Az állásinterjú legfontosabb része, hogy őszinte válaszokat adj

Az interjúztatók pontosan tudják, hogy a jelöltek szeretnének jó benyomást kelteni. De ha a válaszaid túl tökéletesre csiszoltnak vagy betanultnak hangzanak, az könnyen visszaüthet. Éppen ezért az őszinte, de diplomatikus válaszokkal sokkal többre mész, és azt is többre értékelik, ha valamiről bevallod, hogy nem az erősséged. Az egyik legnehezebb kérdés az interjúkon, amikor a gyengeségekről kérdeznek. Ha ilyen kérdést kapsz, az őszinteség nem azt jelenti, hogy kiteregeted az összes hibádat, vagy kellemetlen dolgokat mondasz magadról. A lényeg az egyensúly. A szakemberek szerint a legjobb ötlet ilyenkor az lehet, hogy röviden megemlítesz egy valódi gyengeséget – olyat, ami nem kulcsfontosságú a munkához –, majd elmondod, mit teszel azért, hogy fejlődj benne. Ez nemcsak hitelesebbé tesz, hanem azt is megmutatja, hogy tudatosan dolgozol önmagadon.

Tegyél fel kérdéseket

Az interjúkon mindig megkérdezik a jelöltektől, hogy van-e kérdésük, és bizony a többségüknek nincsen. De lehetsz te a kivétel. A legjobb kommunikátorok általában sokkal több kérdést tesznek fel, mint mások. Ráadásul nem felszíneseket, hanem úgynevezett mély kérdéseket – vagyis olyanokat, amelyek az értékekre, tapasztalatokra vagy motivációkra irányulnak. Állásinterjún ez jelentheti például azt, hogy megkérdezed, az interjúztató hogyan került ebbe a szakmába, vagy mi a kedvenc része a munkájában ennél a cégnél. Az ilyen kérdések nemcsak érdeklődést mutatnak, hanem segítenek valódi kapcsolatot kialakítani is, és máris sokkal szimpatikusabb leszel.

Az állásinterjún tükrözheted a testbeszédet

A kommunikáció egyik legfontosabb része szavak nélkül történik. A testbeszéd sokat elárul rólunk, és ha finoman tükrözöd az interjúztató testtartását, gesztusait vagy arckifejezéseit, az szimpatikusabbá és megnyerőbbé tehet. Ez lehet olyan egyszerű dolog is, mint visszamosolyogni, amikor ő mosolyog, vagy észrevenni, hogy előrehajol beszélgetés közben, és te is hasonlóan teszel. A legjobb pedig, hogy minél felkészültebben és természetesebben tudjuk ezt alkalmazni, annál gördülékenyebben és sikeresebben alakul az interjú. Akár a tükör előtt is gyakorolhatsz.

Ha szeretnél kitűnni a tömegből, nemcsak az számít, mit mondasz, hanem az is, hogyan. Ez a 3 egyszerű kommunikációs trükk segíthet abban, hogy magabiztosabbnak, hitelesebbnek és szimpatikusabbnak hass, és lehet, hogy pont ezek hozzák meg számodra az áhított állásajánlatot.

Kiemelt kép: Freepik

Forrás: CNBC

A Ezt a 3 kommunikációs trükköt ismerned kell, ha mindenkit le akarsz nyűgözni az állásinterjún bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az onboarding, nemcsak egy divatos kifejezés, hanem egy fontos folyamat a munkahelyek világában. Magyarul úgy mondhatnánk, hogy ez az új munkavállaló beillesztése az adott szervezetbe. A jól megtervezett onboarding programok nemcsak a munkavállalók elégedettségét növelik, hanem hozzájárulnak a munkaerő megtartásához és a vállalati kultúra erősítéséhez is. Vagyis magába foglalja a vállalati kultúra, a munkakörnyezet, a feladatok és a csapat megismertetését, az új kollégák támogatását a kezdeti időszakban. A cél, hogy az új munkatársak gyorsan a csapat igazi részesévé, valamint produktívvá váljanak, hosszú távon  pedig elköteleződjenek a szervezet iránt.

Az onboarding fontossága

A jól átgondolt, megtervezett és kivitelezett onboarding programok segítik az új munkavállalókat abban, hogy gyorsabban megértsék szerepüket új közegükben, és hatékonyabban végezhessék el feladataikat. Ezáltal csökken a betanulási idő, és nő a munkahelyi teljesítmény.

A jól kivitelezett folyamattal kialakított pozitív élmények növelik az új munkatársak elkötelezettségét a szervezet iránt. A cégek, amelyek erős onboarding programot kínálnak, alacsonyabb fluktuációval és magasabb munkavállalói elégedettséggel rendelkeznek. A Preppio által közölt kutatási adatok szerint, az újonnan belépő munkavállalók ugyanis már az első hetekben, hónapokban eldöntik, hogy maradnak-e az új munkahelyen. A kutatás arra is rámutatott, hogy a dolgozók csak 12%-a elégedett azzal, ahogy a munkaadók segítik az újakat a betanításban. Jól érzékelhető, hogy milyen nagy szerepe is van/lenne ennek a beilleszkedést segítő tevékenységnek.

Az onboarding arra is lehetőséget ad, hogy az új munkavállalók megismerjék a vállalat értékeit, normáit, működési módját. Segítségével a szervezeti kultúra átadása, elsajátítása és megerősítése válik sokkal rugalmasabbá.

A hatékony onboarding program titka

Az onboarding akkor működik jól, ha már a felételi folyamat előtt is jó a kommunikáció. Ha a jelentkezés előtt megérti a pályázó, hogy mit képvisel a vállalat, annak kultúráját is könnyebb befogadnia akkor, ha már a csapat aktív tagja.

Tekintettel kell lenni arra, hogy minden dolgozó más és a beszokás üteme is változó. Személyre szabottan kell a folyamatot kezelni, és arra is szükség van, hogy időt és türelmet biztosítsanak az újonnan belépőknek. Nem szólhat arról, hogy azonnal a mély vízbe dobva hagyják őket sodródni. Szükség van arra is, hogy a visszajelzések által valóban fejlődni tudjanak és a cég értékeit vihessék ezáltal tovább.

A megfelelően alkalmazott onboarding tehát nem pusztán formalitás, hanem kulcsfontosságú eszköz a munkavállalók sikeres integrálásához.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Onboarding, vagyis az új munkatársak sikeres integrációjának kulcsa bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A visszajelzés ma már több, mint a teljesítmény mérésére szolgáló értékelés. A legnagyobb erejű eszköz a motiváció, az elköteleződés és a vállalat sikereinek kialakításához. A rendszeres és jól megadott visszajelzés képes növelni a dolgozói elköteleződést, javítani a teljesítményt, és segíteni a bizalom kiépítését.

Gyors, rendszeres visszajelzés = jobb elköteleződés

Az SHRM tanulmányai szerint azok a munkavállalók, akik érthető és konstruktív visszajelzést kaptak, 80‑90%-ban elkötelezettebbek, mint akik ritkábban tapasztalják ezt. Ez a fajta folyamatos, de rövidebb visszajelzés segíti az elismerést, a támogatást és a javítási lehetőséget is. Ezzel szemben az évente egyszeri, hosszú teljesítményértékelés kevésbé képes motiválni a munkavállalókat és kevésbé hasznos a valódi fejlődéshez.

Ami jó a dolgozónak, az jót tesz a vállalatnak is, ugyanis ahol rendszeresen figyelmet fordítanak a visszajelzési mechanizmusokra, ott 30%-kal gyorsabb árbevétel-növekedést tapasztalhatnak.  A versenytársaiknál is jobban teljesítenek, azaz a visszajelzés valódi üzleti előnyt jelenthet.

A visszajelzési kultúra alakítása

Az építő jellegű kritika és visszacsatolás nem terjengős, hanem konkrét és a tényeket tartalmazza. Lehet benne szó a hiányosságokról és gyengeségekről, hogy a dolgozó azzal is tisztában legyen, de a jó visszajelzés építő és megerősítő. Együtt fejlődik a munkavállaló önbizalma és teljesítménye. Ehhez persze arra van szükség, hogy mindezt jól tudják a célszemélyek felé kommunikálni, hogy az elérje a célját. Ezen felül pedig a gyors és kétirányú visszajelzési platformok meggyorsítják a folyamatot, segítik az információ folyamatos hozzáférhetőségét.

A folyamatos, gyakori, egyénre szabott visszajelzés megtöbbszörözheti az elkötelezettséget és a teljesítményt, növelheti az üzleti eredményt, élhetőbbé teheti a munkakörnyezetet.

A visszajelzés módszertana

A visszajelzés tehát igazi eszköz lehet a személyes és szervezeti fejlődéshez, amelyhez olyan eszközökért lehet nyúlni, mint…

• rendszeres, akár havonta elkészített és egyénre szabott,
• a személyiség egésze helyett a konkrét viselkedés legyen fókuszban,
• a helyzet-viselkedés-hatás modell alapján a dolgozói visszajelzés tartalmazza a Mikor?, Hol?, Mit csinált? és Mi lett az eredménye? kérdésekre adott válaszokat,
• legyen konkrét, tényekre építkező,
• a kritika helyett megoldási javaslatokat tartalmazzon,
• mindenképp tartalmazzon elismerést, még akkor is, ha a vezető felhívja a figyelmet az esetleges hibákra, hiányosságokra,
• éreztesse azt, hogy az őszinteség erény és mindenkor érvényesül,
• a vezető is kérjen visszajelzést az alkalmazottaktól, amellyel érzékeltethető, hogy mindez közös ügy.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása:

A A visszajelzés művészete. Miért hagyják ott a tehetséges dolgozók a munkahelyet? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A munkahelyi népszerűség nem csak arról szól, hogy mindenki kedveljen. Persze ez nem rossz, de ennél jóval több kell, hogy legyen. Szükségünk van ezen túl a tiszteletre, az elismerésre és az sem rossz, ha mások szeretnek velünk dolgozni. Ha mégsem így van, még nincs minden veszve. Íme néhány tipp, hogy népszerűbb és kedveltebb legyél a munkahelyeden.

Segítőkész

Ne ész nélkül és nem minden áron, de ajánld fel a segítséged. Persze ez akkor hiteles, ha megfelelő kompetenciákkal rendelkezel és a kedvesség árad belőled. Ha ez a kettő balanszban van, akkor egészen más szemmel fognak rád tekinteni. Olykor elég csak egy bátorító, kedves szó, vagy csak a gesztus, hogy felajánlod a segítségedet.

Őszinteség

Nagyot nőhetsz mások szemében, ha be mered vallani félelmeidet, esetleg hiányosságaidat. Ezzel emeled a hitelességedet és megmutatod azt a valódiságodat, amit nagyon sokan nem mutatnak meg.

Kíváncsiság

Ha te nem nyitsz mások felé, ne várd, hogy te érdekelni fogod őket. Ha megértésre vágysz, bátran beszélgess a közelebbi és távolabbi munkatársaiddal. A pozitív és nyitott kommunikáció csodákra képes. Ha nem tolakodóan teszed mindezt, előfordulhat, hogy épp jókor jön a társaságod és egyben lehetőséget adsz arra, hogy megismerjenek. Így derülhetnek ki közös kapcsolódási pontok és akár barátságok, szerelmek is születhetnek egy-egy ilyen „véletlen” beszélgetésből.

Kedvesség

Nem kedvelhetünk mindenkit, így valószínűleg nem fogod annak a társaságát keresni, aki veled nem hasonlóan bánik, de a saját kedvességed attól még létező. Használd ki. Még az ilyen munkatársat is meg lehet szelídíteni, ha jókor kap egy jó szót. Neked is jól esnek a bátorító, dicsérő szavak? Másokkal ugyanez a helyzet. Ha te adsz, kapni is fogsz (nem feltétlenül attól, akinek adtál).

Jó, ha nagy adag érzelmi intelligenciával rendelkezel, mert ha megértésre vágysz, a fenti pontok gyakorlati alkalmazása is sokkal könnyebben fog menni.

Szerző: Rónai Márta
Kép: Pexels

A Figyelemre és megértésre vágysz? A szakemberek szerint ez kell hozzá bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Jól tudjuk, hogy az értelmi intelligencia (IQ) önmagában még nem feltétlenül elegendő a sikerhez. Egy munkahelyen, közösségben dolgozni vezetőként vagy beosztott pozícióban is azt jelenti, hogy szükség van az érzelmi intelligenciára (EQ) ahhoz, hogy a szociális kapcsolatokban is jól működjünk.

Kevesen gondolnak bele abba, hogy egy vállalat számára is szükség van érzelmi intelligenciára, mert az így működő szervezet vezetői figyelembe veszik, hogy azok hogyan hatnak az érintettek érzelmeire. Ez különösen fontos munkahelyi átalakítások, konfliktusok vagy változásmenedzsment esetén.

Az érzelmi intelligencia egy másik kulcsfontosságú eleme, hogy a csapatok képesek legyenek együtt dolgozni és minden erre ösztönözze őket. Az érzelmileg intelligens szervezetekben jól tudják, hogy az egyes csapattagok érzelmei befolyásolják a csapat teljesítményét. A haladás és a jó együttműködés érdekében támogatják az őszinte kommunikációt és az empátián alapuló konfliktuskezelést.

A szervezeti érzelmi intelligencia jelentősége

Az érzelmileg intelligens szervezetekben a munkavállalók jobban érzik magukat, aminek köszönhetően megnő a produktivitás és a kreativitás. A pozitív érzelmi klíma csökkenti a stresszt, a kiégés kockázatát, megnöveli elkötelezettséget. Azoknál a cégeknél, ahol szempontként kezelik a dolgozók érzelmi jólétét, alacsonyabb a fluktuáció és magasabb az elégedettségi szint.

A munkahelyi konfliktusok gyakran érzelmi alapúak. Ám az olyan vállalatok esetében, amelyek magas EQ-val rendelkeznek, hatékonyabban kezelik mindezt. Az érzelmek nyílt kifejezésének lehetőségével elősegítik az érintettek közötti empatikus kommunikációt.

Az így működő vállalatok könnyebben vonzzák a tehetségeket, mert pozitív hírnévük vonzóbbá teszik. Nem csoda, hogy az ilyen cégek esetében erős a csapatkohézió is.

Hogyan fejleszthető mindez?

Ma már mindenre van megoldás. A különböző tréningek és workshopok segíthetnek a vezetőknek és az alkalmazottaknak abban, hogy jobban megértsék saját és egymás érzelmeit. Ha szükség van rá, akkor egyéni szinten fejleszthető az empatikus készség.

A szervezeti szinten magas érzelmi intelligenciához nyitott kommunikációra van szükség, ahol a gondolatok és az érzelmek szabadon kiadhatók, megoszthatók. Ez is hozzájárulhat a csapat összetartásához, egymás megértéséhez és elfogadásához.  

Érzelmileg intelligens szervezet nem létezik hasonló képességű vezető nélkül. Ha már eleve a vezetőség empátiával, nyitottsággal és elfogadással van a beosztottjaik felé, ez a vállalati szabály óhatatlanul is átragad a munkavállalókra és ez válik természetessé.

A beosztottak számára amúgy is szükséges a visszajelzés arról, hogyan dolgoznak, de az ilyen munkahelyen erre még nagyobb hangsúlyt fektetnek. Természetesen nemcsak a hibák miatt koppintanak a dolgozók orrára, hanem arra fókuszálnak leginkább, ami jó. Ez növeli az önbizalmat és az érzelmi stabilitást.

A magas EQ-val működő vállalatok arra is hangsúlyt fektetnek, hogy folyamatosan tréningezzék magukat vezetői és munkavállalói szinten is a hatékonyabb stresszkezelésre.

A szervezeti érzelmi intelligencia nem hókuszpókusz és nem is luxus. Ebben a rohanó világban szükségünk van a stabilitásra és egy így működő cég esetében alapvető követelmény a sikeres és fenntartható vállalati működéshez. Az érzelmek nemcsak az egyének életét formálják, hanem a szervezetek dinamikájára is hatással vannak. Az a cég, amelyik tudatosan kezeli az érzelmi dimenziót, versenyelőnyt élvezhet és ez a jövőben még inkább így lesz. Egy tanulmányban is arra térnek ki, hogy a sikerhez vezető EQ kiszámíthatósága és értékelése is nagyon fontos szempont, valamint figyelembe kell venni, hogy mindez jól illeszkedik-e a szervezet céljainak eléréséhez.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A Beszéljünk a szervezeti érzelmi intelligenciáról bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Egy jó call centeres jelentős hatással van a cég arculatára és az ügyfélkapcsolatok minőségére

A jól képzett és empatikus ügyfélszolgálati munkatársak segítenek az ügyfelek problémáinak gyors és hatékony kezelésében, ami pozitív visszajelzést és hűséget vált ki az ügyfelekből.

Sok esetben azügyfelek legelőször az ügyfélszolgálaton keresztül kapcsolódnak egy céghez, így a call center munkatársainak viselkedése és problémamegoldása közvetlenül hat a cég megítélésére.

Egy jó call centeresek gyorsan kezelik a hívásokat és precízen dolgoznak. Ez ügyfél számára azt jelenti, hogy kevesebbet kell várakoznia, ám a vállalat is több ügyfelet képes kiszolgálni egy adott idő alatt.

Ha az ügyfelek pozitív tapasztalatot szereznek ilyen módon, nagyobb valószínűséggel maradnak a cégnél és ajánlják azt másoknak is. Hosszú távon növeli a vállalat bevételeit és stabilitását.

Összességében egy jó call centeres létfontosságú ahhoz, hogy a cég professzionális és ügyfélbarát képet sugározzon, valamint hatékonyan építse az ügyfelek bizalmát.

Ahhoz, hogy mindez teljesüljön, szükség van olyan telefonközpontos munkatársakra, akik megfelelő készségekkel rendelkeznek.

Egy jó call centeres tulajdonságai

Kommunikációs készség

Képesnek kell lennie egyértelműen és udvariasan kommunikálni, hogy az ügyfél pontosan megértse az információkat és utasításokat.

Aktív hallgatás

A szükséges információk átadásán túl azonban nagyon fontos, hogy képes legyen teljes figyelmet szentelni az ügyfél mondandójának, hogy megértse az igényeit és a problémáit, és ez alapján megfelelő választ adjon.

Problémamegoldó képesség

Gyorsan fel kell ismernie az ügyfelek problémáit és hatékony, személyre szabott megoldásokat kell kínálnia.

Türelem

Sokszor olyan ügyfelekkel kell foglalkoznia, akik türelmetlenek vagy elégedetlenek, dühösek, ezért rendkívül fontos a higgadtság és az empátia.

Stresszkezelés

A call centeres munkája igen sokrétű lehet, mindez gyakran nagy nyomást és terhelést jelent. Éppen emiatt fontos, hogy jól tudja kezelni a stresszt és megőrizze a profizmusát.

Multitasking

Sokszor egyszerre kell beszélnie az ügyféllel, jegyzetelnie és információt keresnie, így fontos a párhuzamos feladatvégzés képessége.

Technikai ismeretek

Ismernie kell a call center rendszereit és azokat az eszközöket, amelyekkel dolgozik, hogy gyorsan és hatékonyan tudjon segíteni az ügyfeleknek.

Időgazdálkodás

Mivel több ügyfelet kell kiszolgálnia adott idő alatt, jól kell tudnia beosztani az idejét és hatékonyan lezárni a hívásokat.

Szerző: Rónai Márta
Forrás: Evolve IP
Kép forrása:

A Íme 5 készség, amelyre egy call center munkatársnak szüksége van bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az ügyfélszolgálati munkakör számos sztereotípia tárgya, melyek gyakran eltérnek a valóságtól. Íme néhány félreértés, amit nem árt tisztázni.

Tévhit: A call centeres munka nem igényel különösebb szaktudást vagy képességeket

Valóság: Ezt azért gondolják így, mert beszélni mindenki tud. Ez a munkakör pedig nem szól másról, mint a beszélgetésről. Bár az ügyfélszolgálati munka gyakran alapképzettséggel is betölthető, a pozíció sikerességéhez szükség van magas szintű kommunikációra, problémamegoldásra. Kell hozzá jó nagy adag érzelmi intelligenciát igényel. A kommunikáción túl azonban (meg)hallgatni is tudni kell. Rendkívül gyorsan kell alkalmazkodniuk különféle ügyféltípusokhoz és problémákhoz, valamint jelentős stressztűrő képességgel kell rendelkezniük. Ezért is van szükség különböző tréningekre, amelyek által technikai és ügyfélkezelési ismeretekkel gazdagodhatnak.

Tévhit: A telefonos ügyfélszolgálati munka monoton és unalmas

Valóság: Kétségtelenül irodában vagy otthoni körülmények között zajlik az ügyfélkezelői munka, de ez nem jelenti azt, hogy roppant monoton lenne. Már csak azért sem, mert minden ügyfél más és más jellegű problémával keresi fel az illetékes munkatársat. A hívások jellege és az ügyfelek igényei miatt a munkakör sokszor változatos és kihívásokkal teli. A naponta kezelendő problémák széles spektrumot fednek le, a technikai támogatástól kezdve az értékesítésen át az ügyféltámogatásig. Emellett egyes központokban különböző kommunikációs csatornákat is kezelnek, ami további változatosságot jelent a munkavégzésben.

Tévhit: Betanult válaszokat adnak

Valóság: Természetesen vannak szabályok, amelyek egységesek és ezt az ügyfeleknek is tudniuk kell, azonban egyre inkább arról szól a call centeres munka, hogy az empatikus, személyre szabott kommunikációt helyezzék előtérbe. A modern call centerekben a dolgozókat arra ösztönzik és képzik, hogy a helyzetre reagálva oldják meg az ügyfél problémáját, nem pedig sablonok alapján.

Tévhit: Alacsony fizetés és nincsenek juttatások

Valóság: Elképzelhető, hogy a kezdő fizetés valóban tényleg nem kiemelkedő, ahhoz ugyanis bizonyítani, tapasztalni szükséges. Ám a call centerek többsége versenyképes juttatásokat (például bónuszokat, egészségbiztosítást) kínál a teljesítmény növelése érdekében. A fizetés akár az elért teljesítmény alapján is növekedhet.

Tévhit: Nincs előrelépési lehetőség

Valóság: Sok vállalatnál ez a pozíció a szamárlétra alsó foka lehet, amelyből magasabb pozíciókba juthat valaki a megfelelő tapasztalat- és gyakorlatszerzés után. Számos cég kínál fejlődési lehetőségeket a teljesítményalapú előmenetel érdekében.

Tévhit: Csakis dühös ügyfelekkel kell kommunikálniuk

Valóság: Természetesen előfordul, hogy egy indulatosabb ügyféllel kell lebonyolítani a beszélgetést és megoldást találni a problémájára. Sok estben azonban inkább a tájékoztatás miatt keresik fel az ügyfelek az ügyfélszolgálatot. A call centeres dolgozók jól képzettek arra, hogy mindenféle hívást a helyén kezeljenek és biztosítani tudják az ügyfelek igényeit.

Tévhit: Egyenes út a kiégéshez

Valóság: Kétségtelenül az egyik legstresszesebbnek tartott munkakör az, amit a call centeresek végeznek, de az is igaz, hogy a modern vállalatok egyre több figyelmet fordítanak a mentális egészség védelmére és a stresszkezelésre. Sok call center biztosít rendszeres szüneteket, rugalmas munkaidőt és stresszkezelő tréningeket, hogy támogassák a dolgozóikat a kiégés megelőzésében. A munkáltatók ugyanis rájöttek, hogy a mentális egészség és a jó munkahelyi légkör elősegíti a dolgozók lojalitását.

A számok azonban valóban azt mutatják – egy kutatás is erről számol be –, hogy a telefonos ügyfélszolgálati munkatársak közül a megkérdezettek 56%-a tapasztalta a kiégést. 77%-uk pedig a megnövekedett és összetettebb munkaterhelésre panaszkodott. Ám ezt munkáltatói és munkavállalói oldalról is meg lehet előzni azzal, ha éles és világos határok betartásával, az elegendő szünet beiktatásával.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pixabay

A Tévhitek a call center munkával kapcsolatosan bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A konfliktus lehetőség arra, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, vagy épp eltávolodjunk a másiktól

Amikor egy konfliktushelyzettel (pl. ott maradt a kenyérmorzsa az asztalon vagy a küszöbön a cipő) szembesülünk, első
lépésként gondoljuk végig, hogy valójában mi is a szándékunk a közlésünkkel. Az, hogy kritikamentesen őszinték legyünk? Vagy hogy jól beolvassunk a másiknak? Esetleg az, hogy nyitott szívvel és kritikamentes elmével igyekezzünk gyakorolni az empatikus jelenlétet, azaz próbáljuk megérteni a másikat? Dönthetünk úgy, hogy minden érintett fél szükségleteivel egyformán törődünk. Ha képesek vagyunk eszközként használni a kritikamentes őszinteséget és az empatikus jelenlétet ahhoz, hogy eljussunk oda, hogy minden érintett szükségleteivel törődünk, az azt is jelenti, hogy ugyanúgy odafigyelünk önmagunkra, mint a másik félre is.

Lépésenként az egyetértés felé

Ha megtanuljuk megfigyelés formájában kimondani azt, ami nem tetszik, kisebb eséllyel fogunk ellenállást generálni, és nagyobb eséllyel együttműködést. Első lépésként írjuk le az adott helyzettel kapcsolatos megfigyelésünket. Második lépésként tudatosítsuk a megfigyeléssel kapcsolatos érzésünket. Ez esetben igen fontos, hogy hol keressük az érzésünk gyökerét. Ha egyet értünk azzal, hogy „csak azért vagyok felelős, amit irányítani tudok”, nem mondhatjuk a másiknak, hogy te dühítettél fel, miattad vagyok csalódott. Hiszen hogyan vádolhatom a másikat egy olyan valamiért, ami bennem történik és én magam sem tudom irányítani?

Az érzéseink nem állnak akaratlagos irányítás alatt (Bagdy Emőke), tehát mi sem tudjuk irányítani az érzéseinket, így miként vádolhatjuk a másik embert, hogy miatta érzünk így vagy úgy? Érdemes felidéznünk magunkban a kisgyerekkorban hallott mondatokat: „csak még egy falatot anyuci kedvéért! Olyan boldog lesz anyuci, apuci, amikor időben szólsz, ha pisilni kell.” Rambala Éva szerint mielőtt megtanultunk volna járni, beszélni, már arra kondicionáltak bennünket, hogy mi vagyunk felelősek a nagyok boldogságáért vagy boldogtalanságáért. Csernus Imre szerint az érzelmi felnőtté válás ott kezdődik, hogy abbahagyom mások hibáztatását a saját érzéseimért. Tehát akkor, amikor azt mondjuk, hogy miattad vagyunk csalódottak, akkor még nem jutottunk el az érzelmi felnőtté válás állapotába. Akkor tudunk kilépni az érzelmi rabszolgasorsból, ha már nem másokat hibáztatunk a saját érzéseinkért.

És hol kereshetjük az érzéseink gyökerét?

Arra kell koncentrálnunk, hogy milyen szükségletünk érintődött meg adott helyzetben. A Földön minden embernek ugyanazok a szükségletei, és minden szükségletet végtelen számú megoldási stratégiával tudunk kielégíteni. Mindannyian szoktunk lelkesek és csalódottak lenni, megtapasztaltuk az örömöt és a bánatot is és kortól függetlenül mindenkinek szüksége van biztonságra, kalandra, megértésre, szeretetre, összetartozásra stb. Tehát érdemes azonosítanunk a helyzethez kapcsolódó szükségletünket.

De felmerülhet a kérdés, hogy kinek van ennyi ideje egy helyzetben gondolkodni. A konfliktusos szituációk általában nem először jönnek elő, az életminőségünket befolyásoló konfliktusok sokszor ismétlik egymást. Ezért van időnk végiggondolni, hogy mit is fogunk mondani. Érdemes figyelmet fordítani arra, hogy mi lehetett a másik érzése abban a pillanatban, amikor azt tette, ami nem tetszett nekünk.

A hídépítés kulcsa

Az életszerű cselekvési tervet akkor tudjuk megtalálni, amikor képesek vagyunk tudatosítani a négy lépést: mi a megfigyelésünk, az érzésünk, a szükségletünk, a kérésünk, majd mi lehet a másik érzése, szükséglete. Ha rájöttünk, hogy mi a saját és mi a másik legdominánsabb szükséglete, akkor megtaláljuk azt is, amivel mindkettőnkre reflektálhatunk. Például oda kell figyelni, hogy miként hat a gyerekünkre, ha kritizáljuk és ha őszinte visszajelzést adunk neki arra fókuszálva, hogy mi az, amit megcsinált és tetszett. Ezért ne csak arra összpontosítsunk, hogy mit nem kaptunk meg tőle. Minden élethelyzet és mindenki más, de arra érdemes figyelni, hogy megszólalás előtt tudatosítsuk magunkban: a szeretetemet akarom kifejezni, így nagyobb eséllyel találnak rám azok a szavak, amik segítenek hidat építeni a kettőnk szíve között.

Szerző: K.T.

A Konfliktus helyett párbeszéd bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A mesterséges intelligenciától való félelem begyűrűzött a munkahelyekre is, hiszen egyre több vállalat használja az MI segítségét. Vannak, akik izgatottak, hogy az MI-vel dolgozhatnak, mások pedig attól félnek, hogy a robotok teljesen leváltják az emberi munkaerőt.

Ahelyett, hogy megijedünk, inkább arra koncentráljunk, hogy tegyük minél emberközpontubbá a munkahelyeinket és fedezzünk fel új soft skilleket, hogy azzal felvértezve tudjunk jól manőverezni.

Nézzük csak azokat a soft skilleket!

Kommunikáció

Mindig nagy szerepet kapott a kommunikáció, de az MI által generált adatok, eredmények értelmezése és az azzal való munka, annak kommunikálása kulcsfontosságú szerephez jut. A mesterséges intelligencia által generált információkat nekünk embereknek kell érthetően és hatékonyan továbbadnunk és ugyanígy szükséges a megfelelő kommunikáció az MI-vel is.

Empátia

A robotok nem éreznek és érzelmeket sem tudnak közvetíteni. Ám az emberek közti kapcsolat és kommunikáció során szükség van az érzelmekre. Az empátia által bele tudjuk magunkat képzelni más helyzetébe, így az ötletek megvalósítása, a hibák elhárítása is könnyebben történhet meg. Ez az, amit az MI nem képes megvalósítani.

Alkalmazkodás és rugalmasság

Már volt szó a fentiekben az alkalmazkodásról, amely olyan soft skill, ami nagyban segítheti a munkavállalót. Az MI bevonásával felgyorsulhatnak és könnyebbé válhatnak a munkafolyamatok, de ehhez nekünk kell alkalmazkodnunk és rugalmasan kezelni a változásokat.

Etikusság

Az MI alkalmazása során felmerülhetnek olyan etikai kérdések, amelyeket nemcsak felismernünk kell, de azokat jól is kell kezelni. A döntés ugyanis ránk, emberekre van bízva, ezért különösen fontos, hogy felelős döntéseket tudjunk hozni. Ideje megtanulni egy MI-etikus világban élni, amely során megtanulunk a technológiával bánni, miközben megőrizzük a hitelességünket és a bizalmat.

Fejlődni akarás

A technika folyamatosan fejlődik, ahogy az MI is ezt teszi, ezzel pedig maga után vonja azt is, hogy nekünk, embereknek is vele együtt kell haladnunk. Ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani, folyamatosan bővíteni kell tudásunkat és készségeinket. 

Kreativitás

A mesterséges intelligencia remekül elvégzi azt a feladatot, amellyel mi megbízzuk, de nem hagyatkozhatunk csupán arra. Az érzelmek, a színes gondolatok, a kreativitás és a problémamegoldó képesség az, amivel mi emberek kiegészíthetjük az MI munkáját.

Időmenedzsment

Az idő az egyik, ami mindig fogyóban van, ezért aki jól tud gazdálkodni az idejével, az jól átláthatóvá teheti a munkafolyamatot és nagyobb szabadságot is ad.

A Fast Company által végzett tanulmány során 700 vállalat vezetőjét kérdeztek az MI-ről és arról, hogy szerintük az alkalmazottaknak milyen készségekre van szükségük ebben az új világban?

A tanulmányból az derült ki, hogy valóban a soft skillek fejlesztését kellene előtérbe helyezni.

Rónai Márta

A Az AI korszakában új módot kell találnunk a főnökeink lenyűgözésére bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A hatékony kommunikációs készség lehetővé teszi a munkatársak közötti együttműködést, a problémamegoldást, az ügyfélkapcsolatok eredményes kezelését és nem utolsósorban jobb vezetővé válhatunk segítségével. Mindezek miatt rendkívül fontos, hogy a munkavállalók rendelkezzenek a megfelelő kommunikációs készségekkel a munkahelyi sikerek eléréséhez. Ez egy olyan terület, melynek fejlesztésére fontos időt fordítani, kitartást és gyakorlást igényel, a befektetett munka eredményei se látszanak azonnal, azonban sokkal eredményesebbé és így sikeresebbé is válhatunk általa.

Első lépés

Tanulj meg figyelni másokra és különösen a beszélgetőtársadra. Értsd meg, a partnered hogyan fejezi ki magát, koncentrálj a mondanivójára és a testbeszédére. Ezeket figyelembe véve tudnod kell az adott szituációhoz igazítani, finomhangolni a kommunikációdat. Az eredményességhez elengedhetetlen az üzenetedet megfelelő formában célba juttatni, amihez tudnod kell, hogy a másik fél befogadását hogyan segítheted elő. Máshogy beszélünk egy értekezleten egy társaság előtt, a felettesünkkel, a beosztottunkkal, vagy kávézás közben a partnereinkkel. Tehát az első lépés a figyelem, a hallgatás és a kommunikációs stratégia kialakítása. 

Gyakorlat teszi a mestert

Nem elég utánaolvasni, esetleg online vagy személyesen néhány napos tanfolyamokon részt venni. Ezek mindegyike fontos és hasznos, azonban ami leginkább segíteni tud, az a gyakorlás. Minél több formában kipróbálni magad. Tarts előadást, szólalj fel meetingeken, készíts prezentációt, add elő az ötleteidet szóban és írásban is. Keress minél több lehetőséget, hogy kommunikálhass és ezeken az alkalmakon ne felejtsd el használni az új technikákat, amiket megtanultál. 

A szavak ereje

A választékosan megfogalmazott, világos üzenet segíti a megértést és így a hatékonyságot. Ez pont annyira fontos egy vezető számára a feladatok kiosztásakor, mint egy alkalmazottnak, aki prezentálja az eredményeit, és a sor még hosszan sorolható. Bővítsed a szókincsed, legyél naprakész, szakmailag jól informált és tanuld meg több formában átadni ugyanazt az üzenetet.

Testbeszéd

A kutatások szerint a kommunikáció verbális elemei a közlések 35 %-át, míg a non-verbális kommunikáció elemei a közlések 65 %-át teszik. Éppen ezért figyelnünk kell rá, hogyan használjuk ahhoz, hogy a megfelelő üzenetet tudjuk továbbítani. Az érzelmeink, a szándékaink és a gondolataink kifejezésének fontos eszköze, mely lehetővé teszi, hogy jobban megértsük egymást, és hatékonyabban kommunikáljunk vagy kifejezzük empátiánkat. Segítségével magabiztosságot, határozottságot tükrözhetünk, mely minden kommunikációs helyzetben előnyünkre lehet. 

Visszajelzés

Ahhoz, hogy tudd valóban jó irányba haladsz-e, érdemes visszajelzést kérned a környezetedtől. Vezetőként erre a HR osztály bevonásával tudsz megfelelő formában megoldást találni, akik például névtelen kérdőívek kiküldésével kérhetnek feedbacket a vezetőség munkájáról és annak hatékonyságáról. Beosztottként jó esetben a felettesed automatikusan visszajelez a munkáddal kapcsolatban akár alkalmanként, akár feladatonként. Amennyiben ezt nem tartod elégségesnek, érdemes ezt egy személyes beszélgetés során kezdeményezni, hiszen ez nemcsak a saját érdekeidet szolgálja, de a közös munkát is lényegesen javíthatja. Amennyiben szükséges, ez is történhet a HR osztály bevonásával. 

Szerző: Tóth Eszter
Fotó: Envato

A A sikeres kommunikáció 5 fontos területe bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.