A szövetség a kezdetek óta támogatta a javaslatot, amely a kollektív szerződések elterjedését, a szakszervezetek megerősödését és a dolgozók biztonságos béremelési rendszerének kialakítását is tartalmazza – jelezték.

Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke a közleményben felhívta a figyelmet arra, hogy az európai minimálbér nem minden országra érvényes azonos minimális bért jelent, hanem egy egységes, állandó rendszer szerinti meghatározást.

Az elnök szerint a munkavállalók érdeke lenne, hogy a jelenlegi szövegezés végső jóváhagyásra mielőbb megtörténjen és a tagállamok átvegyék a keretrendszert.

A magyar munkavállalók csak nyerhetnek az uniós keretrendszer bevezetésével, hiszen a majdani direktíva a biztonságos, kiszámítható és igazságos minimálbér emelés mellett a szakszervezetek jogainak megerősítését is tartalmazza, ami jelentős védelmet nyújt a munkahelyeken dolgozóknak – hangsúlyozta a szervezet elnöke.

A tagállamoknak, így a magyar kormánynak is akcióprogramokat, jogszabályokat kell majd működtetniük, amelyek támogatják a szakszervezeteket, a kollektív alkuhoz és a szervezkedéshez való jogot – ismertette.

A tervezet értelmében csak szakszervezetek jogosultak kollektív szerződést kötni, erre a munkavállalói képviseleteknek a jövőben nem lesz lehetőségük – figyelmeztetett.

A kollektív szerződéses lefedettség országos arányának a jövőben el kell érnie a 80 százalékot, ami hazánkban jelenleg nagyjából 20 százalékos – emelte ki a szakszervezeti elnök a várható változásokat ismertetve a közleményben.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Több Kollektív Szerződés megkötésére bíztatnak a szakszervezetek bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A tanácsi közlemény szerint az európai munkavállalók tisztességes munka- és életkörülményeinek megteremtését célzó jogszabály minden olyan uniós munkavállalóra vonatkozik, aki az Európai Unióban munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkezik.

Azok az uniós országok, melyekben a minimálbért kollektív szerződések védik, nem lesznek kötelesek bevezetni a jogszabályt.

A tagállamoknak értékelniük kell, hogy a meglévő minimálbér-szabályozásaik megfelelőek-e a tisztességes életszínvonal biztosításához, figyelembe véve saját társadalmi és gazdasági feltételeiket, vásárlóerejüket, illetve a hosszú távú nemzeti termelékenységi szinteket és fejleményeket. Azoknak a tagállamoknak, melyekben a munkavállalók kevesebb mint 80 százalékát védi kollektív szerződés, cselekvési tervet kell kidolgozniuk a helyzet fokozatos javítására.

Az elfogadott szöveg végrehajtási rendszer létrehozását, megbízható nyomon követést és ellenőrzéseket ír elő

a megfelelés biztosítása és a visszaélésszerű alvállalkozói tevékenység, a színlelt önfoglalkoztatás, a nem rögzített túlórák elszámolásának elkerülésére.

A nemzeti hatóságoknak biztosítaniuk kell a jogorvoslathoz való jogot a munkavállalók számára, illetve intézkedéseket kell hozniuk a munkavállalók mellett a szakszervezeti képviselők védelmére is. A minimálbérre vonatkozó szabályzást kétévente kell felülvizsgálni – tették hozzá.

A megállapodás hatálybalépéséhez az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa hivatalos hozzájárulása szükséges.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Megállapodtak Brüsszelben az uniós minimálbérek szabályozásáról bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az elmúlt év negyedik negyedévében 1441 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 9 százalékos növekedést jelent a 2020 hasonló időszakában tapasztalt 1322 forinthoz képest. A felsőbb kategóriákban jóval mérsékeltebb ütemben változtak a bérek: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2020 negyedik negyedévéhez képest 4,2 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

Csökkentek a régiós különbségek a fizikai órabérekben

A régiók szerinti statisztikák azt mutatják, hogy 2021 végére 1300 forint alatti átlagos fizikai órabér már az ország egyetlen pontjára sem jellemző. Az egyes országrészek közötti különbségek valamelyest csökkentek tavaly: a régiók többségében 1300 és 1450 forint között alakul az átlagos órabérszint, a Közép-dunántúli régióban 1500 forint körül alakult ez a mutató. Budapest és Közép-Magyarország továbbra is kiemelkedik az országos átlagból 1900 forint körüli értékével.

„A minimálbér közel 20 százalékos emelkedése a magasabb bérszintet kínáló vállalatok számára is emelési kényszert jelent a versenyképes bérajánlatok fenntartása érdekében. Emellett az infláció jelenlegi, 7 százalékot meghaladó mértéke is komoly bérfelhajtó tényező. A versenytársak javadalmazási stratégiáját figyelve a cégektől év közben további emelésekre is számíthatunk, emiatt 2022 egészében kétszámjegyű bérnövekedés prognosztizálható a fizikai munkát végzők körében.” – mondta Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója.

A vezetői jövedelmeket is kénytelenek lesznek emelni idén

A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. A 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében az éves béremelkedés mértéke az előző évi 2,9 százalékról tavaly 4,2 százalékra emelkedett.

„Az adatok azt mutatják, hogy a középvezetők körében mért átlagbér-növekedés tavaly nem érte el az infláció mértékét sem – mutat rá Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – Bár a fluktuáció mértéke ennek ellenére is igen alacsony maradt ebben a szegmensben az elmúlt év folyamán, a cégek 2022-ben jó eséllyel itt is nagyobb, legalább 6-8 százalékos mértékben lesznek kénytelenek emelni, ha vezető munkavállalóikat hosszabb távon is meg szeretnék tartani.”

Az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató szolgáltatóközpontok (SSC) esetében már most is látszik a növekvő bérverseny hatása: e cégek körében a középvezetői bérsávban az átlagot jóval meghaladó, 8,1 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt év során. A pandémia erre a szektorra a tapasztalatok szerint pozitív hatást gyakorolt, mivel a feladatok korábbinál szélesebb körű kiszervezésére mind a költségek csökkentésének igénye, mind a távmunka területén szerzett pozitív tapasztalatok ösztönzően hatottak.

Fotó: Envato

A Fizikai munka kontra vezetői bérek – erre számíthatunk idén bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A leggyakoribb indok a keretösszeg emelésre az infláció, míg legfontosabb célként a munkavállalók megtartását említették leggyakrabban a válaszadók – derül ki a Profession.hu friss, januári kutatásából, ami során több mint 500 cég mondta el véleményét és terveit. Tavaly szeptemberben a béremelést tervezők aránya még csak 57 százalék volt, azonban januárra több mint 10 százalékpontot nőtt azon cégek száma, akik – ha csak minimális mértékben is, de – tervezik idén a bérek emelését.

2021-ben végbement bérfejlesztések és az idei évre vonatkozó tervek

A válaszadó cégek 35 százaléka alkalmaz általános bérpolitikát, azaz a teljes vállalatra vonatkozó, egységes szabályozást – ez leginkább 250 fő feletti vállalatoknál jellemző –, további 20% pedig tervezi ennek bevezetését. A vállalatok közel háromnegyede nyilatkozott arról, hogy esetükben 2021-ben történt bérfejlesztés (ez az arány a 2021 szeptemberében végzett felmérés alkalmával még csak 57% volt), tehát látványos pozitív változás történt azóta e törekvéseket illetően. Az idei évre vonatkozó terveik szerint pedig már a válaszadók 72 százalékánál várható bérfejlesztés, amely arány szeptember óta szintén emelkedett, összesen 9 százalékkal.

Fizetésemelést a legnagyobb arányban az 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező, illetve az energiagazdálkodás, feldolgozó- és építőipar területén működő cégek alkalmaztak: esetükben 80% feletti a bérfejlesztést alkalmazó szereplők aránya a tavalyi évben, valamint 2022-re vonatkozóan egyaránt.

A béremelések mértéke valamelyest nőtt tavaly óta

Míg 2021-ben átlagosan 9,2 százalékkal nőttek a fizetések, addig az idei évre 9,7 százalék van kilátásban. A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a bérfejlesztés mértéke nem a cég méretétől és nem is az árbevételétől függ.

Azok a cégek, amelyek 2021-ben és 2022-ben is tervezik a fizetések emelését, leginkább a tavalyinál magasabb összeggel teszik ezt (44 százalék nyilatkozott erről); a válaszadók több mint egyharmada azonos mértékben, míg 21 százalékuk az előzőnél alacsonyabb mértékűvel tervez. A különböző ágazatokat vizsgálva elmondható, hogy a nehézipar és a gépgyártás területén várható a legbiztosabban a bérek növelése idén (az e szektorokban működő válaszadók 100 százaléka tervezi). És bár tavaly nem, de idén már kilátásban van az emelés az építőipari szereplők számára és a közigazgatásban is.

Akik nem tudtak 2021-ben (a válaszadók 22 százaléka), illetve nem terveznek 2022-ben (7%) bérfejlesztést megvalósítani, azok jellemzően az 5 millió forint alatti árbevétellel rendelkező cégek, ahol kevesebb, mint 10 fő dolgozik, valamint a kizárólag szellemi munkakörben dolgozókat foglalkoztatók.

2019-ben a szak-, betanított- és segédmunkásokat érintette leginkább a pozitív változás, 2021-ben már a középvezetőket is, idén pedig a cégek többségénél (60%) a teljes szervezetet érintő, általános béremelést terveznek.

Béren kívüli juttatások keretösszegének változása

A béren kívüli bér- illetve nem bérjellegű juttatások esetében tízből hét cég nem tervez változtatást. Minden negyedik cég emelte vagy emelné a béren kívüli juttatások keretösszegét, azonban egyre kevésbé terveznek a vállalatok a bérjellegű juttatásokkal való kompenzálással (úgy, mint a jutalom, prémium, a saját gépkocsi használatának elszámolása, 13. vagy 14. havi fizetés, ruhapénz, nyereségrészesedés, részvényjuttatás), mert a növelés mértéke alacsony.

Átlagosan 9 százalékos keretösszeg emeléssel számolnak azok a munkaadók, akik tervezik a fizetések növelését, és átlagosan 19 százalékos csökkentéssel azok, akik redukálják a keretösszeget. A cégek többsége (72%) azonban nem tervez változást a korábbiakhoz képest.

A legtöbb esetben (44%) a megélhetési költségek növekedése, az infláció az oka a béren kívüli juttatásokra szánt keretösszeg emelésének, és közel ennyien vannak azok a cégek, ahol a minimálbér központi növelése miatt nőtt ez az összeg.  A pandémia hatása legintenzívebben a rekreációt segítő elemek, legfőképpen sportolás támogatásának háttérbe szorulásán figyelhető meg.

Fotó: Envato

A A cégek 72 százaléka tervez béremelést idén, de egyes munkaköröknél esély sincs rá bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat decemberi statisztikái alapján a tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők számában 16,8 százalékos növekedés látszik az egy évvel korábbi adathoz képest. Az átlagos regisztrációs idő 490 nap, tehát átlagosan 16 hónapba telik állást találni Magyarországon.

Az álláskeresési járadék folyósításának jogosultsági ideje hazánkban a legalacsonyabb Európában, mindössze három hónap. Az ellátás minimális összege a korábbi bruttó bér 60 százaléka, de nem több, mint a minimálbér. Ezt követően 23 ezer forintos szociális támogatás illeti meg azokat, akik nem találtak állást.

Fotó: Envato

A Átlagosan 16 hónapba kerül állást találni Magyarországon bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

2,5-szer annyit kap a katás vállalkozóknál az, aki egész életében minimálbért keresett. – írja a HVG. A kisadózó vállalkozások tételes adóját több mint 400 ezer vállalkozó választotta.

Az alacsony közterhek, az egyszerű adminisztráció mind rövid távú előnyöket jelentenek, ám a jelenlegi trendek alapján az állami nyugdíjuk nem lesz több, mint havi 40 ezer forint.

Aki egész életében minimálbért keresett, mai értéken számolva kb. 100 000 forintos havi nyugdíjra számíthat majd.

Akik mégis ennél az adózási formánál maradnának, azok számára a szakértők privát nyugdíjcélú megtakarítást ajánlanak, ami kiegészítheti az állami nyugdíjat.

Fotó: Envato

A Veszélyes a katázás hosszú távon bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az elemzés az MKIK GVI 2021. októberi konjunktúrafelvételének adatain alapul, amelynek során 2214 hazai vállalkozást kérdeztek meg többe között a béremelés kapcsán.

Tavaly a hazai cégek kétharmada az üzleti stratégiája módosításával kezelte a minimálbér-emelést, elhalasztotta a korábban tervezett beruházásait vagy a tervezett létszámfelvételt, esetleg emelte termékei árát. Az elbocsátás volt a legkevésbé használt eszköz, a cégek 8 százaléka hajtott végre csak leépítést.

A megkérdezettek 55 százaléka számít arra, hogy 2021-hez képest nőni fog vállalkozásának éves árbevétele az idén, 34 százaléka szerint nem fog változni, és 11 százalék jelezte a csökkenést – közölte a kutatóintézet.

A vállalkozók 38 százaléka számít arra, hogy az inflációval azonos mértékben fognak majd növekedni cége hazai értékesítési árai, 22 százalékuk szerint ez az inflációnál nagyobb mértékű lesz – tájékoztatott az MKIK GVI.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A A cégek 81 százaléka tervez béremelést idén bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A kötelező legkisebb keresetekhez igazodva 16,8 és 19,5 százalék közötti mértékben nőtt többféle foglalkoztatáspolitikai ellátás, támogatás. 2022-től a közfoglalkoztatási bér havi bruttó 100 ezer forint, míg a közfoglalkoztatási garantált bér havi bruttó 130 ezer forint.

Az álláskeresési járadék maximális összege havi 200 ezer forintra, a nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES) maximális összege pedig havi 80 ezer forintra emelkedett.

A Vállalkozások munkaerő támogatása és a munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatások esetében a munkaadók a már megállapított támogatás emelését kérhetik. Az újonnan kérelmezőknél az alacsony iskolai végzettségűek esetében a munkatapasztalat szerzést elősegítő támogatás maximálisan igényelhető mértéke havi 193 347 forintról 226 ezer forintra emelkedik. A fiatal szakképzetteknél az igényelhető támogatás legmagasabb összege havonta 438 ezer forintról 520 ezer forintra nő. A hátrányos helyzetűek munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatásánál 251 100 forintról 300 ezer forintra ugrik a kérhető legnagyobb havi hozzájárulás.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Emelkednek a foglalkoztatáshoz kötődő juttatások és támogatások is idén bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Felidézik, hogy január elsejétől a bruttó minimálbér 200 ezer forint, garantált bérminimum bruttó 260 ezer forint (nettó 133, illetve 173 ezer forint).

Az elmúlt évek folyamatos keresetemelkedéseinek hatására a kis- és középvállalkozások (kkv) körében jelentősen visszaesett a minimálbéren vagy garantált bérminimumom foglalkoztatottak száma (2021 decemberére már csak munkavállalók 13 százaléka volt ilyen), ez nagyságrendileg 200-250 ezer foglalkoztatottat jelent a 4 fő feletti kkv-knál. A GKI szerint a januári kiugróan magas emelés nyomán akár 1 millió munkavállaló is bekerülhet ebbe a körbe.

A GKI az emelés hatását vizsgáló reprezentatív kutatásában több mint ezer, nem mezőgazdasági, 4 fő feletti kis- és középvállalkozást (kkv) kérdezett meg, amelyek közül 1044 válaszolt.

Azon vállalatok, ahol van minimálbéres vagy garantált bérminimumon alkalmazott dolgozó, az emelés hatására átlagosan 11 százalékos költségnövekedést várnak. Ez a teljes hazai kkv körre nézve 7 százalékkal növeli a költségeket úgy, hogy ebben már az adókönnyítések hatásai is benne vannak.

A garantált bérminimumon foglalkoztatottak nagyobb arányt képviselnek, mint a minimálbéresek

Minimálbéren és/vagy garantált bérminimumon foglalkoztatottak a legnagyobb arányban a kisvállalatok körében vannak (16 százalék), ezt követik a mikrovállalkozások (14 százalék), majd a középvállalatok (11 százalék). A legkisebb arány a nagyvállalatoknál van (9 százalék). A GKI megjegyzi, hogy minden vállalattípusnál

Ágazatok szerinti a legnagyobb arányban a kereskedelem és javítás szektorban vannak minimálbéres és garantált bérminimumos dolgozók, az összes foglalkoztatott 18 százaléka. Ezt követi az üzleti szolgáltatások szektor (14 százalék), az építőipar (12 százalék), végül a feldolgozóipar (10 százalék). A feldolgozóiparban a legnagyobb a minimálbéren foglalkoztatottak aránya, 6,5 százalék.

Megyék szerinti megoszlásban a legnagyobb arányban Baranya megyében vannak a minimálbéresek és garantált bérminimumosok (54 százalék) a 4 fő feletti cégeknél, míg a legkisebb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (5 százalék).

Változatos módon készülnek a vállalatok a minimálbér emelésre

A vállalatok 3-4 százaléka tervezi a munkaidő csökkentését, egyes dolgozók más munkakörbe sorolását vagy a cafeteria csökkentését. Ez az arány a minimálbéreseket és/vagy garantált bérminimumosokat is foglalkoztató vállalatoknál 6-7 százalék. A vállalatok 3 százalékánál terveznek elbocsátásokat a minimálbéremelés miatt, egy-egy vállalat átlagosan 5 főt, ez akár 5-7 ezer foglalkoztatottat is jelenthet a vizsgált körben. A GKI megjegyzi: ez a szám magasabb is lehet, mert nemcsak béroldalról van árnyomás a cégeken, az energiaköltségek drasztikus emelkedése, a nyers- és alapanyag árak emelkedése is sújtja a vállalkozásokat, miközben a vevői oldal erősen árérzékeny, így kétséges, mekkora költségnövekedést képesek elfogadtatni. Ha az áremelési szándékok sikertelenek lesznek, úgy nagyobb arányú csőd és/vagy elbocsátási hullám is lehet ebben a körben a GKI szerint.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Új felmérés: elbocsátásokat is hozhat a minimálbéremelés bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Minden bérmegállapodásnak a velejárója nemcsak a minimálbérek emelkedése, hanem a munkáltatókat terhelő adók és járulékok csökkentése is. Ha csökkentik az adókat, akkor a vállalkozók ezt a pénzt a munkásoknak adhatják, több marad a vállalkozásoknál, és ezért több maradhat a családoknál – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a bérmegállapodás aláírásakor hétfőn Budapesten.

Azt mondta, ebből a pénzből újabb munkahelyek és emelkedő fizetések lesznek, amelyek végső soron tovább növelik a gazdasági teljesítményt.

A következő hónapokban olyasmik történnek majd, amit még senki sem látott – ezt vasárnap mondta a pártelnökké történt újraválasztását követő beszéde végén Orbán Viktor.

Kezdődött a nyugdíjasoknak kifizetett 80 ezer forintos nyugdíjprémiummal. Folytatódik a 13. havi teljes nyugdíj kifizetésével. A fiatalok januártól nem fizetnek személyi jövedelemadót, 200 ezer forint lesz a minimálbér és 260 ezer a garantált bérminimum – folytatta a miniszterelnök, majd hozzátette: hathavi fegyverpénzt kapnak a katonák és a rendőrök. Húsz százalékkal nő az ápolók, a szociális és a kulturális ágazatban dolgozók bére. A családoknak visszafizetik a 2021-ben befizetett adót. Ilyen se volt még – hangsúlyozta a Fidesz elnöke.

Fotó: Envato

A Ezekre a területekre hat pozitívan az új bérmegállapodás bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.