A Numbeo segítségével pontosan lehet tájékozódni egy város életminőségéről és arról is, hogy mennyibe kerül a megélhetés. A listánkon 4, az EU-ban lévő csodálatos város és egy kiváló életminőséget kínáló török város is szerepel, ahol havi 400 ezer forintból kényelmesen lehet élni. 

Prága, Csehország

Ha szeretsz történelmi épületeket látogatni, és érdekli a művészet, Prágában a helyed. A Cseh Köztársaság fővárosa gyönyörű épületeivel és érdekes történelmével sok élményt kínál. Prága ár szempontjából is jó választás – a Numbeo összehasonlító weboldal szerint  – 400 ezer forint pontosan elég egy belvároshoz közeli lakásra és a megélhetési költségekre. És ha honvágyad támadna  Magyarország iránt, nem kell messzire menned..

Varsó, Lengyelország

Lengyelország fővárosa, a mintegy 1,7 millió lakosú Varsó szintén az egyik olcsóbb alternatíva, ha valaki 1000 euró körüli jövedelemmel rendelkezik. Itt gond nélkül biztosíthatja lakását és megélhetését. De Varsóban nemcsak olcsó élni, hanem gyönyörű is. A híres óváros 1980 óta az UNESCO Világörökség része.

Szófia, Bulgária

A fiatalabb generáció körében Bulgária széles körben ismert, mint fantasztikus bulizóhely, de az ország ennél sokkal többet is kínál. A Numbeo szerint Bulgária fővárosában, Szófiában az életminőséget a párizsi vagy milánói életszínvonalhoz lehet hasonlítani. Különösen a régi katedrálisok, amelyek az UNESCO világörökség részét is képezik, teszik a várost különleges hellyé. A megélhetési költségekre sem lehet panasz – havonta körülbelül 688 euró elég itt egy személynek.

Lublin, Lengyelország

A Numbeo-n az EU-ban lévő városok között Lublin városa a legolcsóbb hely a megélhetés szempontjából. Lengyelország kilencedik legnépesebb városa gyönyörű helyen, a Lublini-fennsíkon fekszik a Bystrzyca folyó mentén. Számos főiskola és egyetem, csodálatos műemlékek és prosperáló ipar is van a 350 ezer lakosú városban.

Bursa, Törökország

Végül kuriózumként egy EU-n kívüli városra hívnánk fel a figyelmet. Törökország negyedik legnagyobb városában is nagyon könnyen meg lehet élni havi 400 ezer forintból. A Numbeo összehasonlító weboldal életminőségi indexében Bursa a világ városai között a 16. helyen áll. Ha valaki a városközpont közelében költözik egy lakásba, körülbelül 539 eurós (kb. 220 ezer forintos) havi kiadással számolhat – a megélhetési költségeket is beleértve. A gyakran “Zöld Bursa” néven emlegetett város számos parkot, zöld területet és történelmi látnivalót kínál. A várost körülvevő számos gyógyító kénes forrás, valamint a jól ismert Uludag-hegység szintén hívogató a természet szerelmeseinek. Bursa emellett a textilipar és az autóipar fontos helyszíne is.

Szerző: K.T.
Fotó: Freepik

A  5 nagyszerű város, ahol havi 400 ezer forintból jól lehet élni bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az eredmények két szélsőségre hívják fel a figyelmet: a felnőtt lakosság többsége nem ismeri a passzív jövedelem fogalmát, azok viszont, akik rendelkeznek ilyenfajta bevétellel – a teljes online elérhető lakosságra vetítve ez nagyságrendileg 1,2 millió embert jelent –, nagyrészt elégedettek a tevékenységükkel.

Bár a magyar felnőtt lakosság 52 százaléka nem ismeri a passzív jövedelem fogalmát, a definíció tisztázását követően a válaszadók háromnegyede már meg tudta jelölni az általa ismert, kategóriába tartozó bevételi formákat.

Továbbra is az ingatlan bérbeadása a legismertebb passzív jövedelmet jelentő forrás

A legtöbben (67%) a lakásbérbeadást adták meg válaszul, mint legismertebb passzív jövedelemforrást. Ezt követve a pénzügyi befektetések (46%), a tőzsde (43%), a saját internetes vállalkozás (41%), és az MLM (37%) került még be az öt legismertebb, passzív bevételt generáló lehetőség közé.

A saját szellemi tulajdon, a kriptovaluta és a cégbefektetés utáni osztalék vagy jutalom lehetőségét minden harmadik válaszadó jelölte meg, míg a szoftverek/applikációk készítése után járó jövedelmet minden negyedik, a saját offline és online vállalkozásból származót pedig csak minden ötödik válaszadó jelölte meg ismerősként.

Kevesen élnek a passzív jövedelem lehetőségével

Még a passzív jövedelmi forrásokat ismerők körében is ritka, hogy élnek ezzel a megoldással – körükben mindössze 25 százalékuk profitál saját passzív jövedelméből. A teljes online elérhető lakosságra vetítve

nagyságrendileg 1,2 millió ember van az országban, aki rendelkezik a fizetése melletti extra bevétellel.

Többségüknek pénzügyi befektetéseik vannak (kötvény, értékpapír), amelyet az ingatlan bérbeadás követ. A harmadik helyre holtversenyben felzárkózott a kriptovaluta bányászat és kereskedelem, valamint az MLM típusú ügynöki tevékenység (közel 150 ezer fő foglalkozik ezekkel a tevékenységekkel a 18-75 évesek körében). A három legelterjedtebb passzív bevételt generáló tevékenységi forma megegyezik a 2017-ben mért sorrenddel.

Komolyabb előképzettséget és időt sem igényel, mégsem terjedt el

Annak ellenére, hogy ennek a fajta plusz bevételnek a megszerzése sok esetben nem igényel komolyabb előképzettséget,

a passzív jövedelmi forrásokkal nem rendelkezők 83 százaléka nem is tervezi, hogy a közeljövőben belevág e célból valamilyen tevékenységbe.

A fogalom ismerőinek 78 százaléka nem folytatott a tevékenységéhez kapcsolódó tanulmányokat; aki igen, az leginkább OKJ-s képzést vagy ingyenes online kurzust végzett el.

A speciális előképzettség elhanyagolhatósága mellett még a rendszeresen befektetett idő is kedvező: a passzív jövedelmet generáló tevékenységre a válaszadók háromnegyede mindössze alig 10 órát fordít havonta, 16 százalékuk számára pedig 10-20 órányi elfoglaltságot jelent.

A lakosság többsége egyelőre a tervezési fázisban tart

Azoknak a felnőtteknek többsége (53%), akik tervezik, hogy belekezdenek egy passzív jövedelmet jelentő akcióba, egyelőre csak ötletként gondol erre; további 24 százalékukat már komolyabban foglalkoztatja a kérdés, 23 százalék pedig már megtette az első lépéseket: ebből 9 százalék elkészítette az üzleti tervet, felmérte a piacot, 8 százalék pedig nekilátott a tanulmányainak és 6 százalékuk eljutott egészen a hivatali ügyintézés fázisáig is.

„Az idei felmérés eredménye alacsonyabb számokat mutat a 2017-es kutatáséhoz képest. Az elmúlt időszak alatt 41 százalékot csökkent azoknak az aránya, akik komolyan tervezik a passzív bevételt jelentő tevékenység elkezdését. A piackutatás és üzleti terv készítésénél tartók csoportja 1 százalékkal, míg a speciális tanulmányokat elkezdőké 6 százalékkal marad el az 5 évvel ez előtti állapothoz képest” – veti össze a két kutatás eredményeit Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

Nem csak a pénzért csinálják

A passzív jövedelemmel tervezők motivációja szerteágazó.

A válaszadók leggyakrabban (42%) több szabadidőt remélnek tőle hosszú távon, 37 százalékuk rugalmasabb időbeosztást,

míg közel azonos arányban vannak azok, akik szórakoztató, hobbi tevékenységet látnak a passzív jövedelmet biztosító tevékenységében. A válaszadók e csoportjának 30 százaléka jelenlegi tudásának szélesítésére, új ismeretek megszerzésére kíván szert tenni ezzel, 17 százalék pedig kapcsolatrendszerének bővülését reméli.

Mire használnák a fizetés mellett generált profitot?

A passzív jövedelemre vágyók valamivel több, mint fele egyelőre nem határozta el, hogy mire fogja felhasználni a passzív bevételéből származó összeget, 31 százalék azonban konkrét tervvel rendelkezik: nyugdíj kiegészítés céljából vágna bele a tevékenységbe. Közel negyedük szeretné hosszú távon kiváltani az aktív jövedelmi forrását és közel ennyien vannak azok, akik nyaralásra költenék a passzív jövedelemből származó bevételüket.

Forrás: profession.hu
Fotó: Envato

A kutatásról
Online kérdőíves adatfelvételi módszerrel zajlott a kutatás, amelynek 1000 fős mintája a 18-75 internetezőkre nemre, korra, iskolai végzettségre, település típusra és EU régiókra reprezentatív (6,4 millió fő a magyar lakosság körében), 2022 májusában.

A profession.hu 2017-es kutatásáról készített összefoglaló pedig ide kattintva érhető el.

A Passzív jövedelem: nem igazán ismerik és használják a magyarok bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Esetleg olyan élethelyzetben vagy, hogy nincs lehetőséged nap, mint nap hosszú órákon át benn ülni egy irodában? Jó hírünk van számodra: számtalan otthoni munka létezik, amiből választhatsz. Legtöbbjükkel valóban jól lehet keresni, de ki kell emelni, hogy ugyanúgy végig kell járni a rögös utat, mint bármely szakma kapcsán, de hosszú távon maximálisan érdemes belevágni. 

Fordító

Ha jól mennek az idegen nyelvek, és szeretsz is velük foglalkozni, akkor a fordítás kiváló alternatíva lehet számodra. Csatlakozhatsz fordító irodához vagy vállalhatsz teljesen egyénileg munkát, ez csak rajtad múlik. Ugyan sok internetes fordítóprogram létezik, de még egyik sem pótolja a humán munkavégzést és tudást. Ezt érdemes kihasználni, és megragadni a szakmában rejlő lehetőségeket.

Tanácsadó

Rengeteg szakmában megtalálhatóak a tanácsadók, így te döntöd el, hogy melyik terület érdekel. Ami mellett leteszed a voksod, ott tényleg nagy szakmai tudás szükséges, de ezt különböző tanfolyamokkal és továbbképzésekkel megszerezheted. Tarthatsz online vagy telefonos konzultációt, így tényleg nem kell kimozdulnod ahhoz, hogy elvégezhesd a munkádat.

Korrektor

Ehhez a munkához elsősorban hibátlan helyesírás és a nyelvtani szabályok ismerete szükséges, de természetesen az internet is nagy segítségedre lesz. A szakma igen változatos, hiszen számtalan írással találkozhatsz különböző témákban. Akár másodállásban is végezheted, hiszen legtöbb esetben szabad időbeosztást, valamint teljesen otthoni munkavégzést nyújt ez a fajta munka.

Virtuális asszisztens

Egyre elterjedtebb virtuális asszisztensnek állni, és nem is csoda. Rengeteg cég, vállalatvezető vagy magánszemély igényli az asszisztencia meglétét, de nem mindenkinek van szüksége személyes jelenlétre. Ma már a megosztható naptárak és különböző online kommunikációs felületek lehetőséget biztosítanak, hogy 100%-ban otthonról tudj támogatni egy, vagy akár több személyt.

Könyvelő

Elsőre talán furcsának tűnik, hiszen a könyvelőket a legtöbben egy irodában ülő személlyel azonosítják, de ez nagyon nincs így minden esetben. Ez a fajta munka akár végezhető teljes egészében otthonról is, hiszen a könyvelőszoftverek lehetővé teszik ezt. Sok eszközre sincs szükség, és az ügyfelek az online kommunikációval is legtöbb esetben kiegyeznek.

Ezeken kívül számtalan online munka létezik, így nem kell órákat utazással vagy irodában üléssel töltened. Természetesen vannak olyan személyek, akiknek a társas lét alapszükségletük, így ez nem való mindenkinek. Azonban, ha te bármilyen okból kifolyólag otthon jobban meg tudod oldani a munkavégzést, akkor bátran vágj bele egy ilyen szakmába.

Szerző: I.A.
Fotó: Envato

A Otthonról végezhető munkák, amikkel jól is kereshetsz bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

De mi is az a tőkejövedelem? Minden befektetett pénzügyi eszközök értékesítése során bevételhez lehet jutni, amennyiben a vételi árhoz képest drágábban adunk el, ez a nyereség. Például veszünk egy adott áron részvényeket vagy kötvényeket, majd magasabb áron adjuk el.

A NAV 2020-as adatai alapján majdnem 266 ezer magánszemély vallott be tőkejövedelmet (pl.: osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből stb. származó jövedelmet) – írja jelentésében a Gazdaságkutató Intézet. Hozzáteszik, ez közel 40 ezer fővel alacsonyabb, mint egy évvel azelőtt, aminek oka, számításaik szerint, feltehetően a koronavírus járvány okozta nehezedő gazdasági környezet volt.

Így is az országos átlag (adó után) 6,75 millió forint/tőkés volt 2020-ban (miközben a nettó éves átlagkereset ekkor a KSH adatai szerint 3,2 millió Ft volt).

Jól tükrözi, hogy a valóságban uralkodó viszonyokat, hogy az összes tőkejövedelem 78%-át a legfelső 11% birtokolja, mintegy 30 ezer ember, akik fejenként 48 millió forint tőkejövedelmet vihettek haza 2020-ban. Hasonlóan a 2019-es adatokhoz, a tőkejövedelmek közel fele Budapesten (35%) és Pest megyében (16%) keletkezett. Szintén magas volt a súlya Hajdú-Bihar megyében (5,5%), míg Nógrád megyének a korábbi adatokhoz hasonlóan egyedüliként volt 1% alatti (0,6%) részesedése.

Ha ennyire sokat hoz, miért nem teszi ezt minden munkavállaló?

Egyrészt nyilvánvalóan rendelkezni kell magasabb, nélkülözhető pénzügyi forrásra. Bár persze „kicsiben” is el lehet kezdeni tőzsdézni, a megtérülés és a kockázat nem lesz egyensúlyban a „befektetett” pszichológiai hatásokkal.

Másrészt szükséges tőzsdei tudás, amely folyamatos figyelmet követel a gazdasági-politikai, sőt, nemzetközi színtéren. És akkor még nem beszéltünk a „pszichológiai alkalmasságról”. Aki egyszer belefog, könnyen addiktívvá válhat. Erről bővebben az alábbi videóban:

Összegezve: a tőkejövedelem realizálása nemcsak pénzügyi mozgástér (mozgósítható vagyon) és speciális tudás kérdése, hanem – nem is kevés – munka, miközben kétségtelenül magasabb haszonnal kecsegtet, mint az egyszerű hétköznapi munkavégzés.

Fotó: Envato

A Kétszer annyi az átlagos tőkejövedelem, mint az átlagbér bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az Oxfam jótékonysági szervezet jelentése szerint a részvény- és ingatlanárak megugrása miatt a 10 leggazdagabb együttes vagyona 1500 milliárd dollárra (476 ezer milliárd forint) nőtt, ez tovább növelte a szegények és a gazdagok közti szakadékot. A Világbank adatai alapján a világjárvány kezdete óta 163 millióval több ember szorult a szegénységi küszöb alá, míg a szupergazdagok – Musk, Gates, Bezos, Zuckerberg – profitáltak a kormányok élénkítésre adott támogatásaiból, melyekkel a pandémia hatásait akarták ellensúlyozni.

Az Oxfam jelentésében azt írta, hogy 2020 márciusa és 2021 októbere között a világ népessége 99 százalékának csökkent a jövedelme, míg Elon Musk, a Tesla alapítója, valamint a többi kilenc szupergazdag naponta együttesen 1,3 milliárd dollárral lettek gazdagabbak.

A listavezető Musk jelenlegi vagyona a Forbes magazin gazdaglistája szerint 294,2 milliárd dollár, a járvány kezdete óta megtízszereződött. Az Amazon-alapító Jeff Bezos, a lista második helyezettje 67 százalékkal, 202,6 milliárdra növelte gazdagságát. Mark Zuckerberg Facebook-alapító vagyona megkétszereződött, vagyis 118 milliárdra ugrott, a microsoftos Bill Gatesé 31 százalékkal gyarapodott, most mintegy 137 milliárdra rúg.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Musk keresett a legtöbbet a pandémián bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) legújabb kutatásában kiemelték: a vállalkozók valamivel több mint harmada (38 százalék) számolt be arról, hogy csökkent a jövedelme, 53 százaléknak nem változott érdemben, 10 százaléknak pedig nőtt a fizetése.

A mezőgazdaságban és az építőiparban a járvány hatása kevésbé volt érezhető, ezzel szemben szinte a teljes turizmus és vendéglátás, az egyéb lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások több mint fele és a kereskedelmi cégek csaknem fele részben vagy teljesen leállt – mutattak rá.

A BGE kutatásának eredményei alapján a vállalkozók 19 százaléka látott új üzleti lehetőséget a járványban. Ez minden környező ország és a felmérésben részt vevő 18 európai uniós tagállam eredményénél alacsonyabb arány. A több éve működő magyar vállalkozások közül azok látnak inkább üzleti lehetőséget a koronavírus okozta helyzetben, amelyek egyébként is innovatívabban működnek.

„A magyarok vállalkozási hajlandósága nem kiemelkedő; a vállalkozni vágyók nehezen látják meg a kínálkozó üzleti lehetőségeket. Gyakran bizonytalanok, vagy épp a bukástól való félelem tántorítja el őket a lehetőségek tettekre váltásától” – mondta Csákné Filep Judit, a BGE Budapest LAB tudományos vezetője, a magyar GEM kutatói csapat vezetője.

A kutatás szerint a vállalkozások mindössze 14 százaléka mondta azt, hogy a járványra reagálva változtatott a digitális technológiák használatán a terméke vagy szolgáltatása értékesítése érdekében; továbbra is magas, 41 százalék azok aránya, akik úgy gondolják, vállalkozásuk elboldogul digitális technológiák nélkül.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A A magyarok szerint nem csökkent számottevően a fizetés a járvány miatt bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.