Egy vállalat vezetésének ma már legalább annyira jártasnak kell lennie a geopolitikában, mint a kormányoknak. Ezt bizonyítja az ukrajnai háborús  helyzet is, amikor az országban jelen lévő cégeknek pillanatok alatt kellett meghoznia kulcsfontosságú döntéseket.

A multicégek ma már rutinszerűen értékelik a geopolitikai kockázatokat. Az Ukrajnában működő vállalatoknak is gyors lépéseket kellett tennie a munkavállalóik védelmében: vészhelyzeti terveket dolgoztak ki és aktiváltak, a helyi alkalmazottakkal tárgyaltak, létesítményeket zártak be pillanatok alatt és megszervezték az alkalmazottaik áthelyezését.

Néhány amerikai technológiai vállalat – köztük a Lyft, az Uber és a Wix – felajánlotta, hogy biztonságosabb régiókba helyezi át ukrán alkalmazottait. A Nestlé, a Coca-Cola és a Mondelez International pedig gyorsan bejelentette, hogy ideiglenesen bezárják a régióban lévő gyárakat, raktárakat és ellátási láncokat. Más gyártók, például a Nokia, a Cisco és a PepsiCo válságstábjai pedig azóta is napi kapcsolatban vannak az ukrán alkalmazottakkal, hogy további támogatást nyújtsanak nekik.

Hogyan készülnek fel a szervezetek a háború és más katasztrófák kiszámíthatatlan következményeire? 

A HR Brew a Harvard Egyetem két válságkezelési szakértőjét, Leonard Marcust és Eric McNultyt kérdezte ebben a témában. Marcus szerint a villámgyorsan végrehajtott vállalati intézkedések arra utalnak, hogy a multicégeknek pontos információik voltak a háború kirobbanásáról, és titkosszolgálati információik is voltak.
„Sok nagy globális vállalatnak van külön válságkezelő csapata, amelynek feladata az ukrajnai konfliktushoz hasonló helyzetek figyelemmel kísérése és a válságkezelési tervek kidolgozása” – mondja Marcus, aki szerint ezek a csapatok a vállalat minden részlegének szempontjait képviselik ha gyors döntést kell hozni, beleértve a felsővezetést, az IT-t, a HR-t és a gyártást is.
McNulty szerint pedig ezek a válságkezelő csapatok igyekszenek felkészülni a legrosszabb forgatókönyvre is annak érdekében, hogy például háború esetén gyorsan és jól kommunikáljanak, agilisak maradjanak, és biztonságban tudhassák az alkalmazottakat.

„A multicégek válságkezelő csapatainak sokat kell együtt tréningeznie annak érdekében, hogy közös szókincset használjanak és ugyanúgy gondolkodjanak a válsághelyzetről”

– mondta el McNulty, aki szerint a válságkezelés egyre inkább a cégvezetés részévé válik napjainkban. „Ez sokkal összetettebb, mint korábban volt, részben azért, mert az ellátási láncok valóban globálissá váltak sok különböző iparágban – ahogy a munkaerő is.” – tette hozzá kiemelve, hogy a távmunka tovább bonyolítja a képet azon vállalatok számára is, amelyek hagyományosan nem tekintik magukat globális cégeknek.

Ők korábban azt gondolták, hogy nem érinti őket a geopolitika, de mára a távmunka elterjedése miatt a világ minden tájáról foglalkoztathatnak embereket. Ebben a helyzetben ezeknek a cégeknek is fel kell tennie a kérdést, hogy biztosít-e az alkalmazottainak bármilyen segítséget, hogy kijusson egy adott országból, ha szükség van rá. 

Szerző: K.T.
Fotó: Envato

A Válságmenedzsment háború idején bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Komjáthi Imre az MSZP Facebook-oldalán a Samsung gödi gyára elől közvetített online sajtótájékoztatón úgy értékelt, Magyarországon a munkáltatókat nem, vagy csak csekély mértékben tartják vissza a törvények a munkavédelmi, munkaügyi szabályok megsértésétől.

Kiemelte a kormánnyal stratégiai partnerségi szerződést kötött cégeket, ugyanis szerinte a kormány a támogatásért cserébe nem vár el semmit a vállalatoktól. Hozzátette: “kilóra eladják a magyar munkavállalókat a multinacionális cégeknek”

Felidézte, hogy a közelmúltban – tisztázatlan körülmények között – munkahelyi balesetben meghalt egy fiatalember a Samsung gödi gyárában.

Jelezte, írásbeli kérdéssel fordulnak az illetékes miniszterhez, mert tudni akarják, hogy a stratégiai partnerek, a Samsung vagy a Continental, a Suzuki, a Hankook, mennyit költenek munkavédelemre, a munkakörülmények javítására. Azt is kérdezik – folytatta -, hogy az utóbbi három évben a stratégiai partnereknél hány alkalommal volt munkavédelmi, munkaügyi ellenőrzés.

Komjáthi Imre szigorú munkaügyi szabályokat és gyakoribb munkaügyi ellenőrzéseket követelt.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A “Kilóra eladják a magyar munkavállalókat a multinacionális cégeknek” bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.