A karrierünk biztonsága többé nem azonos azzal, hogy valaki ugyanazon a munkahelyen dolgozik évtizedekig vagy akár az első munkahelye egyben az utolsó is. A karrierbiztonság ma sokkal inkább arról szól, hogy a munkavállaló hogyan tud alkalmazkodni, fejlődni és újraépíteni a pályáját bármilyen körülmények között. A karrierbiztonság tehát nem a munkahelyhez, hanem az emberhez kötődik.

A háttérben

A globalizáció, a technológiai fejlődés és a gazdasági válságok (lásd koronavírus-járvány) felerősítették a munkahelyi bizonytalanság érzését. A magyarországi munkavállalók körében is erősen jelen van az aggodalom. A Covid-19 ideje alatt sokan veszélyben érezték állásukat. Ennek értelmében már nem csak akkor érezhetjük magunkat biztonságban a munka világában, ha stabil és megbízható munkaadónk van, hanem szükség van a folyamatos tanulásra, a készségek fejlesztésére, a nyitottságra és a rugalmasságra is. A karrierbiztonság szoros kapcsolatban van az élethosszig tartó tanulással és a készségfejlesztéssel. Ám, mi magyarok nem érezzük magunkat stabilnak ezen a téren. Ha pedig ez a bizonytalanság tartósabb ideig fennáll, az pszichológiai következményekkel is járhat. Sőt, fizikálisan is megmutatkozhat betegségek formájában.

Mindez nemcsak a rutinos dolgozók körében létező, hanem a pályakezdőket ugyanúgy érinti. Esetükben a munkahelyi bizonytalanság fokozza a kiégés és az elvándorlás kockázatát.

Eközben Magyarországon

A mai magyar munkaerőpiacra egyszerre jellemző a munkaerőhiány és az átalakuló iparági struktúra. Folyamatosan nő az igény a digitális készségek iránt, vagyis az AI, kiberbiztonság és adatkezelés területén jobbak a lehetőségek. Az autóipar és az akkumulátor-gyártás új munkahelyeket teremt, de ez főként műszaki és mérnöki szakembereknek. Kétségtelen ugyan, hogy a képzettség nélküli munkák száma is bővül, viszont ezek gyakran kevésbé stabilok és alacsonyabb jövedelmet biztosítanak.

A globális gazdasági instabilitás közvetlenül érintheti a magyar exportorientált cégeket és a munkahelyek stabilitását, amely óhatatlanul nagyobb bizonytalanságot szül az ebben a környezetben dolgozók számára.

Karrierbiztonság erősítése

Nem a csodát kell várni, ugyanis a munkavállalótól nagyon sok függ. Az élethosszig tartó tanulás és készségfejlesztés megerősítheti a pozíciót, a mentális és lelki erőt is. A rugalmas munkavégzési lehetőség, a vállalati stratégiák is hozzájárulnak ahhoz, hogy a dolgozó ne a kétségeire figyeljen.

Amit egyénenként lehet tenni, az a folyamatos önfejlesztés. A digitális készségek fejlesztése, az idegen nyelvek elsajátítása most mind kulcsfontosságú. Érdemes felhasználni a kapcsolati tőkéket és kiterjeszteni a kapcsolati hálót. Ehhez nyitottságra és rugalmasságra is szükség van.

Olykor álljunk meg és tekintsünk ki a valóságra: merre tart az az iparág, amelyben jelenleg tevékenykedünk? Az önreflexióval még időben váltani, fejlődni lehet.

A bizonytalanság mérséklésében nagy szerepe lehet egy olyan anyagi vésztartalék képzésének, amely akkor is a rendelkezésre áll, amikor nagy szükség van rá.  

Ma már nem egy álláshelyben érdemes gondolkodni, hanem a folyamatos foglalkoztatottságban.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Karrierbiztonság 2025-ben: Mit tehetünk ma Magyarországon? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Bizonyos mutatókban hazánk meghaladja az uniós átlagot, más területeken azonban komoly lemaradásban vagyunk. Az OECD jelentése szerint Magyarországon a munkavállalók 23%-a dolgozik olyan munkakörben, amely nem megfelelő a képzettségi szintjének. Ez pedig munkaerőhiányt jelent.

Az AI és automatizáció térhódítása

A mesterséges intelligencia (MI vagy AI) terjedése folytatódik, különösen a kis- és középvállalkozások (KKV) körében. Az MI egyre inkább jelen van a marketingkommunikációban, az ügyfélszolgálatban, az adminisztrációban. Igaz ez Európa egészére, ugyanakkor Magyarországon komoly felzárkózásra van szükség. Az AI-integráció elmarad az EU-s átlagtól. A hazai KKV-k csak mintegy 3,7%-a alkalmaz AI-t a 8 %-os európai átlaggal szemben. Éppen ezért kulcsfontosságú lenne célzott képzések és támogatási programok bevezetése az AI és automatizáció terén, azért, hogy a vállalati folyamatokat egyszerűsíteni, automatizálni és versenyképesebbé lehessen tenni.

Kiberbiztonság és szabályozás

A digitalizáció előrehaladtával nő a veszélye a kibertámadásoknak is. A kis- és középvállalkozások pedig kimondottan sebezhetőnek számítanak ebben a tekintetben. Emiatt drasztikusan megnőtt az igény kiberbiztonság és adatvédelem iránt.

Az EU-s kiberbiztonsági keretrendszer célja a rendszerek és kvalifikációk harmonizálása. Mindez Magyarországon és a többi EU-s tagállamban is felkészülést és szakmai továbbképzést követel.

Digitális készségek és szakemberek hiánya

A digitális készségek hiánya kettős kihívásként jelentkezik. A lakosság körében még mindig nem elég széleskörű az alapfokú digitális műveltség. A lakosság 58,9 %-a rendelkezik alap digitális készségekkel, ami kissé meghaladja az EU-átlagot (55,6 %). Ugyanakkor nincs elég informatikai képzettségű dolgozó a piacon. Ez azt jelenti, hogy hazánkban csupán 4,2% az ilyen szakemberek aránya, míg az EU-átlag 4,8% és a KKV-szektor különösen érintett.

Képzési szükségletek

A fentiek alapján kiderül, hogy milyen készségek fejlesztésére van szükség a kis és középvállalkozások számára. Képzési programok nélkül nehéz lesz lépést tartani Európával.

A feladathoz tehát fel kell nőnünk. Most az nyer, aki gyorsan képes reagálni az új helyzetre, fel tudja venni a ritmust és érdemben tudja hasznosítani az új technikai irányzatokat.

Magyarország felismerte a hiányosságokat, így a Nemzeti Digitalizációs Stratégia az alap digitális kompetenciák fejlesztését, az diplomás informatikai szakemberek számának növelését, valamint a szakképzés és felnőttképzés digitalizációjának erősítését célozza meg.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Digitális átalakulás és készséghiány Magyarországon bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Tavasszal életre kel az addig szunnyadó természet. Te is érezted már magamdban azt a kirobbanó erőt, amit a megújulás évszaka váltott ki belőled? Akkor azon sincs mit csodálkozni, ha elkap a vágy, hogy valami másba fogj, hogy képezd magad. Ahogy a természet is felocsúdik téli álmából, úgy mi is megláthatjuk az élet napos oldalát és ez a személyes megújulás, fejlődés lehetőségét is jelentheti. Az újraéledő természet inspiráció lehet. Érdemes kihasználni mindezt és akár az otthonunk nagytakarításában, valamint az új célok meghatározásában és kitűzésében is érvényesíthető.

Változik a világ, vele változol te is?

Mindegy, hogy jelenleg biztonságban érezed magad a munkahelyeden vagy a váltáson gondolkodsz, de az új készségek bizonyára nem lesznek hátrányodra. Számolj azzal, hogy a mesterséges intelligencia kora beköszöntött és érdemes ehhez nekünk is igazodni. Nagy lehetőségeket jelent mindez, ám, ha nem tudsz lépést tartani azzal, akkor lemaradhatsz. A LikedIn Workplace Learning Reportja szerint az AI-készségek elsajátítása elősegíti a sikert. Ráadásul nemcsak a munkavállaló szempontjából igaz ez, hanem a vállalat is profitálhat. Még nem tudjuk pontosan, hogy mit fog hozni a mesterséges intelligencia ilyen szintű alkalmazása a munka világára, de a World Economic Forum Future of Jobs Reportja szerint a munkavállalók legtöbbje gondolja úgy, hogy 2030-ra az alapkészségeik 39%-a változni fog. A korábbi adatokhoz képest ez az eredmény csökkent. Ez a folyamatos tanulásnak, az átképzéseknek, a továbbképzéseknek tulajdonítható. Ami azonban azonos a felmérésekben, hogy az analitikus gondolkodás, a rugalmasság, az alkalmazkodóképesség, a motiváció, a kreatív gondolkodás, az önismeret és az interperszonális készségek még mindig a legfontosabbak a változás jó kezeléséhez és a sikerhez.

Ha a fejlődés a cél

Ma már remek megoldások születtek online képzések, tanfolyamok keretében, így akár munka mellett, az otthon kényelméből is megvalósítható a személyes fejlődés. Érdemes az adott szakterület vagy érdeklődésnek megfelelő témában kutakodni.

Az online tanulás mellett a rugalmasság, a széles tananyagválaszték, a saját tempó lehetősége és a digitális készségek fejlesztése szól. Azonban némi hátrányként említhető, hogy a tanár-diák közötti személyes kapcsolat hiányzik és bizonyos készségek is nehezebben sajátíthatók el így. Azt se felejtsük el, hogy nagy elhatározás és önfegyelem szükséges ahhoz, hogy az elkezdett tanfolyamot befejezzük. Ezzel szemben az offline tanulás ugyan helyhez és időhöz kötött, viszont megvan a személyes kapcsolat, a visszajelzés és a gyakorlati elsajátítás lehetősége. Ami az előnye, az egyben akár a hátránya is lehet, ugyanis kötött időbeosztású és arra sincs lehetőség, hogy az egyéni tempóhoz igazodjon a tananyag.

A fejlődéshez hozzájárulhatnak az olyan szakmai oldalak felkeresése, ahol hozzáértők cikkeiből tájékozódhatunk, valamint egy karrier coach is támogatást nyújthat.

Ha már lúd…

…az legyen kövér. Hogy a mondást betartsuk, hoztunk néhány lehetőséget, hogyan képezheted önmagad (a teljesség igénye nélkül). Érdemes átböngészni a Codecool, a Storeline, a Kürt Akadémia, a Coursera, a Grow with Google, az Udemy, a Skillshare kurzuslehetőségeit.

Időt és energiát (na meg lehet pénzt is) követel a tanulás, az önfejlesztés. Ám azt a világot éljük, amikor nemcsak a karrierépítés és a versenyképesség megőrzése a fontos, hanem az önbizalom növelés, az önmegvalósítás gyakorlata, a mentális egészség megőrzése, a kapcsolatok építése is.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Tavaszi megújulás: Hogyan frissítsük fel szakmai készségeinket? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.