Budapest, 2025. március 17. – A 2025-ös gazdasági előrejelzések szerint a vállalkozásoknak számos kihívással kell szembenézniük: magas kamatlábak, inflációs nyomás, geopolitikai bizonytalanság és az ellátási láncok akadozása mind nehezítik a stabil növekedést. Ebben a helyzetben az üzletszerzés és a megbízható partneri-beszállítói hálózat kialakítása kulcsfontosságú tényezővé és versenyelőnnyé válik – különösen a kis- és középvállalkozások számára. A cégek mintegy 82%-a ajánlások révén jut új ügyfelekhez és üzleti lehetőségekhez, ami rámutat, hogy a professzionális networking jóval többet kínál, mint új névjegykártyákat vagy közvetlen értékesítési csatornákat.

A világ legnagyobb üzleti kapcsolatépítő szervezete, a BNI (Business Network International) éppen ebben támogatja több mint 335 000 tagját világszerte, akik csak az elmúlt évben 25,3 milliárd dolláros (nagyjából 9300 milliárd forint) forgalmat generáltak egymásnak közel 17 millió ajánláson keresztül. A sikerből kiveszi a részét a BNI Magyarország is, mely március 20-án, Budapesten tartja Nemzetközi Networking Konferenciáját.

Az előrejelzések a világgazdaság 3,3%-os növekedésére számítanak 2025-ben, ugyanakkor a vállalatoknak továbbra is alkalmazkodniuk kell a magas kamatkörnyezethez, az inflációs nyomáshoz, illetve a nyersanyagárak ingadozásához és a csökkenő vásárlói kereslethez. Emellett a geopolitikai feszültségek – például a legnagyobb piacok között kibontakozó kereskedelmi viszályok, valamint az európai energiaellátás bizonytalanságai – is nagy kihívást jelentenek a vállalkozások számára. A változékony és bizonytalan piaci környezetnek különösen kitettek a kis- és középvállalkozások: miközben igyekeznek a stabilitásra és a kockázatkezelésre összpontosítani, keresik azokat a kitörési pontokat, melyek hosszabb távon fenntartható növekedést és versenyképességet biztosítanak számukra. A piaci nehézségek leküzdéséhez egyre több cég a hosszú távú stratégiai együttműködésekre, partnerhálózatok kiépítésére és a kölcsönösen előnyös networking kapcsolatokra támaszkodik, és a BNI nemzetközi üzleti közösség adatai szerint a kivállalkozások mintegy 82%-a ajánlások révén jut az új üzleti lehetőségekhez.

Félmillió vállalkozót hoznak össze hetente

A BNI-t az Egyesült Államokban alapították 40 éve, éppen recesszió idején, hogy tudásmegosztással, képzésekkel és iparági találkozókkal támogassa a professzionális, üzleti célú networkinget, mára pedig a világ 76 országában van jelen. A BNI hetente nagyjából 500 000 vállalkozót hoz össze világszerte, ennek köszönhetően egy év alatt mintegy 17 millió ajánláson keresztül juthatnak üzleti lehetőségekhez a cégek. De hogyan működik ez valójában? „A networkinget gyakran úgy képzelik el még maguk a vállalatok is, mint pusztán egy közvetlen értékesítési csatornát, holott ennél jóval többről van szó. Fontos a tudatosság és kölcsönösség: ha nem hosszabb távon fektetjük be az időnket és energiánkat, akkor a kialakult kapcsolatok gyorsan elkopnak, ha pedig egyoldalúan csak a saját érdekeinkre koncentrálunk, abból valóban csak egy-két eseti együttműködés születhet. Hazai tagságunkban egy-egy vállalkozó átlagosan 25-50 valóban releváns, iparági ajánlást is generálhat a közösségen belül, ha megfelelően használja a tagsággal járó előnyöket” – mondja Avidor András, a BNI Magyarország alapítója és vezetője.

Az üzleti kapcsolatépítés mára hazánkban is önálló, több milliárdos iparággá nőtte ki magát, a személyes találkozásokra, ajánlásokra és tudásmegosztásra épülő vállalkozói kultúra meghonosításában pedig kulcsszerepet játszott a piacvezető BNI Magyarország. A szervezet 2008 óta van jelen hazánkban, és az elmúlt másfél évtizedben több mint 1200 vállalkozás számára biztosított üzleti lehetőségeket.Egy átlagos magyar BNI-tag évente mintegy 30 millió forintos forgalomnövekedést köszönhet a szervezetnek és 5-15% közötti árbevétel növekedést realizálhat, de nem ritka ennek a többszöröse sem. A hazai tagok számára a BNI nemcsak új ügyfeleket és üzleti partnereket jelent, hanem egy olyan támogató közösséget is, amely segít a folyamatos fejlődésben: ma már elérhető egy online képzési platform és egy mobilapplikációs is, a vállalkozások személyre szabott mentorálást kaphatnak, a külföldi piacra lépésben pedig óriási segítség lehet a nemzetközi bekötöttség, a már itthon is működő nemzetközi angol nyelvű csoport. Ez a konkrét üzleti lehetőségek mellett a tudásmegosztásra is vonatkozik, legutóbbi rendezvényükre online kapcsolódott be Mary Kennedy Thompson, a BNI Global CEO-ja, aki több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik a networkingben és a franchise-iparban. A szakember, aki a Nemzetközi Franchise Szövetség elnöke is, információkat osztott meg a digitalizáció és AI szerepéről a kapcsolatépítés jövőjében, a BNI 5-10 éves távlatáról és a nemzetközi networking további lehetőségeiről, ezzel is segítve a tagokat a határokon átívelő üzletelésben.

Közösségben könnyebb – még válság idején is

„A jelenlegi gazdasági környezetben különösen fontos, hogy a vállalkozások ne elszigetelten, hanem egy erős, megbízható üzleti közösség tagjaként működjenek. A BNI olyan platformot nyújt, ahol a tagok tudatosan, szervezetten és eredményesen építhetik üzleti kapcsolataikat” – teszi hozzá Avidor András. A BNI Magyarország legfőbb célja, hogy még több vállalkozás számára tegye elérhetővé a tudatos üzleti kapcsolatépítés előnyeit, és ezzel hozzájáruljon a hazai vállalkozások stabilitásához és növekedéséhez. Azok a cégek, amelyek kihasználják a professzionális networking nyújtotta lehetőségeket, nagyobb eséllyel vészelik át a gazdasági kihívásokat, és hosszú távon sikeresebbé válhatnak. A BNI csak hazánkban közel 2400 üzleti eseményt szervez évente, ezek közül is kiemelkedik a Nemzetközi Networking Konferencia, melyet idén március 20-án rendeznek Budapesten. Az esemény témája ezúttal a generációk együttműködése lesz, hiszen a Z generáció éppencsak, hogy kilépett a munkaerőpiacra, ami új perspektívákat, értékeket, egyben kihívásokat hoz magával. Ez a téma különösen aktuális a kkv-k és a nagyvállalatok számára egyaránt, mivel a sokszínűség lehetőséget teremt a tapasztalatok és az új ötletek kombinálására, hozzájárulva a versenyképesség növeléséhez a folyamatosan változó piaci környezetben.

A A globális kihívások ellenére 2025-ben is a kitörési pontokat keresik a kkv-k bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az elmúlt negyedszázad során minden második újonnan alapított cég eltűnt a vállalkozási színtérről. Az OPTEN adatai szerint közel kétszer annyi vállalkozás alakult – megközelítve a 900 ezret – az elmúlt 25 évben, mint amennyi 2023-ban működött. Ugyanakkor az elmúlt tíz évben csökkent a vállalkozni vágyó magánszemélyek száma is, jelenleg mintegy 200 ezerrel kevesebben vannak jelen a társas vállalkozások tulajdonosi körében. 2013-ban még minden kilencedik – 15-74 év közötti – magánszemély volt tulajdonos társas vállalkozásban, míg 2023-ban ez az arány már csak minden tizenkettedikre csökkent. Ez felveti a kérdést, hogy a változás hordoz-e magában negatív vagy pozitív üzenetet. Az OPTEN céginformációs szakértője, Alföldi Csaba szerint az átalakulás mögött inkább pozitív tartalmak állnak. A 2008-as válságot követően egyértelműen elindult egy tisztulási folyamat, mely megnyilvánult a kisebb éves cégalapítási számokban is (kb. 30 ezer évente), ellentétben az előző időszak 40-60 ezer alapításával. Emellett a vállalkozási kedv is jobban összpontosult a valós gazdasági tevékenységre fókuszáló magánszemélyekre, szemben a kényszervállalkozókkal.

A magas cégalapítási számoknak és a túlélési arányoknak köszönhetően a hazai vállalkozások körében kialakult egy igen jellegzetes koreloszlás. Jelenleg a hazai vállalkozások mindössze 40 százaléka 10 évnél fiatalabb, ami kiemelkedő aránynak számít. A vállalkozások közel 17 százaléka pedig már idősebb 25 évnél, ugyanakkor a nagy múltú vállalatok aránya a magas össz. cégszám miatt látszólag alacsonynak tűnhet.

Az elmúlt néhány év tendenciái azonban árnyalják ezt a képet. Megfigyelhető, hogy a 25 éves kort megélt vállalatok száma jelentős mértékben nőtt. 2018-ban mindössze 27 ezer ilyen vállalkozás volt a cégbázisban, de 2023-ra ez a szám közelítette a 77 ezret. A fluktuáció is észlelhető a koreloszlások elemzése során, mivel az 5 évesnél fiatalabb vállalatok alkotják továbbra is a legnépesebb halmazt. Jelenleg mintegy 88 ezer ilyen társas vállalkozás működik a hazai gazdaságban, de az arányuk folyamatosan csökken az elmúlt évek alapján.

A vállalkozások túlélésében jelentős szerepet játszottak a járvány alatt megtett intézkedések, amelyek lassították a megszűnéseket vagy segítették a vállalkozásokat a túlélésben. Ennek következtében a járvány időszakában a 10 évnél fiatalabb cégeknél megfigyelhetően emelkedett a túlélési ráta.

2023 szintén a tisztulás évének mondható. A járvány alatti lassítások hatásai ebben az évben már érezhetővé váltak, az eljárások nagyobb számban megjelentek, és ennek eredményeként a túlélési mutatókban minden korosztályban kisebb romlás figyelhető meg. Azonban a romlás mértéke egyetlen korosztályban sem hozott drámai csökkenést. Sőt, ha a járvány előtti időszakra vetítjük, akkor a 10 évnél fiatalabb cégeknél javulás is bekövetkezett.

Az elmúlt három évtizedben, a rendszerváltást követően, a vállalkozói kultúra dinamikus átalakuláson esett át (kevesebb társas vállalkozás, több önálló, egyéni vállalkozó a mai kép). A kezdetekkor a vállalkozók száma kevesebb volt a szükségesnél, ami növelte a cégek túlélési esélyeit. Ma már azt tapasztaljuk, hogy a vállalkozások száma elegendő ahhoz, hogy kielégítse a gazdaság igényeit. Bár ez eredményezheti, hogy romlanak vagy kevésbé javulnak a túlélési esélyek a jövőben (erőteljesebb versenyhelyzet). Pozitív következményként megfigyelhető azonban már most és várhatóan ez a tendencia meg is marad, hogy az idősebb cégek, amelyek már 25 évet vagy annál többet értek el, száma folyamatosan növekszik a jövőben.

A Az elmúlt 25 évben minden második újonnan alapított cég eltűnt a vállalkozási színtérről bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Továbbra sem jellemzi túlzott optimizmus a hazai kis- és középvállalkozásokat egy friss felmérés szerint: miközben bíznak abban, hogy 2024-ben javul a munkaerőhelyzet és kedvezőbbek lesznek a vállalati hitelkamatok, továbbra is mínusz 6 ponton áll a kkv-k bizalmi indexe – különösen a szolgáltatók, valamint az ipari és kereskedelmi cégek bizonyulnak borúlátónak. „Az elmúlt években nagyon jól kellett gazdálkodni a tartalékokkal, és nem csupán a pénzügyekben, hanem a kapcsolati tőke tekintetében is, beleértve a beszállítókat, munkavállalókat, hazai és külföldi üzleti partnereket. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a magyar vállalkozók kitartóak és leleményesek, és akik nem visszavonulót fújtak, hanem inkább a bővülés lehetőségeit keresték, azok nagy előnyre tehettek szert. 2024 is a bizonytalanság éve lesz, és ilyenkor érdemes igazán kihasználni a vállalkozói kollektívákban felhalmozódott tudást és kapcsolatokat” – mondja Avidor András, a BNI Magyarország alapítója és vezetője. Az üzleti közösség tagjai a januári Évtervező hétvégén tekintették át a makrogazdasági kilátásokat és osztották meg egymással, milyen stratégiával készülnek a következő hónapokra.

2024-ben is lehet növekedni – új terepen a magyar vállalkozások

A hazai kkv-k iparágtól függetlenül tapasztalják a lakossági fogyasztás visszaesésének következményeit, és bár úgy látják, nincs nagyon nagy baj, abban is biztosak, hogy ha idén javul is valamennyit a helyzet, az a megrendelések volumenében leghamarabb az év második felében lesz érzékelhető. Arra számítanak, hogy a geopolitikai konfliktusok és az ebből adódó makrogazdasági kihívások sem csitulnak a közeljövőben és bár a következő hónapokra előrejelzett inflációs adatok lényegesen kedvezőbbek, mint az elmúlt évben, a vállalkozókat valóban érintő pénzromlás mértékét továbbra is 15% körülinek becsülik. A megosztott jó gyakorlatok ugyanakkor egyértelműen azt mutatják, hogy ebben a helyzetben érdemes inkább előre menekülni, mint visszavonulni: azok a cégek, melyek új szolgáltatásokat indítottak, terméket fejlesztettek vagy éppen külföldi piacokon jelentek meg, stabil növekedéssel és hosszabb távon is fenntartható működéssel számolhattak.

 „A logisztikai szektorban is csomagszámcsökkenést tapasztaltunk, ugyanakkor igyekeztünk fejleszteni az értékesítést, plusz szolgáltatások eladásába fektetni, ami meg is térült. 2023-ban pedig céget alapítottunk Ausztriában is, amire egy ideje már nagy igény mutatkozott multinacionális partnereink részéről, akikkel itthon dolgoztunk együtt. Egyértelműen azt látjuk, hogy a magyar cégek maximálisan meg tudják állni a helyüket a nemzetközi piacon, hiszen minőséget kínálnak, és bár elindulni nehéz, ebben sokat segíthetnek a tudatosan ápolt üzleti kapcsolatok” – mondja Demján Lehel, a Gyűjtőszállítás.hu Kft tulajdonosa.

Lányi Péter, a Solar Future System Kft. ügyvezető-tulajdonosa hozzáteszi: „a környezetünkben is ezt tapasztaljuk, és nálunk is a növekedés a cél, idén szeretnénk megduplázni az árbevételünket. Ennek érdekében 2024-ben új szegmens felé nyitunk, a napelemes és hőszivattyús rendszerek telepítése mellett az ipari villanyszerelést is beépítjük a tevékenységi körünkbe, ezen aktívan dolgozunk jelenleg is. A változó viszonyok között elengedhetetlen a nyitottság, tájékozottság a saját, illetve a tágabb értelemben vett piaci viszonyok között, ennek függvényében pedig mindig készen kell állni a megújulásra, a rugalmas reagálásra.”

Változik a szervezet, könnyen „kiég” a vállalkozó

Abban tehát egyetértenek a kkv-k, hogy a szervezeti agilitás, valamint a partneri kapcsolatok ápolása és a tapasztalatok megosztása nagyban segíti a piaci kihívások sikeres kezelését. A növekedés ugyanakkor óhatatlanul együtt jár a vállalati infrastruktúra fejlesztésével, hogy az egyes folyamatok nagyobb létszám és megrendelésszám esetén is transzparensek, hatékonyak és gyorsak maradhassanak.  Ez napjainkban egyet jelent a digitalizációs törekvésekkel, 2024-ben is érdemes lehet tehát felmérni a vállalati informatikai rendszereket és nemzetközi piacokra optimalizálni azokat, esetleg új területeken is gépesíteni vagy automatizálni. Emellett persze a szervezetfejlesztés is sarokköve egy ilyen üzleti lépésnek, sokan ezekben az időkben szembesülnek azzal, hogy egyszemélyes vállalkozásból céggé szükséges alakulni, vagy éppen a néhány fős szervezet bővül ki hirtelen és gyorsan. Mindez ma már kulcskérdésnek számít, hiszen a munkatársak és erőforrások hatékony alkalmazása és delegálása eldöntheti egy-egy vállalkozás sikerét.

„Ilyenkor érdemes körülnézni az üzleti kapcsolati hálóban is, és olyan stabil beszállítói kört kialakítani, akikkel biztosíthatjuk a működés folytonosságát a turbulens piaci helyzetben vagy felmérni, hogy mely folyamatokat lehetne optimálisabban megoldani kiszervezéssel. Ez a fajta cégnövekedés nagyon sok energiát igényel, ráadásul a folyamatos bizonytalanság is nagy súlyként nehezedik az alapító vállalkozókra. Nem csoda, hogy futótűzként terjed a kiégés problémája, mely súlyos esetben már lehetetlenné teszi a kiegyensúlyozott, jó teljesítményt a napi feladatokban. Ezért is fontos a belső szervezeti struktúra alapos átgondolása, melyben kell, hogy jusson tér a személyes fejlődésnek, feltöltődésnek mind a vezetők, mind a munkavállalók körében. Erre mindenképpen kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a vállalkozásoknak 2024-ben” – teszi hozzá Avidor András.

Az évente több ezer eseményt szervező BNI 2024-ben is segíti a cégeket a tudásmegosztásban, az iparágakon belüli és iparágak között piaci ismeretek és tapasztalatok hatékony hasznosításában, valamint az üzleti kapcsolatrendszerük bővítésében a hazai és külföldi üzleti színtéren egyaránt. Március 21-tól a Nemzetközi Networking Konferencián vehetnek részt a BNI-közösség tagja, majd március 25-én érkezik a XII. Next Stage Camp, amely a festői Balin segíti a vállalkozók egymásra találását az üzleti networking terén.

A Vastagon kétszámjegyű „céges inflációra” számítanak idén a vállalkozások bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A vezérigazgatók gazdasági visszaeséssel kapcsolatos várakozásai a tavalyi felmérésben mért rekordmagasságú szintről (73%) 45%-ra csökkentek, miközben az inflációnak és a makrogazdasági volatilitásnak való kitettség is 24%-ra (a tavalyi 40% és 31%-ról) mérséklődött. A folyamatos konfliktusok ellenére 7 százalékponttal (18%) alacsonyabb azon vezérigazgatók aránya, akik úgy érezték, hogy vállalatuk mérsékelten vagy nagy mértékben kitett a geopolitikai konfliktusok kockázatának.

„Ahogyan a cégvezetők egyre kevésbé aggódnak a rövidebb időhorizontú (pl.: makrogazdasági) kihívások miatt, egyre inkább képesek az iparágukon belüli zavaró és hosszabb távon is fennmaradó tényezőkre összpontosítani. Bár optimistábbak a globális gazdaságot illetően, tavalyhoz képest kevésbé derűlátók a saját bevételi kilátásaik tekintetében, és jellemzően tudatában vannak annak, hogy üzleti tevékenységük alapvető megújítására van szükség. Akár a generatív MI bevezetésének felgyorsításáról vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos üzleti kihívások és lehetőségek kezeléséről van szó, az idei évvel az átalakulás felgyorsul”- összegzi a globális felmérés főbb megállapításait Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

Nyugat-Európa és Észak-Amerika inkább pesszimista, de létszámnövekedést várnak minden régióban

A világ legtöbb részén a vezérigazgatók inkább optimisták, mint pesszimisták a hazai gazdasági kilátások tekintetében. Észak-Amerikában és Nyugat-Európában azonban a vezérigazgatók nem követik ezt a tendenciát: Nyugat-Európában 32%-uk számít a hazai gazdaság növekedésére, míg 48%-uk visszaesést vár; Észak-Amerikában ez a két arány 31%, illetve 52%. 

A vezérigazgatók jellemzően az alkalmazotti létszám növelését, semmint csökkentését tervezik a következő 12 hónapban: 39%-uk számolt be arról, hogy legalább 5%-kal tervezik növelni a dolgozók számát. A munkáltatók minden régióban nagyobb valószínűséggel számolnak létszámnövekedéssel, ezen belül is a közel-keleti régió várakozásai a legambiciózusabbak a munkaerő-felvétel tekintetében (65%).

Megatrendek fékezik az optimizmust

A vezérigazgatók egyre jobban tudatában vannak a globális megatrendeknek, illetve azok vállalkozásokra gyakorolt hatásának. Bár a fejlődési pálya pozitív, a bizakodás óvatos, mindenekelőtt a megatrendeknek köszönhetően – ideértve a technológiai változásokat, jellemzően a generatív mesterséges intelligenciát, valamint az éghajlatváltozást. A vezérigazgatók közel fele (45%) úgy véli, hogy vállalata egy évtized múlva nem lesz életképes, ha a jelenlegi úton halad tovább (2023-ban ez az arány 39% volt). Szintén a megatrendek kezelésével kapcsolatos bizonytalanságot tükrözi az is, hogy a vezérigazgatók kevésbé bizakodóak saját vállalatuk bevételeinek növekedési kilátásait illetően a következő 12 hónapra nézve (42%-ról 37%-ra csökkent az arányuk).

A mesterséges intelligencia a megújulás katalizátora

A vezérigazgatók egyértelműen látják a potenciált a generatív MI-ban, a megkérdezettek közel háromnegyede (70%) véli úgy, hogy az jelentősen megváltoztatja az értékteremtés módját a következő három évben. Az MI rövid távú hatásaival kapcsolatban is optimisták: 58% számít arra, hogy a mesterséges intelligencia javítja termékeik vagy szolgáltatásaik minőségét, és csaknem fele (48%) mondja azt, hogy növelni fogja az érdekelt felekkel való bizalomépítési képességüket a következő 12 hónapban. Arra is számítanak, hogy a mesterséges intelligencia a vállalkozásuk eredményeit is támogatja: 41%-uk a bevételek növekedését, 46%-uk a jövedelmezőség javítását vizionálja. A technológiai, média- és távközlési szektor a legbizakodóbb a profitra gyakorolt hatást illetően (54%), míg az energia és közmű ágazatok vezetői a legkevésbé optimisták (36%) az MI tekintetében.

A cégvezetők egyre inkább a generatív MI transzformatív előnyeit keresik, és 69% ehhez szükségesnek látja a munkaerő továbbképzését is. Ami az MI-nak tulajdonított aggodalmakat illeti, a kiberbiztonsági kockázatok (64%), a félretájékoztatás (52%), a jogi kötelezettségek és a jó hírnevet veszélyeztető kockázatok (46%), valamint az ügyfelek vagy alkalmazottak bizonyos csoportjaival szembeni részrehajlás növekedése (34%) szerepel.

A dekarbonizáció pénzügyi tervezésbe integrálása még várat magára

A vezérigazgatók jól haladnak az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásaik teljesítésében: 76%-uk már tett lépéseket az energiahatékonyság javítására, míg 58%-uk hasonló előrehaladást ért el az új, klímabarát termékek, szolgáltatások vagy technológiák innovációja terén. Ugyanakkor mindössze 45%-uk számolt be arról, hogy beépítette az éghajlati kockázatokat a pénzügyi tervezésébe (31% ezt nem is tervezi). A cégvezetők a fizikai klímakockázatokhoz való alkalmazkodással kapcsolatos intézkedések tekintetében is vegyesen nyilatkoztak: 47%-uk tett lépéseket, míg 29%-nak nincsenek erre vonatkozó tervei.

A felmérés a dekarbonizáció jelentős támogatottságát mutatja: a megkérdezettek mindössze 26%-a mondja azt, hogy az igazgatóság vagy a vezetőség ellenállása mérsékelten vagy jelentősen akadályozza a dekarbonizációt. A vezérigazgatók a szabályozás összetettségét (54%) és a klímabarát beruházások alacsonyabb megtérülését (51%) említik a legnagyobb leküzdendő akadályként.

Újratervezés és hatékonyságnövelés szükséges

A felmérés rámutat, hogy a kisebb vállalatok nagyobb kockázatnak vannak kitéve: a 100 millió dollárnál kevesebb éves bevételt generáló cégek vezetőinek 56%-a úgy véli, hogy vállalkozásuk legfeljebb tíz évig lesz életképes, ha a jelenlegi pályáján halad tovább. Ez az arány 27%-ra csökkent azon cégek esetében, amelyek éves bevétele eléri vagy meghaladja a 25 milliárd dollárt.

Szinte az összes vezérigazgató (97%) megjegyezte, hogy az elmúlt öt évben lépéseket tett annak érdekében, hogy megváltoztassa az értékteremtés és szolgáltatásnyújtás módját, és több mint háromnegyedük (76%) legalább egy olyan intézkedést bevezetett, amely jelentős hatással volt vállalata üzleti modelljére. A változás azonban számos kihívást generál a cégvezetők számára: kétharmaduk (64%) a szabályozási környezetnek az üzleti modell újragondolását gátló hatását emeli ki, 55%-uk egymással ellentétes működési szempontokra hivatkozik, 52%-uk pedig a képzett munkaerő hiányára hívja fel a figyelmet.

További akadály a hatékonyság hiánya. A vezérigazgatók jelentős hatékonyságbeli hiányosságokat észlelnek vállalatuk rutin tevékenységeiben, a döntéshozatali értekezletektől kezdve az e-mailekig – az ezekre a feladatokra fordított idő körülbelül 40%-át ítélik hatékonytalannak. A PwC visszafogott becslése szerint ez a hatékonytalanság akár 10 ezer milliárd dollárnak megfelelő produktivitás kiesést is eredményezhet.

„Az idei adatok nagyfokú bizonytalanságra utalnak a vezérigazgatók körében, akik ugyanakkor elszánták magukat a változtatásra. Átalakítják üzleti modelljeiket, befektetnek a technológiába és a munkavállalóikba, valamint kezelik az éghajlatváltozással járó kockázatokat és lehetőségeket. Ha a vállalkozások azt szeretnék, hogy rövid és hosszú távon is sikeresek legyenek, bizalmat építsenek, valamint fenntartható és hosszú távú értéket teremtsenek, fel kell gyorsítaniuk a megújulás ütemét”- zárta gondolatait Bob Moritz, a PwC globális vezetője a davosi Világgazdasági Fórumon tartott sajtótájékoztatón.

Kapcsolódó anyag: PwC’s 27th Annual Global CEO Survey

A PwC 27. Globális Vezérigazgatói Felméréséről

A PwC 2023. október 2. és november 10. között 105 országban és földrajzi területen 4702 vezérigazgatót kérdezett meg. A globális és regionális adatokat az adott ország nominális GDP-jével arányosan súlyozták. Az ágazati szintű és országos számok a 4702 vezérigazgatót magában foglaló teljes mintából gyűjtött súlyozatlan adatokon alapulnak. A teljes anyag a pwc.com/ceosurvey oldalon érhető el, az interjúk pedig a strategy-business.com/inside-the-mind-of-the-ceo oldalon olvashatók.
A PwC Magyarország idén 13. alkalommal készítette el Vezérigazgató Felmérését, melyben közel 300 hazai vállalatvezető mondta el véleményét. Az eredményeket február 15-én mutatjuk be.

 Forrás: PwC Magyarország

A A vezérigazgatók közel fele tart attól, hogy változtatás nélkül vállalata nem lesz életképes 10 év múlva bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A magyar gazdaság pillanatképe a cégek alkalmazkodóképességét próbára teszi az elmúlt időszakban. A magyar gazdaság 2023 második negyedévében 2,4 %-os visszaesést szenvedett a 2022-es évhez képest, amit a mezőgazdaság erős teljesítménye mérsékelt valamelyest. Az iparban látható egy rövid távú növekedés júliusban az előző hónaphoz képest, viszont a kiskereskedelmi forgalom és az infláció aggályos trendeket mutatott, különösen az energia- és üzemanyagárak terén. Ugyanakkor a foglalkoztatottság növekedése pozitív jel. Visszatükröződik-e ez a cégtrendben?

Az OPTEN adatai alapján az év elejétől kezdve augusztusig a cégek száma közel 10,5 ezerrel csökkent. Egy nyolchónapos trendet követve az augusztusi hónap nem hozott váratlan változást. Az elmúlt hónapokban tapasztaltak alapján a cégalapítások száma folyamatosan elmaradt a megszűnésekétől, azonban augusztusban változás következett be, amikor az új cégek száma, bár csekély mértékben, de meghaladta a megszűnésekét. Ez azt sugallja, hogy szeptemberben akár módosulhat a korábbi cégtrend.

Az elmúlt hat év szezonális átlagához mérten a 2 140-es cégalapítási adat nem emelkedik ki. Augusztusban a megszűnések száma kissé 2 000 fölött alakult, ami a hatéves átlag közel háromnegyedét teszi ki. A megszűnések idén a legalacsonyabb értéket adták, de az augusztus jellemzően visszafogottabb értékeket hozott a múltban is. „Fordulat a cégtrendben akkor következhet be, mondhatjuk tendenciának, ha szeptemberben a megszűnések száma nem éri el az augusztusi értéket. Mivel a szeptember egy aktívabb időszak szokott lenni augusztushoz képest, az események is magasabb fordulaton pörögnek, még korainak tartanám elkönyvelni a cégtrend esetleges változását.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az újonnan indított felszámolási eljárások száma továbbra is központi kérdés marad. Augusztusban jelentős csökkenés tapasztalható; a számok már nem a kétezres szint közelében mozognak, hanem 1 200 fölött alakultak. „Bár az újonnan indított felszámolási eljárások száma még mindig magas, augusztusra érzékelhető visszaesés következett be. Az elmúlt hat év során az érték rendszerint ezer alatt mozgott, egészen a járvány miatti intézkedésekig. Bár a trend csökkenő tendenciát mutat, az elkövetkezendő hónapokban válik majd egyértelművé, milyen mértékben csökken a moratórium hatása. Jelenleg is látható, hogy azok az új felszámolási eljárások, melyek nem voltak a moratórium alatt, egyre nagyobb arányt képviselnek.” – értékelt Alföldi Csaba.

Az augusztusi számok rávilágítottak arra, hogy a 3-5 éves működésű cégek különösen sérülékenyek a járvány hatásaira. Ezek a vállalatok olyan körülmények között kezdték meg tevékenységüket, amelyek nem voltak kedvezőek számukra, és ez a sérülékenység az új felszámolási eljárásokban is megmutatkozott: augusztus hónapban az érintett cégek aránya meghaladta a 40%-ot. Ezzel szemben a hosszabb ideje működő vállalatok általában stabilabb alapokon állnak, ám még így is az augusztusi új felszámolási eljárások egynegyede olyan cégeket érintett, amelyek már 10 évnél régebben kezdték meg működésüket.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) augusztusi értéke átlagosan 10 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten–CFI Vas, Tolna és Veszprém vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta.

Opten – CFI vármegyénként, 2023. augusztus

*Újonnan indult eljárások

A Eljött az áttörés: Megszűnéseket meghaladó cégalapítás bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

2023 II. negyedévében a magyar gazdaság 2,4%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. Az ipar, a szállítás és a kereskedelem vezetett ebben a csökkenésben, míg a mezőgazdaság stabilizáló erőt mutatott. Az előző negyedévi eredményekhez képest a gazdaság teljesítménye 0,3%-kal maradt el.

A hazai cégtérkép sem mutat mást, továbbra is zsugorodik, az OPTEN adatai szerint a tavalyi év decemberéhez viszonyítva ma már 10 ezerrel kevesebb vállalkozás formálja a gazdasági körképet.

A teljes csökkenés 50%-a két nemzetgazdasági ághoz köthető – szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; információ, kommunikáció –, amit nagymértékben alakított a tavalyi évben bekövetkezett KATA változás. Emellett az „előkelő” ötös rangsorban a kereskedelem és a feldolgozóipar is képviselteti magát, ami nem meglepő a jelenlegi gazdasági helyzetben.

Az idei évben a cégek számának csökkenése eddig töretlen volt, és várhatóan ez augusztusban sem fog változni amennyiben a cégalapítások továbbra is hasonlóan alacsony szinten maradnak. A megszűnések számát a végelszámolással megszűnt cégek számának csökkenő tendenciája befolyásolta leginkább, ami várható volt, hiszen lassan, de elfogynak a KATA változás miatt tavaly elindított nagyszámú végelszámolási eljárások. „A megszűnések júliusi száma nem kiugróan magas, az elmúlt 7 év szezonális átlagát kis mértékben haladja meg, azonban a júliusi alapítások már 20%-kal elmaradnak a hétéves átlagtól. Ugyan tömeges megszűnéseket várnánk a jelenlegi gazdasági körülmények között, azonban a tényleges visszajelzést mégis az alapítások visszafogottságában láthatjuk. Az alapítási kedv növekedését támogató jelentős gazdasági környezet javulást rövid időn belül nem látunk, ezért várhatóan a cégtrendben sem valószínűsíthető fordulat.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN Kft. céginformációs szakértője.

Az elmúlt hónaphoz hasonlóan alakultak a friss cégbírósági eljárások. Bár a felszámolások száma továbbra is magasnak számít, 1 818 új eljárással mégis jelentős csökkenést mutatnak az előző két hónap 2 500 körüli értékéhez képest.

Bár a felszámolási eljárások trendje csökkenőnek mutatkozik, az idén regisztrált közel 13 000 eset az elmúlt hat év csúcsát jelenti, és az év végére akár 20 000 eljárás is beindulhat. Kiemelten a 3-5 év közötti vállalkozásokat érinti ez a helyzet, ők teszik ki az esetek 44%-át. „Még mindig több mint 75%-ban azok a cégek uralják az új felszámolási eljárásokat, akiknek a hatályos adószámának a törlése 365 nappal ezelőtt már megkezdődött. Ez arra enged következtetni, hogy a felszámolási eljárás alá eső cégek többsége még érintett a járvány miatti moratórium hatásával. Ez nagymértékben elhomályosítja a mai gazdasági helyzet által kiváltott cégtrend mozgást.” – mondta Alföldi Csaba.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) júliusi értéke átlagosan 9-10 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten–CFI Tolna, Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye produkálta.

OPTEN – CFI vármegyénként, 2023. július

*Újonnan indult eljárások

A Felszámolási eljárás: A fiatal vállalkozások a legveszélyeztetettebbek bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az Országgyűlés május végén elfogadta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényjavaslatot, amely a 2013-ban elfogadott Panasztörvényt is hatályon kívül helyezi.

Az új törvény lehetőséget ad munkahelyi visszaélések, szabálytalanságok névvel vagy névtelenül történő bejelentésére, és számos vállalatnak írja elő kötelező visszaélés-bejelentő rendszer létrehozását.

A jogszabály az EU-s Whistleblowing-direktívához igazodik: célja a 2019/1937/EU-irányelv átültetése a magyar jogrendszerbe, és ezáltal a közérdeket érintő veszélyekkel kapcsolatos bejelentések szabályozása, és a bejelentést tevő személyek védelme.

„A panasztörvény gyakorlatilag bármely jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény vagy mulasztás bejelentését lehetővé teszi, kezdve például közbeszerzési eljárások során tapasztalt visszaéléstől, a szakmai titoktartás elmulasztásán át, egészen a fogyasztóvédelmi vagy környezetvédelmi szabálysértésekig. A bejelenthető magatartások alá pedig nemcsak a jogszabályba ütköző jelenségek tartoznak, hanem a munkáltató belső szabályzatában jogellenesnek minősített magatartások is – ilyen lehet például az üzleti ajándék elfogadása vagy egy állásra jelentkező elutasítása az etnikai hovatartozása miatt” – hívta fel a figyelmet dr. Kreiniker-Barna Eszter, a SALDO Zrt. vállalati jogásza.

Számos kérdőjel a részletszabályok kapcsán

A SALDO Zrt. eddigi tapasztalatai alapján az érintett cégek részéről több kérdés is felmerült a jogszabály alkalmazása kapcsán. „Sok vállalkozás számára kapásból az sem volt teljesen egyértelmű, hogy melyik kalapba esnek. Hiszen a jogalkotó külön határidőt szabott meg az 50 és 250 fő alkalmazottal rendelkező, az ennél nagyobb, illetve mérettől függetlenül a pénzmosás elleni törvény hatálya alá eső cégek számára az új előírásoknak való megfelelésre” – húzta alá a SALDO Zrt. szakértője.

A pénzmosás ellenes törvény hatálya alá tartoznak többek között a könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók is. Közülük sokan néhány fős mikro-vállalkozásként végzik tevékenységüket. Számukra például nem egyértelmű, hogy a pártatlanság biztosítása érdekében mindenképpen külsős személyt kell-e megbízniuk a bejelentővédelmi-megbízott feladatkörével, hiszen erről nem rendelkezik egzakt módon a jogszabály.

A mintegy hat évtizedes szakmai múlttal rendelkező adó- és számviteli tanácsadó cég tapasztalatai alapján eddig számos vállalkozás döntött úgy, hogy házon belül bíz meg valakit a bejelentővédelmi-megbízott feladatkörével. Az ő legfontosabb feladatai közé tartozik a bejelentést tevő tájékoztatása mind a személyes adatainak kezeléséről, mind az eljárási szabályokról – kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy mindvégig megőrizze az eljárás során kezelt személyes adatok biztonságát és integritását. Egy belső ellenőrhöz vagy adatvédelmi tisztviselőhöz hasonlóan a tájékoztatás mellett adott esetben gondoskodik a szóbeli bejelentés jegyzőkönyvének elkészítéséről, átadja azt a bejelentő részére, a vizsgálatot lefolytatja vagy közreműködik benne, továbbá egyeztet az érintett társosztályokkal és személyekkel is.

„Számos cég számára nem világos, hogy pontosan milyen visszaélés-bejelentési rendszert kell kiépíteni, illetve működtetni. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy nem kötelező elektronikus (online) rendszert működésbe helyezni. Akár egy klasszikus panaszdoboz is megfelelhet a célnak, hiszen a lényeg, hogy a szervezet biztosítani tudja a bejelentő személyének anonimitását. Nem kötelező továbbá rögíztett telefonvonalat (telefonközpontot) sem biztosítani a bejelentések fogadására, ebben az esetben a bejelentővédelmi-megbízottnak írásos jegyzőkönyvet kell felvennie a szóbeli bejelentésekről, amelyek személyes kapcsolatfelvétel útján is megvalósulhatnak” – folytatta a jogszabály gyakorlati értelmezését dr. Kreiniker-Barna Eszter.

Ha anonim a bejelentés, nem kötelező kivizsgálni

Sok érintett cég számára lehet fontos felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben anonim módon érkezik a bejelentés – erre a bejelentőnek a törvény szerint lehetőséget kell biztosítani – akkor nem kötelező kivizsgálni az ügyet. Ha viszont a bejelentő vállalja a nevét, akkor az ügy státuszáról, előrehaladásáról, ügymenetről, esetleges hiánypótlásról stb. tájékoztatni kell.

A szabályzatok elkészítését és a rendszer kiépítését érdemes profira bízni

Nagyon vegyes tehát egyelőre a kép, hogy az érintett vállalkozások hogyan boldogulnak a panasztörvény által rájuk rótt feladatokkal. Hiszen nem elég kialakítani a jogszabályoknak megfelelő „etikai forródrótot”, ha a cég nem szervezi ki az ezzel kapcsolatos feladatokat, akkor belső szabályzatot és etikai kódexet is kell készítenie, amivel keretet ad a folyamatainak.

A panasztörvény előírásait a GDPR szabályozás kapcsán is figyelembe kell venni, hiszen a jogszabály megfogalmaz adatkezelésre vonatkozó előírást is. Így a meglévő adatkezelési tájékoztatókat mindenképpen érdemes áttekinteni és frissíteni, hogy megfeleljenek az új törvénynek.

A Rengeteg a kérdőjel az új panasztörvény körül, egy fontos céges határidő már lejárt bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az új, visszaélés-bejelentésekről szóló törvény értelmében a vállalatok belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására és működtetésére lesznek kötelesek, amelyen keresztül a munkavállalók, szerződéses partnerek és más érintettek akár anonim módon bejelenthetik az általuk tapasztalt jogellenes cselekményeket, mulasztásokat. A kkv-knak december 17-re, a nagyvállalatoknak pedig már július 24-re készen kell állniuk a bejelentések korrekt fogadására.

A törvény hatálya a legalább 50 fős vállalatokat érinti, illetve mellettük – létszámtól függetlenül – a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozó cégeket pl. a hitelintézeteket, a pénzügyi szolgáltatókat az ügyvédi irodákat és mindazokat a kereskedelmi vállalkozásokat, amelyek 3 millió forintot elérő, vagy annál nagyobb összegű készpénzt is elfogadnak.

Kemény Kornél, a KPMG szakértője felhívja a figyelmet, hogy egy visszaélés-bejelentő rendszer bevezetése számos részfeladatot foglal magába: belső szervezési, jogi, informatikai részei vannak, amelyhez a hatékony működés biztosítása végett tájékoztatási, oktatási feladatok is járulnak.

„Ez azonban nem elég, fontos a rendszer beépítése a vállalati kultúrába, ezért a vezetőknek rendszeresen fel kell hívniuk a figyelmet a létezésére, és célszerű tréningeken oktatni a jogszerű használatát. Teljesen egyértelműnek kell lennie annak, hogy a bejelentő rendszer használata semmilyen összefüggésben nincs a teljesítményértékelő rendszerrel, és semmilyen retorzió nem érheti azt, aki bejelentést tesz.”

– mondta Kemény Kornél.

A törvény előírja a vizsgálat és a vizsgáló pártatlanságát. Bár a jogszabály konkrétan nem határozza meg, hogy mit ért a pártatlanság követelménye alatt, az azt hivatott biztosítani, hogy a bejelentés kivizsgálása elfogulatlanul és objektív módon történjen. Ennek értelmében a vizsgáló nem lehet olyan személy, aki a bejelentéssel érintett cselekményhez vagy személyhez kötődik, vagy kötődni látszik. A bejelentővédelmi rendszer hatékony működését megkérdőjelezné a pártatlanság hiánya. A folyamat kiszervezése esetén a külső megbízott pártatlansága mellett az összeférhetetlenségi szabályokat is be kell tartani.

A törvény lényeges pontja a bejelentő védelme. Ez azt jelenti, hogy a jogszerűen megtett bejelentés esetén a bejelentőt nem érheti megtorlás, például nem lehet emiatt jogszerűen megszüntetni a munkaviszonyát. Ha mégis ilyesmi történne, akkor a bejelentő egyebek mellett mentesül a titoktartási kötelezettség alól: nem terheli felelősség a védett titok (például üzleti titok, know-how) felfedéséért, ha arról jogszerűen van tudomása, és azt a jogszerű bejelentés érdekében felfedi. Emellett az ilyen retorziókkal szemben bírósághoz is fordulhat.

„A cégeknél a törvénynek való megfelelést akkor is meg kell vizsgálni, ha már létezik náluk működő visszaélés-bejelentő rendszer. Az eredmény alapján előfordulhat, hogy a rendszert hozzá kell igazítani az új szabályokhoz, ez jelenti a folyamat és a dokumentáció pl. szabályzatok, tájékoztatók hozzáigazítását az új Panasztörvény előírásaihoz.” – mondta dr. Takács Nóra a KPMG szakértője. Érdemes figyelni például az írásbeli és szóbeli bejelentés lehetőségének biztosítására, illetve a pártatlan kivizsgálással kapcsolatos előírásokra!

A jogszabály két fontos ponton megkülönbözteti a kis- és középvállalatokat a nagyvállalatoktól. A kkv-knál, fő szabály szerint, 2023. december 17. a bevezetés határideje, a többi szervezetre a törvény kihirdetésétől számított 60. nap, azaz 2023. július 24. A másik fontos különbség, hogy a kkv-k közösen is üzemeltethetnek belső visszaélésbejelentő rendszert, a többieknek azonban saját erre szolgáló bejelentő felületre, saját eljárási szabályzatra, saját szervezeti egységre vagy kiszervezett megbízottra (külső szervezetre vagy bejelentővédelmi ügyvédre) van szüksége.

Fontos különbség továbbá, hogy ha a cég nem kkv, akkor abban az esetben is szükség van saját bejelentési rendszer létrehozására, ha az anyavállalatnak van csoportszintű bejelentő rendszere. A kkv-knál (50-249 fővel működő cégek) ezzel szemben van lehetőség közös rendszer üzemeltetésére, de itt is figyelemmel kell lenni a különböző országok eltérő nemzeti szabályaira a működtetés során (kisebb eltérések lehetnek, mert az Irányelv megenged eltérést a minimumszabályokon felül.).

A bejelentőt védő intézménynek részét képezi továbbá a bejelentővédelmi ügyvéd megbízása, aki a teljes visszaélésbejelentési folyamatot kezelheti oly módon, hogy a bejelentést a megbízójához továbbítja, de a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatok tekintetében titoktartásra köteles.

Ugyancsak lényegi elem a bejelentő anonimitásának biztosítása. A bejelentő anonim módon (személyazonosságának felfedése nélkül) is tehet bejelentést, aminek jelentősége, hogy védelmet jelent a bejelentők számára, hiszen a bejelentők személyazonosságát nem fedhetik fel, így   megtorlás sem érheti őket. Ha a bejelentőt később esetlegesen mégis azonosítják, és emiatt megtorlás érné, az ún. bejelentővédelmi intézkedések az anonim bejelentőt is megilletik, ha jogszerű bejelentést tett.

Mindezen feltételeket a KPMG szakértői szerint leginkább egy kiszervezett megoldás tudja biztosítani. A munkavállalók számára is így a legegyértelműbb, hogy a rendszer független. Házon belül működtetett visszaélésbejelentő rendszer esetén a szervezeten belüli külön szervezeti egységet kellene létrehozni erre, ami sokkal költségesebb, és nehezebb az anonimitást, a pártatlanságot garantálni. A KPMG erre kidolgozott visszaélésbejelentő rendszere komplett megoldást nyújt egy olyan visszaélés-bejelentő és folyamatkezelő munkafolyamat bevezetésére és működtetésére, amely mindenben megfelel a törvény követelményeinek. Biztosítja a teljes visszaélés-bejelentési folyamat kezelését, és lehetőséget teremt, hogy anonim módon lehessen kommunikálni a bejelentővel. A rendszerben minden bejelentés egyedi esetszámot kap, visszakövethető, ugyanakkor garantált az anonimitása.

További információ a KPMG Visszaélés-bejelentő Rendszeréről:  https://kpmg.com/hu/hu/home/services/advisory/risk/forensic/whistleblowing.html

A Nem késlekedhetnek a cégek az indulással bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Emellett egyre több cég tervez béren kívüli juttatást is adni munkavállalóinak, elsősorban közlekedési költségtérítést, 13. havi fizetést és étkezési hozzájárulást. A foglalkoztatottság stabil a szektorban, de az iparban egyre égetőbb a munkaerőhiány.

Rekordmértékű béremelés

Több pénzt kereshetnek a kkv-szektor munkavállalói. A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre szóló várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index szerint ugyanis rekordmértékű béremelésre készülnek a cégek. „A vállalkozások átlagosan 11 százalékkal magasabb fizetéssel számolnak az előttünk álló 12 hónapban, ami az index történetében az eddigi legmagasabb érték. Ez azt jelenti, hogy a cégek inflációkövető emelést terveznek, hiszen az MNB legutóbbi, júniusi jelentése szerint 2022-ben 11 és 12,6 százalék között alakulhat az infláció” – mondta el Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője. „Manapság már nem kizárólag csak a bér fontos a munkavállalóknak, mégis komoly munkaerőmegtartó hatása van. A stabil munkavállalói kör pedig a jelenlegi gazdasági helyzetben egyre fontosabbá válik a cégek számára” – tette hozzá a szakember. 

Az ágazatokat tekintve csak kismértékű eltérések láthatók: míg a mezőgazdaságban és iparban dolgozók átlag feletti, 12,1 és 11,3 százalékos bérnövekedésre számíthatnak, addig a szolgáltató szektorban 10,7, a kereskedelemben pedig várhatóan 9,2 százalékkal emelkedhetnek a fizetések. 

Egyre több helyen számíthatunk cafetériára is

A béren kívüli juttatásokat tekintve is kedvező kilátások figyelhetők meg. „Az elmúlt egy év során folyamatosan emelkedett a cafetériában gondolkodó cégek aránya, ami mostanra elérte a 60 százalékot. A növekvő tendencia kedvező, kérdés azonban, hogy tartós lesz-e, elérhetjük-e újra a 2017-18-as szintet, amikor ez az arány 70 százalék volt” – mondta el a szakember.  Az elmúlt negyedévhez képest a 13. havi fizetésnél figyelhető meg jelentős változás, 21-ről 27 százalékra ugrott az ilyen juttatással tervező cégek aránya. Emellett a legnépszerűbb elem továbbra is a közlekedési költségtérítés (33%) és a SZÉP kártya (26%). 

Az iparban a legégetőbb a munkaerőhiány

A vállalkozások a munkaerő-állomány bővítésén is gondolkodnak, ami mindenképpen kihívás lesz, hiszen a KSH adatai szerint az első negyedévben az üres álláshelyek száma már megközelítette a 2018-as csúcsot: 87 ezer betöltetlen pozíció volt, aminek több mint harmada az ipari, építőipari cégeknél jelentkezett.  A vállalkozások többsége (63%) ugyan a jelenlegi alkalmazotti létszámmal tervezi a következő 12 hónapot, de közel harmaduk (31%) új munkatársak felvételében gondolkodik. A szolgáltató és ipari szektor az, ahol magas arányban (32% és 44%) készülnek új munkavállalókat felvenni, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben viszont jóval kevesebben: esetükben 12 százalék, illetve 22 százalék a munkaerőfelvételt tervező cégek aránya. 

Legfrissebb bejegyzéseink:

• 20. CSR Hungary Summit – 20 éve a fenntarthatóságért
• Az empatikus vezetés szerepe a csapatmotivációban
• Becsaphatják az egyik csillagjegyet!
• Vége lesz a zűrzavarnak az egyik csillagjegy számára!
• Mérgező viselkedés a munkahelyen: 5 toxikus minta, amit mindenképpen kerülj el

Forrás: kh.hu
Fotó: Freepik

A Eddig nem látott béremelés jöhet bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A kkv-k összesített Digiméter Covid ’22 Index átlaga 2,6 (tízes skálán), ami meglehetősen gyenge teljesítmény, és sok helyet hagy a további fejlődésre. Összességében a 3,0 alatti értéket elérőknek rendkívül nagy szüksége lenne a digitális kompetenciák javítására, és 7,5 felett mondható (magyar viszonylatban) digitálisan fejlettnek egy vállalkozás.

A főindex több alindexből állt össze, melyek közül az otthoni munkavégzésre vonatkozó a legmeghatározóbb. Ebben a tekintetben átlag alatti eredmény született (2,5), a kisebb vállalkozások jelentős része elzárkózik a távmunkától, annak ellenére, hogy a sajtó, illetve a nagyvállalati környezet sok esetben a home office rendkívül széleskörű elterjedését láttatja. A digitális eszközök (vállalatirányítási rendszer, felhő alapú tárhely, digitális projektmenedzsment rendszer stb.), illetve kommunikációs csatornák használatában is bőven van még kihasználatlan lehetőség idehaza.

Jelenleg a kis- és középvállalkozások bő negyede biztosít legalább munkavállalói egy részének lehetőséget az otthoni munkavégzésre,

ami bár nem kifejezetten magas érték, feltételezhetően még így is lényeges emelkedés a járvány előtti időszakhoz képest. Számukra a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy egyes munkakörök korlátozottan, vagy egyáltalán nem végezhetők otthonról, illetve a munkahatékonyság fenntartása jelenik meg nehézségként. Ugyanezt a két ellenérvet említették legnagyobb arányban a távmunkát teljesen mellőző cégek is.

Az otthoni munkavégzés 2020 tavasza óta történő bevezetése/kiterjesztése a jelenleg is távmunkát alkalmazó vállalkozások többségénél nem változtatott érdemben a munkavégzés hatékonyságán, ebből adódóan a többség a veszélyhelyzet feloldása után is tervezi megtartani ezt a lehetőséget. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a járványhelyzet miatti korlátozások feloldásával a negatív változásokat tapasztalók, vagy nehezen alkalmazkodók mostanra már elfordultak a távmunkától.

Az ügyfélszerzés és tanácsadás alindex hozta a legrosszabb eredményt (tízes skálán 1,1-et). A kkv-k fele használ személyes ügyfélszerzési csatornát, míg a digitális megoldások közül kétötödük a honlapot frissítve, negyedük pedig közösségi média tartalommarketinggel igyekszik ügyfeleket szerezni. A cégek bő hatoda azonban saját bevallása szerint semmilyen ügyfélszerzési módszerrel nem él.

Tízből csupán egy vállalkozás vett igénybe a digitalizáció, távmunka, vagy épp ügyfélszerzés tekintetében külső szakértői segítséget a koronavírus megjelenése óta, többségében fizetett formában, főként a már meglévő digitális eszközök terméktámogatásával kapcsolatban. Online információforrást is csak a kkv-k hetede keresett ezekben a témákban, mint ahogy a családtagoktól, barátoktól való segítségkérés sem volt jellemző.

A digitális pénzügyek területén (online számlázás és könyvelés, pénzügyi adminisztrációt segítő megoldások használata stb.) összességében jobb a helyzet. Az átlag 5,8, ami azt mutatja, hogy többnyire közepes teljesítményt érnek el a kis- és középvállalkozások. A legjobb eredményt elérő top 20%-ot figyelembe véve a pénzügyi index átlaga 7,5, ami magyarországi viszonylatban már digitálisan fejlettnek minősíthető.

A kkv-k ötöde az elmúlt két évben növelte a szoftverekre, programokra való költést, tízből egy kkv pedig tervez a jövőben pénzügyi adminisztrációt segítő új megoldásokat bevezetni. A szoftverek, digitális megoldások kiválasztásakor a kkv-k fele a könyvelő ajánlását veszi figyelembe, míg tízből négyen hallgatnak a fejlesztő ajánlására (is), a vállalkozások harmada pedig az ár alapján (is) dönt. A kkv-k bő háromötöde biztosít a könyvelőjének hozzáférést a számlázóprogramjához valamilyen formában.

“A digitális ökoszisztéma a pénzügyi adminisztráció terén is sokkal több lehetőséget tartogat a vállalkozások számára, mint amennyit jelenleg kihasználnak. Automatizált működésmód kialakításával jelentősen növelhetnék hatékonyságukat és csökkenthetnék költségeiket, de abban, hogy ezt meg merjék lépni, az őket szakmailag támogató szakemberek mellett a fintech cégeknek is hatalmas szerepük van. A Számlázz.hu kiemelt figyelmet fordít az edukációra és a digitális szemléletmód kialakítására”

– hangsúlyozta Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője, aki hozzátette azt is, hogy sokszor csak egy apró impulzus kell az újabb digitális szolgáltatások bevezetéséhez. Egy jó összehasonlítás, amelyben látják a saját digitális “érettségüket” a hozzájuk hasonló vállalkozásokhoz képest, megadhatja nekik a szükséges lökést.

A kutatásból készült jelentés elérhető a weboldalon.

Fotó: Envato

A <strong>A Covid hatása a kkv-kra: immunisak lettek a digitalizációra</strong> bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.