Ahhoz, hogy eredményesen dolgozzunk együtt a munkatársainkkal elengedhetetlen, hogy a csapaton belüli viszonyok pozitív irányba fejlődjenek. Éppen ezért lehet jó és hasznos megoldás, ha a vezetők egy csapatépítő tréning keretein belül igyekeznek közelebb hozni egymáshoz a kollégákat. Persze lehet, hogy alapvetően jó viszonyt ápolunk a munkatársainkkal, de egy csapatépítő tréning során a kollégák nagy eséllyel egészen más oldalról ismerik meg egymást. 

Miért hasznos? 

A csapatépítő tréningeknek egyértelműen teljesítménynövelő hatása van. A munkatársak a közös élmények révén harmonikusabb kapcsolatok kialakítására lesznek képesek, így sokkal jobban is dolgoznak majd együtt, ennek hatására pedig a hosszú távú eredményesség is javul. A csapatépítő tréningek során fejlődik az egymáshoz való alkalmazkodási készség, növekszik a bizalom, javul a kommunikácó, a kollégák motiváltabbak lesznek, könnyebben hoznak meg döntéseket, eredményesebben kezelik a konfliktusokat, a stresszes helyzeteket, végső soron pedig az idővel is megtanulnak jobban bánni. 

Milyen egy jó tréning? 

A jó tréning közösségkovácsoló erővel bír, arra készteti a résztvevőket, hogy kilépjenek a komfortzónájukból, hogy merjék feszegetni a határaikat. Fontos, a program mindenki számára megfelelő legyen, valamint az is nagyon lényeges, hogy minden munkatárs jelen legyen.

Kinti vagy benti program? 

Ez természetesen nagyban függ az időjárástól is, de ebben a tekintetben nagyon fontos az előzetes igényfelmérés. Ha a csapat bevállalós, akkor bátran lehet kinti helyszínekben is gondolkodni, továbbá azt sem árt előre egyeztetni, hogy csak egy délutáni programról lesz-e szó, esetleg ottalvós a „buli”. Ha a csapat jelentős része nem preferálja a sportos programokat, akkor érdemes lehet valamilyen izgalmas beltéri megoldást választani, ahol az izgalom adta dobbing felér akár egy focimeccsel. Jó ötlet lehet akár szabadulószobába menni, hiszen ott mindenkire szükség lesz ahhoz, hogy kiszabaduljunk, de ha nem zárkózunk el teljesen a kinti programoktól, akkor egy hotelben is megszállhatunk a csapattal, aztán jöhet egy kiadós kirándulás. 

Szerző: G.P.
Fotó: Envato

A Miért jók a csapatépítő tréningek? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az 1500 felnőtt megkérdezésével készült felmérés szerint a home office-ban dolgozók naponta 

kilencszer böngészik a közösségi médiát, kétszer játszanak a háziállataikkal, kétszer vásárolnak online, átlagosan három vidám posztot osztanak meg, és nyolcszor küldenek üzenetet családtagjaiknak és barátaiknak

munkaidő alatt. Minden negyedik távmunkás pedig le sem veszi a pizsamáját.

Meddig mehet ez így tovább? A megkérdezettek 77 százaléka úgy gondolja, hogy a hagyományos 9-től 5-ig tartó munkanap örökre megszűnt; negyedüknek pedig már van otthon külön irodája.

Utazás helyett Netflix

A fentiekben felsorolt „lazaságok” ellenére ellenére a távmunkában dolgozók 45 százaléka szerint valójában produktívabb, ha otthonról dolgozik, mintha bemenne az irodába. Ezt támasztja alá az is, hogy az ingázással megspórolt idő azt jelenti, hogy az otthon dolgozók átlagosan 20 perccel hosszabbítják meg minden munkanapjukat.

Persze ha azt vesszük, hogy 20 perc alatt megnézhetünk egy Netlix sorozatot is, akkor mindjárt más a helyzet. Az új „igényekre” reagálva például Nagy-Britanniában már rendszeresen ajánlókat is közölnek az online magazinok azokról a rövid, 20-30 perces sorozatokról, amiket megnézhetnek a távmunkában dolgozók.

Az ugratás és pletyka azért hiányzik…

A megkérdezett home office-ban dolgozók 76 százaléka azt állítja, hogy jobb a kapcsolatuk a kollégákkal, mivel nem kell minden nap személyesen találkozni velük. Az előnyök közé sorolják azt is, hogy pénzt takarítanak meg (41%), és hogy saját mosdót használhatnak (36%). És hogy van-e olyan dolog egyáltalán, amiért hiányozhat a hagyományos irodai munka? A megkérdezettek szerint hiányzik nekik a viccelődés (36%) és persze az irodai pletyka (23%).

Szerző: K.T.
Fotó: Envato

A Szunyókálás munkaidőben? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Vannak olyan emberek, akik nagyobb elvárással érkeznek egy munkahelyre, mely kiterjed mind az anyagiakra, mind az egyéb körülményekre (modern munkakörnyezet, home office lehetőség stb.). Viszont vannak olyanok is, akikben nem fogalmazódik meg előre sok minden, szimplán szeretnének normálisan keresni és jól érezni magukat az adott munkahelyen. Nézzük tehát, hogy mik azok a tényezők, amiket valljuk be, senki nem utasítana el.

Fizetés

Az első és legfontosabb a legtöbb ember számára (akármennyire szépítjük is ezt), a fizetés. Ez természetes, hiszen pénzből élünk, mi is fizetünk szinte mindenért. Épp ezért igen lényeges, hogy mennyit fizetnek egy munkahelyen, és vajon megfelelően ki tudunk-e jönni belőle egy hónapban. Ha azonban kifejezetten jól megfizetnek bennünket jó munkavégzésünkért cserébe, akkor eljuthatunk nyaralni, vagy akár félre is tehetünk váratlan kiadásokra vagy a későbbiekre. Fontos tehát egy gyors fejszámolást végezni, és, ha úgy ítéljük meg, hogy számunkra megfelelő összeget kínálnak, amiből megvalósíthatjuk elképzeléseinket, akkor ezt nevezhetjük egy ideális munkahelynek ilyen szempontból.

Béren kívüli juttatások

Az anyagiaknál maradva elmondhatjuk, hogy egyre több vállalat kínál az alap fizetés mellett különböző juttatásokat. Ez lehet Szép kártya, bónusz, de akár sportolási lehetőség is. Ezek mindenképp nagyon előnyösnek mondhatóak, és elég sokoldalúan fel is használhatóak. Általában már munkába lépésünk előtt ismertetik, ha van cafeteria, így tudjuk mérlegelni, hogy ezekkel együtt megéri-e nekünk elvállalni a felkínált vagy megpályázott munkát.

Ezek mellett mindenképpen érdemes tudni arról – akár már a bértárgyalás előtt –, hogy több olyan elem is adható a munkáltató részéről, amelyek költségalapúak, azaz a foglalkoztató számára nem bérjellegű kiadást jelent, hanem elszámolható, azaz „leköltségelhető” tétel, mint pl. a véges autó, akár egy roller, nyugdíjbiztosítás stb.

Kollégák

Nagyot tud dobni a mindennapjainkon, ha olyan kollégákkal vagyunk körülvéve, akik szimpatikusak számunkra, és ők is kedvelnek minket. A legtöbb esetben nem vagyunk mindenkivel nagyon jóban, de fontos az egészséges és harmonikus munkakapcsolat kialakítása mind a kollégákkal, mind a felettesünkkel. Rendkívül sokat számít, ha mindez megvan, hiszen akkor mi is jól érezzük magunkat, ellenben nem érezzük veszélyben pozíciónkat. Az anyagiak mellett tehát rendkívül fontos, hogy milyen emberekkel vagyunk körülvéve, hiszen nagyban meghatározzák majd a munkában töltött időnket. Sok minden járulhat tehát hozzá ahhoz, hogy mi jól érezzük magunkat egy adott helyen. Ez nagyban függ mindkét oldaltól, így részünkről is alkalmazkodást igényel, de mi tudjuk mindig mérlegelni, hogy nekünk megéri-e ez vagy sem.

Szerző: I.A.
Fotó: Envato

A Mit nevezhetünk jó munkahelynek? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Persze most jogosan merülhet fel a kérdés, hogy pontosan mit is értünk mobbing alatt, hiszen szinten mindenkivel előfordult már, hogy sérelmezte a főnöke vagy a kollégája egy-egy megnyilvánulását. Ezek a kisebb nézeteltérések azonban nem összkeverendők a mobbinggal, ugyanis míg az előbbit nagy eséllyel – bármiféle következmény nélkül – hamar rendezni lehet, addig a munkahelyi pszichoterror akár súlyos egészségügyi következményekkel is járhat. 

A felismerés 

A munkahelyi mobbing felismerése sajnos nem könnyű feladat, áldozatként ugyanis sokáig  azt gondolhatjuk, hogy ez egy normális állapot, mindenhol ez van, mindenkit érnek atrocitások a munkahelyén, ebben nincsen semmi különös. Ezek azonban téves gondolatok, pláne, ha a zaklatás folyamatos. Az egyáltalán nem normális, ha gyomorgörccsel indulunk munkába, vagy már annak a gondolatától is rosszul vagyunk, hogy belépünk az iroda ajtaján és ránk néz, hozzánk szól a rettegett kolléga. Nyilvánvalóan minden munkahelyen vannak és lesznek is konfliktushelyzetek, de ha azt tapasztaljuk, hogy ezek állandósulnak, ráadásul az esetek jelentős részében ránk felénk irányulnak, akkor gyanakodni kezdhetünk arra, hogy mobbing áldozatai lettünk. Ha cinikus, rosszalló megjegyzéseket kapunk napi szinten, ha úgy érezzük egy kolléga, vagy a kollégák kirekesztenek, akkor minden bizonnyal a munkahelyi pszichoterrorral állunk szemben. A felismerés ijesztő lehet, de ilyenkor lényeges megvizsgálni a miérteket, feltenni magunknak a kérdéseket: vajon miért pont minket néztek ki magunkat és ami a legfontosabb, mit tehetünk ez ellen. 

Tegyünk különbséget!

Rigó Dominika pszichológus és coach a Proffesion megkeresésére a téma kapcsán elmondta, a mobbing gyakorlatilag ott kezdődik, amikor már heti szinten, hosszú időn keresztül azt tapasztaljuk, hogy egy vagy több munkatársunk ránk hárít különböző hibákat, érzelmileg ellehetetlenít, vagy akár kiközösít minket. A szakember kiemeli, hogy a mobbing felismerése során fontos különbséget tenni, mert egyáltalán nem mindegy, hogy a teljesítményünkre vonatkozóan kapunk valamiféle visszacsatolást vagy állandósult negatív kritika eső az, amiben részünk van. 

Az áldozatok

Ha a mobbingról beszélünk akkor érdemes feltenni a kérdést: kiből lehet sértett vagy áldozat? Nos, gyakorlatilag bárkiből, de tény, hogy nagyobb eséllyel lesznek áldozatok, akik alapvetően kisebb önértékeléssel, önérvényesítési törekvéssel bírnak. Továbbá az ún. kiszolgáltatott vagy a társadalom által – sajnos – diszkriminált csoportok tagjai is könnyebben válhatnak célponttá. Kisgyermekes anyák, pályakezdők, transzneműek és melegek mind-mind számoltak már be arról, hogy munkahelyi zaklatásnak estek áldozatul. 

Ki lehet a zaklató? 

Ha a mobbingról beszélünk gyakran csak áldozati oldalról vizsgáljuk meg a kérdést, pedig ugyanolyan fontos az is, hogy ki lehet a zaklató. A verbális erőszaktevők gyakran uralkodó hajlamúak, arrogánsak, nárcisztikusak, olyanok akiknek dühkezelési problémáik vannak, szorongó típusok és egyáltalán nem ritka, hogy előítéletek mentén gondolkodnak. Pszichológiai kutatások azt bizonyítják, egyáltalán nem ritka, hogy a zaklató korábban, akár gyerekkorában maga is célpontja volt valamilyen erőszaknak. Mondok egy példát: egy korábbi munkahelyemen egy férfi megállás nélkül bántalmazta szóban az egyik kolléganőt, sértő jelzőkkel illette, sokszor a testsúlyása vonatkozóan. Ez csak azért volt nagyon visszás, mert a férfi maga is súlyproblémákkal küzdött. Ezt szóvá tettem neki, a helyzet mérséklődött, ám végül a lány felmondott, úgy érezte, ilyen munkahelyen nem szeretne dolgozni. 

Így hat mindez az egészségünkre 

A munkahelyi pszichoterror komoly dolog, annak ellenére is, hogy máig sok helyen elbagatellizálják a kérdést. Ha valakit folyamatosan zaklatnak, akkor az rövid és hosszú távon is beláthatatlan következményekkel járhat, az áldozat mind testi mind lelki értelemben meggyötört lesz, ez pedig a teljesítményre is negatív hatást gyakorol. A pszichoterror elszenvedője feszültebb lesz, gyakran érzi úgy, képtelen megvédeni magát. Az állandó sértegetés nem csak lelki, de testi tüneteket is kiválthat, nem ritka, hogy az áldozatok gyomorpanaszokról számolnak be, de az alvászavar és a hangulatingadozások is árulkodóak lehetnek. 

Mit lehet tenni ellene? 

Fontos tudni, hogy a mobbing jelenség nem csupán aközött a néhány ember között okoz feszültséget, akik a résztvevői, akár zaklatói, akár áldozati oldalról, hanem a teljes szervezet működésében zavart okozhat, pontosan ezért kell minél előbb elejét venni az ilyen helyzeteknek. A vállalatok például éves szinten több alkalommal is szűrhetik, akár anonim módon, hogy a munkavállalók mennyire elégedettek. Ezenkívül az is nagyon lényeges, hogy az összes munkavállalót részesítsék oktatásban, már ami a mobbing kérdéskörét illeti, így a munkavállaló nem csupán a saját áldozatszerepét ismerheti fel, de más kollégák is sokkal jobban oda tudnak figyelni a veszélyeztetett munkatársakra, sőt azt is megtudhatják, kihez érdemes fordulni egy ilyen szituációban.

A végső lépések 

Ha úgy érezzük munkahelyi mobbing áldozatai vagyunk, akkor legyünk bátrak és merjünk segítséget kérni. Ha azt vesszük észre, hogy a zaklatás ezen formája a mentális és testi egészségünket is veszélyezteti, akkor mindenképpen keressük fel a háziorvosunkat, ő ugyanis segíteni fog felvenni a kapcsolatot a körzeti pszichiáterrel, valamint pszichológussal. Azt pedig mindenképpen tudni érdemes, hogy a társadalombiztosításunk hat alkalmas pszichológiai konzultációt finanszíroz. Ezeken túl pedig tudnunk kell, hogy a felmondás lehetősége is nyitott, ugyanis nem kötelességünk eltűrni a megállás nélküli agressziót. Ha azt látjuk, hogy mi mindent megtettünk a helyzet javítása érdekében, de semmi nem változik, akkor merjünk változtatni, merjünk ebből kilépni, mert egyetlen munkahely sem fontos annyira, mint az egészségünk. 

Források: Proffesion, Onlinepszichológus.net, HR Doktor, Mindset Pszichológia 

Szerző: G.P.
Fotó: Envato

A Munkahelyi mobbing, így lépjünk fel ellene bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Gyakran ezek a cigiszünetek összekötődnek egy kávézással vagy beszélgetéssel, így legtöbbször nem arról van szó, hogy valaki kimegy öt percre elszívni egy szál cigarettát. Valljuk be, hogy egy gyors cigaretta szünet ugyan káros az egészségre, de ez ilyen formában nem lenne probléma, hiszen, ahogy említettük, mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy mit csinál. Több olyan munkahely van azonban, ahol nem pártolják, ha valaki hosszabb időre feláll az asztalától vagy épp nem a munkáját végzi, mondván, hogy erre van az ebédszünet és társai. Sokszor látni olyat is, hogy az alkalmazottak az asztaluknál, munkájuk közben fogyasztják el ételeiket, hogy ennyi idő se maradjon ki, és ne szúrjon szemet a főnöknek, hogy most épp nem tartózkodnak a helyükön.

Hiába beszélünk az alapszükséglet kielégítéséről, ha nem mosdóba tartunk, akkor a többi tevékenység nem feltétlenül ad okot egyes cégek szerint a szünetelésre. Vállalat válogatja tehát, hogy mi engedélyezett és mi nem.

Érdekes tény, hogy a Munka Törvénykönyvében nincs a dohányzási szünetekre rendelkezés, tehát a munkavállaló dohányzás céljából nem szüneteltetheti jogszerűen a munkavégzést. 

Persze vannak kivételek, továbbá ezen a szabályozáson a legtöbb vállalat finomít, és biztosítanak dohányzásra időt és kijelölt helyet, ahol senki nem zavarja a másikat. Ez azért fontos, mert sokan egyáltalán nem tolerálják a cigaretta füstöt, így nem célszerű, ha ezen személyek pihenő idejében mások cigarettával zavarják őket. Máskülönben ez a nem dohányzó egyének egészségére is káros hatással lehet, illetve könnyen konfliktusokat szülhet, amelyeket jobb elkerülni.

Mit tehet az ember tehát, ha nem kíván dohányozni, mégis több szünetet tartana? 

Kézenfekvő lenne azt mondani, hogy álljon ő is oda, de ne cigarettázzon, de ez nyilvánvalóan nem a legjobb megoldás. Ilyenkor ajánlott inkább levegőzni egyet, kisebb sétát tenni, vagy meginni egy kávét, teát. A nemdohányzókat ugyanúgy megilleti a szünet joga és lehetősége, amennyiben ez másoknak is engedélyezett. Nem a cigiszünetet tartó embereket kell tehát korlátozni, hanem optimalizálni kell a helyzetet, persze normál határokon belül. Nyilván nem normális dolog egy órában többször kimenni elszívni egy cigarettát (láncdohányosok hátrányban), így az egészséges határok betartása mindenki számára nélkülözhetetlen, figyelembe véve, hogy munkahelyről beszélünk.

Szerző: I.A.
Fotó: Envato

A Többet dolgozzon az, aki cigiszünetet tart? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A távmunkában dolgozók értelemszerűen sokkal többet vannak egyedül: nincsenek kollégák, nincsenek kávészünetek vagy közös ebédek a kollégákkal. Home office esetén az ügyfelekkel és a kollégákkal is a virtuális térben tartjuk a kapcsolatot, s bár a 21. század és a digitális forradalom erre minden létező eszközt biztosít is a számunkra, kérdés, hogy ezek az applikációk tudják-e helyettesíteni a személyes kontaktokat, egyáltalán kell-e, hogy helyettesítsék őket.

Kihívás?

A home office számtalan előnnyel rendelkezik, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a hátulütőiről sem. Ha a munkánkat jellemzően otthonról látjuk el, akkor nem kizárt, hogy elfog bennünket a magány fullasztó érzése. Vannak olyanok, akiknek egész egyszerűen nem való a tartós otthoni munkavégzés, mert igénylik a társaságot, a munkahelyi poénokat, a közös ebédeket és kávékat, a közös ötletelést és még sorolhatnánk. Vannak azonban olyanok, akik számára a home office egyenlő azzal a szabadsággal, hogy magunkat osztjuk be az időnket és delegáljuk a feladatainkat.

Mi lehet a megoldás?

A hibrid megoldásról már egy korábbi cikkünkben is írtunk, ez azt jelenti, hogy néhány napot az irodában töltünk, néhányat pedig otthon. Ez azok számára lehet kiváló alternatíva, akiknek huzamosabb ideig megterhelő az egyedüllét. Persze itt joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha mondjuk valaki szabadúszóként dolgozik, akkor milyen irodába menjen be, de szerencsére már erre is van megoldás. Hiszen egyre több közösségi iroda nyílik pont azoknak a részére, akik egyedül dolgoznának otthon, de alapvetően viszont vágynak a társaságra. Egy közösségi iroda pedig már csak azért is remek választás, mert ki tudja, kikkel sodor össze ott az élet, lehet, hogy az új ismeretség, egy új vállalkozás ötletét is magával hozza.

Egy vérbeli home officeos

Lapunk megkeresésére egy 30 éves hölgy – hívjuk most csak Pankának – elmondta, hogy közel tíz éve, tehát bőven a koronavírus járvány kezdete előtt már otthonról dolgozott. Egyéni vállalkozóként cégek számára készített blogbejegyzéseket, valamint social media platformokat kezelt. Panka saját elmondása szerint imádta azt az időszakot, amikor kizárólag home officeból dolgozott, aztán az idő előrehaladtával a sors úgy hozta, hogy belecsöppent egy hírportál szerkesztőségének az életébe. Bár nagyon szerette, bírta a pörgést, a nyüzsgést, jó volt emberek között lenni, új embereket megismerni, de számára a covid beköszönte nem drámai pillanatokat hozott, ugyanis visszatért a régi, már jól ismert távmunkába. Panka saját bevallása szerint otthonról sokkal kiegyensúlyozottabban tud dolgozni, sokkal jobban osztja be az idejét és delegálja a saját feladatait úgy, hogy mindeközben jut ideje saját magára és a barátaira is. Bár nincs ellenére néha napján bekukkantani a kollégákhoz, de alapvetően ragaszkodik a home office előnyeihez, s mint mondja, ő sosem érzi magát magányosnak azért, mert otthonról dolgozik. “Sokan kérdezték az elmúlt tíz évben, hogy nem-e unalmas otthonról dolgozik. Ezen mindig csak mosolygok, mert hogy is lehetne unalmas, amikor egyik izgalmas projekt éri a másikat? Életem legjobb döntése volt, hogy a szabadúszást választottam.”

Akinek nem jött be

Lapunk egy másik megszólalója a 27 éves Máté, aki rendszergazdaként dolgozik, megkeresésünkre elmondta, amikor a covid miatt home officeba kényszerült, a kezdeti időket nagyon nehezen élte meg. Aztán szép fokozatosan belerázódott, de igazán sosem szokta meg. Pontos okot nem tudott mondani, röviden úgy fogalmazott: neki nem jött be. “Nekem kell az, hogy reggel felkeljek, elmenjek a munkába, ledolgozom a munkaidőm, majd hazamegyek és jöhet a pihenés. Amikor otthonról dolgoztam, gyakran összefolytak a napok, megcsúsztam a munkával vagy pizsamában toltam végig a napot, ráadásul sokszor egyedül éreztem magam. Én inkább az irodába bejárós típus vagyok” – mondta Máté.

Aki hibrid

A 25 éves Blanka lapunknak elmondta, számára a hidrid megoldás a legkényelmesebb. A covid idején ő is teljes home officeban dolgozott, ám amikor a korlátozások nagyobb részét feloldották és a fertőzés számok is csökkentek, szép lassan visszamehettek az irodába. Azonban meghagyták nekik annak a szabadságát, hogy válasszanak két-három napot, amikor otthonról dolgoznak. Így Blanka most két napot az irodában tölt, a kollégái társaságában, míg három napot otthonról dolgozik. “Imádom az irodát, mert szuper jó fej és klassz csapatban dolgozom, de otthon is szeretek lenni, mert akkor sokkal gyorsabban és hatékonyabban végzem a munkám. Nekem a hibrid megoldás vált be a legjobban, ha másra nem, erre jó volt a koronavírus, hogy lehetővé tette a megosztott munkavégzést.”

A fentiek alapján is jól látszik, hogy ahány ember annyi szokás, de az egyértelműen kimondható: attól, hogy valaki home officeból dolgozik még nem feltétlenül lesz magányos.

Szerző: G.P.

Fotó: Envato

A Tényleg magányos az, aki home officeban dolgozik? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A munkatársak átlagos esetben napi 8 órát töltenek együtt az irodában, a reggeli kávétól a délutáni elköszönésig. Egy kicsit olyan, mint egy együttélés, kevesen tudják tartani az előnyös homlokzatukat hosszú órákon, heteken keresztül. Így viszont fel – felbukkannak az idegesítő szokások, amiket, ha észrevettél, onnantól valahogy még zavaróbbá válnak. Neked melyik ismerős?

Ordít a telefonba

Rendszeres – főleg magánjellegű – telefonálások, mégpedig ordítva. Amikor éppen egy excelt bogarászol, ő a feleségével veszekszik a hétvégi vendégségen. Vagy az anyjával, vagy a gyerekkel. Már mindent tudsz a bevásárlási szokásairól, a házasságáról, és az autószerelőjénél is jobban képben vagy azzal, hogy megint mi baja annak a fránya kocsinak. Ajánld fel neki, hogy talán kényelmesebben el tud helyezkedni a telefonáláshoz a tárgyalóban, egy finom tea kíséretében…

Körmök mindenütt

A szájában, az asztalon, a füzetén, a bögréjén. Kopogtat, karmol, kapar, rág (utána rosszabb esetben köp), sőt lakkoz! Már álmodban is ezeket a hangokat hallod, mégis félsz rászólni, mert ha feszült lesz, csak még többet körmözik. Egy stresszlabda megmentheti az idegeidet, szerezz be neki egyet karácsonyra, hátha!

Panaszláda

A főnök, a feladat, az ügyfél, a projekt, a levelezőrendszer, de még a kávé is rossz. A leves nem elég meleg, a cukor nem elég édes, a szék kényelmetlen, a munkaidő hosszú, a tél pedig hideg. Ha bónuszt kap, akkor túl kevés, ha ajándékot, az személytelen. Soha, semmi sem jó neki és a lételeme, hogy mindezt meg is ossza veled és persze a többi kollégával is. Cselezd ki, és kérdezd meg tőle reggel, hogy mi az, amit legjobban vár a nap folyamán? (Ne lepődj meg, ha azt mondja, hogy a munkaidő végét… Egy próbát megért!)

Táncoló talpak

Akár zenét hallgat, akár nem, egyfolytában jár a lába. Minél inkább benne van valamiben, annál inkább dobol, az asztal pedig remeg tőle. Leesnek a könyvek, a monitor vibrál, a szemed pedig ütemre vibrál már. Amikor rászólsz, meglepődik, hiszen ő már észre sem veszi. Jó neki.

Illatok

Ebben a kategóriában minden rossz, amiből túl sok van. A currys csirkét az étkezőben szereted, nem az asztalodnál, az illatgyertya is émelyítő tud lenni 8 órán keresztül. Van az a parfüm mennyiség, ami nem kellemes, hanem fullasztó, a paprikás kolbászos szendvicstől, pedig – hiába lehet finom – egész napra elmegy az étvágyad. A jobbik eset persze, ha a kellemes illatokból lesz sok: a nyáron biciklivel érkező, a fürdést mellőző kolléga miatt, lehet hogy még visszasírod az adventi illatú mécsest…

Forrás: https://www.businessinsider.com/most-annoying-co-workers-do-2019-4

Szerző: B.B.

Fotó: Envato

A Az agyamra mész! – legidegesítőbb szokások az irodában bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A drága ajándék láttán sorjáztak a fejemben a kérdések: megbántott valamivel, vagy én tettem neki olyan szívességet, amit ezzel köszönt meg? Úgy éreztem, nem szolgáltam rá erre a figyelmességre. Aztán jött a gondolat: vajon az ő névnapján nekem is illik viszonoznom a kedvességét? Annyira meglepett, hogy még tiltakozni sem volt időm. Most mit csináljak, hogy jöjjek ki jól a helyzetből?

Nem szokatlan, hogy a munkahelyi közösségekben megünneplik a névnapokat, a születésnapokat, a nyugdíjazást, az előléptetést, a karácsonyt, esetleg valaki elbúcsúztatnak munkahelyváltáskor. Ezekhez az alkalmakhoz a legtöbbször ajándék is társul, mint amikor valaki a külföldi útja után hoz valamilyen apróságot a kollégáknak. De kaphatunk vagy adhatunk köszönőajándékot abban az esetben is, ha valaki szívességet tett nekünk vagy éppen mi segítettünk és ezért ki akarja fejezni a háláját az ajándékozó.

Mi az, ami még belefér?

Kimondatlanul is vannak olyan (érték)határok, amelyek még beleférnek ebbe a viszonylatba, mint egy csokor virág, egy közepes kategóriájú csokoládé vagy desszert, egy üveg bor, esetleg egy apró ajándéktárgy. De abban az esetben, amikor a figyelmesség értéke nincs összhangban az alkalommal, vagy olyan valakitől érkezik, akitől úgy érezzük, nem „szolgáltunk rá”, netán kínos elfogadni, bizonytalanná válunk, esetleg megfordulhat a fejünkben, hogy ezzel elköteleződünk.

Mit akarhatott üzenni ezzel a figyelmességgel?

Ha munkahelyi viszonylatot nézünk, lehet egyszerű szimpátia, kedveskedni vágyás a háttérben, előfordulhat, hogy az ajándékozó hálás valamilyen általunk tett gesztusért, főnök–beosztott viszonyban nem ritka, hogy a beosztott a főnöki pozíciónak címezi az ajándékot, nem személy szerint annak, aki azt képviseli. Meghúzódhat a háttérben a munkahelyi tradíció, az „ezt így szoktuk” vonulat, mint ahogy egy új szokás elindítása is lehet jó ok az ajándékozásra. Amikor szívből tudunk örülni a kedvességnek, mert az egyezik az értékrendünkkel, nincsenek bennünk kérdőjelek. Akkor azonban bekapcsol a belső riasztó, ha nem attól, nem akkora értékben és nem a várt módon érkezik a meglepetés.

Hogyan lehet ezt jól kezelni?

Nos, gondoljuk végig az ajándék, a helyzet jelentőségét, érdemes-e foglalkoznunk vele komolyabban. A munkatársaink nem ismerik a teljes személyiségünket, hiszen egy munkahelyen nincs lehetőségünk (és nem is kell) megmutatnunk minden oldalunkat. Éppen ezért nem biztos, hogy eltalálják az ízlésünket, a színvilágunkat, viszont a szándék, hogy időt, pénzt, energiát fordítottak az ajándék kiválasztására és becsomagolására, megemeli annak az értékét. Fogadjuk el, köszönjük meg, legfeljebb, ha nagyon nem tetszik, nem használjuk majd.

Mi a helyzet a „kényes” ajándékokkal?

Amennyiben úgy érezzük, hogy az ajándékozó valamilyen előnyt szeretne elérni az ajándéka által, esetleg olyan értékű a tárgy vagy a szolgáltatás, ami elfogadhatatlan a számunkra, köszönjük meg és vagy utasítsuk vissza, vagy tegyünk javaslatot, hogy kinek (milyen szervezetnek, alapítványnak stb.) ajánlanánk fel. (A hivatali ajándékok külön kategóriába tartoznak, azok értékét kormány- és miniszteri rendeletek szabályozzák.)

Az ajándék értéke nem a rajta látható árcédulán álló számtól függ, esetleg a büfébe meghívott kávézás melletti beszélgetést (és figyelmet) sokkal többre értékeli a kollégánk, mint egy el nem talált méregdrága ajándéktárgyat.

Fotó: Envato

Szerző: K.T.

A Elfogadhatom a kínosan drága meglepetést a kollégámtól? – avagy hogy válasszunk jól ajándékot? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.