A koronavírus-járvány idején tombolt a home office tanulás és munkavégzés és meggyőződésünk volt, hogy amint visszatérhetünk a régi életünkbe a korábban megszokott munkaforma is visszatér, a home office ideje lejár. Csakhogy mindez megmaradt. Az utóbbi években robbanásszerűen terjedt el a hibrid munkavégzés modellje, amely ötvözi az irodai jelenlétet az otthoni munkavégzéssel. A világjárvány alatt kényszermegoldásként bevezetett távmunka mára ugyanúgy a munkakultúra szerves részévé vált. Nicholas Bloom kutatása alapján a nagy multinacionális cégek mellett az aprócska vállalatok is tervezik a hibrid munkavégzés bevezetését. Mindezt azért, hogy az alkalmazottak megoszthassák az idejüket. Ez a munkaforma ugyanis lehetőséget kínál arra, hogy a munkavállalók kihasználhassák az irodában való tartózkodás – például a munkatársakkal való együttműködés – és az otthoni munkavégzés – az ingázás elkerülése – előnyeit.

A hibrid modell előnyei

Ami a hibrid munkavégzés mellett szól, az mindenképp a rugalmasság, ugyanis ebben az esetben a dolgozók dönthetnek arról, mikor és hol dolgoznak hatékonyabban. A dolgozók szabadabban alakíthatják ki saját munkaritmusukat, aminek következtében nőhet a produktivitás (feltéve, hogy a dolgozó önmenedzsmentje jól működik).

Már említettük az ingázással járó időspórolást, amely jó a munkavállalónak és a munkáltatónak is. Vagyis idő- és költségmegtakarítást is eredményez. Figyelembe kell venni azt az előnyt is, hogy a cégek földrajzilag távolabb élő munkavállalókat is alkalmazhatnak.

A home office és a személyes jelenlét vegyes alkalmazása során a dolgozók kiegyensúlyozottabban élhetik meg a munka-magánélet határát.

A hibrid modell lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok újraértelmezzék a munkakultúrát. Vagyis a vezetés kevesebb kontrollal engedi dolgozni az alkalmazottakat és ez megnövelheti a munkavállalók önbizalmát.

A távoli munkavégzés arra is ösztönözheti a dolgozókat, hogy az eszközhasználati és digitális kommunikációs készségeiket fejlesszék. Hosszú távon ez versenyelőnyt jelenthet a munkaerőpiacon.

Rejtett buktatók

Bloom kutatása arra is rávilágított, hogy az online, videohívásos találkozók, megbeszélések során nehézségek is tapasztalhatók. Főleg akkor, ha egyidejűleg többen csatlakoznak a beszélgetéshez. Amíg személyes jelenlét során sokkal jobban tudunk figyelni a munkatársak vizuális jelzéseire, gesztusaira, ez online módon nem teljesül maradéktalanul. Minél többen csatlakoznak egy meetinghez, annál kisebb ablakokban láthatók a jelenlévők és így még nehezebb érzékelni a többiek mimikáját, gesztusait. A jobb hívásminőség érdekében történő mikrofon kikapcsolása pedig akadozó kommunikációt eredményez.

A hibrid csapat irányítása sem egyszerű, hiszen a dolgozók egy része távol van, míg a többiek az irodában és akik távolról kapcsolódnak be a beszélgetésbe, kirekesztettnek érezhetik magukat. Az irodában dolgozók egy ilyen megbeszélés után is együtt kávézhatnak, beszélgethetnek és mélyebb kapcsolódás alakulhat ki köztük, mint azokkal, akikkel kevesebbet találkoznak.

A nem egyidejű jelenlét félreértésekhez vezethet, hiszen azok, akik gyakrabban vannak bent az irodában, informálisan több kapcsolódási lehetőséget kapnak. Ennek köszönhetően kettéválhat a munkavállalók társadalma és ez a csapatmunkát ássa alá.

A jelenlét alapú megítélés még erős a vállalati kultúrában, így a távolról dolgozók gyakran érzik úgy, hogy esélytelenebbek a ranglétrán való haladásban.

Habár kedvelt munkaforma a hibrid modell, de nem mindenki rendelkezik ideális otthoni munkakörnyezettel, emellett a folyamatos online jelenlét hosszabb távon mentálisan is kimerítő lehet.

Így lehet sikeres

Attól és úgy lesz sikeres, hogy mennyire tudatosan és következetesen alakítják ki azt. A vezetőség felől mindenképpen egyértelmű irányelvek szükségesek a home office és irodai napokra is. Kulcsfontosságú tényező, hogy mindenki ugyanolyan információhoz és lehetőségekhez jusson bárhonnan is dolgozik. Szükségesek a megfelelő digitális eszközök és biztonságos rendszerek ahhoz, hogy igazán működőképes lehessen a rendszer. A vezetőknek is hibrid módon kell dolgozniuk, hogy hitelesen képviseljék a rendszert.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A A hibrid munkavégzés rejtett buktatói és lehetőségei bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az eseményen vezető szakértők osztották meg nézeteiket a mesterséges intelligencia társadalmi elfogadottságáról, gazdasági hatásairól, a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségekről. A Dr. George Tilesch (alapító, PHI Institute for Augmented Intelligence; vezető MI szakértő, EY AI Confidence), Szabados Levente (vezető tanácsadó, Neuron Solutions; docens, Frankfurt School of Finance and Management), valamint Kovács Gyula (társalapító, ügyvezető, Neuron Solutions Kft.)  részvételével zajló kerekasztal-beszélgetés során a globális fejlődési különbségekre is kitértek a szakemberek: míg egyes régiókban, például Ázsiában, a felemelkedés eszközét látják az mesterséges intelligenciában, addig Európában inkább a szabályozási kihívások kerülnek előtérbe.

Dr. George Tilesch, AI tanácsadó szerint: „Míg az AGI (mesterséges általános intelligencia) hosszú ideje a technológiai fejlődés szent gráljaként lebeg a szemünk előtt, valójában a gyakorlati alkalmazások gyorsabb és szélesebb körű elterjedése állít igazi kihívás elé minket. Az AI világszerte terjed, de az általa jelentett lehetőségek és kockázatok mértéke földrajzi és társadalmi különbségeken múlik. Az információs tér robbanásszerű növekedésével és az open-source rendszerek elterjedésével új szintre lépünk, ahol a dezinformáció és a kontroll kérdései új kihívásokat hoznak.” A PHI Institute for Augmented Intelligence alapítója a beszélgetés során rávilágított arra is, hogy bár a fejlesztések célja kezdetben az általános AI elérése volt, mára egyre inkább világossá válik, hogy a hatékony együttműködő rendszerekben rejlik az igazi érték. Napjainkban ugyan még nem beszélhetünk általános mesterséges intelligenciáról, de általános felhasználású AI-ról már igen, amelynek fejlődése eltér minden eddigi technológiai forradalomtól: most óriási mennyiségű megoldás keresi a problémákat, és nem fordítva történik, vagyis nem csak egyedi problémákra keresünk egyedi megoldást, hanem megoldások széles eszköztára áll rendelkezésre ma még akár fel sem tárt problémák kezelésére.

Szabados Levente szerint a mesterséges intelligencia jelenlegi helyzete és az emberi képességek közötti kapcsolódási pontok alapvetően meghatározzák, hogy mennyire tudunk profitálni a technológiából. Véleménye szerint a mesterséges intelligencia azon képessége, hogy egyes feladatokat végtelen mennyiségben és monoton módon tud végrehajtani, lehetőséget ad a hagyományos gazdasági modellek újragondolására. „Az AI adaptációjának egy új, hasonló paradigmaváltáshoz kell vezetnie, mint amit az elektromosság elterjedése okozott. A gazdasági és üzleti modellek átalakítása elkerülhetetlen, hiszen az AI-képes megoldások integrálása új szintre emelheti a termelékenységet és bővíti az innováció lehetőségeinek körét. Ezt a fajta innovációt azonban sokszor még az a középszerűség és rövidlátás hátráltatja, ami nem engedi, hogy a technológia teljes potenciálját kiaknázzuk.” – hangsúlyozta a szakember.

Kovács Gyula, a Neuron Solutions ügyvezetője szerint az AI jövője és hasznosulása azon múlik, hogy a különböző szereplők – legyenek azok vállalatok, kormányzatok vagy magánszemélyek – milyen mértékben képesek együttműködni és egyúttal alkalmazkodni a technológia követelményeihez. Úgy látja, hogy Európában a szabályozási környezet egyszerre nyújt lehetőséget és okoz lemaradást a versenyben, hiszen az AI Act keretrendszere – nyilvánvaló értéke mellett -, jelentős korlátokat is jelenthet az innováció terén. Véleménye szerint a következő évek kulcskérdése az lesz, hogy „képesek leszünk-e az AI által teremtett értékeket úgy beépíteni a társadalomba, hogy az hasznosuljon és ne csak elérhető, hanem érthető és elfogadott is legyen mindenki számára.”

Az AI szerepe a jövőben

Az AI Night rendezvény világosan megmutatta, hogy a mesterséges intelligencia jövőjét alakító döntések ma születnek meg, a mesterséges intelligencia szerepe pedig alapvetően az emberek döntésein és a társadalmi elvárásokon múlik. A technológia fejlesztésének következő fázisában kulcsfontosságú lesz a felelős és átgondolt hozzáállás, valamint az emberi értékek figyelembevétele, hogy a mesterséges intelligencia valóban a közös jólétet szolgálja. Az AI Night és hasonló kezdeményezések pedig épp az ilyen, felelős hozzáállás kialakításában segítenek azzal, hogy platformot nyújtanak az mesterséges intelligenciával kapcsolatos közös gondolkodásra, nyitott társadalmi párbeszédre.

A nyitóképen balról jobbra: Kovács Gyula, Dr. George Tilesch, Szabados Levente

A Hogyan formálja át az AI az életünket, a munkánkat? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Magabiztos fellépés 

Egy állásinterjú alkalmával fontos, hogy magabiztos jelentkező benyomását keltsd. Persze, tudjuk, hogy ez egy stresszes helyzet, egy minimális lámpaláz pedig bele is fér. Ugyanakkor fontos, hogy pozitívan állj hozzá az interjúhoz, ez ugyanis nagyon megnyerő tud lenni munkaadói oldalról. A vállalatok sokkal nagyobb valószínűséggel vesznek fel olyan valakit, aki szemmel láthatóan hisz a saját képességeiben. 

A testbeszéd 

A testbeszéd többet mond minden szónál. Az állásinterjú során lényeges, hogy fenntartsd a szemkontaktust, emellett a határozott kézfogás is elengedhetetlen. Ügyelj arra, hogy ne legyen hanyag a tartásod, a széken ülve ne terülj el, hanem húzd ki magad. 

Vizionáld a sikert 

Az interjúra mindenképpen alaposan készülj fel! Vedd sorra az erősségeid és a gyengeségeid és készülj arra, hogy megvitasd az eddig elért eredményeid, tapasztalataid a leendő munkáltatóddal. Jó ötlet lehet, ha az interjú előtt szánsz arra néhány percet, hogy vizionálod magad előtt a sikert. Képzeld el, hogy magabiztosan válaszolsz a kérdésekre, te is jó kérdéseket teszel fel, végül pedig megkapod az állást. Ez az optimista hozzáállás jelentős hatással lehet az interjún nyújtott teljesítményedre és növelheti az önbizalmad. 

Hatékony kommunikáció 

Az erős kommunikációs készség elengedhetetlen egy munkahelyen, így biztosan már az interjú alkalmával is felmérik a munkaadók, hogy mennyire vagy ebben a kérdésben toppon. Éppen ezért figyelj jól a kérdésekre, válaszolj megfontoltan, ha szükséges tegyél fel további kérdéseket. A válaszaid legyenek rövidek, tömörek, de lényegretörőek. Kerüld a felesleges beszédet, a lényegre összpontosíts. Ez nem csak azt mutatja majd, hogy kiválóan kommunikálsz, hanem azt is, hogy tiszteled a másik oldalon lévő személy idejét. 

Rugalmasság 

A munkaadók nagyra értékelik azokat a pályázókat, akik rugalmasan és kreatívan képesek megbirkózni a kihívásokkal. Az állásinterjú során jó ötlet hangsúlyoznod, mennyire fontosnak tartod a folyamatos tanulást, illetve beszélhetsz arról is, miként kerestél proaktívan lehetőségeket egy új készség elsajátítására. Ez azt a képet festi majd rólad, hogy hajlandó vagy a fejlődésre, növekedésre, ami mindenképpen értékes tulajdonság egy dinamikus munkakörnyezetben. 

Forrás: CityMagazine
Kép forrása: Pixabay
Szerző: G.P.

A 5 pszichológiai tipp, így lesz sikeres az állásinterjú bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.