2023. január–december:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 571 200 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 379 800, a kedvezményeket figyelembe véve 393 700 forintot ért el.

A bruttó, a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset, valamint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset egyaránt 14,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az ún. fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése egyaránt 1,3 százalékponttal lenne magasabb.

A reálkereset 2,9%-kal csökkent a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 17,6%-os növekedése mellett.

A bruttó mediánkereset 450 000 forint volt, 15,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 312 600 forintot ért el, 15,9%-kal felülmúlva az előző év azonos időszakit.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset, valamint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset egyaránt 14,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az ún. fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése egyaránt 1,4 százalékponttal lenne magasabb.

Forrás: KSH

A 16,4%-kal nőtt a bruttó átlagkereset, az egy évvel korábbihoz képest bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

12 hónap alatt, 2023. januárhoz viszonyítva:

Az élelmiszerek ára 3,6%-kal nőtt, ezen belül leginkább a cukoré (38,2%), az alkoholmentes üdítőitaloké (14,6%), a csokoládé és kakaóé (14,1%), a büféáruké (12,7%), valamint a sertéshúsé (10,0%). A termékcsoporton belül a liszt ára 19,0, a tojásé 17,8, a sajté 15,6, a vaj és vajkrémé 13,8, a száraztésztáé 13,2, a tejé 10,2%-kal csökkent. A háztartási energia 11,3%-kal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 25,0, az elektromos energiáért 3,4%-kal kevesebbet, a tűzifáért 2,0%-kal többet kellett fizetni. A szolgáltatások 10,4, ezen belül a lakbér 13,9, a járműjavítás és -karbantartás 11,9, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 11,3, a sport- és múzeumi belépők 10,9, az üdülési szolgáltatás 10,2%-kal drágult, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7%-kal olcsóbb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára 8,1, ezen belül a dohányáruké 9,2%-kal nőtt. Az állateledelek ára 20,0, a mosó- és tisztítószereké 11,1, a gyógyszer, gyógyáruké 8,0, a testápolási cikkeké 4,7%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 1,4%-kal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,9%-kal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 7,6, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,7, a szobabútoroké 2,6, az új személygépkocsiké 1,3%-kal nőtt. A járműüzemanyagok 11,9%-kal olcsóbbak lettek.

1 hónap alatt, 2023. decemberhez viszonyítva:

A fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek átlagosan 1,2%-kal drágultak, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) árának 6,4%-os növekedése következtében. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,7%-kal nőtt. A vaj, vajkrém 3,1, a sajt 1,6, a tej 1,2, a sertéshús 1,1%-kal többe, az étolaj 1,6, a cukor 1,3, a liszt 1,2, a kenyér 0,7%-kal kevesebbe került. A háztartási energiáért 0,9, ezen belül a vezetékes gázért 1,7, a tűzifáért 1,3%-kal kellett többet fizetni (Tájékoztató). A szolgáltatások 0,5, ezen belül az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás – az autópályadíjak emelésének hatására – 8,4, a postai szolgáltatások 4,8, a lakbér 2,5, a járműjavítás és -karbantartás 2,3, a lakásjavítás- és karbantartás 1,8%-kal drágult. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,1%-kal olcsóbbak lettek. A járműüzemanyagok ára 0,5%-kal csökkent.

Forrás: KSH

A 3,8%-kal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Decemberben 4 millió 723 ezer főre bővült a foglalkoztatottak száma

A KSH legújabb adatai szerint, 2023 decemberében 21 ezer fővel, 4 millió 723 ezer főre nőtt a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest. 2023-ban – az év egészét tekintve – a foglalkoztatottak átlagos száma 29 ezer fővel, 4 millió 724 ezer főre emelkedett, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája pedig 74,8% volt, 0,4 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

2023. október–decemberben az egy évvel korábbihoz képest:

A 2023. október–decemberi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 740 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 37 ezer fővel, a külföldön dolgozóké pedig 8 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 7 ezerrel csökkent.

2023-ban az egy évvel korábbihoz képest:

A foglalkoztatottak létszáma 29 ezer fővel, 4 millió 724 ezerre nőtt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 25 ezer fővel, a külföldi telephelyen munkát vállalóké 12 ezerrel bővült, míg a magukat közfoglalkoztatottnak vallók létszáma 8 ezerrel csökkent.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 604 ezren tartoztak a 15–64 évesek körébe, a korcsoport foglalkoztatási rátája 0,4 százalékponttal, 74,8%-ra nőtt. A férfiak körében 0,2 százalékponttal, 79,0%-ra, a nők esetében 0,6 százalékponttal, 70,5%-ra emelkedett.

A fő korcsoportok közül a 15–24 éves fiatalok, illetve a 25–54 évesek foglalkoztatási szintje lényegében nem változott, ugyanakkor az 55–64 éves korcsoportban jelentős növekedés volt megfigyelhető, foglalkoztatási rátájuk 3,6 százalékponttal, 69,1%-ot ért el.

4,2% volt a munkanélküliségi ráta

A munkanélküliek¹ száma 2023 decemberében 207 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,2% volt². 2023-ban – az év egészét tekintve – a munkanélküliek átlagos száma 203 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 4,1%-ra nőtt.

2023. október–december az egy évvel korábbihoz képest:

A 2023. október–decemberi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 31 ezer fővel, 220 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,4%-ra nőtt. A férfiak körében a munkanélküliek száma 113 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 4,3%-ra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 107 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal, 4,5%-ra növekedett.

2023-ban az egy évvel korábbihoz képest:

2023-ban a munkanélküliek száma 27 ezer fővel több, 203 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,1%–ra nőtt.

A munkanélküliek száma a férfiak esetében 107 ezer, míg a nők körében 96 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 4,1, illetve 4,2%–ot tett ki.

Az év egészét tekintve a munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, a legalább egy éve állást keresők aránya pedig 34,9%-ot ért el.

A Ekkora jelenleg a magyar munkanélküliség és foglalkoztatottság bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

2023. július–szeptember az egy évvel korábbihoz képest:

• A 2023. július–szeptemberi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 737 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 13 ezer fővel, a külföldön dolgozóké pedig 18 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 6 ezerrel csökkent.
• A 15–64 évesek közül 4 millió 618 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 75,0% volt. A foglalkoztatottak létszáma és aránya lényegében egyik nem esetében sem változott az előző év azonos időszakához viszonyítva. A férfiak foglalkoztatotti létszáma 2 millió 450 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 79,5% volt, míg a nők körében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 168 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta pedig 70,5%-ot ért el.
• A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában 281 ezer főt foglalkoztattak, foglalkoztatási rátájuk 28,4% volt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal, 87,8%-ra csökkent, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 4,4 százalékponttal, 70,0%-ra emelkedett.
• A 15–64 évesek körében a foglalkoztatás szintje a fővárosban volt a legmagasabb (79,4%), míg a legalacsonyabb érték (70,1%) Dél-Dunántúlt jellemezte. A foglalkoztatási ráta három régióban: Közép-Dunántúlon (1,2 százalékponttal), Észak-Alföldön (1,3 százalékponttal) és Nyugat-Dunántúlon (1,7 százalékponttal) érdemben növekedett az előző év azonos időszakához képest, Pest régióban kissé csökkent (0,8 százalékponttal), míg a többi területen lényegében nem változott.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A 4 millió 759 ezer főre nőtt a foglalkoztatottak száma bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

2023. szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 12,2%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,4%-kal nőttek, ezen belül az élelmiszerek 0,2%-kal olcsóbbak lettek.

12 hónap alatt, 2022. szeptemberhez viszonyítva:

Az élelmiszerek ára 15,2%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (61,3%), a csokoládé és kakaóé (26,1%), a büféáruké (26,0%) és az alkoholmentes üdítőitaloké (24,0%). A termékcsoporton belül a liszt ára 13,9, a margariné 1,2%-kal csökkent. A háztartási energia 14,6%-kal került kevesebbe, ezen belül a vezetékes gázért 33,5, az elektromos energiáért 3,2%-kal kevesebbet, a tűzifáért 18,7, a palackos gázért 9,7%-kal többet kellett fizetni. A járműüzemanyagok ára 35,4%-kal nőtt. A szolgáltatások 13,6%-kal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 22,2, az üdülési szolgáltatás 20,2, a sport- és múzeumi belépők 17,5, a járműjavítás és -karbantartás 16,9%-kal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7%-kal kevesebbe került. A szeszes italok ára 15,5, a dohányáruké 10,1%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 1,5, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 9,8 a fűtő- és főzőberendezésekért 7,7, az új személygépkocsikért 7,0, a szobabútorokért 4,1%-kal kellett többet fizetni, a használt személygépkocsikért 8,5%-kal kevesebbet. Az állateledelek ára 30,6, a mosó- és tisztítószereké 25,6, a testápolási cikkeké 13,0 a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 6,4%-kal magasabb lett.

1 hónap alatt, 2023. augusztushoz viszonyítva:

A fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,2%-kal mérséklődött, ezen belül a liszt 3,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,0, a cukor és a száraztészta 2,6-2,6, a tojás 2,0, a margarin 1,8, a tejtermékek 1,7, a tej 1,5%-kal kevesebbe, az alkoholmentes üdítőitalok 2,4, a gyümölcs- és zöldséglé 0,9, a sertéshús 0,8%-kal többe került. A járműüzemanyagok ára 3,3%-kal nőtt. A ruházkodási cikkekért 1,8, a háztartási energiáért 1,0%-kal többet kellett fizetni, ez utóbbin belül a tűzifa 7,7%-kal drágult, míg a vezetékes gáz ára nem változott (Tájékoztató).

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A 12,2%-kal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az infláció szerkezete többé kevésbé megfelelt a vártnak. Az élelmiszerek havi szinten, átlagosan olcsóbbá váltak, éves indexük pedig 29,3 százalékos volt. A költségoldal alakulásának viszonylatában végre negatív tartományba került a havi átárazás ebben a szegmensben, így szignifikánsan támogatni tudja a normalizációs folyamatot.  A járműüzemanyag-árak ezúttal – több hónapos mérséklődés után – drágultak, 2,2 százalékkal. Ezzel szemben a háztartási energia árainak 2,1 százalékos havi csökkenése a legjelentősebb tényezője a júniusi lassulásnak. Azonban továbbra is kitüntetett figyelmet érdemel a szolgáltatásinfláció 0,9 százalékos hó/hó drágulása, ami számottevően meghaladta az átlagot. 

A júniusi adat összességében nem igényli a nagy kép átírását. Ami a kilátásokat illeti, a nyártól valamivel gyorsabban csökkenő inflációt várunk. A dezinflációt egyelőre segítheti a jelenleg meglehetősen gyenge hazai konjunktúra is. Az év második felében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében. 

Mindemellett továbbra is számottevőek a középtávú inflációs kihívások az érdemben megváltozott globális környezet és a szűk munkaerőpiac mellett. Az elmúlt hónapokban az energia- és az üzemanyagárak hajtották leginkább a hazai dezinflációt, de idővel a globális és a hazai konjunktúra élénkülése fordulatot hozhat e téren.

Az év végén ismét pozitívvá váló reálbérváltozás és ezzel együtt az élénkülő belső kereslet ismét teret adhat az átárazásoknak. Számos vállalat vezeti be a visszatekintő inflációval történő árkorrekciót, ami a jövő év elején jelentősen tompíthatja az árdinamika lassulását.

Összességében 2024-ben is folytatódhat a mérséklődés, ám jelenlegi várakozásunk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba az infláció. Mindez tartósan szigorú monetáris politikát és érdemben pozitív tartományban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban. A kérdés már nem az év végi egyszámjegyű infláció, hanem a középtávú, 3 százalékos cél elérése.

A 20,1 százalékos drágulást mértek júniusban bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

12 hónap alatt, 2022. áprilishoz viszonyítva:

Az élelmiszerek ára 37,9%-kal emelkedett.

ezen belül leginkább

• a tejtermékeké (63,5%)
• a vaj és vajkrémé (62,1%)
• az édesipari lisztesárué (61,9%)
• a kenyéré (61,6%)
• a tojásé (51,0%)
• a száraztésztáé (47,6%)
• a péksüteményeké (46,7%)
• a sajté (45,4%)
• és a tejé (43,2%).

A termékcsoporton belül a liszt (8,8%) és az étolaj (3,4%) ára nőtt a legkisebb mértékben. A háztartási energia 41,8%-kal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 59,4, a tűzifa 54,4, a palackos gáz 46,9, az elektromos energia 27,3%-kal. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 20,5, ezen belül a szeszes italoké 27,5%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 9,3, ezen belül az új személygépkocsikért 18,0, a konyha- és egyéb bútorokért 16,1, a fűtő- és főzőberendezésekért 15,7, a szobabútorokért 15,2%-kal kellett többet fizetni. Az állateledelek ára 59,1, a mosó- és tisztítószereké 39,8, a testápolási cikkeké 28,3, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 20,7%-kal lett magasabb. A járműüzemanyagok 26,0%-kal drágultak. A szolgáltatások díja 14,1%-kal emelkedett, ezen belül a taxi 36,2, a belföldi üdülés 28,0, a sport- és múzeumi belépők 27,9, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 27,6, a járműjavítás és -karbantartás 23,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20,0%-kal került többe.

1 hónap alatt, 2023. márciushoz viszonyítva:

A fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára átlagosan nem változott. Ezen belül a csokoládé és kakaó 3,5, az alkoholmentes üdítőitalok és az éttermi étkezés egyaránt 1,4, a kávé 1,2%-kal többe, a sajt 4,1, a tej 2,7, a tejtermékek 2,0, a száraztészta 1,4, a kenyér 1,3, a vaj és vajkrém 1,0, a párizsi és kolbász 0,9%-kal kevesebbe került. A háztartási energia ára 0,8%-kal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 2,1%-kal kellett kevesebbet fizetni (Tájékoztató). A járműüzemanyagok 0,7%-kal olcsóbbak lettek. A mosó- és tisztítószerek ára 4,7, a testápolási cikkeké 2,8%, az állateledeleké 1,6%-kal emelkedett. A szolgáltatások 1,7%-kal drágultak, ezen belül a belföldi üdülés 4,9%-kal.

Forrás: KSH
Fotó: Envato

A 24%-kal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

12 hónap alatt, 2021. szeptemberhez viszonyítva:

Az élelmiszerek ára 35,2%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyér (76,2%), a sajt (68,0%), a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém (66,3%), a margarin (61,2%), a száraztészta (60,2%), a tojás (53,7%) drágult. Átlag alatti mértékben, 22,4%-kal nőtt a sertéshús, 19,1%-kal a csokoládé, kakaó, 10,9%-kal a cukor, 5,0%-kal az étolaj ára. A rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-jétől hatályos módosítása következtében a háztartási energia 62,1%-kal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121,0, az elektromos energiáé 28,9%-kal nőtt. A palackos gáz ára 45,0, a tűzifáé 43,8%-kal növekedett.

Tartós fogyasztási cikkek

A tartós fogyasztási cikkekért 14,7, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 21,2, a szobabútorokért 20,1, az új személygépkocsikért 19,9%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,2, ezen belül a szeszes italok 16,5%-kal drágultak. Az állateledelek ára 45,5, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 27,7, a mosó- és tisztítószereké 24,8, a testápolási cikkeké 24,5, a járműüzemanyagoké 5,8%-kal lett magasabb. A szolgáltatások díja 8,2%-kal emelkedett, ezen belül a taxi 28,5, a lakásjavítás és -karbantartás 22,8, a járműjavítás és -karbantartás 20,5, a sport- és múzeumi belépők 16,6, a lakbér 12,6%-kal került többe.

1 hónap alatt, 2022. augusztushoz viszonyítva:

A fogyasztói árak átlagosan 4,1%-kal nőttek. Az élelmiszerek 3,5%-kal drágultak, ezen belül az iskolai étkezés 13,5, a tojás 9,8, a vaj és vajkrém 8,3, a kenyér, valamint a tejtermékek egyaránt 7,6, a tej 5,2, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 4,7%-kal többe, a csokoládé, kakaó 0,5%-kal kevesebbe került. A háztartási energia árak 59,2%-kal nőttek, a vezetékes gáz és az elektromos energia lakossági árának augusztus 1-jétől hatályos áremelése következtében (Tájékoztató). Ezen belül a vezetékes gáz 121,0, a tűzifa 32,7, az elektromos energia 28,9, a palackos gáz 14,0%-kal drágult. A testápolási cikkek 4,4, a mosó- és tisztítószerek 3,8%-kal kerültek többe. A szolgáltatások ára átlagosan 0,1%-kal csökkent, a sport- és múzeumi belépők 3,2 és a testápolási szolgáltatások 2,7%-os drágulását ellensúlyozta az üdülési szolgáltatások – szezonális hatások miatti – 13,6%-os árcsökkenése.

2022. január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest:

A fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 11,8, a nyugdíjas háztartások körében 11,9%-kal emelkedtek.

Fogyasztóiár-indexek, 2022. szeptember

(%)

a) A fogyasztóiár-indexszel ellentétben a harmonizált fogyasztóiár-index az uniós előírásoknak megfelelően a külföldiek Magyarországon történő fogyasztását is figyelembe veszi. Ebből fakadóan az is befolyásolja, hogy 2022. május 27-től a magyar forgalmi engedéllyel nem rendelkező személygépjárművekbe már nem hatósági, hanem csak piaci áron lehet tankolni.
b) 2021 áprilisától a Központi Statisztikai Hivatal új módszertant alkalmaz a maginfláció számítására, a mutató a továbbiakban nem tartalmazza a szeszes italok, dohányáruk árváltozását. Az idősor 1995. januárig visszamenőlegesen módosult. A szezonálisan kiigazított indexet az Összefoglaló táblák (Stadat) 1.2.1.7. számú táblája tartalmazza.

Forrás: KSH

A Ennyivel nőttek az árak tavaly szeptemberhez képest bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A közlemény szerint az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább.

Az év első öt hónapjában a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 9,0, a nyugdíjas háztartások körében 8,7 százalékkal emelkedtek – írta a KSH. A maginfláció májusban havi szinten 2,2 százalék, éves szinten pedig 12,2 százalék volt.

Az elmúlt 12 hónap alatt az élelmiszerek ára 18,6 százalékkal emelkedett, ezen belül

a margariné 41,4, a kenyéré 37,5, a sajté 35,4, a baromfihúsé 34,3, a száraztésztáé 33,3, a tejtermékeké 30,3, a tojásé 29,9, a péksüteményeké 27,3, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen)

12,8, az alkoholmentes üdítőitaloké 10,0, a csokoládé, kakaóé és a cukoré 3,9 százalékkal.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,4, ezen belül a szeszes italok 8,1 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 11,4, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 18,4, a szobabútorokért 18,3, a használt személygépkocsikért 15,4, az új személygépkocsikért 10,6 százalékkal kellett többet fizetni. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 28,3, az állateledeleké 22,3, a járműüzemanyagoké 10,8 százalékkal lett magasabb.

A szolgáltatások díja 6,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 20,1, a járműjavítás és -karbantartás 14,4 százalékkal került többe.

A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,7 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 3,5 százalékkal drágultak, a friss zöldségek csoportját leszámítva minden termékkör ára nőtt: a vaj 9,0, a szalámi, szárazkolbász, sonka 8,2, a tejtermékek 7,0, a száraztészta 6,7, a sajt 6,3, a péksütemények 6,0, a kenyér 5,8, a párizsi, kolbász 5,4, a baromfihús 5,2 százalékkal drágult.

A szeszes italok, dohányáruk ára 1,3, a ruházkodási cikkeké 1,1, a tartós fogyasztási cikkeké 0,9 százalékkal nőtt, utóbbin belül a szobabútorok 2,5, a konyhai és egyéb bútorok 1,3, a használt személygépkocsik 1,0 százalékkal drágultak. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 3,5 százalékkal emelkedett.

A szolgáltatásokért 0,7, ezen belül a taxiért 11,9, belföldi üdülésért 2,9, a lakásjavítás és -karbantartásért, illetve a sport és múzeumi belépőkért 1,3 százalékkal kellett többet fizetni.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A KSH: átlépte az éves infláció a 10 százalékos határt bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A hivatal által mérvadónak tekintett február-áprilisi háromhónapos időszakban 170 ezer volt a munkanélküliek átlagos létszáma, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalékot mutatott
A 15-74 éves munkanélküliek száma 36 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal csökkent.

A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 2,5 százalékponttal, 10,0 százalékra mérséklődött, ennek ellenére az összes munkanélküli 17,5 százaléka közülük került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal, 3,1 százalékra csökkent, míg az 55-74 éveseké gyakorlatilag nem változott: 3,2 százalék volt.

A férfiak körében a munkanélküliek száma 95 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,5 százalékponttal, 3,7 százalékra mérséklődött. A nőknél a munkanélküliek száma 75 ezret tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 1,2 százalékponttal, 3,3 százalékra csökkent.
A munkakeresés átlagos időtartama 9,2 hónap volt, a munkanélküliek 34,7 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A KSH jelentése hozzáfűzte, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma egy év alatt 16,0 százalékkal, 242 ezerre csökkent április végére.

Sosem volt ennyire kevés álláskereső

A rendszerváltozás óta nem tartottak nyilván az idén májusinál kevesebb álláskeresőt Magyarországon – ezt már Palkovics László technológiai és ipari miniszter jelentette ki, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) szerdai közleménye szerint. Hozzátették, az eddigi legkedvezőbb adatot közel 235 ezer álláskeresővel 2019 decemberében regisztrálták, a legfrissebb kimutatás szerint mostanra 234 ezer alá csökkent a munka nélkül lévők száma.

Palkovics László kiemelte: a munkaalapú gazdaság sikeres kiépítésének köszönhetően, egy világjárvány és a háborús helyzet dacára 2010 óta egymillió új munkahely létesült Magyarországon, a munkanélküliségi ráta a harmadára zsugorodott.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) gyorsjelentése szerint májusban az előző hónaphoz viszonyítva több mint 8 ezerrel, egy év alatt pedig 40 ezerrel csökkent az állás nélkül lévők száma. A 233 615 fős rekordérték előjele volt, hogy 2022 összes eddigi hónapjában kedvezőbben alakult az álláskeresők száma, mint bármikor a korábbi évek azonos hónapjában. A várakozásoknak megfelelően a szezonális munkák beindulásával – például az építőiparban mezőgazdaságban, idegenforgalomban – folytatódott a mérséklődés.

A rendszerváltás óta nem tapasztalt csúcsnak számít, hogy hosszú hónapok óta hozzávetőleg 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon. A foglalkoztatás a leglendületesebben a magas hozzáadott értékű ágazatokban bővült, például az informatikában vagy a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységekben. A munkanélküliek aránya az uniós átlag felét teszi ki, és a legalacsonyabbak közé tartozik Európában.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A KSH: kevés az álláskereső és a munkanélküli bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.