Kint vagy bent? Szinte mindegy 

Kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy az a hőségnek való kitettség nagymértékben csökkenti a dolgozók termelékenységét. Ráadásul nem csak a kültéri foglalkozások esetében figyelhető meg ez, ugyanis az irodai és gyárban dolgozóknál is észrevehető, hogy a hatékonyság alábbhagy, amennyiben beköszönt a kánikula. Persze joggal merülhet fel a kérdés, ez mégis hogyan lehetséges. Nos, a válasz viszonylag egyszerű: sajnos sok helyen, irodákban, gyárakban nincsen megfelelő klímakörnyezet, így valójában szinte ugyanolyan meleg van (ha nem melegebb), mint kint. Egy indiai üzem teljesítménye például akár 3,5 százalékkal is csökkenhet, amennyiben berobban a forróság, de az USA-ban található autógyártó üzemek termelése is mintegy 8 százalékkal lehet alacsonyabb azokban a hetekben, amikor tombol a hőség. The Lancet 2022-es tanulmánya szerint – amely az éghajlatváltozás és a közegészségügy kapcsolatát követte nyomon – 2021-ben mintegy 470 milliárd munkaóra veszett oda a rendkívüli hőség miatt. Csak az USA-ban 2,5 milliárd órát vesztettek, főleg az építőiparban, a gyártásban és a mezőgazdaságban.

A munkaidő átszervezése 

Az extrém melegben a munkáltatók dönthetnek úgy, pláne a kültéri feladatokat végzők esetében, hogy csökkentik munkaidőt a legmelegebb napokon. Az építkezéseken dolgozóknak például nem célszerű dél és három között dolgozni, mivel ebben az időintervallumban a legerősebb és legveszélyesebb az UV-sugárzás. Amennyiben ez nem kivitelezhető, akkor mindenképpen fontos odafigyelni a dolgozók váltására, a pihenőidők betartására és persze a rendszeres folyadékpótlásra. 

Drámai esetek 

A munkaadók viszont sajnos nem minden esetben veszik figyelembe a hőség veszélyeit, legalábbis erre engednek következtetni a számok, melyek azt mutatják, hányan vesztették életüket 2017 és 2022 között a kánikula miatt. A Szövetségi Munkahely Biztonsági és Egészségügyi Hivatal (Osha) szerint ebben az időszakban mintegy 121 dolgozó halt meg a hőség miatt. A Munkaügyi Statisztikai Hivatal pedig csaknem további 34000 olyan esetet regisztrált, melynek során az alkalmazottaknak a hőség miatt távol kellett maradniuk a munkahelyüktől. Tavaly nyáron egy 66 éves dallasi, levélhordóként dolgozó férfi meghalt munkavégzés közben, amikor a hőmérséklet meghaladta a 36 fokot. Egy hónappal később pedig egy 26 éves mezőgazdasági munkás vesztette életét Phoenix környékén, amikor a hőhullám közepette a földeken dolgozott. 

Ez még csak a kezdet? 

Ezek az esetek azonban nagyon úgy fest, hogy ezek az esetek még csak előzményei annak, ami várható. Az éghajlatváltozás miatt ugyanis az Egyesült Államok számos városában folyamatosan emelkedik a nyári hőmérséklet, ezt egyébként itt, Európában is lehet tapasztalni. Egyes elemzések szerint 2050-re az átlagos nyári hőmérséklet mintegy 6 fokkal fok emelkedni. Jelentések szerint a melegebb időjárás miatt a rovarok, például a szúnyogok, kullancsok kiszélesíthetik az élőhelyeiket, ezzel pedig még nagyobb veszélyt jelenthetnek a szabadtéren dolgozókra. Azonban a bent dolgozók sem mentesülnek a veszély alól, hiszen a rossz szigetelésű épületek kvázi kályhává válhatnak a hőhullámok idején. 

A folyadékpótlás

Az éghajlatváltozás éppen ezért minden bizonnyal hatással lesz arra, hogy hol, mikor és mennyit dolgozhatunk. Magyarországon, a munkavédelmi szabályok értelmében a munkáltatónak kötelessége hőségriadó esetén a munkaterületen dolgozóknak ivóvizet biztosítani, továbbá az alkalmazottakat ösztönözni is kell arra, hogy legalább fél óránként mindenképpen igyanak meg egy pohár vizet. Ilyenkor érdemes lehet kijelölni a munkaterületen egy olyan személyt, aki odafigyel a dolgozók vízfogyasztására. 

Forrás: Vox, HBMB 
Szerző: G.P. 

A Mutatjuk, így hat az extrém hőség a munkára bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.