A kreativitási szorongás skálája

A kreativitási szorongás fogalma Ian Lyons (Georgetown Egyetem) kutatójának nevéhez fűződik, aki az emberek számoktól való félelmét vizsgálta. Köztudott, hogy a matematikát sokan nehezebbnek, megterhelőbbnek tartják más tudományokhoz képest. Ezt a félelmet vizsgálva dolgozta ki a washingtoni kutatócsoport a matematikai szorongási skálát, illetve vizsgálták a félelmek okait és következményeit.

Megállapították, hogy a fokozott szorongás csökkenti a teljesítményt, és visszatartja az embereket attól, hogy olyan lépéseket tegyenek, amelyek javíthatják teljesítményüket.

A Lyons egyik végzős hallgatója, Richard Daker kezdte vizsgálni, hogy az alkotói folyamattal kapcsolatos félelmek hogyan befolyásolják az emberek eredeti és innovatív gondolkodási képességét. Lyons és Adam Green kreativitáskutatók kidolgoztak egy pszichológiai skálát, és arra kérték a kutatásban résztvevőket, hogy értékeljenek különféle, számukra szorongást keltő helyzetet, jelölve a megélt szorongás mértékét 0-tól (egyáltalán nem) 4-ig (nagyon).

Az alanyok a következő helyzeteket nevezték meg:

• Kreatív megoldást kell találni egy problémára
• Egyedülálló módon kell létrehozni valamit
• Újszerűen kell gondolkodni valamiről
• Improvizálni kell

Összehasonlításképpen a résztvevőknek értékelniük kellett a szorongást, amelyet olyan helyzetekben éreztek, ahol nem volt szükség kreativitásra:

• Pontosan úgy kell megoldania a problémát, ahogyan megtanították erre
• Pontosan követni kell egy már bevált módszert
• Előre rögzített rendszer szerint kell gondolkodni
• Gondosan követni kell az utasításokat

Daker megállapította, hogy az embereknek az eredeti gondolkodást és rögtönzést igénylő feladatokkal kapcsolatos aggodalmai általában korrelálnak egymással. Tehát, ha valaki a rögtönzést stresszesnek találta, nagyobb valószínűséggel szorongott attól is, ha újszerű perspektívából kellett gondolkodnia, vagy a probléma megoldásának eredeti módját kellett keresnie.

A vizsgálat megállapította azt is, hogy a kreativitási szorongás különálló entitás, amelyet konkrét helyzetek váltanak ki, és nem emberek általános stresszszintjét tükrözik.

Az eredmények alapján elmondható – írja David Robson, az Intelligencia csapdája című könyv szerzője, , hogy a magas kreativitás-szorongású emberek ritkábban számoltak be jelentős eredményekről a képzőművészet, a zene, az írás, a dráma vagy a gasztronómia területén.

A bizonytalanság okozta stressz

Daker vizsgálata többek között Ross Anderson, az Inflexion oktatási tanácsadó cég vezető kutatójának érdeklődést is felkeltette, aki az említett skálával vizsgálta a tanárok járványra adott válaszait.

Anderson rámutat, hogy ebben a szakmában rugalmas gondolkodásra és improvizálásra van szükség szinte a nap minden percében. A járvány okozta kihívások – a beleértve a távoktatást – a végsőkig tesztelték ezeket a képességeket.

A tanárok körében készített felmérés, amit a 2020 tavaszi iskolabezárás idején készítettek megállapította, hogy a kreativitási szorongás előrejelzést adott a tanárok általános jóllétéről is. A nagyobb kreatív szorongással küzdő pedagógusnak általában sokkal nagyobb stresszt okozott ebben a bizonytalan időszakban az, hogy folyamatosan új és ötletes módszereket kellett kitalálniuk azért, hogy fenntartsák a diákok figyelmét.

Anderson kutatásai hangsúlyozzák azt is, hogy a kreativitási szorongás a hagyományos művészetek mellett számos egyéb munkahelyen is korlátozó tényező lehet.

A kezelés

Daker szerint energiaforrásként is lehet tekinteni a félelemmel vagy szorongással járó izgalomra. “A cél az, hogy a szorongás hasznos legyen számodra” – mondja.

Más kutatások azt találták, hogy a „kifejező írás” – amely során az érintett leírja a stresszes élmény előtt a kapcsolódó nehéz érzéseit – megnyugtathatja az idegeket, jó stratégia lehet a a kreativitásban is.

Hasznos lehet a kreatív gondolkodás gyakorlása olyan környezetben is, ahol nincs túl nagy tét – javasolja Daker.

Anderson szerint a kreatív szorongás csökkenthető, ugyanakkor valószínű, hogy a szorongás bizonyos szintje elkerülhetetlen a kreatív folyamatoknál – az újítás szükségszerűen magában hordozza az elutasítás és a kudarc kockázatát. De ha megtanulunk együtt élni a félelemmel, csodákra lehetünk képesek.

A A kreativitási szorongás skálája – hogyan legyünk innovatívak nyomás alatt? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A zene az életünk szerves része. Kocsiban, a boltban, az edzőteremben, gyakorlatilag mindenhol hallunk dallamot, éppen ezért egyáltalán nem furcsa, hogy van, aki a munkát is muzsikával dobja fel. Az UndercoverRecruiter írásában pedig pont azt vette górcső alá, hogy milyen pozitív hatásai lehetnek a zenehallgatásnak a munkára. Mutatjuk, mire jutottak. 

Jobb lesz tőle a hangulat 

A zene tökéletes eszköz arra, hogy jobb hangulatba hozza az embereket. Gondoljunk csak bele, hétfőn reggelente biztos mint a pokol, hogy minden érzünk csak motivációt nem, ám egy jól megválasztott zeneszám energiával tölthet fel és megadhatja az egész napi lendületet, könnyedén átsegíthet minket a nap nehezebb pillanatain. Ami pedig a legjobb az egészben, hogy a zene nagyban növeli a hatékonyságot is, sőt a csapattagok közti interakciókat is növelheti.

Szárnyaló gondolatok, jobb íráskészség 

Ha a munkánkból kifolyólag sok időt töltünk el a gép előtt, ez pedig azzal is jár, hogy rendre magvas gondolatokat kell megfogalmaznunk, cikket, jelentés, akármit írnunk, akkor is remek megoldás lehet a zene. A muzsika ugyanis segít felpörgetni az agyunkat, így pedig az íráskészségünk is javul. A zene segítségével gyorsabban, tempósabban írhatunk, ráadásul sokkal jobban tudunk koncentrálni is majd, végső soron pedig rengeteg időnk szabadulhat fel, hiszen hatására akár előbb is végezhetünk a napi feladatokkal. 

Tele energiával 

A zene energiával tölt fel, ezt már csak onnan is lehet tudni, hogy az edzőterembe gyakorlatilag senki nem megy fülhallgató nélkül. A dallamok hatására ugyanis keményebben, gyorsabb edzhetünk, ez pedig miért ne lehetne igaz a munka világában is? Bármilyen környezetben is kell dolgoznunk, ha zene szól a háttérben, akkor nagy az esély rá, hogy hamarabb érjük el a magunk vagy akár a főnökeink által kitűzött célokat. 

Kreatív energiákat szabadít fel 

A halk zene a munkahelyen segíthet a kreatív ötletek áramlásában, azonban érdemes figyelni arra, hogy a dallamok ne tartalmazzanak erőteljes vokál szólamokat vagy ütemváltásokat, ezek ugyanis kizökkenthetnek bennünket az elmélyült munkából. 

Oké, de milyen zenét hallgassunk? 

Ez egy remek kérdés és nagyon egyénfüggő is. Van, aki a klasszikusabb dallamok hatására kezd el pörögni, van aki az elektronikus zenét részesíti előnyben. Legyen bárhogy is, az internet adta lehetőségeknek hála ma már kvázi a zene tárháza kimeríthetetlen. A különböző appok segítségével pedig akár listákat is létrehozhatunk, ahol a kedvenc nótáinkat gyűjtjük csokorba, de akár olyan listát is készíthetünk, melyre kizárólag a munkában motiváló dalok kerülnek fel. 

Bizonyított tények 

Kutatások egyébként bebizonyították, hogy a klasszikus zene remek hatással van a lendületre és elképesztő inspirációt ad. Az elektronikus zenék közül pedig a leginkább a chill-out, valamint az ambient house az, ami a alkalmas a munkavégzésre. Ezek ugyanis a figyelmünket nem igénylik, nem zökkentenek ki bennünket egy ismert refrénnel, de közben olyan relaxált, de mégis élénk állapotba hoznak, hogy a munka is garantáltan könnyebben, gyorsabban megy majd. 

Szerző: G.P.
Fotó: Pexels

A Zene munka közben? Igen! bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az online kommunikáció fontossága vitathatatlan a munkahelyek többségénél. Az információáramlást segítő közösségi oldalak sok helyen a munka minőségét javítják, sőt elengedhetetlen a működéshez a virtuális kapcsolattartás, akár a Facebook-on.

Vannak azonban kimutatható hátrányai is a munkahelyi internetezésnek. Egy brit kutatás szerint átlagosan napi két és fél órát töltünk el a különböző portálokon szörfözve, a naponta ránk zúduló információ mennyisége pedig pszichésen megterhelő, és nagy valószínűséggel függőség és figyelemzavar kialakulásához vezet.

Szakértők szerint a munkafolyamat rendszeres megszakítása nem szerencsés, mert bár képesek vagyunk egyszerre több dologra figyelni, ez nem feltétlenül jár együtt a hatékony munkavégzéssel.

Bizonyított tény, hogy ha a böngészőben megnyitjuk a közösségi oldalainkat, vagy a privát levelezésünket, és látjuk az értesítéseiket, az 10-15 százalékot levon az agyunk kognitív kapacitásából, így kevésbé tudunk odafigyelni a munkánkra.

A munkavállalók a stressz levezetésére használják a munkahelyen a közösségi médiát

Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a koncentrációzavar elkerülése érdekében célszerű tudatosan figyelni az online-offline jelenlét egyensúlyára.

Egyes nézőpontok szerint a közösségi médiát jól és rosszul is lehet használni. Amennyiben tudatosság van a szörfözésben, és a munkáltató számára a munkaidő letöltése helyett a szellemi termék, a produktivitás az érték, akkor a közösségi oldalak szolgálhatnak a kreativitás alapjául is.

Természetesen vannak olyan munkakörök, amelyek fokozott koncentrációt igényelnek. Ezeken a munkahelyeken a vállalat időkorlátot vezet be, illetve a munkahelyi számítógépeket csak a munkakörhöz tartozó feladatok ellátására használhatják. Sok olyan munkáltató is van, amely a munkaidőben bizonyos oldalakat elérhetetlenné tesz.

Kérdés azonban, hogy a Z generáció, milyen új normákat vezet be a munkaerőpiacra, hisz az ő szocializációjuk alapjait a digitális technika jelentette, tehát várható, hogy a saját igényeikhez fogják formálni a jövő munkahelyeit.

Fotó: Envato

A Munkahelyen Facebookozni? Nem is rossz ötlet! bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A franciából eredő szót arra használják, hogy leírjanak olyan készségeket, melyeket ismétléssel sajátítunk el. Ami nyilvánvalóan azt jelenti, hogy az adott művelet nagyon magabiztosan és gyorsan végrehajtható. Persze negatív is lehet a rutin, mikor úgy értelmezzük, hogy valaki monoton módon, lelkesedés nélkül végzi berögzült feladatait.

Rutinok úgy jönnek létre, hogy egy-egy adott szituációra ugyanúgy reagálunk. Nehéz őket tudatosan alakítani, de lehetséges. Ezek a gyakorlatok nem csak a szakmai életre jellemzőek, a szabadidőnket is alakítják. Amivel nem feltétlenül van gond. Kritikussá csupán akkor válik a helyzet, ha szokássá válnak a rutinok és hátráltatnak bennünket.

Amikor a rutin a javunkra válik

Jó, ha valaki felkelés után reggelizik, munka után edz, vagy kialakít egy vasárnapi menetrendet. Rossz, ha minden étkezés után rágyújt, esténként a kanapén köt ki egy doboz fagyival, minden rezzenésre ránéz a mobiltelefonjára, és a többi.

Előnyös, hogy a rutinok struktúrát és szervezettséget adnak a napnak, döntésekre szánt időt és energiát takaríthatunk meg velük, garantálják a jó minőséget és biztonságot adnak. Utóbbi kettő főként a munkában hasznos: begyakorolt folyamatok bizonyos szakmákban nemcsak a káosz elkerüléséhez szükségesek, hanem bizalmat is teremtenek.

Hátrányos viszont, ha a kialakult rutin miatt gondatlanságból eredő hibákat vétünk, ha a folyamatok túl kiszámíthatóvá válnak, vagy az egyoldalúság stresszt okoz bennünk, esetleg problémás számunkra rugalmasan kezelni az előre nem látható változásokat.

Sok sikeres ember felismerte már, hogy a pozitív szokásoknak megvannak az előnyei: Mozart, Freud, Obama, Zuckerberg, hogy csak néhány példát említsünk. Utóbbi, a Facebook alapítója például mindig szürke pólót visel, mert el akarja kerülni, hogy értékes időt és energiát veszítsen az öltözködéssel kapcsolatos döntésképtelensége miatt.

Persze valóban fontos dolgoknál lényeges, hogy ne kerüljük el azokat a döntéseket, melyek által előrébb juthatunk. Ne féljünk kiszakadni a napi megszokásokból, vagy alakítani ezeken, kilépni a komfortzónánkból! Alakítsunk ki olyan rendszert, amely hasznunkra válik: napi 30 perc idegennyelvtanulás, heti 3 edzés, rendszeres szakmai blogolvasás a fejlődés érdekében, egy átlátható to-do-lista, több én-idő, bármi beiktatható!

Forrás: https://karrierebibel.de/routine/

Szerző: T.M.

Fotó: Envato

A Munkahelyi rutin: jó vagy rossz? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.