Máté őszintén mesél a döntés hátteréről, a félelmeiről, a kezdeti kihívásokról és azokról a tanulságokról, amelyek bárkinek hasznosak lehetnek, aki karrierváltáson gondolkodik.

T.A.: Mennyi időt töltöttél a katonaéletben, milyen pozícióban és miért választottad akkor ezt a hivatást?

T.M.: A Magyar Honvédségben összesen 11 évet töltöttem el, amiből 4 év a tisztképző intézményben, és 6,5 évet töltöttem tiszti beosztásban “csapatnál”, először szakaszparancsnokként, illetve századparancsnokhelyettes és végül századparancsnokként. Kifejezetten büszke vagyok arra, hogy teljes szolgálati időm alatt végig lövész-harcoló beosztásban szolgálhattam és hogy több alkalommal missziós területen is próbára tehettem saját magamat.

A Honvédség kezdetben számomra egyfajta “lázadás” volt, mert úgy éreztem valami teljesen mást, izgalmasat szeretnék csinálni, ami semmiképp egy átlagos “irodai” munka (ironikus, hogy most már idősebb fejjel, pont egy ilyen munkakörben dolgozom) illetve vonzott a kaland és a kihívás is, amit már mindenki megismerhet a különböző háborús filmekből, vagy játékokból is.

Ezen túlmenőleg pedig úgy éreztem, hogy alkalmas lennék vezetői feladatok ellátására is, ezért mindenképpen tiszt szerettem volna lenni. Ez később be is igazolódott és a tiszti léttel szinte minden szempontból tudtam azonosulni.

T.A.: Mi motivált arra, hogy elhagyd a Honvédséget, és a HR világában folytasd a pályafutásodat? Miért pont a HR?

T.M.: Egy idő után azonban eljött az a pont, amikor úgy éreztem, hogy belefektette energia és idő már nem kapja meg azt a fajta ellentételezést és jövőképet, amit idősebb fejjel elképzeltem magamnak. Mivel nagyon sok feladatot vállaltam el, amiket mindig nagy lelkiismerettel el is végeztem, így egy kiégés közeli állapotba kerültem, amire sajnos a szervezetnek már nem volt megfelelő válasza. A kisfiam megszületése után pedig már teljes mértékben biztos voltam abban, hogy a katonai karriert már nem tudom tovább folytatni, és a vele járó lemondásokat pedig nem akarom vállalni. Ezért mint felelős vezető azt a döntést hoztam, hogy nem kívánok más beosztásban szolgálni a szervezeten belül, hanem kiválok a kötelékből.

A HR választása pedig már ezek előtt is kézenfekvőnek tűnt. Mivel tudtam, hogy a polgári életben nagyon fontos a szakirányú végzettség, ezért már a leszerelésem előtti években tudatosan készültem arra, hogy ezeket minél előbb megszerezzen, hogy minél jobb esélyem legyen a munkaerőpiacon. Ezt egyébként kifejezetten ajánlom mindenki másnak is, aki ilyen jellegű váltáson gondolkozik, hogy fektesse bele az időt és az energiát abba, hogy amikor majd eljön a váltás ideje, akkor már rendelkezzen olyan tudással és végzettséggel, ami biztosítani tudja azt, hogy minél gyorsabban munkába állhasson.

Katonai vezetőként nagyon sok személyügyi feladatot kellett kontrollálni, illetve ellenőrizni, illetve a teljesítmény menedzsment, tréningek is a feladatkörömbe tartoztak a napi katonai feladatok mellett is.

Amikor jelentkeztem az Emberi erőforrás menedzsment mesterképzésre az ELTE-PPK-ra, akkor egy felvételi elbeszélgetésen kellett részt vennem, ahol számomra is meglepő módon, nagyon sok kérdésre a megfelelő választ tudtam adni, csupán az alegység parancsnoki tapasztalataim alapján is.

T.A.: Voltak benned félelmek, kétségek a karrierváltás kapcsán?

T.M.: Őszintén szólva még most is folyamatosan vannak bennek félelmek, ugyanis egy egész életpályát, gyermekkori álmot hagytam magam után.

Teljes mértékben megváltozott minden körülöttem. Egy vezetői szerepből, alkalmazottiba, egy kiszámíthatlan és nagyon gyorsan változó környezetből pedig egy tervezhető és rugalmasabb helyzetbe kerültem, pl. még mindig furcsa számomra, hogy egész évre be tudom tervezni a szabadságom és nem kell attól féljek, hogy a jövő héttől már megváltozik minden.

T.A.: Milyen kihívásokkal szembesültél az átállás során, és miként tudtad ezeket sikeresen kezelni? Mi az, amit a HR szakma ad és a katonaság nem?

T.M.: Sokkal több kihívással szembesültem, mint gondoltam volna. Legnehezebb tényleg az volt számomra, hogy ki kellett lépjek a vezetői szerepemből, amire készültem és amire kiképeztek, és el kellett fogadnom, hogy másik döntenek helyettem. Ez nagyon sokat faragott az egomon, szerintem jó irányban.

Másik nagy kihívás, hogy egy alapvetően maszkulin, férfias és “érzelemmentes” közegből egy főleg hölgy kollégákból álló munkahelyi csoportokba kerültem bele, ami mondanom sem kell nekik is legalább akkora kultúrsokk élmény volt, mint nekem.

Szerencsére mind a HR mind pedig a coach képzés alatt nagyon sok szó esett és tréning lett megtartva az asszertivitásról, az erőszakmentes kommunikációról, a csoportdinamikai folyamatokról, amik rengeteget segítettek nekem.

T.A.: Milyen készségeket hoztál magaddal a hadseregből, amelyek segítettek a HR területén való boldogulásban?

T.M.: Talán a legjobb, amit a honvédségben elsajátítottam az a reziliencia. Azt tapasztaltam, hogy az embereknek nagyon nehéz egyik napról a másikra alkalmazkodniuk a megváltozott körülményekhez, irányt váltania, a megoldásra törekednie a legnagyobb kihívást jelentő helyzetekben is, amik számomra már alapvetőek.

A másik pedig a “Ne ess pánikba” híres mondás. Katonai vezetőként soha nem is engedhettem meg volna magamnak, hogy bármi jelét is mutassam a bizonytalanságnak, vagy félelemnek és ezt tartom azóta is. Valamint úgy gondolom, hogy bár kifejezetten felelősségteljes munkát végzem, de mindig felteszem magamnak a kérdést: Ezen emberek élete múlhat? Ha nem, akkor biztosan meg lehet oldani később, másképpen, másformában és nincs értelme ezért feszültséget generálni, illetve indokolatlan módon agresszív lenni.

Végezetül pedig megtanultam nagyon gyorsan döntéseket hozni és azokért a döntésekért felelősséget is vállalni. Egyébként azt tapasztaltam, hogy a multinacionális környezetben ez szintén nagyon fontos, ugyanis nincs idő sokáig “ülni” egy feladat fölött. Az idő pénz, és természetesen az egyik legfontosabb az üzleti hatékonyság megtartása és fejlesztése.

T.A.: Milyen szerepkörben indultál a HR pályádon, és jelenleg mivel foglalkozol?

T.M.: Nagyon hálás vagyok az első munkahelynek, ami egy Szeged egyik meghatározó IT cége, hogy lehetőséget biztosított számomra, hogy mint HR specialista meg tudjam kezdeni a HR-es pályámat.

Ezek után úgy éreztem, hogy szeretnék szintet lépni és HR Business Partnerként kezdtem egy német tulajdonú multinacionális cégnél, ahol már bele láthattam a nagyvállalati kultúrába és HR folyamatokba is.

Jelenleg pedig az egyik legnagyobb elektromos autó gyártó cég Senior Nemzetközi HR specialistája vagyok, ami szakmám eddig csúcsát is jelenti. Rengeteg olyan feladattal és projekttel foglalkozhatok, amelyek már jóval túlmutatnak a napi HR folyamatokon és szerepet kaphatok stratégiai jellegű témák kidolgozásában és megvalósításában.

T.A.: Melyek voltak a legnagyobb különbségek a katonai és a vállalati környezet között?

T.M.: A már említett különbségeken túl talán az a meglepő, hogy mennyi mindenben hasonlítanak egymásra. Az emberek alapvetően vágynak arra, hogy célja és iránya legyen az életüknek, nagyon sokan ezt pont a munkában találják meg, és bár nem hivatásnak nevezik, de szinte ugyanúgy képesek feláldozni érte mindent, hogy elérjék a kitűzött eredményeket. Nagyon sokan teljesen belefeledkeznek és nem is képesek kilépni belőle, még akkor sem, amikor véget ér a munkaidő vagy amikor a családdal kellene minőségi időt tölteni.

T.A.: Volt olyan katonai tapasztalatod, amelyet kifejezetten hasznosnak találtál a HR-ben? Milyen tanácsokat adnál azoknak, akik egy jelentős karrierváltást fontolgatnak, és esetleg bizonytalanok az irányukat illetően?

T.M.: Talán tényleg azt, hogy ne pánikolj, készülj fel és vágj bele! Vagy ahogy Clint Eastwood mondta a klasszikus filmben: Improvizál, alkalmaz, elhárít.

Egy tartalmas katonai életpálya rengeteg erőt és önbizalmat tud adni, és minden olyan tudás és skill amit közben megszerez az ember, az igenis kifejezetten értékes és hasznos a civil életben is.

De mindenképpen fontos, hogy ezeket hogyan kommunikáljuk, úgymond “adjuk el” egy kiválasztás során. Én tényleg azt tapasztaltam, hogyha jól meg tudtam fogalmazni azt, hogy milyen tapasztalataim vannak, mihez is “értek”, akkor a mindenkinek “leesett”, hogy ez mekkora hozzáadott értéket is tud adni egy szervezetnek.

De nagyon fontos, hogy mindenki képes legyen azonosítani ezeket az értékeket a saját karrierjében és jól be is tudja mutatni őket.

Végezetül pedig mindenkinek muszáj rugalmasnak és elfogadónak lennie önmagával és a civil élettel is. A váltás nehéz lesz és lehetséges, hogy több időbe fog telni, mire a megfelelő helyet megtalálja magának az ember, jellemzően több munkahelyet is meg kell tapasztalni, hogy végül ki tudjon alakulni, hogy milyen is a környezet, munkáltató, csapat, ahol valóban meg tudja valósítani azt, amiért kilépett a hadseregből.

Tarnai Attila
Marketing manager
Jobcapital

A Katonából HR szakember: Egy bátor karrierváltás története bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az volt ukrán politikus egy podcastban beszélt arról nemrégiben, hogy véleménye szerint manapság számos mód létezik a változásra, eközben pedig több pénzt kereshetünk mint valaha. Tippjei egészen új távlatokat nyithatnak azok előtt, akik aktuálisan elakadtak a karrierjükben, ehhez pedig érdemes elsőként maga Natalie Jaresko életpályáját górcső alá venni.  

Életútja 

Jaresko 2014 decemberétől 2016 áprilisáig volt Ukrajna pénzügyminisztere, azóta – egészen a 2022 áprilisáig – a Puerto Rico-i Pénzügyi Felügyeleti és Igazgatótanács ügyvezető igazgatója volt, valamint segített irányítani az újjáépítési erőfeszítéseket a pusztító Maria hurrikán után. Mielőtt szülei hazájában, Ukrajnában tevékenykedett volna, Jaresko számos gazdasági vonatkozású pozíciót töltött be az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumában, továbbá ő volt az USA ukrajnai nagykövetsége gazdasági részlegének első vezetője is. Emellet dolgozott a saját cégében is, valamint a Western NIS Enterprise Fund vezérigazgatói posztját is betöltötte. 

Gondolj a különböző iparágakban való munkavégzésre! 

Jaresko szerint manapság számos módja van a megélhetésnek és a változásnak, ami azt is jelenti, hogy nem kell egy adott iparághoz ragaszkodni egy egész életen át.

Használd ki minden képességedet! 

Jaresko úgy véli, hogy minden ember több dologban is jó. Ő maga is különféle szerepekben kamatoztatta a készségeit, hiszen dolgozott pénzügyi és gazdasági területen, de a menedzsment világa sem idegen számára. Ezen túlmenően a tárgyalási és politikai készségeit is hasznosan tudta felhasználni a munkái során. 

Legyél nyitott az iparágak közötti oda-vissza mozgásra! 

Ez alapvetően kapcsolódik az egyes ponthoz, de lényegében azt is jelenti, hogy szabad a mozgás a különböző területek között. Az iparágak közötti mozgással ugyanis lehetőséget teremthetünk arra, hogy a megannyi képességünket kamatoztassuk és megfelelően kihasználjuk. Arról pedig már nem is beszélve, hogy ezek a változatos tapasztalatok hosszú távon is az előnyünkre válhatnak, új perspektívákat nyithatnak meg számunkra azokban az iparágakban is, melyekben korábban dolgoztunk.

Ragadd meg a lehetőségeket és tanulj belőlük! 

Jaresko azon bátrak kevese, aki hajlandó volt újabb és újabb szerepekben kipróbálni magát a karrierje során. Ez lehetővé tette a számára, hogy gazdag életet éljen, új készségeket sajátítson el, bővítse a képességeit, új kapcsolatokat építsen ki. Ezek a lehetőségek bárki számára nyitottak, kérdés: vagyunk-e elég bátrak élni velük? 

Mindig kövesd a szíved a karriered során! 

Mondta a podcastban Jaresko, majd hozzátette: „Mert ha a szenvedélyednek élsz, ha követed a küldetésed, és a küldetésed az, hogy jobb hellyé tedd a világot, akkor mindez elvezet majd a következő és a következő munkához”. 

Fogalmazd meg a tapasztalataid! 

Amikor Ukrajnában kitört a háború Jaresko éppen Puerto Ricoban tartózkodott, ahol a Maria hurrikán utáni újjáépítésben segédkezett. Először bűntudata volt, hogy nem a szülei szülőhazájában tartózkodik, ám végül rájött, hogy a Puerto Ricoban szerzett tapasztalati sok ezer ukrán számára jelenthetnek majd segítséget. Megértette, hogy ez a tapasztalat mennyire értékes volt, és felismerte: a későbbiekben ezáltal Ukrajának is tud majd segíteni. 

Csak egy kis dolgot tegyél minden nap! 

Ezzel Jaresko Ukrajna támogatására is utalt, ami most kiemelt jelentőségű, mert Ukrajna védelme a demokráciát védi világszerte, a volt pénzügyminiszter szerint pedig ez vonatkozik mindenki karrierjére is. „Mindennap csinálj legalább egy kis apróságot, hogy változást érj el a karrieredben, fejleszd a képességeid és a kapcsolataid” – zárta gondolatait Natalie Jaresko. 

Forrás: Forbes 

Szerző: G.P.
Fotó: Envato

A Karriertippek Ukrajna volt pénzügyminiszterétől bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Amit tudnod kell, hogy maga a vállalkozás elindítása teljesen díjmentes, viszont szükséged lesz néhány dokumentumra: személyi igazolvány, lakcímkártya, valós e-mail cím (Ügyfélkapu létrehozásához), erkölcsi bizonyítvány és képesítést igazoló okmányok (ha szükséges), valamint a tevékenységi kör(ök) ÖVTJ kódja. Amennyiben még nem regisztráltál Ügyfélkapura, akkor kattints ide. Ez mindenképp szükséges, de lehetőséged van akár online, akár személyesen elvégezni. 

Ahhoz, hogy elinduljon a vállalkozásod, meg kell adnod a személyes adataidat, és vállalkozásodnak székhelyet szükséges választanod. Ezután jön a tevékenységi kör(ök) meghatározása, amit majd végezni fogsz. Fontos, hogy figyelj rá, szükséges-e az adott tevékenységhez képesítés, ezt előnyös leellenőrizni mindenek előtt. Ha mindezzel végeztél, az a döntés következik, hogy miként fogod az egyéni vállalkozásból származó jövedelmedet leadózni. Ha nem vagy biztos benne, hogy mit válassz, kérd könyvelő vagy más, hozzáértő személy segítségét.

Egyéni vállalkozóként sokszor kedvező a Kata adózást választani, viszont érdemes utána olvasni, hogy valóban számodra is megéri-e. Ha elfogadták az egyéni vállalkozásodról szóló kérelmet, fogsz kapni egy adószámot, illetve egy nyilvántartási számot, viszont ezek nem összekeverendőek a magánszemélyként használt adóazonosító jellel. Kötelező jelleggel szükséges a kamarai regisztráció is. Vállalkozásodat be kell jelentened továbbá az önkormányzatnál is, ahol a székhelyed fog működni, hiszen az iparűzési adó alá minden vállalkozónak be kell jelentkeznie. 

Miután mindezzel megvagy, érdemes átgondolni a vállalkozói bankszámla nyitását, de például alanyi adómentesség esetén nem szükséges ehhez külön bankszámla, elegendő a lakossági folyószámlád. A számlázás folyamatának eltervezése is kulcsfontosságú, de ma már több online számlázó program segít ebben, például a Billingo  vagy a Számlázz.hu.

Fontos kiemelni, hogy egyéni vállalkozást indítani nem bonyolult, viszont nem mindenki jogosult rá. Tanácsoljuk, hogy mindennek olvass utána, mielőtt belevágnál valamibe, és kérdés esetén nyugodtan kérd ki egy szakértő tanácsát, hiszen ezzel mindenre gyorsan választ kaphatsz, és a hibázási lehetőséget is könnyen elkerülheted.

Szerző: I.A.
Fotó: Envato

A Hogyan indítsd el egyéni vállalkozásodat? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Greguss Csaba 2005-ben kezdte HR-es pályafutását először HR Generalistaként. Három vállalati oldalon eltölt év után igazolt át tanácsadói oldalra, ahol ma már 14 év tapasztalattal rendelkezik. Toborzóként kezdve, volt ügyfélkapcsolati menedzser, divízió vezető, majd 6 lokációban 35 fős csapatot irányító üzletágvezető is. Tapasztalatait nem kisebb cégeknél szerezte, mint a Grafton, Adecco, Friisberg & Partners International, valamint a WHC. Ezt követően a Scandit-nél egy nemzetközi projektben vett részt mint Talent Attraction Leader.

„Operatív vezetőként a legfontosabb feladatom a Jobcapital stabil és gazdaságos növekedésének biztosítása. Az elmúlt 7 évben elért eredmények továbbfejlesztése, a Jobcapital földrajzi jelenlétének növelése és egy szakmailag még ütőképesebb csapat felállítása. Hozzám tartozik a teljes szakmai működés és a partnerkapcsolatok menedzselése, valamint a tulajdonossal közösen felállított stratégia megvalósítása” – mondta az új operatív vezető. Greguss Csaba hozzátette, további kiemelt célja, hogy az országos megerősödés mellett valamennyi hazai és nemzetközi (elsősorban DACH és CEE régiós) ügyfeleiket megbízható partnerként támogassa a Jobcapital.

Jobcapitalról

A Jobcapital 2015-ben alapított HR tanácsadó vállalkozás. A pécsi székhelyű cég hamar az ország délnyugati régiójának egyik meghatározó munkaerő-közvetítő és -kölcsönző vállalkozásává nőtte ki magát. Később executive search-csel, valamint HR Managementtel bővült tovább a szolgáltatásaik köre. Több gyártó cég bizalmát megnyerve, támogathatták annak alapkról való szervezeti felépítését kizárólagos partnerként.
A Jobcapital a régióból kilépve rendszeresen kap országos megbízásokat az elmúlt években és célja, hogy tovább erősítse országos jelenlétét is.

A Operatív vezetővel erősít a Jobcapital bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Június 1-jével megszűnt a korábbi rendelet, amely felmondási moratóriumot léptetett életbe a pandémia miatt az egészségügyi dolgozók körében. Kérdés, most hányan szeretnének vagy fognak karriert váltani?

Vannak olyanok, akik tanulmányaik elvégzése után rájönnek, hogy ez mégsem az ő irányuk, vagy esetleg több év munkában töltött idő után realizálódik bennük, hogy őket teljesen más érdekli. Az az esély is fennáll azonban, hogy valamilyen oknál fogva ellehetetlenedik számukra az egészségügyi munkavégzés. Ennek lehetnek fizikai vagy mentális okai, de nem különös az sem, ha egy-egy új törvény behozatalával a dolgozók is válaszút elé kerülnek.  Milyen alternatívák maradtak tehát, ha egészségügyi végzettséggel a kezünkben lépnénk újra a munkaerőpiacra?

Tárt karokkal vár a magánegészségügy?

Ha valaki a saját szakmájában akar maradni, abban az esetben a magánszektorok nyújthatnak megoldást. Bár a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet és 1/2000-es törvény szabályozza, hogy egészségügyi végzettséggel milyen munkát lehet elvállalni, a magán ellátáson belül több ágban is el lehet helyezkedni. Az idősotthonokban és bentlakásos intézetekben, ahol számottevő igény van a egészségügyi dolgozókra, a gyógyszerelő nővér. illetve ápoló pozíció betöltése is jó lehetőség azoknak, akik nem szeretnének állami kezekben lévő intézetben dolgozni. A művese kezeléssel, vagy meddősséggel foglalkozó egészségügyi centrumokban való elhelyezkedés is jó választás lehet.

Oktatás: ha már van elég sok tapasztalat

Az oktatás remek lehetőséget nyújt azok számára, akik már nem szeretnék gyakorlatban használni szakmájukat. OKJ-s képzéseket is oktathatnak az egészségügyi dolgozók, viszont ehhez diploma szükséges. 

Orvos- és patikalátogató: ismeri a szakmai nyelvezetet és könnyen teremt kapcsolatokat

Egészségügyi termékek és gyógyászati segédeszközök bemutatása is egy jó opciónak bizonyul. Rugalmas állás, melyhez szükséges a szaktudás, viszont ehhez az értékesítéshez is érteni kell. 

Sport medical centerek: inkább a fiatalabb korosztálynak esélyes

Ezekben a magánintézményekben inkább a fiatal korosztályt keresik, a 40-50 éves korosztálynak ezekben az intézményekben nehezebb elhelyezkedni, ugyanis az ő bértáblájuk már jóval nagyobb, mint amit ezek a centerek számukra kínálni tudnak. Ezekben a centerekben a gyógymasszőr a leggyakoribb pozíció.

Adminisztráció, asszisztencia

Ha nem tudjuk, hogy milyen irányba induljunk el, de már nem szeretnénk az egészségügyben maradni, akkor tökéletes lehetőség lehet egy adminisztratív vagy egy asszisztensi munka elvállalása. Különösebb végzettséget nem igényel, mégis igen széleskörű lehet a munkánk. Ezek a szakmák elég sok mindent lefednek, így a feladatok is színesek általában. Ha érzünk magunkban kellő erőt ahhoz, hogy megálljuk a helyünket ezekben a pozíciókban, akkor nyugodtan nézegessünk hasonló állásokat. Egészségügyi dolgozóként az empátia és a türelem nagy valószínűséggel jelen van az életünkben, így érdemes ezt a képességet itt is elővenni, hiszen egy asszisztensi munkánál szorosan egy vagy több másik emberrel kell együttműködni. Bármilyen szakmát is választunk tehát, ne engedjük, hogy a tanulmányaink határozzanak meg minket. Merjünk váltani, és belevágni valami olyanba, ami hosszú távon boldoggá tesz minket és építő jelleggel szolgál.

Idegennyelvet igénylő állások

Teljesen függetlenül a szakmai végzettségtől, kiválóan lehet teljesíteni idegennyelvet igénylő pozíciókban. Ez persze akkor valósulhat meg, ha minimum egy nyelvet kiválóan beszélünk, és az íráskészségünk is megfelelő. A választék igen széleskörű, hiszen elmehetünk idegenvezetőnek, beülhetünk ügyfélszolgálatra, de akár némi tanulás után a fordítás vagy a tolmácsolás felé is kacsingathatunk. Ebben az esetben érdeklődjük meg előre, hogy szükséges-e releváns végzettség, de alapvetően a nyelvtudás kell, hogy a központban legyen. Mivel manapság az iskolában a legtöbben tanulunk nyelveket, így, ha ez erősségünknek számít, nyugodtan körbe nézhetünk ebben a szektorban is. Számtalan érdekes munkával találkozhatunk, és a fizetésünk sem lesz feltétlenül kevesebb, mint egészségügyi dolgozóként.

Szerző: I.A. / Karrier Trend
Fotó: Envato

A Vége a felmondási tilalomnak: hogyan tovább egészségügyi végzettséggel? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Tóth-Korom Péter kinevezését megelőzően a METRO Magyarország áruházi operáció osztályvezetője, azt megelőzően pedig, 2010 óta, több magyar METRO áruház igazgatója volt, és mindegyik áruház élén az értékesítést támogató fejlesztések bevezetése fűződött a nevéhez – áll a társaság, portálunknak megküldött közleményében.

Hozzáteszik, Tóth-Korom Péter új posztján a METRO folyamatban lévő többcsatornás nagykereskedelmi stratégiai átalakulásának segítését tartja a fő céljának, és ennek érdekében komoly hangsúlyt kíván fektetni a nagykereskedelmi tevékenységből származó eladások növelésére.

Mint a közleményben olvasható, Thierry Guillon-Verne vezérigazgató örömmel és várakozással tekint a közös munka elé, mint fogalmazott: biztos benne, hogy a magyar szakemberrel friss ötletek és új lendület érkezik a menedzsmentbe. A nemzetközi áruházlánc négytagú vezetésében a kínálati igazgatóságot Maudelonde Alexis Jean Pierre vezeti, míg a gazdasági igazgató Fabian Böhne.

Forrás: Karrier Trend
Fotó: METRO

A Magyar vezető került a METRO menedzsmentjébe bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A szakember a vendéglátó- és szállodaipar területén, a Marriott szállodalánc különböző márkáinál szerzett több mint 23 évnyi nemzetközi pre-opening, revenue menedzsment, marketing, kommunikációs- és hotel menedzsment tapasztalata, a luxusmárkák területén szerzett széles körű tudása kulcsszerepet fog játszani abban, hogy a Matild Palota a nemzetközi utazók első számú utazási helyszíneinek egyikévé váljon, és így Budapest a világ legvonzóbb utazási desztinációi közé kerüljön. Selim, mielőtt 2019-ben csatlakozott volna a Matild Palota felső vezetőségéhez, olyan nagy nemzetközi vállalatoknál dolgozott, mint a Marriott International, Inc. és szakmai tapasztalatait olyan rangos, ötcsillagos luxusszállodákban és nagy presztízsű helyszíneken kamatoztatta, mint a kazahsztáni The St. Regis Astana; a The St. Regis Istanbul; a Spago by Wolfgang Puck törökországi étterme és az Abu-Dzabiban található The St. Regis Saadiyat Island Resort. Pályafutása során szállodaipari tapasztalatait Oroszországban, Törökországban, Abu Dzabiban és Katarban is bővítette. Nemzetközi karrierjének köszönhetően széleskörű ismeretekkel rendelkezik a luxusmárkák világáról és a globális turisztikai iparágról is – mutatják be az új vezetőt a sajtóközleményükben.

A törökországi Akdeniz Egyetem Társadalomtudományi Intézetének PR és reklám szakán szerzett mesterszakos diplomát, míg alapképzésben a Gazi Egyetemen közgazdasági és társadalomtudományi szakon folytatott tanulmányokat. Selim anyanyelve török, folyékonyan beszél angolul, jól beszél németül és oroszul.

Többek között a szakember eddigi munkájának is köszönhetően a Matild Palota a Belváros társasági életének új központjaként született újjá. Az ikonikus épületben 2021 nyarán debütált a Marriott International The Luxury Collection portfóliójába tartozó 130 szobás luxusszálloda és a világhírű séf, Wolfgang Puck gasztronómiai vezetésével itt nyílt meg az első európai Spago étterem, a The Duchess névre keresztelt titkos rooftop bár, valamint a több mint 120 éves múltra visszatekintő Matild Café & Cabaret is, amely az egykori „Belvárosi Kávéház” újragondolása.

A Új igazgató a Matild Palota élén bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A Profession.hu ezer munkavállaló megkérdezésével mérte fel a hazai munkaerőpiac mobilitását és az állás-, valamint pályaváltások gyakoriságát. A motivációk és az okok különbözőek, de meglepően sokan váltottak már területet és most is sokan terveznek továbblépni – írták lapunkhoz eljuttatott közleményükben.

A pályaelhagyók negyede visszatérne eredeti hivatásához

A legtöbb pályaváltó (35%) 2-5 évvel ezelőtt választott új területet magának – ebben az időszakban komoly szerepet játszottak a koronavírus-járvány miatti munkaerőpiaci átrendeződések is. Az elmúlt egy évben a korábban pályaváltók 25 százaléka, 5-10 évvel ezelőtt 20 százaléka, 10 évnél régebben pedig 22 százaléka váltott pályát.

A kutatásból kiderült, hogy átlagosan 1-5 évet dolgoztak korábbi szakmájukban a váltást megelőzően, 18 százalékuk azonban bő 10 év után döntött úgy, hogy otthagyja az eredeti, vagy korábbi területét.

Míg a pályaelhagyók negyede tervezi a visszatérést, háromnegyedük biztos benne, hogy többé már nem fog visszatérni az előző szakmájához.

A munkavállalók 30 százaléka sosem gondolt a pályaváltására

A kutatásban résztvevők kevesebb mint harmada volt az, aki még sosem gondolkodott azon, hogy pályát vált – ez leginkább az alapfokú végzettségűekre és a 60-65 évesekre jellemző. Hét százalékuk a felmérés idejében tervezte, hogy nem egy adott szakmán belül vált munkahelyet, hanem egy teljesen új területre igazol át, míg további 27 százalékuk ugyan gondolkodott már pályája elhagyásán, de egyelőre nem hozta meg a döntést. Körükben felülreprezentáltak azok a 30-39 évesek, akik 11-20 éve léptek be a munkaerőpiacra, valamint az 50-59 évesek.

A többség (36%) azonban már legalább egyszer módosított a pályáján,

ez leginkább a jelenleg szabadúszóként dolgozókra jellemző, valamint a 29 év alattiakra.

Ezért hagyják ott a szakmájukat a munkavállalók

Azoknak, akik már elhagyták korábbi szakterületüket,

közel fele a jobb fizetésért hozta meg ezt a döntést; 29 százalék az izgalmasabb feladatok reményében, s ugyanennyien a munkahelyi kiégés miatt,

amit sorrendben az új képzettség megszerzés miatt történt pályaváltás követ (19%). 17 százalék azok aránya, akiknek valamilyen okból megszűnt a munkahelye és nem találtak munkát az eredeti szakmájukban. Közel ennyien vannak azok, akiknek ellehetetlenültek a munkavégzéshez szükséges feltételeik, vagy a koronavírus-járvány miatt megszűnt az állása, leállt a szektor, ahol addig dolgozott. A munkavállalók 5 százaléka azért módosított pályát, mert elavuló területen vagy elavuló technológiával dolgozott, a munkakör automatizációja miatt pedig 4% százalékuk volt kénytelen váltani.

Munkahelyváltás szakterületen belül

Az állásváltás alapvetően kisebb kihívást jelent a pályaváltáshoz képest, hiszen az eredeti szakmán belül maradva a munkavállalónak jó eséllyel nincs szüksége különösebb szakmai átképzésre. Az emberek fele azonban úgy látja, hogy az állásváltás is jelentős megterheléssel jár, amelynek ellenére tízből négy válaszadó szerint ez a lépés megéri, mert jobb lehetőséget biztosíthat a magasabb fizetés, vagy egy jobb pozíció megszerzésére.

Állásváltást leginkább ösztönző tényezők a magasabb bér, a jó csapat, valamint az idő- és térbeli rugalmasság.

A fizetéssel mint tényezővel nem számolva szinte minden második dolgozó, illetve álláskereső elsősorban egy jobb állás reményében váltana, ahol számára megfelelőbb a munka, vagy jobban érzi magát. Negyedük az esetleges váltás okaként a megbízhatóbb munkahelyet jelölte meg vágyott célként, illetve egy közelebbi/jobb helyen lévő vállalatot.

Hányszor váltunk állást életünk során és mennyi ideig maradunk egy helyen?

A munkahelyváltás tendenciáját vizsgálva elmondható, hogy önmagában nem a kor, lakóhely vagy végzettség, hanem

leginkább az adott időszakra jellemző munkaerőpiaci helyzet és a munkavállaló preferenciái határozzák meg.

Egy átlagos 18-29 év közötti munkavállaló 3,6 munkahelyen dolgozott eddig karrierje során, míg a 30-39 évesek 4,2, a 40-49 évesek pedig 5 munkahelyen; a 60-65 év közöttiek esetében sem emelkedik ez a szám 5 fölé.

Átlagosan 11 év a leghosszabb idő, amit egy ember egy helyen tölt,

azonban a dolgozó emberek közel negyedével előfordult már, hogy maximum vagy kevesebb, mint 1 hónapot töltött egy vállalatnál.

Az egy munkahelyen egyhuzamban ledolgozott idő szignifikánsan változik a kor és az iskolai végzettség tekintetében: az életkorral és a magasabb iskolai végzettséggel egyenes arányosan nő az egy munkahelyen letöltött idő hossza. Egy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló átlagosan 40 százalékkal tovább marad egy munkahelyen, mint az, aki alapfokú végzettséggel rendelkezik.

Hol keresünk új munkahelyet?

A váltásban gondolkodók többsége álláskereső portálokon néz utána az új lehetőségeknek, e csatornát a Facebook, majd az ismerősi kör követi (utóbbi volt 2 évvel ezelőttig a legfőbb hírforrás, azonban mostanra az állásportálok és már a Facebook is megelőzte). A jelenlegi munkaerőpiacon a vállalatok számára kifejezetten fontos, hogy optimalizálják a toborzási folyamataikat a hatékony felvétel érdekében. A potenciális jelöltek megtalálása érdekében az aktív munkakeresők mellett a passzív, de potenciális jelöltek, azaz a pályaváltók megszólítására is érdemes figyelmet fordítani, amely többek között a megfelelő álláshirdetéssel is megvalósítható.

„Őszi kutatásunk eredménye is ráerősített arra, hogy munkaadóként nagy előnyt jelenthet, ha feltüntetjük a meghirdetett pozícióért járó munkabért: tízből nyolc munkavállaló jelölte meg ezt, mint az álláshirdetés legfontosabb tartalmi elemét. A kínált bér fizetésisávban is feltüntethető, nem szükséges egy konkrét összeget meghatározni – ilyenkor a két érték között 25-30 százalékos különbséget érdemes adni. Szem előtt kell tartani, hogy a nem megfelelő álláshirdetéssel elszalaszthatjuk a potenciális jelölteket, ezzel gyengítve a toborzás sikerességét: vegyük figyelembe a munkavállalók elvárásait, hogy megtalálhassuk a cégünk számára legoptimálisabb új kollégát” – tanácsolja Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója. „A fizetés mellett a szellemi munkát végzők körében a munkakör, míg a szak-, betanított és fizikai munkát igénylő területeken a munkarend pontos leírása számít még kiemelten fontosnak” – teszi hozzá a szakember.

Fotó: Envato

A kutatás online adatfelvétellel készült, önkitöltős kérdőív formájában egy 1 000 fős mintán, amely reprezentatív a 18-65 éves internetezőkre, nemre, korra, iskolai végzettségre, település típusra és régióra (5,55 M fő), 2021 őszén.

A Álláshirdetések: fontos a munkakör, a fizetés és a munkarend bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Sung Sik Choi karrierjét több mint 20 éve kezdte az LG-nél, és több vezetői pozíciót is betöltött a vállalat szórakoztató elektronikai üzletágában.

Az új ügyvezető célja, hogy tovább erősítse a márka meghatározó szerepét az olyan kulcsfontosságú szegmensekben, mint a prémium OLED televíziók által vezetett szórakoztatóelektronika és a felsőkategóriás háztartási eszközök, illetve tovább bővítse a térségben elérhető innovatív termékek körét, többek közt az IT eszközök piacán. Sung Sik Choi munkája során bizalommal támaszkodik majd a helyi képviseletek szakértelmére és tapasztalatára, valamint a régió jól működő szerviztámogatási rendszerére.

„Nagy megtiszteltetés és izgalmas lehetőség számomra, hogy Magyarországon és a délkelet-európai piacokon erősíthetem az LG márka jelenlétét és pozícióját” — mondta Sung Sik Choi. „A szórakoztató elektronikai és háztartási eszközöket, laptopokat, IT termékeket, valamint a klímaberendezéseket is felölelő, széleskörű, stabilan bővülő termékportfóliónk egyedi megoldásokat és funkciókat visz az otthonokba. Büszke vagyok rá, hogy az LG egy olyan megbízható márka a régióban, mely folyamatos innovációval már 30 éve képes jobbá és kényelmesebbé tenni a helyi felhasználók hétköznapjait.”

A LG Electronics: új ügyvezető a magyar régiós központban bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A karrierváltási láz idén sem mutatja a lassulás jeleit. A jelenségnek olyan neveket adtak a sajtóban, mint a „Nagy Újragondolás” vagy a „Nagy Átalakítás”. A folyamatban a szakértők szerint három tényező játszik szerepet:

a növekvő infláció, a koronavírus-járvány alatt megváltozott munkavégzési szokások és a főnök hozzáállása.

Tavaly mintegy 47 millió ember hagyta ott önként a munkahelyét az USA-ban, ez több, mint Spanyolország lakossága. A Pew Research elemzése szerint a távozók mintegy fele azért tette ezt, hogy teljesen más foglalkozást válasszon. 

Lépni kell, ha az árak emelkednek, a fizetés pedig nem

A 2022 februári adatok szerint – még az orosz-ukrán háború kitörése előtt – a fogyasztói árak éves szinten 7,9%-kal ugrottak meg az Egyesült Államokban, ami a leggyorsabb ütem volt az elmúlt 40 évben. Ugyanez a folyamat játszódott le az EU-ban is, az euróövezet éves inflációs rátája idén februárban új rekordra, 5,9 százalékra emelkedett.

Az infláció nem kíméli a családok bankszámláját. Miközben egyes cégek emelik a fizetéseket, hogy megtartsák az alkalmazottakat, vannak olyanok, akik nem tudják kitermelni ezt a költséget. A Pew Research szerint a karrierváltók 37%-a az alacsony fizetés miatt hozta meg ezt a döntést.

A foglalkozást cserélni szándékozók legnagyobb valószínűséggel – 59%-ban – a közepes jövedelműek közül kerülnek ki.

Munka-magánélet zsonglőrködés

Az adatok szerint a másik fő motivációt a munka és magánélet egyensúlya jelenti. A covid járvány idején megtapasztalt életmód sokaknak adott lehetőséget arra, hogy rugalmasabb napi beosztás mellett otthonról dolgozzon. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy sokan az elmúlt két évben újragondolták, hogy hol és hogyan akarnak élni, és mire akarják fordítani az idejüket a mindennapokban. Amikor a vállalatok visszahívták alkalmazottaikat az irodába,

sokan ragaszkodtak a korábban megtapasztalt szabadsághoz és azokat a cégeket keresik, akik megadják a lehetőséget a home office-ra.

Amikor nem értékelik a munkánkat

A karrierváltás mellett döntő munkavállalók döntésében szerepet játszik a főnökükkel való kapcsolat is. Sokan számoltak be arról, hogy gyakran nem ismerik el a teljesítményüket. A PlanBeyond piackutató cég nemrégiben végzett felmérése szerint az alulértékeltség érzése az egyik legfőbb ok, amiért az emberek felmondanak. A munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakértők szerint

a rossz főnök nem beszél az alkalmazottal karriercélokról és nem ad visszajelzést a munkájáról.

Nem avatkozik be annak érdekében sem, hogy megváltoztassa a mérgező munkahelyi környezetet: mindezt pedig könnyen megtehetné, mindössze azzal, ha ösztönzi a munkatársaik közötti együttműködést.

Szerző: K.T.
Fotó: Envato

A Eljött a nagy karrierváltás időszaka a munkaerőpiacon bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.