Vizsgáljuk meg kicsit közelebbről, hogy mit is jelent a mikromenedzsment! A klasszikus definíció szerint a vezető túlzott részletességgel ellenőrzi a beosztott munkáját, beleszól a feladatvégzésbe és nem enged valódi teret sem. A gyakorlatban azonban ez nem a hatalom gyakorlásáról szól és legtöbb esetben nem is tudatos. Ez a vezetői magatartás általában akkor mutatkozik, ha a felettes perfekcionista, esetleg új számára a vezetői pozíció és ha rá is felülről érkezik a nyomás. Ez a fajta törődés egy bizonyos szintig elfogadható, de ha már folytonos kontrollba csap át, az probléma.

A túlzott mikromenedzsment és hátrányai

A bizalom egyik legerősebb jele, ha a vezető a döntés szabadságát meghagyja alkalmazottainak. Ha a dolgozónak minden lépéshez jóváhagyást kell kérnie, akkor megszűnik az autonómia. A munkavállaló inkább nem kockáztat, csökken a motiváció, bekapcsol a túlélő üzemmód.

Ugyanúgy negatív hatása lehet annak, ha a fókusz nem az eredményen van, hanem elvész a részletekben. Ha a felettes folyton és szinte minden munkafolyamatot koordinál, esetleg még kritizál is, az mérgezővé válik nemcsak a kapcsolatukra nézve, de az egész munkafolyamatra is.

A mikromenedzselt munkatársak egy idő után inkább elrejtik a hibákat, nehogy „fejmosást” kapjanak. Ilyen környezetben a dolgozók nem kísérleteznek, hanem a biztos megoldásokat választják, ami az innováció rovására mehet.

Bizalom, ami nincs, de még lehet

Amikor rendszeressé válik a mikromenedzselés, akkor a munkahelyi élmény már nem partneri alapokon nyugszik, hanem alá-fölérendeltségi viszonyt sejtet. A bizalom visszaépítése érdekében a vezetőnek fontos a célt, az elvárást és a keretet is kijelölni. A bizalom megadás is jelentős, de nem azt jelenti, hogy minden kontroll eltűnik, hanem a meghatározott mérföldkövekig önállóan engedi dolgozni az alkalmazottakat.   

Ha az elvárások egyértelműek, akkor kevesebb a félreértés. Sok mikromenedzsment pontosan abból fakad, hogy a vezető fejében van egy ideális megoldás, de ezt nem mondja ki időben, így az alkalmazott csak később szembesül az elvárásokkal.

A hiba életünk, így a munkánk része is. A bizalom pedig akkor erősödik ilyen helyzetben is, ha a vezető nem ítélkezik, hanem elemzések után válaszolni tudnak arra, mi és miért történt.

Megnövekedett kilépési kockázat

A dolgozókat megfojtja az állandó kontroll, de a távozásukhoz leginkább az vezethet, ha nem érzik a fejlődési lehetőséget, ha észlelik, hogy nincs meg feléjük a bizalom. Ha csak a felelősséget hárítják rájuk, de bizalmat nem kapnak, az a közös munkát ellehetetleníti.

A mikromenedzsment tehát egyáltalán nem azt jelenti, hogy hatékonyabbá válik az irányítás. Épp ellenkezőleg, a bizalmatlanság lengi át a mindennapokat. Rövid távon némi kontrollt és támpontot adhat, ám hosszú távon elveszi az önállóság esélyét, a felelősségvállalást. Ellenőrizni kell, de nem mindegy, hogyan.

Szerző: R. M.
Kép forrása: Pexels

A Mikromenedzsment a bizalom ellen bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Túl sok bejelentkezés 

A mikromenedzsererek egyik legszembetűnőbb jele, hogy egyszerűen nem bírják ki, hogy ne jelentkezzenek be állandóan az alkalmazottakhoz. Előfordulhat, hogy gyakran küldenek e-mailt, számos telefonhívást kezdeményeznek feléd, de az sem kizárt, hogy váratlanul leülnek melléd az asztalodnál és a fejlődésedről érdeklődnek. Ez eleinte akár még jófejnek is tűnhet, de később a teljes bizalom hiányára utalhat. Ez a viselkedés pedig nyugtalanság érzését keltheti a munkavállalókban, megzavarhatja a munkafolyamatot. A mikromenedzserek rendszerint túlságosan részletes utasításokat adnak még a legegyszerűbb feladatokhoz is, sőt lépésről lépésre útmutatókat készítenek, ezzel viszont semmi teret nem hagynak a dolgozónak arra, hogy önállóan oldjon meg egy-egy problémát. 

A delegálás hiánya 

A mikromenedzserek gyakran nehezen tudnak hatékonyan feladatokat delegálni. Inkább megtartják maguknak a fontos feladatokat, mert azt hiszik, hogy a munkatársaik nem rendelkeznek megfelelő kvalitásokkal azok elvégzéséhez. Ettől viszont az alkalmazottak feszültté és frusztrálttá válhatnak, ráadásul az egyéni, személyes fejlődésre, növekedésre sincs lehetőség.

Tolakodó jelenlét 

A mikromenedzserek túlzottan az alkalmazottak sarkában vannak. Állandó felügyelet és kontroll alatt tartják őket, sőt, különböző eszközök bevetésével még azt is monitorozzák, dolgoznak-e. A kommunikációra általában a Slack vagy Teams alkalmazásokat használják, mindezt azért, hogy kvázi “kémkedjenek” a munkavállalók után. Ezek az appok ugyanis jelzik, hogy az illető gépnél van-e vagy sem. Ez a tolakodó jelenlét viszont erősen negatív irányba befolyásolhatja a hatékonyságot és a termelékenységet.

Az alkalmazottak szakértelmének figyelmen kívül hagyása 

Hiába dolgoznak képzett, hozzáértő szakemberek egy vállalatnál, ha a főnök mikromenedzser. Az ilyen vezető ugyanis hajlamos lehet figyelmen kívül hagyni a szakértelmet, gyakran a korlátozott nézőpontjuk alapján hoznak meg döntéseket. Ráadásul az alkalmazottak munkájának minden aspektusát szorosan figyelemmel kísérik és irányítják, ami rövid időn belül a kreativitás elfojtásához vezethet. 

A munkavállalói jólét figyelmen kívül hagyása

A mikromenedzsereket jellemzően olyan feladatok foglalkoztatják, melyek figyelmen kívül hagyják az alkalmazotti jólétet. Az efféle főnök például sokszor megköveteli, hogy a munkavállalók addig maradjanak bent, amíg ő is. Hiába járt le mondjuk 4-kor a munkaidő, ha 5-ig bent van, az alkalmazott is maradjon. Amennyiben a foglalkoztattak egy része home office dolgozik, a mikromenedzser akkor is igyekszik fenntartani a kontrollt: folyamatos telefonhívásokkal, e-mailekkel zaklatja az alkalmazottat, akár még munkaidőn túl vagy a nyaralás alatt is. Ez potenciálisan kiégéshez majd pedig felmondáshoz vezethet munkavállalói oldalról. 

Forrás: Outsource Accelerator
Szerző: G.P. 

A 5 jel, hogy mikromenedzserrel van dolgod  bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.