A negyedik ipari forradalom veszélyeztet sok kétkezi munkát, de komoly fenyegetést jelent olyan szakmákban is, ahol a szakmai ismeret mellett a logikai gondolkodás képezi a tevékenység alapját. Elemzők szerint ez alól az ügyvédek, könyvelők, orvosok, gyógyszerészek sem kivételek.

Milyen képességeket kellene tehát fejlesztenünk az elkövetkező években?  Milyen képességekre kell összpontosítaniuk az országoknak és a vállalkozásoknak az emberi erőforrások fejlesztése terén?

A Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon szakértők egyetértettek abban, hogy három olyan terület létezik, melyben nem helyettesíthető az ember: a vendéglátás, a menedzsment és a kreativitás.

A rohamos tempóban fejlődő mesterséges intelligencia azonban betörni látszik ezekre a területekre is. Ezért kifinomultabb képességeket kell megszereznünk ahhoz, hogy pótolhatatlanok legyünk. A vendéglátásban például a recepciós szolgáltatást átveheti a robot, ezért az embereknek olyan finom kommunikációs technikákat kell megtanulniuk, melyek nem helyettesíthetők. Ilyen például a nem verbális kommunikációra való képesség. Más szavakkal, javítanunk kell azt a képességünket, hogy megértsük az ügyfelek ki nem mondott szavait, az érzéseiket, és olyan kedves érzéseket közvetítsünk, melyek meghaladják a szavakat.

A második az a képesség, hogy mély empátiát tanúsítsunk az ügyfelek iránt. Ez a legfontosabb képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy nem verbális kommunikációs készségünket a legmagasabb szinten gyakorolhassuk. Ezt a két készséget soha nem pótolhatja a mesterséges intelligencia.

Ami a menedzsmentet illeti, a mesterséges intelligencia helyettesítheti a munkavállalókat olyan feladatokban, mint a pénzügyi menedzsment, az anyaggazdálkodás, az emberi erőforrás-menedzsment és a projektmenedzsment. Ezen a területen

két képesség látszik pótolhatatlannak: a fejlesztés, növekedés menedzselése, a másik pedig a bajba jutott egyének, szervezetek gyógyítása. Az első a coaching, a második a tanácsadói készségeken alapul.

Ami a kreativitást illeti, a mesterséges intelligencia soha nem tudja pótolni a zsenialitást: az innovatív gondolkodást, az újszerű tervek kitalálását.

A Világgazdasági Fórum szekértői szerint a mély válság és a negyedik ipari forradalom várhatóan számos munkahely megszűnését eredményezi az elkövetkező években, és a magasan képzett szakemberek sem menekülhetnek meg. Szakértők szerint amennyiben az országok és vállalatok nem nyújtanak teljes támogatást az állampolgáraiknak és alkalmazottaiknak ezen képességek elsajátításához, akkor nehezen jutunk túl a közelgő nehéz gazdasági korszakon.

Forrás: weforum.org

A Képességek, amiket nem pótolhat soha a mesterséges intelligencia bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Kreativitás

Az emberi dolgozóknak szüksége lesz kreativitásra ahhoz, hogy felismerje a jövő adta előnyöket. Új termékeket, a feladatvégzés új módját, és a technológiáét. A robotok jelenleg versenybe sem szállhatnak az emberek kreativitásával. A jövő munkahelye új típusú gondolkodásmódot igényel, és az emberi kreativitás kulcsfontosságú.

Érzelmi intelligencia (EQ)

Egy személy képessége arra, hogy tudatosan irányítsa a saját érzelmeit, valamit, hogy felismerje másokét az érzelmi intelligencia ismérve. Magas érzelmi intelligenciájú az, aki empatikus, önazonos, és másokkal jól dolgozik össze. Egy gép nem tudja pótolni azt képességet, ami által az emberek mély kapcsolatot tudnak kialakítani egymással, ezért azokra lesz kereslet, akiknek magas az EQ-ja. 

Analitikus gondolkodás

Egy olyan személy, aki kritikus gondolkodással rendelkezik innovatív megoldásokkal rukkolhat elő, és összetett problémákat oldhat meg, jól érvelt indokokkal, a logikát követve. A kritikus gondolkodás első lépése az, hogy elemezzük a különböző forrásokból áradó információt. Miután kielemeztük, az, aki erős analitikus gondolkodó, az érzelmek helyett a logikus érvelésre támaszkodik, összegyűjti a helyzet előnyeit/hátrányait, és nyitott lesz a lehető legjobb megoldásra. Analitikus gondolkodású emberekre lesz szükség ahhoz, hogy eligazodjanak az ember/gép munkamegosztásban. A kritikus gondolkodási képességekkel rendelkező személy innovatív megoldásokat és ötleteket tud javasolni, összetett problémákat megoldani érvelés és logika segítségével, valamint érveket értékelni. A kritikai gondolkodás első lépése a különböző forrásokból származó információáramlás elemzése. 

Aktív tanulás, fejlődésre törekvő hozzáállással

A jövendő munkaerőpiacon mindenkinek szüksége lesz a folyamatos önfejlesztésre. Az, aki fejlődés orientált gondolkodással rendelkezik megérti, hogy az intelligenciájának fejlődése a csillagos ég, és tudja, hogy a fejlődésre való törekvése még több cél elérését eredményezi. Ennek okán szívesebben vállalnak el kihívásokat, sokkal inkább tanulnak a hibáikból, és aktívan keresik az új tudást.

Ítélet és döntéshozatal

Az emberi döntéshozatal bonyolultabbá válik a jövő munkahelyén. Míg a gépek és a rendelkezésre álló adatok képesek lesznek olyan információk feldolgozására, ami emberek számára lehetetlen, végső soron az embernek meg kell hoznia a döntést, felismerve a döntésnek az üzleti élet más területeire, a személyzetre és egyébre gyakorolt ​​hatását, és a munkamorált. Ahogy a technológia több alantas és hétköznapi feladatot vesz el, az embereket több magasabb szintű döntéshozatalra hagyja. 

Interperszonális kommunikációs készségek

A képesség, hogy információt osszunk meg egymással, létfontosságú lesz a negyedik ipari forradalom alatt. Ez azt jelenti, hogy az embereknek fejleszteniük kell a kommunikációjuk hatékonyságán, hogy azokat a szavakat használják, olyan hanglejtéssel, és olyan testbeszéddel, ami által a mondanivalójuk a lehető legjobban érthető a másik fék számára.

Vezetői készségek

Azok a tulajdonságok, melyeket gyakran asszociálunk a vezetői képességekként, mint például inspirálónak lenni, és segíteni másoknak abban, hogy önmaguk legjobb verziójává váljanak olyan készségek, melyekre szükségünk lesz a jövőben. Habár manapság a vállalatokban a szervezeten belüli erőviszonyok nincsen úgy meghatározva, mint régen, az egyének könnyen megkaphatnak vezetői szerepeket egyes projektek kivitelezésének idejére.

Sokszínűség és kulturális intelligencia

Ahogyan a világunk és munkahelyeink egyre nyitottabbak, és sokszínűbbek, elengedhetetlen lesz, hogy az emberek képesek legyenek tőlük különböző emberekkel együtt dolgozni, legyen az más bőrszínű, korú, nemű stb. A képesség, hogy megértsük, és képesek legyünk együtt dolgozni olyan emberekkel, akik máshogy látják a világot, nem csak a munkatársak kapcsolatán fog javítani, de az adott cég termékeit, vagy szolgáltatásainak a sokszínűségén is.

Technológiai tudás

A 4. ipari forradalmat olyan technológiai újítások táplálják, mint például a mesterséges intelligencia, a big data, a virtuális valóság, a blokkláncok. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek szüksége lesz egy bizonyos szintű kényelemre a technológia körül. A legalapvetőbb szinten a legtöbb szerepkört betöltő alkalmazottaknak hozzá kell férniük az adatokhoz, és meg kell határozniuk, hogyan járjanak el azokkal kapcsolatban. Ehhez pedig bizonyos technikai készségekre van szükség. Alapvetően mindenkinek meg kell tudnia érteni az új technológiák iparágakat, vállalkozására és munkahelyére gyakorolt ​​lehetséges hatását.

Jó alkalmazkodó készség

A jövőbeli munkahelyek gyors ütemű változása miatt az embereknek képesnek kell lenniük gyorsan alkalmazkodni az újhoz, sőt, szeretni a változást. Nem csak rugalmasnak kell lennie az agyuknak, de képesnek kell lennünk gyorsan átalalkulni az új munkahelyekhez és elvárásokhoz. A negyedik ipari forradalom egyik legfontosabb tulajdonsága az, hogy képesek legyünk a jót látni a változásban, és meglátni benne a lehetőséget az újításra és fejlődésre!

Fotó: Envato

A A negyedik ipari forradalom 10 elengedhetetlen képessége bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.