12 hónap alatt, 2023. januárhoz viszonyítva:

Az élelmiszerek ára 3,6%-kal nőtt, ezen belül leginkább a cukoré (38,2%), az alkoholmentes üdítőitaloké (14,6%), a csokoládé és kakaóé (14,1%), a büféáruké (12,7%), valamint a sertéshúsé (10,0%). A termékcsoporton belül a liszt ára 19,0, a tojásé 17,8, a sajté 15,6, a vaj és vajkrémé 13,8, a száraztésztáé 13,2, a tejé 10,2%-kal csökkent. A háztartási energia 11,3%-kal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 25,0, az elektromos energiáért 3,4%-kal kevesebbet, a tűzifáért 2,0%-kal többet kellett fizetni. A szolgáltatások 10,4, ezen belül a lakbér 13,9, a járműjavítás és -karbantartás 11,9, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 11,3, a sport- és múzeumi belépők 10,9, az üdülési szolgáltatás 10,2%-kal drágult, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7%-kal olcsóbb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára 8,1, ezen belül a dohányáruké 9,2%-kal nőtt. Az állateledelek ára 20,0, a mosó- és tisztítószereké 11,1, a gyógyszer, gyógyáruké 8,0, a testápolási cikkeké 4,7%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 1,4%-kal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,9%-kal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 7,6, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,7, a szobabútoroké 2,6, az új személygépkocsiké 1,3%-kal nőtt. A járműüzemanyagok 11,9%-kal olcsóbbak lettek.

1 hónap alatt, 2023. decemberhez viszonyítva:

A fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek átlagosan 1,2%-kal drágultak, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) árának 6,4%-os növekedése következtében. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,7%-kal nőtt. A vaj, vajkrém 3,1, a sajt 1,6, a tej 1,2, a sertéshús 1,1%-kal többe, az étolaj 1,6, a cukor 1,3, a liszt 1,2, a kenyér 0,7%-kal kevesebbe került. A háztartási energiáért 0,9, ezen belül a vezetékes gázért 1,7, a tűzifáért 1,3%-kal kellett többet fizetni (Tájékoztató). A szolgáltatások 0,5, ezen belül az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás – az autópályadíjak emelésének hatására – 8,4, a postai szolgáltatások 4,8, a lakbér 2,5, a járműjavítás és -karbantartás 2,3, a lakásjavítás- és karbantartás 1,8%-kal drágult. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,1%-kal olcsóbbak lettek. A járműüzemanyagok ára 0,5%-kal csökkent.

Forrás: KSH

A 3,8%-kal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Székesfehérvár és a tágabb régió gazdasága az elmúlt évtizedben hatalmas fejlődésen ment keresztül, aminek köszönhetően rengeteg beruházás érkezett a térségbe, több tízezer új munkahelyet teremtve. Ennek köszönhetően a rendszerváltást követő gazdasági nehézségeket és jelentős munkanélküliséget követően a térség mára Magyarország egyik, gazdaságilag legfejlettebb régiójává vált, mely számos jelentős multinacionális és hazai tulajdonú vállalatnak ad otthont.

„A rendszerváltást követően, a szocialista ipar összeomlásával mintegy 20 ezer álláshely szűnt meg Székesfehérváron. Ehhez képest az elmúlt évtized rohamtempójú gazdasági fejlődésének köszönhetően mára a munkanélküliségi ráta mindössze 2%-ra, gyakorlatilag nullára csökkent. A technikailag teljes foglalkoztatás következményeként mára a régió, és egyébként az egész ország, legégetőbb munkaerőpiaci kihívása nem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány lett”

– hívta fel a figyelmet Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere a rendezvényen.

A városvezető ezt követően kifejtette, hogy a munkaerőhiányra komplex kihívásként tekintenek, ami jelentős mértékben határozza meg a város- és régiófejlesztéssel kapcsolatos irányokat is. Hiszen ahhoz, hogy a térség vonzó legyen a magasan képzett, jó minőségű munkaerő számára, nem csak kiváló munkaadókra, munkahelyekre van szükség, hanem egy olyan életminőségre, szolgáltatási palettára, amivel Székesfehérvár európai viszonylatban is versenyképes tud lenni a magyar munkavállalók számára. A polgármester szerint ebben a szellemben az elmúlt tíz évben rengeteg fejlesztés valósult meg többek között a közszolgáltatások, kultúra, sport, vendéglátás és ingatlan kínálat terén is, melyek mind fontos szerepet játszanak a térség munkaerő vonzó és – megtartó képességében is.

Jelentősen emelkedhet a minimálbér a jövőben is

A WHC támogatásával megvalósuló, székesfehérvári HR Fest egyik kiemelt kerekasztal-beszélgetésében Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke is részt vett. A szakember a béremelésre, juttatásokra és versenyképességre fókuszáló beszélgetés során kifejtette, hogy a jövőben várhatóan feszültséget fog okozni a munkaerőpiacon az, hogy egy EU-s rendelkezés miatt a minimálbért a medián kereset 60%-ra kell emelni, hiszen ez olyan ütemű, kétszámjegyű százalékos emelkedést vetít előre, amit a magasabb bérkategóriában dolgozó munkavállalók bérfejlesztése nem fog tudni lekövetni.

A panelbeszélgetés során Klesitz Eszter, a Valeo Automotive Hungary Kft. site HR managere arra hívta fel a figyelmet, hogy a juttatások terén nagyon kreatívnak kell lennie a munkáltatóknak, mert ezeknek nemcsak a munkavállalók jólétét (well-being) kell elősegítenie, hanem a fluktuáció csökkentésében is szerepet kell játszania. A szakember rávilágított, hogy ez különösen a fiatal generációk esetében kihívás, hiszen tanulmányok bizonyítják, hogy a 30 év alatti munkavállalók 80%-a egy éven belül munkahelyet vált.

Hatalmas munkaerőtartalékot jelent a szövetkezeti foglalkoztatás

A munkaerőhiány nemcsak Fejér megyében és azon belül Székesfehárváron, hanem országos szinten is az egyik legjelentősebb gazdasági kihívás jelenleg, mely már a növekedés gátjává is válhat. Éppen ezért a munkáltatóknak és az őket kiszolgáló munkaerő kölcsönző, – és közvetítő HR szolgáltatóknak is folyamatosan új megoldásokat kell találnia a munkaerőigény kielégítésére. Ennek egyik kiváló formája a szövetkezeti foglalkoztatás, mely a munkáltatók számára könnyített feltételekkel biztosítja, hogy diákokat, kisgyermekes szülőket vagy nyugdíjasokat rugalmasan foglalkoztassanak.

A téma kapcsán Nerhaft Marianna, a WHC szövetkezeti-szolgáltatás területi vezetője elmondta, hogy jelenleg hazánkban közel 2 millió nyugdíjas korú, 260 ezer kisgyermekes és 431 ezer 16 év feletti diák, illetve hallgató él, akik hatalmas, potenciális munkaerőtartalékot jelentenek a vállalkozásoknak.

Kiemelt feladat a munkaerő megtartása

A jelenlegi munkaerőhiányos környezetben a cégek számára nemcsak az új munkaerő toborzása, hanem a meglévő munkatársak megtartása is egyre nagyobb kihívássá és feladattá válik. „A megtartás nagyon nagy fókuszt kap az idei évben. Nagyon fontos a megfelelő vállalati kultúra és légkör megteremtése, ami egy hosszútávú, proaktív folyamat, stratégiai elköteleződés a munkáltató részéről. A munkavállalók elismerésére számos eszköz rendelkezésre áll a munkáltatók kezében, azonban a legfontosabb és mindennek az alapja az, hogy a cégek emberként bánjanak a munkavállalókkal” – hangsúlyozta a téma kapcsán Horváth Ágnes, a WHC szellemi munkaerő közvetítés és kölcsönzés üzletágának vezetője.

A A csökkenő infláció miatt várhatóan enyhül a béremelési nyomás a munkáltatókon bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

12 hónap alatt, 2022. decemberhez viszonyítva:

• Az élelmiszerek ára 4,8%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (42,1%), a csokoládé és kakaóé (17,2%), az alkoholmentes üdítőitaloké (16,1%), valamint a kávéé (14,1%). A termékcsoporton belül a tojás ára 18,1, a liszté 17,8, a sajté 15,5, a vaj és vajkrémé 14,5, a száraztésztáé 11,0, a tejé 10,3%-kal csökkent. A háztartási energia 13,9%-kal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 29,6, az elektromos energiáért 3,5%-kal kevesebbet, a tűzifáért 0,6, a palackos gázért 0,4%-kal többet kellett fizetni. A szolgáltatások 12,4%-kal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 20,5, a járműjavítás és -karbantartás 13,3, az üdülési szolgáltatás, illetve a sport- és múzeumi belépők egyaránt 12,0%-kal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7%-kal kevesebbe került. A szeszes italok, dohányáruk ára 10,3, ezen belül a szeszes italoké 10,8%-kal nőtt. Az állateledelek ára 22,6, a mosó- és tisztítószereké 13,5, a gyógyszer, gyógyárué 7,9, a testápolási cikkeké 6,7%-kal magasabb lett. A tartós fogyasztási cikkekért 1,0%-kal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 10,3%-kal csökkent, a konyha- és egyéb bútorok ára 7,0, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,8, a szobabútoroké 3,2, az új személygépkocsiké 2,3%-kal nőtt. A járműüzemanyagok ára 4,2%-kal kisebb lett.

1 hónap alatt, 2023. novemberhez viszonyítva:

• A fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal csökkentek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1%-kal mérséklődött, ezen belül a cukor 4,1, a liszt 2,3, a baromfihús 1,7, a margarin 1,3, a sajt 1,1%-kal kevesebbe, míg a friss zöldség 11,1, a tej 1,0, a vaj és vajkrém 0,8%-kal többe került. A háztartási energiáért 1,1, ezen belül a vezetékes gázért 2,8%-kal kevesebbet, a tűzifáért 0,3%-kal többet kellett fizetni (Tájékoztató). A járműüzemanyagok ára 5,0%-kal csökkent.

2023-ban az előző évhez képest:

• A fogyasztói árak átlagosan 17,6%-kal nőttek, ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak: 25,9%-kal. A háztartási energia ára 22,1, az egyéb cikkek, üzemanyagoké 18,6, a szeszes italok, dohányáruké 15,4, a szolgáltatásoké 13,2, a ruházkodási cikkeké 8,3, a tartós fogyasztási cikkeké 5,6%-kal emelkedett. A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 18,3%-kal nőttek.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A 2023-ban átlagosan 17,6%-kal nőttek az árak bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

„Sok vezető úgy próbálja kezelni az infláció okozta helyzetet, hogy azt teszi, ami éppen az eszébe jut. Ilyen a béremelés is: ha azt hallják az elemzőktől a hírekben a cégvezetők, hogy ezt meg kell lépni, akkor meglépik, aztán vagy működik, vagy nem. Eddig talán működött is néhány esetben, de a kívánt eredmény – hogy megtartsuk az embereinket – most már nem érhető el csak ezzel, tulajdonképpen felesleges fizetést emelni, ha az előbb említett tényező a cég célja.”

– magyarázta. A szakember úgy látja, a munkáltató maximum kettő napig tudja motiválni jelenleg a béremeléssel az alkalmazottakat, akiknek havi szinten 10-20 ezer forint plusz jövedelem nem segít jelentősen az anyagi helyzetén. A béremelés tehát inkább egyfajta alappá vált – vagy kellene válnia – 2023 végére, és már nem egy hatékony motivációs vagy munkaerő megtartó eszköz.

Az emberi tényező fontosabb, mint a pénz

Arra a kérdésre, hogy mégis mivel tudnák akkor motiválni a dolgozókat a cégek, Dienes Martin úgy felelt, többet kell invesztálni a munkatársakba, akár képzésekkel, jutalmi rendszerekkel, és fel kell ismernie a vezetőknek, hogy a munkatársak a legnagyobb értéket képviselik a cégen belül. Szerinte fontos a támogató légkör, hogy ne stresszeljen mindenki egész nap az irodában, vagy kint a terepen.

„Az emberi tényező jóval többet nyom a latba, mint egy 10 százalékos fizetésemelés. Ha szeretnénk megtartani munkatársainkat, akkor a vállalati kultúra számít, és egy olyan belső közösség felépítése, ahová mindenki örömmel megy be dolgozni, ahol az emberek akár még meg is tudják egymással beszélni a problémáikat”

– mutatott rá a DMA ponthu Kft. cégfejlesztési mentora.

A munkavállalókat a jelenlegi helyzetben egyénileg és csoportosan is lehet motiválni. A cégfejlesztési mentor szerint viszont most hatékonyabbak a csoportos motivációs eszközök. Érdemes céges szinten gondolkodni, például lehet akár meleg ebédet, bejárási vagy fűtési szezonban támogatást adni. Kreativitástól függően a lehetőségek száma határtalan.

A szakember szerint a lényeg az, hogy most ne kivételezzünk senkivel, de ne is komplikáljuk túl a motivációt. Kiemelte, hogy nincs csoda módszer, ami minden cégben működik, meg kell kérdezni a munkavállalókat arról, hogy mi lenne az a plusz, aminek köszönhetően motiváltabban mennének be dolgozni. Van olyan cég, ahol egy péntek délutáni közös kirándulás, de lesz olyan cég, ahol egy munkaterületre megvásárolt jéghideg hűtő lesz motivációs tényező a munkatársak számára.

„Ami biztos, hogy a kommunikáció elengedhetetlen része a fejlődésnek, és ez most is többet ér, mintha csak pénzt dobálnánk a kollégákhoz. Azok a cégek fognak jól kijönni a válságból, inflációból, ahol a vezetők okosan és előre gondolkodva tudnak együttműködni munkatársaikkal”

– zárta gondolatait Dienes Martin.

A Infláció: felesleges fizetést emelni? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az infláció szerkezete többé kevésbé megfelelt a vártnak.

Az élelmiszerek havi szinten, átlagosan olcsóbbá váltak, éves indexük pedig 23,1 százalékos volt. A költségoldal alakulásának viszonylatában ismét negatív tartományba került a havi átárazás ebben a szegmensben, így szignifikánsan támogatni tudta a normalizációs folyamatot. A járműüzemanyag-árak drágultak, 1,1 százalékkal. Továbbra is kitüntetett figyelmet érdemel a szolgáltatásinfláció 1,7 százalékos hó/hó drágulására, ami számottevően meghaladta az átlagot.

A júliusi adat összességében nem igényli a nagy kép átírását. A nyártól valamivel gyorsabban csökkenő inflációt vártunk, ami eddig beigazolódni látszik. A dezinflációt egyelőre segítheti a jelenleg meglehetősen gyenge hazai konjunktúra is. Az év hátralevő részében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében. A folyamatot lassíthatja az elmúlt hetekben megmutatkozó és tartósnak mutatkozó olajár-emelkedés, ami kiegészülve a forint gyengülésével ismét pro-inflációs tényezővé teszi az üzemanyag szegmenst.

Mindemellett továbbra is számottevőek a középtávú inflációs kihívások az érdemben megváltozott globális környezet és a szűk munkaerőpiac mellett. Az elmúlt hónapokban az energia- és az üzemanyagárak hajtották leginkább a hazai dezinflációt, de idővel a globális és a hazai konjunktúra élénkülése fordulatot hozhat e téren. A hamarosan újra pozitívvá váló reálbérváltozás és ezzel együtt az ébredő belső kereslet ismét teret adhat az átárazásoknak. Fontos faktor lehet a januári jövedékiadó-emelés is. Számos vállalat vezeti be a visszatekintő inflációval történő árkorrekciót, ami a jövő év elején jelentősen tompíthatja az árdinamika lassulását és a tavaszi hónapokban ismét emelkedhet a főindex éves értéke. Összességében 2024-ben is folytatódhat a mérséklődés, ám jelenlegi várakozásunk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba az infláció. Mindez tartósan szigorú monetáris politikát és ezzel masszívan a pozitív tartományban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban.

A 17,6 százalékos drágulást mértek júliusban bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az infláció szerkezete többé kevésbé megfelelt a vártnak. Az élelmiszerek havi szinten, átlagosan olcsóbbá váltak, éves indexük pedig 29,3 százalékos volt. A költségoldal alakulásának viszonylatában végre negatív tartományba került a havi átárazás ebben a szegmensben, így szignifikánsan támogatni tudja a normalizációs folyamatot.  A járműüzemanyag-árak ezúttal – több hónapos mérséklődés után – drágultak, 2,2 százalékkal. Ezzel szemben a háztartási energia árainak 2,1 százalékos havi csökkenése a legjelentősebb tényezője a júniusi lassulásnak. Azonban továbbra is kitüntetett figyelmet érdemel a szolgáltatásinfláció 0,9 százalékos hó/hó drágulása, ami számottevően meghaladta az átlagot. 

A júniusi adat összességében nem igényli a nagy kép átírását. Ami a kilátásokat illeti, a nyártól valamivel gyorsabban csökkenő inflációt várunk. A dezinflációt egyelőre segítheti a jelenleg meglehetősen gyenge hazai konjunktúra is. Az év második felében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében. 

Mindemellett továbbra is számottevőek a középtávú inflációs kihívások az érdemben megváltozott globális környezet és a szűk munkaerőpiac mellett. Az elmúlt hónapokban az energia- és az üzemanyagárak hajtották leginkább a hazai dezinflációt, de idővel a globális és a hazai konjunktúra élénkülése fordulatot hozhat e téren.

Az év végén ismét pozitívvá váló reálbérváltozás és ezzel együtt az élénkülő belső kereslet ismét teret adhat az átárazásoknak. Számos vállalat vezeti be a visszatekintő inflációval történő árkorrekciót, ami a jövő év elején jelentősen tompíthatja az árdinamika lassulását.

Összességében 2024-ben is folytatódhat a mérséklődés, ám jelenlegi várakozásunk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba az infláció. Mindez tartósan szigorú monetáris politikát és érdemben pozitív tartományban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban. A kérdés már nem az év végi egyszámjegyű infláció, hanem a középtávú, 3 százalékos cél elérése.

A 20,1 százalékos drágulást mértek júniusban bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A túlhajszoltság és az anyagi gondok a legfőbb okozói a felmondási hullám további növekedésének

A globális gazdasági lassulás ellenére úgy tűnik, hogy a felmondási hullám folytatódik – minden negyedik munkavállaló (26%, míg a magyarországi válaszadók körében ez a szám 18%) azt mondja, hogy a következő 12 hónapban valószínűleg munkahelyet fog váltani, szemben a tavalyi 19%-kal. A legnagyobb valószínűséggel munkahelyet váltó munkavállalók közé tartoznak azok, akik túlhajszoltnak érzik magukat (44%), akiknek nehézséget okoz a havi számlák kifizetése (38%), illetve a Z generáció tagjai (35%).

Az elhivatottság, a vállalati kultúra és a befogadás továbbra is kulcsfontosságú a munkavállalók számára. Azok közül a munkavállalók közül, akik azt mondták, hogy valószínűleg munkahelyet váltanak, kevesebb mint a fele (47%) válaszolta azt, hogy munkáját megelégedéssel végzi, míg azok közül, akik nem tartják valószínűnek a munkahelyváltást, 57% nyilatkozott így. A munkahelyváltást tervezők nyolc százalékponttal kisebb valószínűséggel mondják azt, hogy a munkahelyükön valóban önmaguk lehetnek (51%), mint a maradni szándékozók (59%).

Magyarországon a munkahelyi elégedettségi mutató jóval alacsonyabb (33%), mint globális szinten (71%). Az önazonosság érzése 12 százalékponttal kevésbé jellemző a hazai munkavállalók körében a globális 75%-hoz képest, míg a fizetéssel való elégedettség 19 százalékponttal marad el a világszinten mért 64%-tól.

Lassuló gazdaság, növekvő bérigények

Világszerte a munkavállalók egyre inkább pénzszűkében érzik magukat, mivel a gazdaság lassulása és az inflációs kihívások továbbra is hatással vannak a pénztárcájukra. A globális munkaerő azon hányada, akik azt mondták, hogy a hónap végén marad pénzük, a tavalyi 47%-ról 38%-ra esett vissza. A magyar válaszadók többségének anyagi helyzetére jellemző, hogy a számláit rendezni tudja, de alig vagy egyáltalán nem marad pénze megtakarításra, nyaralásra és egyéb kiadásokra (59% nyilatkozott így, a globális 42%-kal szemben).

Világszinten minden ötödik munkavállaló (21%) jelenleg több állásban is dolgozik, 69%-uk azért, mert szüksége van kiegészítő jövedelemre. A több állást is vállalók aránya magasabb a Z generáció (30%) és az etnikai kisebbségek (28%) körében.

A gazdasági nehézségek a bérigényeket is növelik: a béremelés kérését tervező munkavállalók aránya 35%-ról 42%-ra ugrott az előző évhez képest. Az anyagilag nehéz helyzetben lévő munkavállalók körében ez az arány 46%, Magyarországon pedig még szélsőségesebb (52% tervez béremelést kérni), így várható, hogy folytatódik a tavaly megkezdett párbeszéd a munkavállalók és munkáltatók között, és elvárt lesz a szignifikáns béremelés.

A pénzszűkében lévő munkavállalók kisebb valószínűséggel férnek hozzá a képzésekhez
Az anyagi gondokkal küzdő munkavállalók kevésbé képesek megfelelni a jövő kihívásainak, beleértve az új készségek elsajátítását és a mesterséges intelligencia terjedéséhez való alkalmazkodást. Az elegendő megtakarítással rendelkező munkavállalókhoz képest (62%) azok, akik csak nehezen vagy egyáltalán nem tudják kifizetni a számláikat, 12 százalékponttal kisebb valószínűséggel mondják, hogy aktívan keresik a lehetőségeket az új készségek fejlesztésére (50%). Hasonlóképpen, azok a munkavállalók, akik anyagilag biztosabb helyzetben vannak, nagyobb valószínűséggel kérnek visszajelzést a munkahelyükön és használják azt fel teljesítményük javítására (57%), mint azok, akik anyagilag nehéz helyzetben vannak (45%).

Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője szerint kiemelt figyelmet kell fordítani a munkaerő továbbképzésére – szinte valamennyi vállalat esetében elmondható, hogy a jelenlegi munkavállalói kompetenciák nem megfelelőek a jövő kihívásainak megoldásához.

“A technológiai újítások és az automatizációs nyomás arra sarkallja a munkáltatókat, hogy az adminisztratív jellegű munkakörökben dolgozókat a magasabb hozzáadott értékű pozíciókba képezzék át. Ez nemcsak versenyképességi érdek, hanem szociális felelősségvállalás is: az adminisztratív munkaköröket betöltők lehetőségei egyre szűkülnek, így hosszú távon nagyobb eséllyel veszíthetik el a munkájukat” – hangsúlyozza a PwC szakembere.

A jobb anyagi helyzetben lévő munkavállalók több mint egyharmada (37%) szerint a mesterséges intelligencia javítani fogja a produktivitásukat, a rosszabb anyagi helyzetben lévő munkavállalók kevésbé hisznek ebben (24%). A jobb anyagi helyzetben lévő munkavállalók közül többen vélik úgy, hogy a mesterséges intelligencia új munkalehetőségeket teremt (24%), mint a rosszabb anyagi helyzetben lévők (19%). Továbbá kisebb valószínűséggel gondolják úgy (13%), hogy az MI negatív irányban fogja megváltoztatni a munkájuk jellegét (a rosszabb anyagi helyzetűek esetében ez az arány 18%).

A fiatalabb generációk pozitívabbak a mesterséges intelligencia karrierjükre gyakorolt hatását illetően

A munkavállalók több mint fele (52%) világszerte arra számít, hogy a következő öt évben a mesterséges intelligencia valamilyen pozitív hatással lesz a karrierjére, és közel egyharmaduk (31%) szerint növelni fogja a munkahelyi produktivitásukat, hatékonyságukat. Számos munkavállaló (27%) úgy tekint a mesterséges intelligenciára, mint lehetőségre, hogy új készségeket sajátítson el.

A felmérés a munkavállalók mesterséges intelligenciához való hozzáállása terén is erőteljes demográfiai különbségeket mutat. A fiatalabb generációk sokkal nagyobb valószínűséggel számítanak arra, hogy a mesterséges intelligencia minden vizsgált tekintetben – akár pozitív, akár negatív – hatással lesz a karrierjükre. Ezzel szemben a baby boomerek valamivel több mint egyharmada (34%) nem vár semmilyen hatást, míg a Z generációhoz tartozók csupán 14%-a, az Y generáció tagjainak pedig 17%-a ért ezzel egyet.

Reguly Márta szerint a nem informatikai hátterű dolgozók digitális továbbképzése lesz a következő évek nagy feladata: a technológia rendelkezésre áll a vállalatok digitalizációjára, a legnagyobb korlát a munkavállalók ez irányú affinitása, illetve kompetenciája, és a változásra való hajlandóság elérése.

A szakképzett munkavállalók optimistábbak

A szakképzett munkavállalók bizakodóbban néznek szembe a gyorsan változó gazdasági és munkahelyi környezettel.

Azok a munkavállalók, akik azt mondták, hogy munkájuk speciális készségeket igényel, nagyobb valószínűséggel várják felkészülten az előttük álló változásokat. A megkérdezettek több mint fele (51%) szerint a munkájukhoz szükséges készségek jelentősen meg fognak változni a következő öt évben, míg a szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók esetében ez az arány csak 15%. Mintegy kétharmaduk biztos abban, hogy munkáltatójuk segíteni fogja őket a digitális, elemző és együttműködési készségek fejlesztésében, amelyekre szükségük lesz. Ezek a számok a felére esnek vissza azok esetében, akik jelenleg nem dolgoznak olyan munkakörben, amely speciális képzést igényel.

Magyarországon a speciális képzettséget nem igénylő, automatizálható munkakörben dolgozók kevésbé érzik a digitalizáció által elindított, munkájukban bekövetkező változások potenciális hatásait. Közel harmaduk (31%) úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia nem befolyásolja majd a munkájukat.

A kapcsolati alapon való kiválasztás hátráltatja a megfelelő szakértők megtalálását

Világszinten probléma, hogy a vállalatok toborzási és kiválasztási rendszereit felülírják a kapcsolatok, és az azzal járó kivételezés. A speciális készségekkel rendelkező munkavállalók több mint egyharmada (35%) valamennyire vagy teljesen egyetért azzal, hogy azért maradt le munkalehetőségekről, mert nem ismeri a megfelelő embereket.

Továbbá a munkavállalók több mint egyharmada (35%) azt állítja, hogy olyan készségekkel is rendelkezik, amelyek nem derülnek ki az önéletrajzából vagy a szakmai előéletéből, ami azt jelzi, hogy a vállalatok esetleg figyelmen kívül hagyják a házon belüli tehetségeket. A Világgazdasági Fórum által a PwC-vel együttműködésben közzétett friss kutatás szerint a készségorientált munkaerőpiacok megteremtése 100 millió új munkahelyet eredményezhetne világszerte.

A Minden negyedik munkavállaló állást keres bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A koronavírus-járvány, az ukrajnai háború és az infláció miatt olyan sebességgel változtak meg a munkavállalók preferenciái, hogy azt a cégek sem voltak képesek mostanáig lekövetni. A DMA ponthu Kft. által több mint 200 dolgozó és cégvezető bevonásával készült felmérés rámutatott: a pénz már nem minden, hiába gondolják azt a vállalatok, hogy magas jövedelemmel bárkit meg lehet szerezni.

Dienes Martin, a DMA ponthu Kft. Cégfejlesztési Mentora, arról beszélt, az elmúlt években többször is megismételték ezt a kutatást, a mostani eredményeken viszont még ők is meglepődtek. Megváltozott ugyanis a motivációs lista sorrendje: míg korábban az volt a legfontosabb a munkavállalók számára, hogy megbecsüljék őket, most sokkal inkább arra fókuszálnak, hogy az őket foglalkoztató cég stabil háttérrel rendelkezzen, biztos állást tudjon ajánlani, előrelépési lehetőséggel.

Egy egytől ötig terjedő skálán – melyen az 1-es az egyáltalán nem fontos, az 5-ös a nagyon fontos – a válaszadók átlagban 4.6-osra értékelték, hogy biztos legyen az állásuk. Arra a felvetésre, hogy mennyire motiváló, ha elismerik munkájukat, átlagban 4.36-os pontszámot adtak a kitöltők. Ezzel szemben a sok pénz csak 3-as átlagot kapott, a teljesítménybér pedig csak 2-eset, ezzel a motivációs tényezők közül az utolsó két helyeken szerepelnek.

„Természetesen továbbra is fontos a munkavállalóknak, hogy kapjanak visszajelzést, elismerést a feletteseiktől, de a nehéz gazdasági környezetben az még fontosabb, hogy biztosnak érezzék a megélhetésüket. A biztos állás még azt is jelenti, hogy a cég rendszerébe a munkavállaló látja, hogy pontosan hogyan illeszkedhet bele, és hogy mit és hogyan kell majd elvégeznie. Érdekesség, hogy ezzel szemben a cégvezetők szerint még mindig elismerésre vágynak leginkább az emberek, a megváltozott motivációs tényezőket tehát még a többségnek nem sikerült lereagálnia” – mondta.

Igaz, hogy a pénz nem boldogít

Dienes Martin közölte, a kutatás szerint a munkavállalók több mint egyharmada országos átlagban nettó 600 ezer forintos fizetéssel lenne elégedett, ami jóval magasabb, mint a jelenlegi bruttó átlagkereset Magyarországon. Nagyjából ugyanennyien válaszoltak úgy, hogy nettó 400 ezer forint körüli jövedelmet tartanának elfogadhatónak, de 200 ezer forintnál kevesebb bért csak tízből egy válaszadó fogadna el.

„Ebből is látszik, hogy a pénz ugyan számít a munkavállalóknak, de csak pénzzel már nem lehet motiválni senkit. Senki nem fog csak azért munkát váltani, mert máshol magasabb bért kapna, ha nem lát előrelépési lehetőséget vagy biztos rendszerrel, háttérrel dolgozó céget. 2023-ban alap, hogy a dolgozókat kifizetik, ezzel nem lehet lázba hozni őket. Sokkal inkább azt várják el a foglalkoztatójuktól, hogy legyen egy jövőképük, amire építhetnek”

– mutatott rá.

Hozzátette, nem az a lényeg, hogy egy cég sok milliós tartalékkal rendelkezzen, hanem az, hogy próbáljon fejlődni, és ezt érezzék a dolgozók is. Az álláshirdetésekben sem elég már feltüntetni a csalogató munkabért, csak ennyi összkommunikációval képtelenség meggyőzni az embereket.

A DMA ponthu Kft. Cégfejlesztési Mentora mindent összegezve arról beszélt, ahhoz, hogy egy cég meg tudja tartani a minőségi munkaerőt, szemléletváltásra van szükség. Elmondása szerint ma arra kell törekednie a vállalatoknak, hogy biztos állást teremtsenek a dolgozóknak, és ők is tisztában legyenek azzal, hogy nincs veszélyben a munkahelyük. Rendszerben kell gondolkozni, hogy a dolgozók se stresszesen menjenek be az irodába, telephelyre, és olyan embereket kell felvenni, akiket képesek vagyunk motiválni, zárta a gondolatait.

Fotó: Envato

A 600 ezer forintos fizetéssel lenne elégedett az átlag magyar bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

12 hónap alatt, 2022. áprilishoz viszonyítva:

Az élelmiszerek ára 37,9%-kal emelkedett.

ezen belül leginkább

• a tejtermékeké (63,5%)
• a vaj és vajkrémé (62,1%)
• az édesipari lisztesárué (61,9%)
• a kenyéré (61,6%)
• a tojásé (51,0%)
• a száraztésztáé (47,6%)
• a péksüteményeké (46,7%)
• a sajté (45,4%)
• és a tejé (43,2%).

A termékcsoporton belül a liszt (8,8%) és az étolaj (3,4%) ára nőtt a legkisebb mértékben. A háztartási energia 41,8%-kal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 59,4, a tűzifa 54,4, a palackos gáz 46,9, az elektromos energia 27,3%-kal. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 20,5, ezen belül a szeszes italoké 27,5%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 9,3, ezen belül az új személygépkocsikért 18,0, a konyha- és egyéb bútorokért 16,1, a fűtő- és főzőberendezésekért 15,7, a szobabútorokért 15,2%-kal kellett többet fizetni. Az állateledelek ára 59,1, a mosó- és tisztítószereké 39,8, a testápolási cikkeké 28,3, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 20,7%-kal lett magasabb. A járműüzemanyagok 26,0%-kal drágultak. A szolgáltatások díja 14,1%-kal emelkedett, ezen belül a taxi 36,2, a belföldi üdülés 28,0, a sport- és múzeumi belépők 27,9, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 27,6, a járműjavítás és -karbantartás 23,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20,0%-kal került többe.

1 hónap alatt, 2023. márciushoz viszonyítva:

A fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára átlagosan nem változott. Ezen belül a csokoládé és kakaó 3,5, az alkoholmentes üdítőitalok és az éttermi étkezés egyaránt 1,4, a kávé 1,2%-kal többe, a sajt 4,1, a tej 2,7, a tejtermékek 2,0, a száraztészta 1,4, a kenyér 1,3, a vaj és vajkrém 1,0, a párizsi és kolbász 0,9%-kal kevesebbe került. A háztartási energia ára 0,8%-kal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 2,1%-kal kellett kevesebbet fizetni (Tájékoztató). A járműüzemanyagok 0,7%-kal olcsóbbak lettek. A mosó- és tisztítószerek ára 4,7, a testápolási cikkeké 2,8%, az állateledeleké 1,6%-kal emelkedett. A szolgáltatások 1,7%-kal drágultak, ezen belül a belföldi üdülés 4,9%-kal.

Forrás: KSH
Fotó: Envato

A 24%-kal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Ebből a szempontból rossz hír, hogy a Karriertrend.hu felmérésében, melyre több, mint 3000 válasz érkezett, a munkavállalók 90%-a felelte, hogy a fizetése nem követi az inflációt. Ez azért is probléma, mert ha az infláció nagysága meghaladja a bérnövekedés ütemét, akkor a fogyasztók az idő előrehaladtával kevesebb árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, így csökken az életszínvonaluk, emellett a gazdaság is recesszióba kerül.

Elmarad az infláció mögött a béremelések mértéke

Egy tavaly év végi felmérés szerint egy év alatt 11 százalékkal nőtt a fizikai dolgozók átlagos órabére. A harmadik negyedévben 1579 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 11 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1429 forinthoz képest. 

A felsőbb bérkategóriákban is hasonló mértékben változtak a bérek: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2021 harmadik negyedévéhez képest 10 százalékos bérnövekedést tapasztalt. 

Mindez azt mutatja, hogy fordulóponthoz ért a hazai munkaerőpiac, ugyanis hosszú évek óta nem volt példa arra, hogy a béremelések mértéke elmaradjon az infláció mögött. 2023-ra vonatkozóan egyelőre csak találgathatunk, de egyre több munkaerőpiaci elemző számol azzal, hogy idén a versenyszférában a reálbérek 3-4 százalékos visszaesésére kell számítani. A recessziós hangulatban ugyanakkor a munkavállalók körében kezd felértékelődni a stabil, biztos munkahely lehetősége, így reálbér-csökkenés esetében sem várható a munkaerő elvándorlása a következő időszakban.

Pozitív példa a nagyvállalatok között az Audi

Ha az idei évi fejleményeket nézzük, Magyarország egyik legnagyobb munkaadója, az Audi újabb inflációkövető bérkorrekciót ad a dolgozóinak. Mivel a KSH friss adatai alapján a tavalyi éves infláció átlaga 14,5 százalék lett, ezért a vállalat a 2022-es 3+9 százalékos bérkorrekció után 2023. január elsejétől további 2,5 százalékos inflációkövető alapbéremelést hajt végre. A következő bérmegállapodások pedig februárban indulhatnak meg a vállalat és a szakszervezetek között. 

A legtöbb vállalatnál azonban nem követik az inflációt a bérek, erre utalhat az is, hogy egy friss felmérés szerint már nem a nyaralásra vagy a hosszú hétvégére költenék a béren kívüli juttatásokat a dolgozók. Az Edenred 2022 novemberi kutatása a növekvő infláció hatásainak szempontjából vizsgálta a munkavállalók igényeit. A megkérdezettek túlnyomó többsége inkább választana alacsonyabb nettó összegű juttatást, ha arra költhetné, amire szükséges.

Ezt támasztja alá, hogy a válaszadók 84 százaléka inkább beérné 20 százalékkal kevesebb évi nettó juttatással, ha azt teljes egészében a mindennapi megélhetésére, élelmiszerre, vagy rezsire fordíthatná. 

A kisebb cégeknél maradt el leginkább a béremelés

Szintén az Edenred Magyarország hozta nyilvánosságra, hogy a csaknem ezer hazai munkavállaló megkérdezésével készült felmérésük szerint a válaszadók 34 százaléka 5 és 10 százalék közötti béremelést kapott 2022-ben, 22 százaléknak 5 százalék alatti emeléssel kellett beérnie, 31 százaléknak pedig egyáltalán nem nyúltak a béréhez.

A béremelés elmaradása a kisebb – ötven főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató – vállalkozásoknál volt a leginkább jellemző. Évközi, elsősorban az infláció hatásait mérsékelni hivatott támogatásról viszont már a válaszadók 31 százaléka számolt be: ezen belül 6 százalékot tett ki a béren kívüli juttatást, 8 százalékot az évközi béremelést és 17 százalékot az időszakos támogatást kapók aránya. 

Szerző: K.T.
Fotó: Envato

A <strong>Követhetik-e a bérek a vágtató inflációt?</strong> bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.