1. Távoli HR-es

Az USA Munkaügyi Statisztikai Hivatalától származó információk alapján a humánerőforrás-menedzser (HR-es) szerepe kulcsfontosságú és nagyon úgy tűnik, hogy veszélyben sincs. Az előrejelzések szerint a 2023 és 2033 közötti időszakban a szférában 6 százalékos növekedés várható. A HR vezetők feladatköre sokrétű, ráadásul közvetlenül képesek befolyásolni egy vállalkozás mindennapjait és sikereit. A HR-es feladata egyebek között a toborzás, illetve a tehetséggondozás, de az állásinterjúk lebonyolítása és a panszok kezelése is hozzájuk tartozhat. A pozíció ráadásul akár távolról is ellátható, hiszen a napi feladatok elvégzése megoldható otthonról, de az interjúkat is le lehet bonyolítani online.

2. Távoli IT-menedzser

Az IT-menedzser feladata annak biztosítása, hogy a vállalat informatikai infrastruktúrája szilárd legyen. Egy vállalat működése nélkülük elképzelhetetlen lenne, hiszen gondolj csak bele, kihez fordulnál, ha mondjuk tönkrement a céges laptopod? Persze bizonyos esetekben célszerű, ha az IT-sok közül a cég telephelyén is elérhető valaki, de alapesetben a munka elvégezhető távolról is. Az előrejelzések szerint ráadásul a szakmán belül óriási ugrás várható a következő években, 17 százalékos növekedésre lehet számítani 2033-ig.

3. Távoli kiberbiztonsági mérnök

A statisztikák szerint kiberbiztonsági mérnökök száma az elmúlt évtizedben közel 33 százalékkal emelkedett, ez a növekedés pedig valószínűleg a továbbiakban is kitart majd. A Nemzeti Gazdaságkutató Intézet (NBER) szerint pedig a távmunkák elsőszámú iparágáról van szó. A kiberbiztonsági mérnökök alapvetően a rendszerek és szoftverek fenyegetéseit és sebezhető pontjait azonosítják, munkájuk során pedig a kiberbűnözés minden fajtája elleni védekezés a feladatuk.

Fontos kiemelni, hogy a fentiek alapvetően az Amerikai Egyesült Államokban igazak, ugyanakkor, ha te anyanyelvi szinten beszélsz angolul és az említett munkakörök közül valamelyikben a végzettséged tekintetében gond nélkül megállnád a helyed, akkor érdemes lehet tengerentúli állásokra is vadászni. Már csak azért is, mert a felsoroltak, mint olyan területek, ahol átlagosan évente minimum 150 000 dollárt fizetnek, ami mintegy 58 millió forintnak felel meg. Ez havi szinten közel 5 millió forintos fizetést jelent.

Forrás: Forbes
Szerző: G.P.

A 3 jól fizető távmunka, ami hódítani fog 2025-ben bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Mit jelent az, hogy rendszergazda?

A rendszergazdák nagy tudású IT szakemberek.

Röviden megfogalmazva a számítógépes rendszerek üzemeltetése és karbantartása a munkájuk. Ez azonban nem ilyen egyszerű, nagyon összetett foglalkozásról van szó.

Az sem elhanyagolható faktor ebben a témában, hogy meg kell érteni, hogy miért fontos a rendszergazdák munkája, hogyan befolyásolja ez a céges környezetet -akár a saját munkahelyünket vagy ha cégvezetők vagyunk akár a saját vállalkozásunkat. Ha értjük a folyamatot, a munkájuk lényegét, jelentőségét és ezek szerint működünk együtt a velük, akkor vállalkozásunk is stabilabbá válik.

Ebben az írásban kibontjuk a rendszergazda feladatköröket, és megnézzük, hogy mi a jelentőségük.

Mik a rendszergazdák feladatai?

A főbb feladatkörök a következők:

• irányelvek meghatározása,
• céges számítógéppark kialakítása,
• szoftveres-hardveres beállítások,
• rendszerek üzemeltetése,
• frissítések elvégzése,
• felhasználók, jelszavak kezelése,
• adatmentési terv készítése,
• rendszeres adatmentések elvégézése,
• spamek szűrése,
• számítástechnikai segítségnyújtás,
• számítástechnikai edukáció

Mennyire fontos a rendszergazda a vállalati infrastruktúrában?

A fent olvasható feladatkörök (és számos további részfeladat) együttesen adják a rendszergazdák munkáját.

De mégis mi köze van ennek a vállalati infrastruktúrához?

Fontos, hogy jó legyen a céges infrastruktúra kialakítása, flottul, hatékonyan működjenek a folyamatok, csak így növelhető egy adott vállalkozás versenyképessége. Ez pedig az egyik legfontosabb dolog a modern vállalati közegben.

Most kiemelünk pár dolgot, ami a sokat emlegetett vállalati infrastruktúra biztonságának alapját adja:

1.Céges célok tisztázása

A célokat tisztázni kell, legyen szó a vállalkozás indulásáról, átalakításáról vagy arról, hogy egy új rendszergazda kezébe kerül az informatikai rendszer. Dehát ez alapvető, nem? Annak hangzik, de az a tapasztalat, hogy sokszor buknak el ezen cégek.

Mi mindig kiemeljük, hogy ez az egyik leghangsúlyosabb dolog, hiszen csak akkor lehet építkezni, ha vannak alapok és tudjuk merre akarunk haladni. Informatikai értelemben ez azt jelenti, hogy a céges célokra szabott megoldásokat dolgozunk ki.

A kommunikáció, a célok, törekvések tisztázása egyébként mindig fontos, nem csak az együttműködések kezdetén, hanem később is.

A cégvezető és a rendszergazda vagy rendszergazda csapat kommunikációja a megbízható vállalati infrastruktúra alapköve.

2.A céges céloknak megfelelő számítógéppark kialakítása

Ahány cég van, annyi egyedi igény és megoldás létezik, de sajnos sokszor látjuk, hogy egy vállalkozás nem a számára legmegfelelőbb eszközökkel, informatikai megoldásokkal dolgozik. Ez visszaveti a teljesítményt, a versenyképességet és anyagi hátrányokhoz vezet.

Egy rendszergazda feladata az is, hogy az elérni kívánt célokhoz igazítja az eszközöket és az IT megoldásokat, javaslatot tesz az eszközbeszerzést illetően és kidolgozza a szükséges számítógépes hátteret. Ha egy cég ennek megfelelően működik az biztos alapokra helyezi a munkát.

3.A céges folyamatok bebiztosítása

Ha az első két pont megvan, tehát tisztázva lettek a célok, be lettek szerezve a szükséges eszközök és ki lett alakítva a szükséges IT háttér, akkor minden adott ahhoz, hogy egy cég jól működjön.

Ez így van, viszont van egy harmadik dolog is, ami kulcsfontosságú, ez pedig a biztonságos működés.

Ez vállalati szinten azt jelenti, hogy fel kell készülni az előre látható és az előre nem látható IT veszélyekre is.

Mire gondolunk ezalatt?

Legyen szó szoftveres vagy hardveres hibáról, egy vírustámadásról vagy csak egy munkavállaló figyelmetlenségéről a számítástechnika területén sokszor előfordulnak kisebb-nagyobb hibák, zavarok. Ezekre fel kell készülni, a cél az, hogy a lehető legkevésbé érezze meg a cég az ezekből fakadó problémákat.

A védekezésből mi az adatmentést szeretnénk kiemelni. Az adatmentés azt jelenti, hogy készül egy másolat a rendszerről, azaz a jelenlegi állományról. Ez több szinten történhet: lokálisan, hálózati adattárolóval és van távoli adatmentés is. Ez utóbbi képviseli a legmagasabb szintet.

Vegyük azt az esetet, hogy vírustámadás éri a cégünket. Ez a legtöbb esetben úgy nyilvánul meg, hogy nem férünk hozzá az adatokhoz, ezekért cserébe pedig váltságdíjat követelnek tőlünk. A válstságdíjak kapcsán egy kis kitérő: fontos tudni, hogy nem jelent a helyzetre megoldást a kért pénzösszeg kifizetése, mert a legtöbb esetben semmi garancia nincs arra, hogy ha ez megtörténik, akkor tényleg visszakapjuk az adatokat.

Az egyetlen megoldás egy ilyen helyzetre az, ha rendelkezünk megfelelő adatmentéssel. Az erre vonatkozó tervet a rendszergazdák dolgozzák ki, és ennek a mentén haladva rendszeresen el is végzik az adatmentéseket.

A fenti helyzetben, azaz ha egy támadás miatt nem férünk hozzá az adatainkhoz az adatmentés nagyban mérsékelni tudja a károkat, ugyanis vissza lehet nyúlni egy meglévő állapothoz, vissza lehet állítani az utolsó adatmentés idején meglévő állományt. Így is lehet vesztség, de sokkal kisebb, mintha nem lenne adatmentésünk. Ha egy cég nem rendelkezik adatmentéssel, akkor felmérhetetlen károkat is okozhat egy ilyen vírustámadás.

Ennek a cikknek az elolvasása után talán már tisztább a kép, hogy mekkora jelentősége van a rendszergazdáknak a cégek életében.

Ha pont rendszergazdát keresel cégednek vedd fel velünk a kapcsolatot!

A Mi pontosan a rendszergazdák munkája? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Háború, energiaválság, alapanyag- és chiphiány, infláció, kontinenseket érintő aszály és lassuló gazdasági növekedés. Az egyre inkább felszínre törő problémák a globális gazdaság legstabilabbnak tűnő oszlopaiban is elkezdtek repedéseket okozni. Legalábbis sok nagyvállalatnál már elkezdtek felkészülni a várható hatásokra. Elbocsátásokba kezdett a Google, a Facebook, a Netflix és a Robinhood, de más óriások is elkezdték meghúzni a derékszíjukat.  

Az amerikai tech cégek már a válságra készülnek

„Az elmúlt bő évtized gazdasági és digitális fellendülésének legnagyobb nyertese a technológiai szektor volt. Világcégek nőttek ki 10-15 év alatt lényegében a semmiből, és ezek teljesen átalakították és digitalizálták a hétköznapi és üzleti életet. Nyilvánvalóan ez a folyamat azzal is járt, hogy az IT szakemberekre lényegében korlátlan igény mutatkozott. Amerikától – Ázsiáig senki sem talált elegendő szakembert, minden informatikust felszívott a piac. Mindez azonban most megváltozhat” – mondta el Eyal Zucker, a digitális fejlesztésekre szakosodott világcég, az Exadel budapesti irodájának vezetője. „Észak-Amerikában már készülne a piaci szereplők az egyre borúsabb világgazdasági folyamatok hatásaira. Több vezető nagyvállalat, start-up és scale-up cég is megszorítja a nadrágszíjat és elbocsátások bejelentésével, létszámstoppal készül a recesszió időszakára. Ezek a hatások Európába és Magyarországra is át fognak gyűrűzni és várhatóan meg fogják változtatni a technológiai munkaerőpiac dinamikákáját” – tette hozzá a szakember.

A kiszervezett, külsős IT támogatás felé fordulhatnak a nagyvállalatok

A piaci vállalatok üzleti filozófiája egyszerű logikát követ: gyorsan reagálnak, ha azt észlelik, hogy környezetükben megváltoznak a fundamentumok. Ha virágzik az üzleti környezet, bővülnek, ha sötétebb felhőket látnak, óvatossá válnak, átszerveznek, megtakarítanak és szükségszerűen a rugalmasabb, olcsóbb, könnyebben és gyorsabban szabályozható üzleti folyamatok felé fordulnak. Ez alól a technológiai területek sem kivételek. Ilyen időkben pedig jobban megérheti egy nagyvállalatnak, ha saját IT-s állományát csökkentve a feladatok, fejlesztések egy részét inkább olyan külsős partnerekre bízza, amelyet rugalmasabban lehet felbérelni egy munkára. Vagy fordítva, szükség esetén könnyebb és gyorsabb megszüntetni a megbízást, mint egy munkavállaló esetén. 

A vállalatok a válságos időkben szükségszerűen pénzügyi érvek mentén döntenek, és akár financiális akár jogi szempontokat mérlegelve könnyebb alvállalkozókkal dolgozni és például velük ártárgyalást folytatni, mint bércsökkentésről, megszorításokról tárgyalni az alkalmazottakkal. Ezért megszorítások idején ez az alternatíva kedvezőbbnek tűnhet, mert a kiszervezés ebből szempontból egyszerűbb és költséghatékonyabb.

Az átalakulásból profitálhat a hazai IT szektor?

„Nem arról van szó, hogy az informatikusoknak hamarosan aggódniuk kellene amiatt, hogy nem találnak munkát, hanem inkább arról, hogy a megszorításokkal járó folyamatok az IT kiszervezés irányába terelhetik a vállalatokat. Rugalmasabb és olcsóbb egy alvállalkozóval dolgozni, mint munkaviszonyban tartani ugyanarra a szakembereket ugyanarra a kapacitásra. Az átalakulás már megindult a világ legfejlettebb piacain és ez előbb utóbb Magyarországon is érezni fogja a hatását – jóllehet, ez ebben a régióban nem feltétlenül csak negatív lehet” – összegzi Eyal Zucker. 

A szakember úgy véli, hogy a több partner számára, több szektorban, több programnyelven is dolgozó IT fejlesztő vállalatok számára az eddigieknél is nagyobb tér nyílhat a bővülésre. „Úgy gondolom, hogy akár már a következő évben sokkal dinamikusabbá válhat a technológiai munkaerőpiac, mivel a mérnökök olyan cégekhez fognak csatlakozni, amelyek biztosabb környezetet mutatnak a recessziós időszakában” – emelte ki. Ilyen szempontból a Magyarország még akár nyertese is lehet a következő időszaknak, hiszen sok a jól képzett szakember és ha az itt működő outsource tech cégek képesek versenyképes alternatívát mutatni, sok hazai szakember számára kínálhat ez a szektor karrier lehetőséget.

Már a magyar szakemberek is látják a változást

Az Exadel néhány hónapja nyitott irodát Budapesten és dinamikus bővülési szakaszban van. A fejlesztőközpont vezetője szerint az IT piaci folyamatokat a jelentkezők is érzékelik. „A hozzánk jelentkező szakemberek közül is sokan említik indokként, hogy azért szeretnének csatlakozni, mert úgy látják, hogy egy több partner számára dolgozó, több területet is átfogó fejlesztő központ most stabilabb jövőképet biztosíthat” – magyarázta Eyal Zucker.

A szakember szerint a recesszió nem fogja visszaszorítani a digitális megoldások fejlődését, sőt akár ösztönözheti is azt, azonban a technológiai szektor bővülési üteme és főleg szerkezete mindenképp változni fog – az eladósodott vállalatok helyett előnybe kerülnek majd a nyereséges, egészséges cash-flow-val rendelkező cégek.

„Fektess önmagadba, ha túl akarsz élni”

Az Exadel hazai vezetője szerint az ilyen típusú recessziós környezet általános „ökölszabálya”, hogy azok a cégek élnek túl leginkább, amelyek önmagukba fektetnek. „Egy technológiai fejlesztő cég esetén ez azt jelenti, hogy még fokozottabban képezzük tovább a szakembereinket – mondta el. – Komoly belső oktatási részleget működtetünk, és a legkülönbözőbb területeken fejlesztjük a kollegákat. Van mentorprogramunk és számos külsős kezdeményezésben is részt veszünk, például a Budapesti Műszaki Egyetemmel is közösen. Hiszünk abban, hogy magyarországi fejlesztőközpontunk igazi erejét és ellenálló képességét csapatunk szakértelme határozza meg. Ezért továbbra is az a célunk, hogy maximálisan biztosítsuk számukra a fejlődés lehetőségét úgy szakmailag, mint a karrierépítésben.”

Legfrissebb bejegyzéseink:

• 20. CSR Hungary Summit – 20 éve a fenntarthatóságért
• Az empatikus vezetés szerepe a csapatmotivációban
• Becsaphatják az egyik csillagjegyet!
• Vége lesz a zűrzavarnak az egyik csillagjegy számára!
• Mérgező viselkedés a munkahelyen: 5 toxikus minta, amit mindenképpen kerülj el

Fotó: Freepik

A Kidurranhat az IT lufi? Van, ahol már elkezdődtek a leépítések bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Könnyen megtörténhet, hogy míg az irodában kényelmes székben, dupla monitorral, óriási asztallal és kellemes, klimatizált térben dolgozunk, addig otthonunkban a kanapéra heveredve, a 30 fokos lakásban, egy laptop képernyőjén próbáljuk elvégezni az aznapi munkát. Az egész napos laptop előtt ülés és billentyűzet fölé görnyedés viszont jelentősen megviseli a szervezetünket. Éppen ezért különös figyelmet kell fordítani az otthoni munkaállomás kialakítására.

Legyen jó helyen a kijelző

A legideálisabb eset az, amikor külön monitorunk és billentyűzetünk van, hiszen a gerincünknek az a legjobb, ha az elsődlegesen használt kijelzőt szemmagasságban helyezzük el. A legújabb monitorok talpazata már állítható magasságú, de ha a jelenlegi eszközünk túl alacsony, inkább emeljük meg néhány nagyobb könyvvel. A monitor legyen legalább kartávolságra, vagyis nagyjából 43 cm-re a szemeinktől, és úgy helyezzük el, hogy lehetőleg ne tükröződjön vissza róla a beszűrődő napfény.

Ha a laptop mellé nem áll rendelkezésünkre monitor, abban az esetben is jobban járunk egy külön egérrel és billentyűzettel, így a laptopot a megfelelő magasságban és távolságban tudjuk elhelyezni.

Milyen monitort válasszunk?

A laptopok képernyője általában 12 és 17 hüvelyk közötti, míg a legelterjedtebb irodai monitorok általában 24 és 27 hüvelyk közöttiek. Otthonra is ajánlott egy 27 hüvelykes, ergonomikus talppal rendelkező modellt választani, ha elegendő helyre van szükségünk különböző dokumentumok és alkalmazások egyidejű megjelenítésére, ugyanakkor nem szeretnénk, hogy egy nagy képernyő elfoglalja az egész íróasztalt. Ha szeretnénk kímélni a szemünket, a legjobb választás egy IPS monitor, ami stabil és pontos színmegjelenítést biztosít, villódzás nélkül.

Maradjunk mozgásban

Az egész napos ülés megterheli a szervezetet, ezért lehetőleg használjunk olyan eszközöket, amik biztosítják, hogy munka közben kényelmesen változtassuk a testhelyzetünket. Olyan széket, amin állítható a magasság, a háttámla dőlésszöge, valamint a karfa pozíciója is, illetve olyan monitort – például az LG Ergo jelzésű monitorjait – aminek szintén kényelmesen állíthatjuk a magasságát és dőlésszögét.

Forrás: LG
Fotó: Envato

A Hibrid munkavégzés nyáron – erre figyeljünk, ha otthonról is dolgozunk bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Szakértők szerint az informatikai képzések népszerűsége az utóbbi két évben már nem nőtt olyan gyorsan, mint előtte, bár az informatikai alapszakokon a jelentkezések száma az átlagosnál kisebb mértékben csökkent.

A kilátásokat súlyosbítja, hogy a mesterképzéseken 2015 óta idén először volt kevesebb a jelentkező, és a tanulmányaikat is sokan hagyják abba idő előtt, az alapszakokon tanulóknak körülbelül a fele

– indokolták az előrejelzésüket.

Az elemzések a felvételi követelmények szigorításával, az emelt szintű érettségi bevezetésével magyarázzák a jelentkezők számának csökkenését – tették hozzá, hangsúlyozva, hogy a matematika- és informatikatanári képzéseken kiváltképp súlyos a helyzet. Néhány év alatt ugyanis majdnem megfeleződött a jelentkezések száma, ráadásul a lemorzsolódási arány itt is jelentős – derül ki az IVSZ adataiból.

Az IVSZ már 2020-ban azt valószínűsítette, hogy legalább 15 ezer, de akár 26 ezer IT-szakember is hiányozhat a belföldi munkaerőpiacról rövid időn belül.

Most azzal számolnak, hogy néhány év múlva ennél jóval nagyobb, akár 44 ezres hiány is kialakulhat.

A szervezet a kedvezőtlen kilátások miatt sürgeti a döntéshozókat, hogy felsőoktatási reformokkal emeljék a végzettek arányát, és tegyenek többet az informatikai képzések népszerűsítéséért. Ösztöndíjprogram bevezetését is javasolják emellett, a nem informatikai szakokon pedig olyan képzéseket szorgalmaznak, amelyek a digitális átalakulással összefüggő technológiai, munkaszervezési, üzletfejlesztési kérdéseket mutatják be – áll az IVSZ közleményében.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Érthetetlen: egyre kevesebben jelentkeznek informatikai szakokra bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Közleményükben ismertetik: az Aldi Magyarország európai üzlethálózatnak informatikai támogatást nyújtó részlege, az Aldi International IT Services Kft. negyedik éve működik önálló cégben. Több mint 4000 európai Aldi üzlet mellett 55 logisztikai központ és igazgatási irodaház IT-rendszerét is gondozza teljeskörűen, 8 országban több mint 29 ezer felhasználó IT-támogatásáért felelős. A vállalat szakemberei a magyar mellett német, angol, olasz, szlovén és francia nyelvterületű országoknak nyújtanak informatikai jellegű támogatást, szolgáltatást.

Az Aldi Süd cégcsoporttól érkező, növekvő számú feladat magas színvonalú ellátása érdekében a kft. folyamatosan növekszik, 2021-ben már 75 százalékkal bővítette munkatársai számát 2020-hoz képest. Az idei év végére pedig Aldi International IT Services Kft. több mint kétszeresére növeli magyarországi létszámát, 300-ról mintegy 650-re – írják a közleményben.

A most létrejövő új munkahelyek jó része otthonról ellátható, elsősorban több idegen nyelven nyújtott informatikai ügyfélszolgálati feladatkör, így az ország bármely településéről lehet pályázni

– jelezték a közleményben.

A több nyelv ismeretét igénylő IT-ügyfélszolgálati pozíciók mellett üzleti területeken, egyebek között IT, people management, projekt management, mérnöki, fejlesztői, logisztikai és beszerzési területen keres a vállalat munkatársakat.

Nyilvános cégadatok szerint az Aldi International IT Services Kft. 2020-ban 2,1 milliárd forint értékesítési nettó árbevételt ért el az előző évi 1,5 milliárd forinttal szemben, adózott eredménye 2020-ban 75 millió forintot tett ki a 2019. évi 65 millió forint után.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Aldi: 300 informatikai munkahely, javarészt otthonról bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az összes foglalkoztatott 4,5 százaléka dolgozott az EU-ban IKT-szakértőként, ez a ráta 2012-ben még „csupán” 3,2 százalék volt – derül ki az Eurostat friss adataiból.

Az IKT-specialisták száma 2012 és 2021 között több mint másfélszeresére nőtt (50,5 százalékos volt a bővülés), miközben a foglalkoztatottak száma „csupán” 6,3 százalékkal emelkedett.

Az információ-kommunikáció területen Németországban dolgoztak legtöbben, az itteni 2 milliós szakembergárda adja az uniós IKT-specialisták több mint ötödét (22,5 százalék). Franciaországban dolgozott a második legnagyobb IKT-szakemberállomány (1,2 millió fő, 13,9 százalék), majd Olaszország következett (0,8 millió fő, 9,5 százalék).

A foglalkoztatottak arányát tekintve Svédország áll az élen, ahol majdnem minden 13. foglalkoztatott (407 ezer fő, a munkaerő 8,0 százaléka) IKT területen dolgozott 2021-ben, Finnország 7,4 százalékkal (188 ezer fővel) a második. Az IKT-szakemberként foglalkoztatottak aránya meghaladta az 5 százalékot Luxemburgban, Hollandiában, Írországban, Észtországban, Belgiumban és Dániában is. A lista végén Romániát és Görögországot találjuk (2,6, illetve 2,8 százalék),

de a 3,9 százalékos magyar adat is elmarad az uniós átlagtól.

Bulgáriában és Romániában kétszer annyi nő dolgozik a szektorban, mint itthon

Az EFTA-országok közül az IKT-szakemberek viszonylag nagyobb számban dolgoznak Svájcban és Norvégiában, ahol a teljes munkaerőhöz viszonyított arányuk magasabb volt, mint az uniós átlag (5,5, illetve 5,4 százalék). Izlandon a teljes munkaerő 4,0 százalékát adják az IKT-szakemberek.

Az elmúlt évtizedben tapasztalt enyhe növekedés ellenére 2021-ben az IKT-szakemberek kevesebb mint egyötöde (19,1 százaléka) volt nő. Az IKT-szakemberek között a nők aránya a tagállamok közül Bulgáriában (28,2 százalék), Romániában (26,0 százalék) és Máltán (25,6 százalék) volt a legmagasabb, míg a legkisebb arányt Csehországban (10,0 százalék), Magyarországon (14,0 százalék) és Szlovákiában (14,9 százalék) figyelték meg.

Forrás: Eurostat / KAVOSZ / Karrier Trend

Fotó: Envato

A Kilencmillió informatikus dolgozik az EU-ban bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A projekt, melynek időtartama 2 év, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott 189,6 millió Ft támogatásával valósul meg.

A vállalatok több, különböző szoftvert használnak a szervezet irányításához, ezek azonban nem kínálnak integrált kimutatásokat. További problémát jelent a munkaerő túltervezése, mely többletköltséget okoz, káros hatással van az üzem működésére és a dolgozók egészségi állapotára.

A Login Autonom megoldásokat kínál a rendszerek összekapcsolására egy kollektív adatbázis létrehozásával. Ease++ szoftvercsaládjuk a munkaszervezést és a vállalaton belüli kommunikációt a folyamatok digitalizációjával átláthatóvá és integrálttá teszi.

A kutatási-fejlesztési projekt keretében olyan megoldást dolgoznak ki,

amely képes lesz az állományi rendelkezésre állást előrejelezni a túltervezés minimalizálásával.

A szoftverrel két héttel előre tervezhető a szükséges létszám és kezelhetőek a beosztások, így csökkentve a felesleges behívások számát. Ez a megoldás kiszámíthatóbb munkakörnyezetet fog biztosítani a munkavállalóknak, a munkáltatónak pedig költségeket takaríthatnak majd meg az üzemek tervezettebb működésével.

A szoftverrel szemben támasztott követelmény, hogy a felület többféle eszközről legyen elérhető a munkavállalók számára is. Az integrációnak köszönhetően pedig több üzleti folyamatot is képes legyen leképezni, valamint biztonságos adatfeldolgozást tegyen lehetővé.

A digitális fejlődés támogatása kiemelt fontosságú a Login Autonom számára. A Mesterséges Intelligencia koalíció tagjaként eltökélt szándékuk, hogy részt vállalnak a mesterséges intelligencia hazai fejlesztésében.

Forrás: OTS
Fotó: Login Autonom Kft.

A Munkaerő-tervezés, kiszámíthatóbb munkakörnyezet bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

– Különösen fenyegető lehet a szervezetek számára, hogy ezek jelentős részét a munkavállalók vagy partnerek hanyagsága okozza. A megfelelő védelmi eszközök beszerzése csak az egyik lépés, az üzemeltetés és a munkavállalók rendszeres képzése terén is rengeteg a pótolnivaló – hívja fel a figyelmet a Maxvalor szakértője.

– Napjainkban a céges hálózatok biztonságát fenyegető incidensek több mint feléért (56%) a hanyag alkalmazottak és partnerek a felelősek

– állapítja meg a tengerentúli Ponemon Institute friss, 2022-es tanulmánya. A világszerte közel 300 kis-, közepes és nagyvállalat több mint 1000 IT és IT biztonsági szakembere körében végzett felmérés szerint ezzel esetenként átlagosan mintegy 485 ezer dollár kárt okoztak a munkaadóknak.

Egyre több a kibertámadás

A hitelesítő adatok ellopására tett kísérletek száma – amelyek célja kritikus adatokhoz és információkhoz való hozzáférés – közel megkétszereződtek a szervezet 2020-as legutóbbi közlése óta, amelyek ezúttal már az összes incidens közel ötödét (18%) tették ki.

A jelentésből szintén kiderül, hogy a szervezeteknek évről-évre több kiberfenyegetéssel kell szembenézniük.

Míg 2018-ban a vállalatok alig több mint fele (53%), 2020-ban 60%-a, addig 2022-re már a cégek mintegy kétharmada (67%) kényszerült évi több mint 40 biztonsági esemény kiküszöbölésére.

Mindeközben egyre nehezebb rendbe hozni a bennfentesek által okozott incidenseket: már átlagosan közel három hónapra (85 nap) volt szüksége a cégeknek a probléma megoldásához a 2020-as 77 naphoz képest. Ezzel együtt, minél több idő telt el a helyreállításig, annyival több költséget emésztett fel a károk felszámolása. Így azok a vállalatok, amelyek 30 napon belül orvosolták a problémát, összesítve átlagosan évi 11,23 millió dollárból megúszták az akciókat. Ahol ez a munka 90 napnál tovább tartott, a helyreállítás költségei már elérték a 17,19 millió dollárt.

IT biztonsági képzések kellenek a munkavállalóknak

– Jó ideje nem győzzük eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos az alkalmazottak megfelelő IT biztonsági képzése és eszközeik védelme, hiszen a munkavállaló a leggyengébb láncszem egy céges hálózatban, és ezzel a kiberbűnözők is pontosan tisztában vannak – mondta Gölcz Dénes, a dán Heimdal Security termékeit itthon forgalmazó Maxvalor ügyvezető igazgatója.

– Az ukrajnai orosz invázió mellett zajló online hadviselésről már nem csak szakmai körökben lehet egyre többet hallani. A kiberháború a tapasztalatok szerint súlyosan érinti a gazdasági szereplőket is.

Kritikus kérdés, hogy a cégvezetők felismerik-e, hogy nem várhatnak tovább a megfelelő védelmi megoldások beszerzésével, vagy előbb-utóbb szervezetük is áldozatul eshet ennek a háborúnak.

A kutatás szerint a felmérésbe bevont európai cégek a vizsgált 12 hónapban 15,44 millió dollárt fordítottak a bennfentes fenyegetésekre, ami csak minimálisan haladja meg a globális 15,38 millió dolláros átlagot. Ebben a sorban az észak-amerikai kontinensen működő szervezetek az elsők, amelyek átlagosan összesen 17,53 millió dollárt fizettek ezért. Szektor szerint a pénzügyi és szolgáltató szervezetek költötték a legtöbbet, előbbiek átlagosan 21,25, utóbbiak pedig 18,65 millió dollárt.

Forrás: Maxvalor / sajtóközlemény
Fotó: Envato

A Kibertámadás: a munkavállalók is felelősek lehetnek bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A dán HeimdalTM Security által a közelmúltban végzett vizsgálat szerint a rosszindulatú hacker akciók csaknem háromnegyede az e-mail csatornán érkezik. A vállalatvezetőknek valóban van miért aggódniuk, mert a folyamatos támadás alatt álló munkavállalók egyharmada jellemzően el is bukik, és végül rákattint egy-egy gyanús csatolmányra vagy linkre. Pontosan ezért muszáj lenne különleges hangsúlyt fektetni az alkalmazottak kiberbiztonsági képzésére,

A befutó üzenetekben rejlő hatalmas veszélyre az állami hátterű svájci egyetem, az ETH Zürich közelmúltban végzett felmérése is rávilágít. Az összesen csaknem 15 000 vállalati dolgozó bevonásával készült kutatásban a szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy céges környezetben milyen csoport hajlamos leginkább kibertámadások áldozatává válni. A leveleik között ugyanis a résztvevők rendszeresen szimulált adathalász e-maileket kaptak a munkahelyi fiókjukba. 

Az eredményeket egy vállalat sem veheti félvállról, hiszen a vizsgált időszak alatt az alkalmazottak csaknem egyharmada (32,1%) legalább egy rosszindulatú linkre vagy kétes csatolmányra rákattintott. Ez pedig azt mutatja, hogy az adathalászok által célba vett, s jellemzően szüntelenül támadás alatt álló emberek egy igen tetemes csoportja végül elbukik, és velük együtt a vállalatuk is áldozattá válhat.

Az ETH Zürich kutatása rámutatott, hogy nők és férfiak hasonló arányban kattintanak a nem biztonságos üzenetekre, így nem lehet nemek szerint különbséget tenni.  Ehelyett a tanulmányból kiderül, hogy az életkor fontos tényező lehet ebben a kérdésben, mivel a szakértők úgy találták, hogy a fiatalabbak és az idősebbek nagyobb valószínűséggel kattintanak az adathalász e-mailekre.

A vizsgálatból az is kiderült, hogy a számítógép-használat módja inkább befolyásolja a felhasználói sebezhetőséget, semmint annak mennyisége. Azok, akik egyszerű felhasználóként az általánosan elérhető szoftvereket használták, kevésbé voltak hajlamosak bedőlni a rosszindulatú e-maileknek. Ezzel szemben azok, akik munkájukhoz valamilyen speciális szoftvert használtak a vállalatnál, nagyobb arányban buktak el a teszten.   

Fotó: Envato

A Rákaptak a hackerek az e-mailes csalásokra bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.