A klasszikus pályakezdő szerepek sokszor rutinfeladatokra épültek. Olyanokra, amelyeknek nem sok köze van a megfelelő végzettséghez: összefoglalók, riportok, ügyfélszolgálati sablonválaszok, egyszerű elemzések készítése. Ugyanakkor, ha kevesebb a belépőszintű feladat, kevesebb lehet a belépőszintű pozíció is. A Deloitte 2025-ös felmérése szerint a kutatásban résztvevők 61%-a attól tart, hogy az AI nehezebbé teszi a fiatalok munkaerőpiacra lépését pontosan a már fent említettek miatt. A Stanford kutatása szerint a mesterséges intelligenciát igénybe vevő munkakörökben a 22–25 évesek foglalkoztatása csökkent, miközben ugyanezeken a területeken az idősebb korosztályban növekedés látszik.

Kevesebb junior, több elvárás

Egyéni szinten is a biztonságra törekszik az ember, így az sem megy csodaszámba, hogy ugyanilyen elv mentén igyekeznek a cégek is haladni. A biztosabb profilhoz pedig szükséges a már kész tapasztalat, az azonnali termelőképesség.

Mesterséges intelligencia a kiválasztásban

A pályakezdők keresési élménye sokszor elkeserítő. Sokan érzik úgy, hogy tapogatóznak a sötétben és mintha láthatatlan falaknak mennének. Ennek hátterében lehet az is, hogy egyre több cégnél jelenik meg az MI-vel támogatott előszűrés és az automatizált interjúfolyamat. Ugyan a kiválasztást felgyorsíthatja, de elveszi minden emberi vonatkozását és ezáltal kevés kapaszkodót ad a fejlődéshez.

Készség-infláció

A modern kor magával hozta az AI egyre több területen való megjelenését. A belépőszintű pozícióknál is egyre inkább elvárás, hogy tudja használni a pályakezdő a mesterséges intelligenciát.  A Z generációs fiatalok jelentős része azt mondja, hogy az AI-készségek fontosak a karrierfejlődéshez, de még ennél is fontosabbak a soft skillek (kommunikáció, együttműködés, empátia, vezetői készségek) megléte.

A pályakezdő-szorongás

A szorongás kiváltója a bizonytalanság lehet, hiszen a belépési útvonal nem mindig olyan egyértelmű és kiszámítható (gyors technológiai váltás, hibrid munkavégzés, elvárások). A bizonytalanság alapjában véve szorongást okoz, pláne akkor, ha nincs megfelelő visszajelzési rendszer. Ha a pályakezdő nem kap megfelelő iránymutatást, hogy merre és miben fejlődjön, az csak fokozza a diszkomfort érzetet.

Kezdőként még kevés sikerélménnyel, megerősítéssel rendelkezik az ember, ezért a legkisebb elutasítás is felnagyítva csapódhat le. Friss kutatás szerint a teljesítményben jelentkező nyomás növeli az imposztor szindróma szerű érzéseket azoknál, akik a karrierjük elején járnak.

Emellett a szorongást csak tetézheti az, hogy a mesterséges intelligenciával is meg kell „küzdeni”. Nem elég csak azt bizonyítani valakinek, hogy jó valamiben, hanem arról is tanúbizonyságot kell tennie, hogy lépést tud és akar is tartani a technológiával. Éppen emiatt a munkavállalói felmérésekben is egyre erősebben jelenik meg az AI miatti készségfejlesztési nyomás.

Normális vagy sem?

Teljesen természetes, hogy félelem lakozik abban, aki gyakorlat és tapasztalat nélkül merészkedik egy új területre. Az is normális, hogy álláskeresés előtt (vagy akár után is) erős a feszültség, de a nehezebb napokat felválthatják a jobbak, normálisan tud dolgozni és funkcionálni a mindennapokban (magánéletben is) és egyre csökken a belső feszültség. Ám, ha ez hetek múlva sem enyhül, romlik az alvás minősége, egészségügyi és/vagy mentális jellegű gondok (pánikszerű állapot) is jelentkeznek, az önértékelés is csorbul, akkor már szükséges segítséget kérni. Pszichológus, karrier tanácsadó, coach, de akár a háziorvos is támasz lehet.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Z generáció és a pályakezdő-szorongás bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Nem azért, mert gyengék lennénk, hanem mert az újrakezdés pszichológiáját nem biztos, hogy értjük igazán. Pedig, ha tudnánk azt, hogy mi mozgat, mi hat ránk és mi az, ami a bukást eredményezi, akkor sokkal tartósabb karrierdöntéseket hozhatnánk.

Január és az új kezdet

Miért éppen a januárhoz kötjük az új kezdet idejét? A pszichológia ezt időbeli mérföldkövek hatásának nevezi. Ilyen mérföldkő minden olyan időpont, amely mentálisan elválasztja a régi valónkat az újtól. Ez lehet akár a születésnapunk (pláne, ha az kerek év) vagy új munkahelyen való kezdés, esetleg költözés, de akár a hétfő vagy egy új hónap kezdete is lehet ilyen állomás.

Az újrakezdés dátumai segítenek abban, hogy eltávolodjunk a múltbeli hibáinktól. Ezért is kiváló a január arra, hogy megreformáljuk a testünkhöz, emberi kapcsolatainkhoz, munkánkhoz, önmagunkhoz való viszonyunkat. Ez olyan felszabadító érzést eredményezhet, amely valóban növelheti a motivációt. Azaz az új év kezdete tökéletes lehet arra is, hogy új állást keressünk, belevágjunk tanulásba, karrierváltásba.

A bukás

A probléma nem az indulással van, hiszen akkor többségében nagy motivációval és lelkesedéssel vágunk bele a változásba. A nagyobb gondot a folytatás jelenti. Három tipikus buktató jelenik meg szinte minden januári karrierfogadalomnál. Az egyik ilyen az identitásszintű célok, amelyek ugyan kellően inspirálóak, de nem adnak komoly táptalajt és pillért adni az igazi változásnak. A kezdet ígéretes, megvan a megfelelő motiváció, de hamar elfogy az, ha nincs kapaszkodó.

A másik tipikus buktató, hogy az újrakezdés illúziója azt sugallja, egyik napról a másikra más emberek leszünk. Ám a régi szokások, félelmek és környezeti hatások velünk maradnak akkor is, ha igényelnénk a változást. Amikor ez kiderül, sokan úgy érzik, hogy velük van a baj és feladják a változást.

A harmadik buktató pedig nem más, mint a kudarc.Ha egy kitűzött cél rövid időn belül megbicsaklik, hajlamosak vagyunk az egész tervet kidobni. Pedig mindezt a tanulás részeként is értelmezhetnénk, de a gond ott van, hogy ezzel általában nem számolunk.

Időbeli mérföldkövek a karrierben

Nem csak januárban érdemes bevetni. Minél gyakrabban teremtünk kis újrakezdéseket, annál tartósabb a változás. A karrier szempontjából ez azt jelenti, hogy nem csupán egyetlen nagy januári fogadalmat érdemes tenni, hanem több, tudatosan kijelölt, több új kezdetet.

Ilyen lehet egy új negyedév, egy projekt lezárása, egy szakmai mérföldkő, egy tanfolyam első hete vagy befejezése. Ezek újra és újra lehetőséget adnak arra, hogy finoman korrigáljunk és ne mindent kezdjünk elölről.

Az életben tartott változás

A tartós karrierváltás vagy fejlődés nem egy nagy döntésből, hanem kicsi, ismételhető lépésekből áll össze. Az ilyen aprócska lépések konkrétak, időben meghatározottak, nem igényelnek túlzottan nagy motivációt. Nem kell nagy dolgokra gondolni, így az is mikrocél, ha például azt határozzuk meg, hogy heti rendszerességgel átböngésszük az álláslehetőségeket, vagy meghatározott napon időt és energiát szánunk a tanulásra. Ezek a lépések azért működhetnek, mert nem az ideális jövőbeli énre építenek, hanem arra a valóságra, ami épp van.

A januári kezdés, újrakezdés tehát működhet is, és akkor válik valódi karrierelőnnyé, ha nem tökéletes és azonnali változást várunk tőle, hanem inkább irányjelölést.

A kezdet ereje nem abban van, hogy mindent újraírunk, hanem abban, hogy megengedjük magunknak az első lépést (majd a másodikat és a sokadikat is).

Szerző: Rónai Márta:
Kép forrása: Pexels

A A kezdet ereje a karrierben bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.