A COVID-19 járvány – az egészségügyi rendszerek leterheltségével, a határok bezárultával, a szolgáltatások korlátozásával – egyik pillanatról a másikra mindenki életét megváltoztatta. A cégek különböző stratégiákkal igyekeztek alkalmazkodni a válsághelyzethez. Dr. habil Noszkay Erzsébet professzor, a Metropolitan Egyetem tanára, a METU Üzleti Tudományok Intézete oktatója, munkatársai és hallgatói bevonásával azt vizsgálta, hogy a cégek milyen válaszokat adtak a kihívásokra, miképp formálódott a szervezeti magatartásuk, és milyen innovációkkal, stratégiákkal igyekeztek védekezni, felszínen maradni.

Az életben maradt cégek tipikusan háromféle módon reagáltak:

A visszavonulók…

…új tevékenységbe kezdtek, és ennek érdekében átcsoportosították erőforrásaikat. Erre azok kényszerültek, amelyeknek profil szerinti tevékenységüket részben vagy egészben szüneteltetniük kellett – ide tartozik például a turizmus, a vendéglátás, az ügyfelek jelenlétét is igénylő szolgáltatások nagy része, illetve bizonyos kereskedelmi tevékenységek.

Ilyen volt például a kisvárosi magántaxis, aki helyi vendéglőknek étel-házhozszállítást ajánlott, a kiszállítási útvonalak optimális megtervezésében pedig informatikus fia segített, aki a határzár miatt itthon töltött szabadsága után nem tudott németországi munkahelyére visszatérni. Később a fiatalember elkezdte apja cégét fejleszteni, sőt új üzletágban gondolkodni, és így, az egyszemélyes KATA-s taxis, a későbbiekben már – web-shop jelleggel – komplexebb logisztikát szolgáltató kis céggé nőtte ki magát.

Hasonló stratégiát követett a vidéki varroda, amely főként németországi gyermekruhaboltok beszállítójaként megrendelés nélkül maradt. Ők erőforrásaikat átcsoportosítva védőmaszkok és -kesztyűk varrására álltak át, amelyek egy részét egészségügyi és szociális intézményeknek ajánlották fel. Mindez fenntartotta a folyamatos működést, és a jótékonyságnak köszönhetően az addig alig ismert cég népszerűsége is óriásit nőtt.

Az állóháborút folytatók…

… körében a megrendelések visszaesése, a nemzetközi értékláncok logisztikai akadályai okoztak átmeneti nehézséget – a legtöbb vizsgált középvállalkozás rendelkezett elég tartalékkal ahhoz, hogy a járvány miatti kapacitáscsökkenés veszteségeit elviselje. Több cég válságterveket dolgozott ki, hogy megtarthassák az eddig foglalkoztatott munkaerőt – a költséghatékonyság érdekében átszerveztek, elbocsátások helyett a jövedelmeket csökkentették, biztosították a home office-t vagy digitalizáltak. Ez utóbbit a családi cégeknél gyakran az X vagy Z generációhoz tartozók szorgalmazták, ami a generációváltási folyamatot is előre vitte.

Egy helyi sörfőzde például – miután saját sörbárját be kellett zárnia, és a környékbeli vendéglők is megszűntek rendszeres megrendelők lenni – online megrendelés alapú házhoz szállításra állt át. Ebben a családi céget működtető apa németországi munkavállalásból hazalátogató, de járvány miatt itthon rekedt, közösségi médiában jártas lánya segített. A sörüzemben a prémium termékeket csökkentett üzemmódban megtartották, a gyártósorokon felszabadult kapacitást pedig alacsonyabb áron előállítható termékváltozattal töltötték ki.

A kitörési stratégiát folytatók…

… magas szinten felkészült, fejlesztő szakemberek segítségével képesek voltak diszruptív innovációval reagálni. Ők merőben új, sok esetben épp a járvánnyal kapcsolatos korlátozások – például a home office-ban dolgozókat segítő megoldások – és sürgős igények – védekezés, gyógyítás – miatt fejlesztettek ki új terméket, esetleg üzletágat.

Ilyen volt a 3D nyomtatóval készült arcvédő plexi maszkok gyártása, a magyar fejlesztésű lélegeztetőgép, a technológiák átalakításával gyártásra kerülő kézfertőtlenítők, a járványban megbetegedettek gyógyulását vagy a védőoltások kifejlesztését szolgáló megoldások. De nagy volt a kereslet az elektronikus aláírás és okosszerződések, a távoli elérhetőséget biztosító, biztonságos adatmegosztást támogató rendszerek, a felhőalapú adattárolási megoldások vagy az üzleti adatok védelmére specializálódó kiberbiztonsági megoldások alkalmazásfejlesztései iránt.

Meglódultak az agráriumban is a digitális alkalmazások: a munkaerő-ellátottság nehézségei például egyre több innovatív középméretű birtokot késztetett automatizált öntözési rendszer kiépítésére, drónokkal történő permetezésre vagy precíziós talajművelésre.

„2020 nyara után mindinkább világossá vált, hogy a vírus hosszabb távon is velünk marad. Sok cégnek a COVID-19 előtti forgalomra, jövedelemre alapvető változtatás nélkül semmi esélye, így a kivárás számukra a megszűnést jelentheti. Ebben a helyzetben azok járnak jobban, akik új lehetőségeket, megoldásokat, utakat keresnek” – összegezte a kutatás eredményeit Noszkay Erzsébet.

Fotó: Envato

A Ilyen, amikor az innovációt az élet kényszeríti ki bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A kereskedelmi törvény 14 óráig engedi az üzletek nyitvatartását ezen a napon, az OKSZ tagvállalkozásai az áruházi dolgozók, eladók pihenése, családi ünneplésük segítése érdekében döntöttek a rövidebb nyitvatartás mellett. A munkát végzőknek a járvánnyal összefüggő nagyobb terhelés miatt is több pihenőidőre van szükségük – tették hozzá.

Az OKSZ tagvállalkozásai azt javasolják, hogy a vásárlók tájékozódjanak előre a december 24. előtti napok nyitvatartásáról is.

Egyes iparcikk kereskedelmi áruházak december 24-én már nem nyitnak ki – például bútor-, barkácsáruházak közül -, továbbá kisebb iparcikk árus boltok sem – hívták fel a figyelmet.

Az ünnepek előtti napokon egyes áruházak, boltok a szokásosnál hosszabb nyitvatartással várják a vásárlókat; arany hétvégén is több olyan üzlet kinyit, amelyek vasárnap egyébként zárva tartanak.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Az eladóknak is pihenni kell – így lesznek nyitva a nagy üzletláncok december 24-én bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az új megközelítéssel, a szomatikus és a szorongásos tünetek szempontjából vizsgálták az alvás és a koronavírus-járvány kapcsolatát. Az éjszaka minősége előrejelezte a nappali tüneteket, viszont ezek nem jelezték előre a következő éjszaka alvás minőségét. Az viszont, hogy az adott napon a médiában milyen halálozási adatokról olvastak az érintettek, valamelyest meghatározta mind a nappali tüneteket, mind az éjszakai alvást. A home office is nagyobb hatással van az alvásunkra, mint azt gondolnánk.   

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar munkatársai a járvány első hulláma alatt végeztek kérdőíves felmérést. A munkában Simor Péter mellett Polner Bertalan, a BME Kognitív Tudományi Tanszék oktatója, Nagy Tamás, a ELTE Pszichológiai Intézet adjunktusa és belga, valamint spanyol kollégák vettek részt. A felmérést magyar, spanyol és belga alanyok bevonásával végezték. Az eredményeket összefoglaló tanulmányt az alváskutatás nemzetközi szaklapja, a Sleep közölte – olvasható az egyetem honlapján közölt összefoglalóban.

A kutatók a felmérésben egészséges emberek alvását vizsgálták

Mint írják, a fertőzés terjedésével és a halálozásokkal kapcsolatos számadatok folyamatos követése, a szabadságunkat és a társas kapcsolatainkat jelentősen korlátozó intézkedések sajátos helyzetet teremtettek.

“Várható volt, hogy mindez egészséges emberekben is szomatikus tüneteket vált ki, erősödnek a szorongásos tünetek, a hipochondriára kevéssé hajlamosakat is utoléri az úgynevezett nocebo-effektus, vagyis a rossz közérzet, gyengeség, száraz torok, enyhe köhögés tüneteit akkor is észlelhetjük magunkon, ha igazából semmi bajunk nincs, csak túl sokat hallunk a koronavírus okozta tünetekről. Emellett várható volt a szorongást keltő gondolatok eluralkodása is, az, hogy nem tudunk szabadulni ettől az alapvetően negatív témától és másra koncentrálni” – magyarázta a pszichológus.

Két héten át figyelték, hogy hat az alvás minősége a pszichés állapotra

A beszámoló szerint a kutatók 2020 áprilisában és májusában vették föl az adatokat. “Az első hullám idején még a mostaninál is kevesebb biztos tudásunk volt a járvánnyal és a vírus okozta betegség lefolyásával kapcsolatban, és ez fokozta a szorongást, illetve még nem alakultak ki azok az egyéni megküzdési stratégiák, amelyek segítenek átvészelni ezt az időszakot” – írják.

A kutatás módszertani újdonságát az adta, hogy az adatfelvételnél nem arra kérdeztek rá a résztvevőknél, hogyan változott a korábbihoz képest az alvásuk, hanem két héten át figyelték az alvásminőséget a finom pszichés változások indikátoraként. Végül 166 egészséges felnőtt adatait elemezték. A kísérleti személyeknek közvetlenül elalvás előtt és ébredés után kellett kitölteniük a kérdőívet, amely az alvásuk szubjektív minőségére, a napközben tapasztalt enyhe pszichotikus és szomatikus tünetekre és járvánnyal kapcsolatos, nehezen kontrollálható, kínzó gondolatok jelenlétére kérdezett rá.

Nehéz éjszakát nehéz nap követ

Az eredmények megerősítették azt a korábban is sokak által kimutatott összefüggést, miszerint a rosszabb alvásminőség kedvezőtlenebb pszichológiai mutatókkal jártak együtt a kéthetes vizsgálati időintervallum alatt. A beszámoló szerint azonban ennél is érdekesebb az alvásminőség és nappali élmények időbeli összefüggése. Az alvásminőség ugyanis előre jelezte a napi nehézségeket: egy rosszabb éjszaka után a személyek negatívabb pszichológiai állapotról, például a koronavírus jellegzetes tüneteiről számoltak be. Ez azonban a másik irányban nem jelentkezett, azaz a nappali tünetek nem jelezték a következő éjszaka minőségét.

A média nagy stresszkeltő

“A kutatás rávilágított azonban arra is, hogy a napi halálozások száma együtt járt a szomatikus tünetek fokozott megjelenésével ugyanazon a napon, és rosszabb alvásminőséggel járt együtt a következő éjszaka” – teszi hozzá Simor Péter. “Tehát az, hogy az adott napon a médiában milyen halálozási adatokról olvastak az érintettek, valamelyest meghatározta mind a nappali tüneteket, mind az éjszakai alvást” – foglalta össze.

Az összegzés szerint a kutatás megerősítette, hogy a túlzott médiafogyasztás, a stresszkeltő hírek nem a jó irányba hatnak. Ezért érdemes tudatosan kerülni a médiahasználatot elalvás előtt.

Mindent a maga helyén – az alvást és a munkát is

Ugyancsak fontos faktor a jó alvás szempontjából a munka és a pihenés elkülönítése térben is időben is, ami a home office elterjedésével sokaknak nehézségbe ütközik. A kutató úgy véli, ha a fizikai lehetőségeink nem is engedik meg, hogy az éjszakai pihenés és a munkavégzés más-más helyiségben történjen, legalább a napi rutinokkal meg kell próbálnunk határt szabni annak, hogy az életünk különböző szférái teljesen összemosódjanak és még este az ágyban fekve is az előző és a következő napi munkahelyi feladatok uralják a gondolatainkat.

“Ha sokasodnak a rossz éjszakák, akkor az előbb-utóbb pszichoszomatikus tünetek megjelenéséhez vagy pszichés zavarok kialakulásához vezethet” – mutatott rá az alváskutató.

Forrás: MTI

A Meglepő hatással van az alvási szokásainkra a koronavírus-járvány bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A 40 országában zajló kutatás keretében Magyarországon 504 munkáltatóból álló reprezentatív mintán végezték el a felmérést. Sok szektorban kínálnak üres munkahelyeket jövőre.

„A friss adataink azt mutatják, hogy a hazai vállalkozások további konjunktúrára számítanak, ehhez pedig minden korábbinál nagyobb számban tartják szükségesnek újabb munkaerő felvételét – mondta Fehér Tamás, a ManpowerGroup ügyvezető igazgatója. – Mindez a már jelenleg is korlátozott kínálattal rendelkező munkaerőpiac egyre több szegmensében okozhat kisebb-nagyobb feszültségeket, a járvány előtti időszakhoz hasonlóan újra általános jelenséggé válhat a munkaerőhiány.”

A legszélesebb körű létszámbővülést Budapesten (30%) várják, de az Észak-Alföldön (20%), valamint Nyugat-Dunántúlon (20%) és Dél-Dunántúlon is (18%) jelentős a növekedési kilátás. Jelentősen visszafogottabbak a várakozások a Dél-Alföldön (9%), míg a Közép-Dunántúlon (~0%) stagnálás várható az új munkaerő felvételének tekintetében.

A legszélesebb körben a technológiai cégek (30%), illetve a banki, pénzügyi vállalkozások körében (27%) jeleznek előre létszámbővítést, (27%) de a járvány kitörését korábban leginkább megszenvedő étterem-vendéglátás szektorban (23%) is átlag feletti az előrejelzett igény a munkaerőfelvételre. A gyártás (17%) és az építőipar (16%) területén visszafogottabb a munkáltatók várakozás. A nagy- és kiskereskedelemben a cégek 10 százaléka tervezi bővíteni a létszámot.

A létszámnövelést tervezők aránya a közepes, 50 fő feletti és a nagy, 250 fő feletti cégek körében a legnagyobb: 22, illetve 28 százalékos. Mindez azt is jelenti, hogy bizonyos térségekben a hirtelen megnövekvő munkaerőigény könnyebben okozhat hiányokat is a szakmák széles körében. Az 50 fő alatti kis-, illetve a 10 fő alatti mikrovállalkozások ugyanakkor kevésbé bizakodóak, körükben az átlagos várakozás 11, illetve 9 százalékos mértékű.

A munkáltatók többsége nem ír elő semmilyen oltási kötelezettséget

A cégek 23 százaléka, általános, további 17 százaléka egyes munkaköröket érintő oltási kötelezettség bevezetését tervezi vagy már végre is hajtotta azt.

A cégek további 39 százaléka az oltás előnyeinek bemutatásával ösztönözné az oltást, 10 százalékuk az ösztönzést valamilyen konkrét juttatással (például bónusz fizetésével) is alátámasztaná.

Fotó: Envato

A Bőven lesz új munkahely jövőre – rekordközeli létszámbővítést terveznek a hazai cégek bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A The Guardianben közölt tanulmányból az is kiderül, hogy a járvány miatt a fiatalabb korcsoportba tartozókat jobban érintette a párkapcsolatok, barátságok vagy munkahelyi kapcsolatok megszűnése, mint az idősebbeket. Hozzátették, hogy ebben nagy szerepet játszhatott a munkahelyek megszűnése, a pénzügyek miatti szorongás, valamint az is, hogy az emberek nem tudtak találkozni egymással a karantén ideje alatt.

A UCL 70 ezer fős mintája alapján készült jelentésében a megkérdezettek több mint ötöde számolt be arról, hogy a pandémia alatt volt olyan barátsága, párkapcsolata vagy munkakapcsolata, ami teljesen megszakadt. Az érintettek többsége (35%) a 18-29 éves korosztályból került ki, míg a 60 év felettiek esetében ez az arány csak a harmada (12%)

A UCL tudósa szerint nem meglepő az eredmény, hiszen az aktív korú emberek életére nagyobb hatással volt a koronavírus, mint azokéra, akiknek már nem kell aggódni a munkahelyek megtartása és az ebből fakadó pénzügyek miatt

A kutatás vezetője szerint az eredmény hasznos lehet a politikusok számára is, mivel betekintést nyújt abba, hogy a lezárások alatt az egyes generációk milyen kihívásokkal szembesültek.

Foto: Envato

A Ezt tette a járvány a munkakapcsolatokkal Angliában bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Egyre többen nem részesülnek megfelelő oktatásban, egészségügyi ellátásban, nem jutnak elegendő élelmiszerhez, kényszerülnek gyermekmunkára vagy gyermekházasságra, vagy küzdenek súlyos mentális problémákkal a járvány vagy a kijárási korlátozások miatt – fogalmazott a szervezet, rámutatva, hogy a koronavírus-járvány több évtizedes eredményeket vetett vissza.

A jelentés becslése szerint a világjárvány és a korlátozások miatt jelenleg 100 millióval több gyermeket – 2019-hez képest 10 százalékkal többet – érint az úgynevezett “többdimenziós szegénység”.  Körülbelül 60 millióval több gyermek él anyagi szegénységben, mint a járvány előtt. 2020-ban több mint 23 millió gyermek nem részesült életmentő, alapvető védőoltásokban – ez a szám csaknem 4 millióval több, mint 2019-ben volt, és a legmagasabb az elmúlt 11 évben. Az UNICEF előrejelzései szerint 2022-ben 1,2 milliárd embernek, köztük mintegy 525 millió gyermeknek lesz szüksége humanitárius segítségre.  7

“Még a legoptimistább forgatókönyv szerint is legalább hét-nyolc évbe telik, amíg helyreállnak a koronavírus előtti állapotok, pedig akkor is sok millió gyermek szorult segítségre” – fogalmazott a jelentésben Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A A koronavírus miatt egyre több a kényszerű gyerekmunka is bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Lassan több mint két évünk volt beleszokni az új helyzethez, melyet a koronavírus-járvány hozott. Ez mind magánéleti, mind munkaügyi szempontból nehéz feladat és sokan vannak, akik máig sem tudták elfogadni a tényt, hogy sok minden merőben más lett. Pedig a karrier építése, a szakmai fejlődés és a kihívásokban való kiteljesedés most sem állhat meg. Mutatjuk, milyen skillek segíthetnek benne, hogy átvészeljük a pandémia nehézségeit, a munka terén.

Rugalmasság

A flexibilitás első helyen áll a szükséges képességek között. Ez azt jelenti, hogy rövid időn belül – vagy még éppen idejében, ha eddig nem sikerült – alkalmazkodni tud a megváltozott keretfeltételekhez. A járvány pedig pontosan ezt követeli meg minden dolgozótól. Akinek sikerül, annak nem csak arra van jó esélye, hogy továbbra is jól el tudja végezni a feladatait, de akár a fejlődés, a feljebb jutás is sikerülhet most.

Alkalmazkodóképesség

Ez azt jelenti, hogy képesek vagyunk tartósan is elfogadni a változásokat. Erre a kompetenciára nagy szükség van, mert a szakemberek jóslata szerint a koronavírus még akár további évekig is velünk maradhat.

Jó kommunikációs készségek

Az egyik legfontosabb szociális készség, hiszen a dialógus a sikeres együttműködés alapja, kollégákkal és ügyfelekkel egyaránt. A járványhelyzet pedig még inkább felerősítette ennek a fontosságát: egyrészt rendkívüli helyzetben különösen nagy a folyamatos kommunikáció iránti igény, másrészt a fizikai találkozások gyakran egyáltalán nem lehetségesek, így a munkavállalóknak hozzá kellett szokniuk a digitális párbeszédformákhoz, melyek sokszor abszolút más jellegűek és különleges érzékenységet követelnek.

A három legfontosabb képességen felül fontos a szervezési készség is, tehát hogy a feladatokat, határidőket, folyamatokat úgy tervezzük meg, hogy saját munkaerőnk minél hatékonyabb legyen. A hatékonyan dolgozók egyébként ésszerűen osztják be idejüket, és mindig egy-egy meghatározott cél lebeg a szemük előtt. Válság idején ez a kompetencia valószínűleg különösen fontos azoknak, akik otthonról dolgoznak, így például a mosás, a porszívózás, a gyerekek ellátása mellett kell figyelniük a munkahelyi feladataikra. Mindezek mellett a tanulási hajlandóság és a jó problémamegoldó képesség is jól fognak jönni, ha sikeresek akarunk lenni karrierünkben, koronavírus-járvány idején, és egyébként is. 

Forrás: https://www.karriere.de/meine-skills/skills-fuer-den-arbeitsalltag-mit-diesen-faehigkeiten-kommen-sie-am-besten-durch-die-coronazeit-/26703472.html

Szerző: T.M.

Fotó: Envato

A Ha képes vagy erre a 3 dologra, a karriered túléli a járványidőszakot bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

“Születhetnek még járványügyi döntések” – mondta Gulyás Gergely a Kormányinfón. Az egészségügyi dolgozók oltottsága 95 százalék fölött van, az orvosoké még magasabb. Nagyon sok olyan egészségügyi intézmény van, ahol csak az nincs beoltva, aki egészségügyi mentességgel rendelkezik a kötelező oltást illetően, néhány ilyen van.

Hétfőn a hvg.hu arról számolt be, hogy november 20-ai határidővel kötelezővé tették a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium alkalmazottainak a koronavírus elleni oltás felvételét.

A legutóbbi Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kötelező harmadik oltással kapcsolatban azt mondta, “később születhet ilyen döntés, egyelőre nem született”.

Fotó: Envato

A Ez lesz az újabb szigorítás a járvány miatt bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.