutatás módszertani újdonságát az adta, hogy az adatfelvételnél nem arra kérdeztek rá a résztvevőknél, hogyan változott a korábbihoz képest az alvásuk, hanem két héten át figyelték az alvásminőséget a finom pszichés változások indikátoraként. Végül 166 egészséges felnőtt adatait elemezték. A kísérleti személyeknek közvetlenül elalvás előtt és ébredés után kellett kitölteniük a kérdőívet, amely az alvásuk szubjektív minőségére, a napközben tapasztalt enyhe pszichotikus és szomatikus tünetekre és járvánnyal kapcsolatos, nehezen kontrollálható, kínzó gondolatok jelenlétére kérdezett rá.

Nehéz éjszakát nehéz nap követ

Az eredmények megerősítették azt a korábban is sokak által kimutatott összefüggést, miszerint a rosszabb alvásminőség kedvezőtlenebb pszichológiai mutatókkal jártak együtt a kéthetes vizsgálati időintervallum alatt. A beszámoló szerint azonban ennél is érdekesebb az alvásminőség és nappali élmények időbeli összefüggése. Az alvásminőség ugyanis előre jelezte a napi nehézségeket: egy rosszabb éjszaka után a személyek negatívabb pszichológiai állapotról, például a koronavírus jellegzetes tüneteiről számoltak be. Ez azonban a másik irányban nem jelentkezett, azaz a nappali tünetek nem jelezték a következő éjszaka minőségét.

A média nagy stresszkeltő

“A kutatás rávilágított azonban arra is, hogy a napi halálozások száma együtt járt a szomatikus tünetek fokozott megjelenésével ugyanazon a napon, és rosszabb alvásminőséggel járt együtt a következő éjszaka” – teszi hozzá Simor Péter. “Tehát az, hogy az adott napon a médiában milyen halálozási adatokról olvastak az érintettek, valamelyest meghatározta mind a nappali tüneteket, mind az éjszakai alvást” – foglalta össze.

Az összegzés szerint a kutatás megerősítette, hogy a túlzott médiafogyasztás, a stresszkeltő hírek nem a jó irányba hatnak. Ezért érdemes tudatosan kerülni a médiahasználatot elalvás előtt.

Mindent a maga helyén – az alvást és a munkát is

Ugyancsak fontos faktor a jó alvás szempontjából a munka és a pihenés elkülönítése térben is időben is, ami a home office elterjedésével sokaknak nehézségbe ütközik. A kutató úgy véli, ha a fizikai lehetőségeink nem is engedik meg, hogy az éjszakai pihenés és a munkavégzés más-más helyiségben történjen, legalább a napi rutinokkal meg kell próbálnunk határt szabni annak, hogy az életünk különböző szférái teljesen összemosódjanak és még este az ágyban fekve is az előző és a következő napi munkahelyi feladatok uralják a gondolatainkat.

“Ha sokasodnak a rossz éjszakák, akkor az előbb-utóbb pszichoszomatikus tünetek megjelenéséhez vagy pszichés zavarok kialakulásához vezethet” – mutatott rá az alváskutató.

Forrás: MTI

A Meglepő hatással van az alvási szokásainkra a koronavírus-járvány bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.