Van, ahol uszoda, pingpong- és csocsóasztal, máshol kutyamegőrző vagy irodai masszázs, esetleg céges edzőterem áll a munkavállalók rendelkezésére. Mindez túlzásnak tűnik? Lehet, bár, ha onnan közelítjük meg a kérdést, hogy az elégedett, jókedvű munkatárs klasszisokkal jobb eredményt képes produkálni, mint az állandóan morgó, bosszankodó, ezért a nap egy részében a munkát szabotáló dolgozó, akkor érdemes elgondolkodni ezen.

Mi is az a munkahelyi jóllét?

Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy napunk jelentős részét töltjük a munkahelyünkön, ezért sem mindegy, hogy ott miként érezzük magunkat. Vannak napok, amikor nem úgy mennek a dolgok, ahogy szeretnénk: valaki vagy valami felbosszantott, ezért mérgesek, frusztráltak, netán elégedetlenek vagyunk, így nehezebben és lassabban vagyunk képesek elvégezni a feladatainkat, ezáltal pedig a teljesítményünk sem lesz 100%-os. Ha egy-egy nap fordul elő, az még talán nem olyan nagy baj, de ha rendszeresen, az a cég bevételein is érződik.

Ha egy vállalat odafigyel arra, hogy boldogabbak legyenek a munkavállalói, az mintegy 65%-kal csökkentheti a fluktuációt és 38%-kal a hiányzásokat, 10%-kal emelkedik az ügyfelek elégedettsége, 21%-kal pedig a produktivitás. Ha ezt a hozzáállást átfordítjuk számokra, egy kb. 100 fős magyar cégnél mintegy 15 millió forintot lehetne megtakarítani. (Gallup felmérés)

Egyes rendszerezés szerint a munkahelyi jóllét 5 területe különíthető el, így beszélhetünk fizikai, érzelmi, értékbeli, munkaszervezeti és a személyes fejlődést támogató részről. A munkahelyi jóllét fogalmát egyébként egy európai uniós felmérésben is igyekeztek tisztázni. Kiderült, hogy több országban nem létezik hivatalos fogalom-meghatározás, ahol pedig ismerik ezt a fogalmat, ott sem egységes a tartalma. A leggyakrabban a munkával való elégedettséget, a munkahelyi egészséget, a munka minőségét és a jó, illetve a megfelelő munkakörülményeket értették a munkahelyi jóllét alatt. A hazai munkavállalók jelentős része ma is kötelezettségként és szenvedésként éli meg, hogy dolgozni kell, ezért úgy tekint a munkahelyére, mint egy szükséges rosszra. Így nem is igyekszik tenni azért, hogy valahogy jobbá tegye a munkahelyi kapcsolatait vagy a körülményeit. Egyszerűen elvégzi a rá bízott feladatokat, de annál többet nem. Nincs valódi sikerélménye, ezáltal elégedetlen és boldogtalan.

Nem a pénz az elsődleges

Több mindentől függ, hogy a munkavállaló komfortosnak érzi-e a munkahelyét, hogy a környezet, amelyben dolgozik, magas teljesítményre motiválja-e. Egyrészt igen fontos, hogy miként illeszkedik a munkahelyi környezethez a dolgozó. Ebben meghatározó a vezető szerepe, stílusa és hozzáállása, mint ahogy az is, hogy képes-e elfogadni a beosztottjait, elismerni a teljesítményüket és pozitív visszajelzéseket adni. Növeli a munkavállalók elégedettségét, ha szakmailag hitelesnek tartják a vezetőt, ha fel tudnak nézni rá.

Még ma is úgy vélekedik a vezetők többsége, hogy a pénz jelentős motivációt jelent a munkavállalók számára abban, hogy jobb teljesítményt nyújtsanak. Pedig nem ez az elsődleges: az sokkal fontosabb, hogy a cég alkalmazottja megbecsültnek, fontosnak érezze magát és a munkáját a vállalati struktúrában. Számos felmérés jutott arra az eredményre, hogy csak azok a szervezetek képesek hosszú távon fennmaradni, amelyek támaszkodnak a dolgozók kreativitására és tudására. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a munkavállalók boldognak érezzék magukat a munkahelyükön.

Talán ma már nem is kell bizonyítani, hogy a lelkes munkavállalók nagyobb teljesítményre képesek, és mint láttuk, a támogató szervezeti kultúra anyagi megtérülést is hoz a vállalatnak. Az, hogy mivel „varázsolható” komfortosabbá a munkahely, azaz mivel növelhető a munkavállalók jóllét érzése, talán minden munkahelyen más. Az a vezető, akinek van erre szeme, esetleg meg is kérdezi a kollégáit, hogy mivel tehetné jobbá, inspirálóbbá a munkafeltételeket, sokat nyerhet ezáltal. Nem árt néha tudatosítani a már meglévő értékeket sem, amit akár egy-egy munkahelyi egészségprogram megtartásával is meg lehet tenni. De olyan megmérettetésekbe is be lehet nevezni, mint a Legfittebb Munkahely Díj vagy a családbarát munkahely pályázat, amelyek objektív tükröt tartanak a vállalat munkavállalóbarát törekvéseinek.

Fotó: Envato

A Munkahelyi jóllét: feltúrbózza a teljesítményt bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az intelligens összekapcsolhatóság és automatizálás terén az egyik vezetőnek számító BoomiTM július 19-én két díjat kapott a munkahelyi kultúrára és vállalati márkahírnévre fókuszáló, vezető platformtól, a Comparably-tól a legnagyobb vállalatok kategóriájában, amelynek további, 2022. évi díjazottjai közt olyan vállalatok szerepeltek, mint a Microsoft, az Adobe, az IBM, az Uber és a SADA. A több mint 1700 globális alkalmazott által (név nélkül adott) visszajelzések alapján a Diverzitásért a legtöbbet tévő vezérigazgatóknak (Best CEOs for Diversity) és a Karrierépítést legjobban támogató vállalatoknak ítélt díjat (Best Company for Career Growth) elnyerő Bloomi a diverzitás és a karrierépítés iránti elkötelezettsége és az e téren elért eredményei alapján bekerült az 50 legnagyobb vállalat közé.

A munkavállalók alakítják a vállalati kultúrát

„Mi a Comparably-nál a munkahelyi átláthatóságot ismerjük el” – mondta Jason Nazar, a Comparably társalapítója és vezérigazgatója. „Ezek a díjak lehetővé teszik az alkalmazottak számára, hogy megosszák egyéni meglátásaikat vállalatuk kultúrájáról, és az elismerés révén felhívják a figyelmet azokra a vállalatokra, amelyek, ahogyan a Bloomi is, nagyszerű munkát végeznek és támogatják alkalmazottjaikat a sikerek elérésében”.

A Comparably a nyerteseket a 70 ezer legnagyobb vállalat több mint 15 millió név nélküli alkalmazottjának értékelése alapján választotta ki az USA-ban. A Boomi alkalmazottjai szakmai fejlődési lehetőségeiket (mint például az érdemi előrelépést a pályájukon, a mentorálást és az értékes visszajelzéseket) igen magasra értékelték, így a Boomi bekerült a karrierépítés szempontjából a legjobb vállalatok közé. A Diverzitásért a legtöbbet tévő vezérigazgatóknak járó díj Boominak való odaítélésekor a Comparably a Boomi színes bőrű alkalmazottjainak Meredith-ről adott értékelését vette figyelembe. A 2022-ben Meredithnek ítélt díj már a második azután, hogy Meredith tavaly is megkapta ezt a fontos elismerést.

Támogatják a munkavállalókat a merész, innovatív, új megoldások kitalálásában

„A Boomi, amely kategóriájában vezetőnek számító, jelentős növekedést elérő, globális szoftverszolgáltató (SaaS) vállalat, arra törekszik, hogy

folyamatosan világklasszis alkalmazotti élményt nyújtson a munkavállalóknak”

– magyarázta Shawn Maurice, a Boomi humánerőforrás-igazgatója. „Tevékenységünket mottónkhoz („jó emberek felvétele”) híven, és a következő egyedi, alapvető értékeinknek megfelelően végezzük:

„Tégy többet!”,

„Segíts a másiknak!”,

„Hozz létre fantasztikus dolgokat!”,

„Vállald a felelősséget!” és

„Építsd ki a bizalmat!”.

A Boomi sikere végső soron csapatunk tagjainak kezében van, ezért elsőrendű fontosságúnak tartjuk egy olyan környezet létrehozását és támogatását, amely segíti az alkalmazottak fejlődését és jóllétét, és arra bátorítja őket, hogy merész, innovatív, új megoldásokat találjanak a kihívások leküzdésére. Ezek a díjak igazolják a Boomi vállalati kultúrájának értékét, és megerősítenek bennünket abban, hogy

továbbra is érdemes befektetni az emberekbe”.

A felhőnatív, szolgáltatott integrációs platformok (iPaaS) úttörőjeként és kategóriavezetőjének számító Boomi ügyfeleinek száma nemrégiben átlépte a 20 ezret, ami az iPaaS szolgáltatók közt a legnagyobb, ágazati rekordnak számító ügyfélbázist képvisel. A vállalat felhasználóinak folyamatosan növő száma meghaladja a 100 ezret, globális hálózatába több mint 800 partner tartozik, és a globális rendszerintegrátorok (GSI-k) egyik legnagyobb körével rendelkezik az iPaaS területén. A Boomi ún. „low-code” (azaz az alkalmazásfejlesztést hagyományos, formális kódolás nélkül, főként grafikus eszközök használatával lehetővé tévő) platformja segíti a szervezeteket az összes ágazatban az adatalkalmazások összekapcsolásában, a munkafolyamatok hatékonnyá tételében és integráltabb ügyfélélmények biztosításában.

A vállalat nemrégiben Gold Globee® díjat nyert a szolgáltatott platform (Platform as a Service [PaaS]) kategóriában, és a munkavállalók által előszeretettel választott vállalatként számos elismerést kapott, ideértve az Inc. Magazine Legjobb munkahelyek (Best Workplaces) listájára való felkerülést.

Amit a Boomiról tudni kell…

A Boomi felhőnatív, egyesített, nyílt és intelligens platformján keresztül azonnal összeköt mindenkit mindennel. A Boomi szolgáltatott integrációs platformja (iPaaS) már több mint 20000 ügyfél bizalmát érdemelte ki világszerte gyorsaságáért, könnyű használatáért és alacsony teljes életút költségéért (total cost of ownership). Az adatok intelligens használatát elősegítő úttörőként a Boomi elképzelése az, hogy az ügyfelek és partnerek számára gyorssá és könnyűvé teszi az adatok felfedezését, kezelését és felhasználását, miközben összeköti az alkalmazásokat, folyamatokat és embereket a jobb és gyorsabb kimenetek elérése érdekében.

Amit a Comparably-ról tudni kell…

A Comparably a munkahelyi kultúrát és a vállalati márkahírnevet felmérő, vezető platform, amely 70 ezer vállalat több mint 15 millió alkalmazottjának név nélküli adott értékelését használja fel kutatásaihoz. Az alkalmazottak nemén, életkorán, tapasztalatain, ágazatán, lakóhelyén és tanulmányain alapuló, mintegy 20 különféle munkahely-kategóriába tartozó nagy, közepes és kisméretű vállalkozásokra vonatkozó, legátfogóbb adatbázissal rendelkező Comparably a munkáltatók minősítése céljára az egyik leggyakrabban használt SaaS platform, amely ugyanakkor megbízható információkkal szolgál a munkahelyi kultúráról és javadalmazásokról is. A Comparably tanulmányaira és éves Legjobb munkahely (Best Places to Work) díjaira vonatkozó további információkért látogasson el a következő weboldalra: Comparably News!

Amit a Comparably díjakról tudni kell…

A Comparably díjak (Comparably Awards) évente kiadásra kerülő díjak, amelyek a legjobb vállalatokat és vezérigazgatókat ismerik el 16 különféle munkahely-kategóriában az adott év során. 2017 végén való elindításuk óta a díjak mindig a cégek felméréskori alkalmazottainak visszajelzésein alapultak. Az alkalmazottak név nélkül értékelik vállalatukat a Comparably.com weboldalon egy 12 hónapos előző időszakra nézve. Az alkalmazottak 16 különféle munkahelyi témakörre vonatkozó, strukturált kérdésekre válaszolnak (igen/nem, igaz/hamis, 1-10-es skálán való besorolás és feleletválasztós kérdések). Minden válasz számszerű értékelést kap, és összehasonlításra kerül a hasonló méretű vállalatokra vonatkozó válaszokkal. A végső nyertesek több mint 70 ezer vállalat 15 millió alkalmazottja által szolgáltatott adatok alapján kerülnek kiválasztásra.

Forrás: Business Wire/OTS
Fotó: Envato

A „Világklasszis élményt nyújtani a munkavállalóknak” bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Komfortérzetünket számos tényező befolyásolja, ezeknek jelentős részét pedig nem is érzékeljük. Ha már a testi működés szintjén sincs meg a munkavállaló komfortérzete, akkor megbetegedhet (például hát- és nyaki fájdalmak, vagy egyéb egészségügyi problémák jelentkezhetnek), aminek egyenes következménye lehet a koncentráció, a teljesítmény és az általános jóllét romlása. Megjelenhetnek pszichológiai tünetek is, amelyek az irodában uralkodó légkörre és a közösségre is hatással lehetnek. Ilyen esetben a munkavállaló az egyéni diszkomfortérzetének okát gyakran nem a környezet tárgyi jellemzőiben keresi. Egy diszkomfortos helyzetben jelentkező frusztráció okozójának például nem elsősorban a munkaállomást – egy rosszul beállított monitort vagy széket –, hanem a kollégákat tartja.

Az open office hátrányai

A nyílt terű irodáknak számos hátrányuk van, ezért különösen fontos odafigyelnünk arra, hogy a lehetőségekhez képest a legkomfortosabbá és leginkább alkalmassá tegyük az asztalokat a munkavégzésre. „A munkavállalók komfortja az egész vállalat szempontjából fontos, hiszen nagyban befolyásolja a közös munkába, egy együttműködési helyzetbe való bevonódást, erre pedig jelentős hatása van a tér struktúrájának. Irodai munka közben a figyelem fókusza elsősorban a monitorokon van, viszont ilyenkor sem elhanyagolható például, hogy a dolgozók látják-e egymást” – mondta Prof. Dr. Dúll Andrea környezetpszichológus, az MTA doktora. „Az open office ugyan elősegítheti az interakciókat, sok esetben viszont nem társul pozitív munkavállalói élménnyel: intenzív aktivációs, érzelmi állapotot idéz elő, ami kreatív folyamatok esetében hasznos lehet, de hatékonyság tekintetében általában nem kedvező körülmény. Az open office kevés ember és feladattípus esetében működik jól, mivel magában hordozza a kitettség érzését: amikor a dolgozó folyamatosan látható, hallható és nem tud mit tenni a helyzet ellen, ez pedig gyakran okoz észrevehetetlenül is frusztrációt” – tette hozzá a szakértő.

Az irodai tér majdnem annyira fontos, mint az otthonunk

Egy irodai asztal is személyes tér – majdnem annyira erős a kapcsolódásunk hozzá, mint az otthonunkhoz. Az open office hátrányai közé tartozik ennek fényében az is, hogy kevéssé egyénre szabható a környezet – emellett korlátozottak a lehetőségeink az interakciók kizárására is. A munkavállalók kényelme érdekében tett ergonómiai intézkedésekkel amellett, hogy javíthatóak ezek a körülmények, a dolgozó is megerősítést nyer abban, hogy fontos az adott cég számára, így sokkal inkább elkötelezett lesz a vállalat iránt.

A megfelelő monitor kiválasztása különösen fontos, ha a munka hatékonyságáról és az egészséges munkavégzésről van szó. A megfelelő technikai jellemzők mellett a kijelző elhelyezése is kulcsfontosságú, ugyanis jelentősen meghatározza a felhasználó testhelyzetét. Érdemes tehát olyan monitort választani, amely kényelmesen és könnyedén az ideális pozícióba helyezhető. A termékfejlesztők is felismerték ezt, ezért a piacon már találunk olyan monitorállványt – például az LG Ergo jelzésű eszközeit –, amely lehetővé teszi, hogy a kijelzőt bármilyen pozícióban rögzítsük és azt könnyen változtassuk magunk előtt. Egy ilyen állvánnyal a monitor távolságát, dőlésszögét és forgatási szögét is szabályozhatjuk – akár álló és ülő munkavégzés közötti váltáskor, egy gyors mozdulattal is.

A visszajelzések és az edukáció fontossága

Érdemes a munkaeszközök beszerzése előtt kikérni a dolgozók véleményét, majd azután is, hogy volt alkalmuk kipróbálni azokat. Ezeket figyelembe véve ideális munkakörnyezetet alakíthat ki a munkaadó. Edukációval is jelentősen javítható a munkahelyi légkör és a munkavállalók jólléte. Érdemes tájékoztatni a kollégákat arról, hogy hogyan használhatják tudatosan a munkaállomásaikat és mit tehetnek személyes komfortjuk javításáért. Fontos tudniuk, hogy hogyan vehetik észre, ha a diszkomfort pszichológiai hatásai jelentkeznek rajtuk és mit tehetnek annak érdekében, hogy elkerüljék vagy csökkentsék annak hatásait.

Fotó: Envato

A A dolgozót és a céget is megbetegítheti a rosszul berendezett iroda bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A technológia rohamléptű fejlődése az élet minden területén megkönnyíti a dolgunkat, ám a helyzet az, hogy sok esetben ez inkább átok, mintsem áldás. Az utóbbi években teljesen átalakult a munkaerőpiac, a koronavírus-járvány hatására máig rengetegen dolgoznak home officeban, vagy hibrid felállásban, ezáltal egy kicsit lazultak a munkaidő keretei is. Biztosak vagyunk benne, hogy nem mi vagyunk az egyetlenek, akik vacsora közben is rápillanatak az e-mailjeikre, de az sem kizárt, hogy a főnök munkaidőn túl jövő hívására is reagálunk. Azzal azonban, hogy mindig elérhetőek vagyunk, a munka is végtelennek tűnhet, a kérdés csupán az: tényleg mindig, minden helyzetben elérhetőnek kell lenni? Mai cikkünkben erre keressük a választ. 

Soha nem ér véget a munkaidő? 

Az elmúlt két évben a cégek felfedezték, hogy mennyire jól is tud működni a távmunka. Bár egyes vállalatok még mindig nem preferálják a home officet, ennek főként bizalmi okai vannak, de számos cég egyáltalán nem erőlteti az irodai munkavégzést, mert a pandémiás időszak tökéletesen bizonyította, hogy a munkavállalók igenis tudnak hatékonyak lenni az otthoni környezetben is. Otthonról azonban a munkaidő kérdése is fellazul, ha nem ügyelünk rá gondosan, hogy megszabjuk magunknak a kereteket, akkor bekerülhetünk egy végtelen spirálba, aminek az eredménye az lesz, hogy a munkaidőnk bizony sosem jár majd le. Csak még egy e-mail, csak még egy telefon és előbb utóbb azon kapjuk magunkat, hogy egész nap a gép előtt ültünk, ez pedig hosszú távon egyáltalán nem egészséges, a folyamatos stresszfaktorról pedig már nem is beszélve. 

Jogi keretek 

Hisszük vagy sem, de a kikapcsolás joga már hosszú ideje foglalkoztatja a munkajogi törvények alkotóit. A kikapcsolás jogával kapcsolatos első jogszabály még 2016-ban jelent meg Franciaországban, majd 2017-ben az olaszok, 2018-ban pedig a spanyolok is követték a példájukat. Bár ezek a jogszabályok a részletekben eltérnek egymástól, a lényeg minden esetben ugyanaz:

védik a munkavállaló azon jogát, hogy ne legyen kötelessége válaszolni  munkaidőn túli levelekre és hívásokra, ezért pedig ne járjon nekik büntetés. 

Mit lehet tenni? 

Pontosan tudjuk, mekkora a késztetés arra, hogy válaszoljunk egy fontosnak tűnő e-mailre, vagy hogy felvegyük a telefont a főnöknek, hiszen biztos életbevágó, amit mondani akar. Ahhoz, hogy keretet adjunk a napjainkak elsősorban magunkban kell rendet tenni. Fixálni a munkaidő kérdését, ezt követően pedig mindezt tisztázni a főnökkel, vagy az ügyfelekkel, ha szabadúszók vagyunk. Ahogy arról már több ízben is írtunk, itt a Karrier Trend oldalán, a nyílt és őszinte kommunikáció az, ami növeli a hatékonyságot és a bizalmat, éppen ezért ezen elv mentén érdemes haladnunk ebben a kérdésben is. Ha meghatározzuk, hogy például reggel 9-től délután 5-ig dolgozunk, akkor ehhez tartsuk is magunkat, ezt pedig beszéljük meg a főnökeinkkel, megbízóinkkal is. 

A határok tisztázása 

Nyilván ne agresszívan hozzuk a tudomásukra a döntésünket, de kedvesen mondjuk el nekik, hogy ebben az intervallumban elérhetőek vagyunk, ám az 5 óra után érkező levelekre és hívásokra csak másnap reggel 9-től tudunk reagálni. Akár egy automatikus értesítőt is beállíthatunk, ezt az e-mail fiókunkban könnyedén meg tudjuk tenni, így a levélíró azonnal tájékoztatást kap róla, hogy aktuálisan nem vagyunk elérhetőek. Ehhez aztán következetesen tartanunk kell magunkat, ugyanis csak egyszer válaszolunk mégis, onnantól elindul a lavina. Tisztában vagyunk vele, hogy, ha a főnök hív vagy ír, akkor valamiféle késztetést érzünk arra, hogy reagáljunk, de

a teljes készenlétben állás elképesztő mentális terhet is jelent,

éppen ezért fontos tisztázni a határokat. Persze Magyarországon alapos ráncfelvarrásra lenne szükség a vállalati kultúrában – nem csak ezen a téren – éppen ezért van talán itt az ideje az úttörő kezdeményezéseknek, annak érdekében, hogy megtalálhassuk a megfelelő egyensúlyt a munka és a magánélet között. 

Szerző: G.P.
Fotó: Envato

A A munkaidőn túl is van élet! bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A közbeszerzési eljárás eredményeként 2022 őszétől három közhasznú társaság, az ERFO Rehabilitációs Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft., a Kézmű Fővárosi Kézműipari Közhasznú Nonprofit Kft. és a Pro-Team Rehabilitációs Közhasznú Nonprofit Kft. szállíthatja a Volánbusz formaruha viselésére jogosult munkakörökben dolgozó munkavállalóinak egyenruháját – tudatta a vállalat.

2021-ben lejárt a Volánbusz ruházati termékek biztosítására vonatkozó szerződése. Az új beszerzésre vonatkozó pályázatot a társaság úgy írta ki, hogy a friss formaruházat minél jobban megfeleljen a kor és a munkavállalók elvárásainak.

Az új kollekciót az érintettek csaknem 60 fős csoportja két hónapig tesztelte a munkavállalói érdekképviseletek bevonásával.

Átmenetileg – a kihordási idő lejártáig – a korábbi formaruhák is használatban maradnak – áll a Volánbusz közleményében.

Pulcsi, blúz, farmernadrág, könnyű zakó

Kifejtették: a nyertes pályázók 2023 közepéig 1,15 milliárd forintos keretösszegben több mint 62 ezer ruhadarabot, köztük téli- és softshell kabátokat, zakót, nyakkendőt, farmernadrágot, blézert, blúzt és inget szállítanak a közlekedési vállalatnak.

Pulóver és mellény helyett softshell kabát, a kabátokon fényvisszaverő csík, 80-100 százalékos pamuttartalmú ing, blúz és farmernadrág, valamint az autóbusz-vezetők munkavégzését könnyítő szabású zakó szolgálja a munkavállalók kényelmét. Az eredmény egy olyan formaruha-kollekció, amely az érintett munkakörökben dolgozó munkavállalók – többek között az autóbusz-vezetők, forgalmi szolgálattevők, pénztárosok, vezénylők, diszpécserek – számára jobb közérzetet biztosít, így javítja a munkavégzés körülményeit is – áll a közleményben.

Elsőként azok a munkatársak kapnak az új kollekcióból, akik 2022 második félévében válnak jogosulttá a ruházati termékekre.

Forrás: MTI
Fotó: Volánbusz

A Új formaruhákban dolgoznak majd a Volánbusznál bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Nagyszabású országos felmérést indított a Behaviour magazin és a Valoro Consulting. A HR Radar azokat a 2022-ben várható kihívásokat vizsgálja, amelyek stratégiai fontosságúak lehetnek a hazai vállalatok számára. Az idén elindított kutatásban 214 HR-szakembert és vezetőt kérdeztek meg a témáról. Véleményük alapján

a legnehezebb a munkaerő-felvétel és -megtartás, valamint a motiválás lesz.

Szélesebb merítés, rövidebb kiválasztás, bővülő juttatások

A munkaerőhiány a megkérdezettek csaknem 80 százalékát érinti legalább közepes mértékben. Ráadásul tízből hat cég bővüléssel számol az idei évben, emiatt a munkaerővel kapcsolatos problémák megoldásának mindkét pillére: az új munkaerő bevonzása és a meglévő munkatársak megtartása is kritikus lesz.

A megoldást a legtöbben a toborzási csatornák bővítésében, a kiválasztási folyamat idejének csökkentésében és a bővülő juttatásokban látják, illetve abban, hogy az állásra jelentkező jelöltek jó élményeket szerezzenek az interjúk során.

Kevés munkáltató szeretné megtartani a home officet

A hibrid munkavégzést nem 2022 hozta magával, ugyanakkor jól látható, hogy még egy ideig velünk maradhat ez a működésmód: a megkérdezettek 56,7 százalékánál hosszú távon is ez a terv. A vállalatok jelentős hányada (35,5 százaléka) ugyanakkor kizárólag helyhez kötött munkavégzést tervez, míg 7,9 százalék megtartja a teljes home office-t.

Az idei esztendő fő kihívása ugyanakkor már nem ez lesz, a belső kommunikáció és a képzés-fejlesztés hangsúlyosabbnak mutatkozik. A cégek csaknem fele folyamatos visszajelzésre építő teljesítményértékelési rendszer meghonosítását tervezi, valamint személyre szabott, egyéni fejlesztési programokat kívánnak bevezetni.

Motiváció és munkahelyi jóllét

A motiváció és a munkaerő megtartása érdekében az egyik fő törekvés a bérezési rendszer felülvizsgálata, átalakítása lesz. Jól mutatja ugyanakkor a teljes téma fontosságát, hogy a vállalatok összesen 14 féle intézkedéssel kívánnak tenni a motiváció fejlesztéséért. Ezek között szerep jut a jóllétnek, az egészségmegőrzésnek, a képzés-fejlesztésnek és a rugalmasságnak is.

A kutatás itt érhető el.

Forrás: OTS
Fotó: Envato

A Munkaerőhiány: a cégek a munkavállalók megtartásában bíznak bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Gyerekkorunk óta sok oldalról halljuk, hogy a megfelelő vízfogyasztásnak mekkora jelentősége van. Szüleink és a körülöttünk lévő személyek már egészen kiskorban felhívják a figyelmet arra, hogy a folyadékpótlás rendkívüli fontossággal bír. Szervezetünknek szükséges az állandó folyadékpótlás, így később is gondoskodnunk kell ennek biztosításáról. Van, hogy ez nehezebben oldható meg vagy szimplán nem jut eszünkbe, hiszen például egy elfoglalt munkanapunkon nem igazán gondolunk arra, hogy állandóan vizet vegyünk magunkhoz. A víz azonban a testünk több, mint 60%-át alkotja, így szemmel látható, hogy fontos ügyelni a pótlására. Rengeteg feladatot ellát szervezetünkben, ezért ennek hiánya kiszáradáshoz, később pedig életveszélyes állapothoz vezethet. 

Minimum napi 2-2,5 liter!

Szinte tehát belénk égett már, hogy inni kell, na, de mégis mennyit? Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ajánlása alapján egy felnőtt (18 év feletti) emberi szervezet számára napi 2-2,5 liter víz elfogyasztása ideális. Ez a mennyiség azonban nőhet, ha az ember például aktívan sportol, vagy édesanyaként kisbabáját szoptatja. Ezekben az esetekben a 2,7 liter víz fogyasztása teljesen indokolt, így ilyen élethelyzetekben gondosabban ügyeljünk a plusz folyadék pótlására. Ha nehezünkre esik állandóan csak vizet fogyasztani, akkor válasszunk olyan ételeket, mint a lédús gyümölcsök (például dinnye, eper) vagy a levesek. Ezek is sokat segíthetnek abban, hogy szervezetünket egészségesen tartsuk. Természetesen nem pótolják a vizet, mégis hozzájárulnak folyadékpótlásunk sikerességéhez.

Kulacs, vezetékes víz, citrom, narancs

Ha egész nap a munkahelyünkön tartózkodunk, netán olyan munkánk van, ami által folyamatosan utazunk, akkor a folyadékfogyasztásunk háttérbe szorulhat. Egyrészt nem az jár agyunkban, hogy inni kell, másrészt nem tudunk állandóan vizet vásárolni, vagy nem szeretnénk a csapból inni. Épp ezért legyen mindig nálunk egy minimum fél literes kulacs, ami akár a táskában is elfér, így tökéletesen gondoskodhatunk szükségleteink kielégítéséről. Ezzel pénzt is spórolunk, hiszen nem szükséges palackozott vizet vásárolnunk, másrészt környezetkímélőbb megoldás is egyben. Ha unjuk a víz semleges ízét, akkor időnként tegyünk az üvegünkbe citromot, narancsot vagy uborkát felkarikázva. Ezzel némi vitaminhoz is juttatjuk szervezetünket, és mégis kellemesebb íze lesz folyadékunknak.

Tényleg ne felejtsünk el, hogy a folyadékpótlás létfontosságú.

Ha fejfájást vagy fáradékonyságot észlelünk, ne habozzunk néhány kortyot rögtön inni!

Ne várjuk meg, míg egészségügyi állapotunk romlásnak indul, inkább gondoskodjunk a folyamatos megelőzésről.

Már elérhetőek olyan applikációk, amelyek például figyelmeztetnek a rendszeres vízivásra, hiszen munka közben – nem emberi gyarlóság – elfelejthetjük azt.

Ugyanígy fontos, hogy tudjuk, bár a munkahelyi kávézás szinte már napi rutin a legtöbb munkahelyen, a kávé vízhajtó hatással bír, ezért az egy-egy tárgyalás, meeting vagy szünet során elfogyasztott kávé után mindenképpen igyunk meg egy nagy pohár vizet.

Szerző: I.A.
Fotó: Envato

A Iszol eleget? Mármint vizet! bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Még a pandémia előtt egy „Tandem Europe” elnevezésű nemzetközi pályázaton vett részt a Ziggurat Project, amelynek kitűzött célja a munkaközösségek mentális jóllétének fejlesztése és a kiégés jelenségére történő figyelemfelhívás volt.

A magyar szervezet egy olasz partnerrel közösen találta ki azt a szolgáltatást, amelyet nemcsak egyéni, mint inkább csoportokra alkalmazható, és főként munkahelyi közösségek számára ideális a mentális egyensúly fejlesztésére és megtartására.

A projektet később EMPOWERmental néven kezdték el működtetni. „Nap mint nap tapasztaljuk, hogy mentális jóllétünk megőrzése háttérbe szorul. A  túlterheltség vagy a vírushelyzet okozta szorongás és bizonytalanság állandó stresszben tart minket, ami hatással van egészségünkre, koncentrációnkra és agyműködésünkre is. Az általunk hozott kreatív és könnyen adaptálható gyakorlatok a mozgás, színház és a jóga területeiről merítenek.” – írják bemutatkozó oldalukon.

– Azért gondoltuk, hogy elsősorban munkahelyi közösségek számára ajánljuk programunkat, mert azt tapasztaltuk, hogy sokan, ha egyénileg vágnak bele a gyakorlásba, sokkal hamarabb adják fel – mondja portálunknak Sarlós Flóra Eszter, a Ziggurat Project művészeti vezetője.

Fejfájás, nyakfájás, álmatlanság stb.

„Az vagy, amit minden nap csinálsz!”

– szokták mondani egymás és partnereik között a program alkotói. Éppen ezért vallják, hogy a rendszersség, a gyakorlás, az önmagunkra való figyelés elengedhetetlen ahhoz, hogy a munkahelyi stresszt kezelni tudjuk, a kiégést el tudjuk kerülni.

– Ahhoz, hogy minden munkatárs motivált legyen a folyamatban, minden workshop elején keretezünk a résztvevőkkel, azaz meghatározzuk, mi nehezíti éppen abban az időszakban a munkahelyi légkört, számára és a közösség számára, vagy éppen mi az, ami jobbá teheti a mentális állapotát – ezt már Hajdú Fanny drámapedagógus teszi hozzá. – Ha például fejfájás, nyakfájás, álmatlanság gyötri a kollégákat, akkor már meg is találtuk a kiinduló pontot.

A technika tehát adott, kidolgozott, és a közös akarat mentén eredményes is. – Nyilván minden munkáltató és munkavállaló azt szeretné, ha a lehető legkisebb feszültség mellett tudna dolgozni egy munkahelyi közösség – összegez Sarlós Flóra Eszter. – Ehhez azonban következetesen, gyakorolva érdemes elvégezni a workshopok feladatait.

A Ziggurat Projectről

Bár alapvetően művészeti alapokon nyugvó, és elsősorban civil szervezetként működő, az elmúlt években forprofit szervezetek felé is nyitó Ziggurat Project önmaguk meghatározása szerint egy független, összművészeti társulat, mely a kortárs táncot más művészeti területekkel (zene, színház, digitális és képzőművészet) fűzi össze.

Az alapítók közül Sarlós Flóra Eszter, koreográfus és jóga tanár, a Ziggurat Project kollektíva művészeti vezetője, valamint Hajdú Fanny drámapedagógus dolgoztak ki egy olyan programot, amely célzottan munkahelyi közösségek számára igyekszik választ, ha úgy tetszik, kézzel fogható gyakorlatokat adni a munkahelyi mentális jóllét elérése érdekében.

ZBT

Fotók: Ziggurat Project / Bodnár Patrícia / Good Impact Fenntarthatósági vásár (2021)

A Céges workshop a munkahelyi mentális jóllétért bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Bodonyi Zoltán szerint a nagyobb cégek tisztában vannak azzal, hogy a munkaerő bevonzásában és az alkalmazottak általános elköteleződésében, hatékonyságában hasonlóan fontos szerepet játszik a munkahely kellemes hangulatú atmoszférája, mint a kollégák vagy az anyagi juttatások. A hangulatot, amit egy környezet áraszt, olyan paraméterek határozzák meg, mint a színek, a fények, a belmagasság, a bútorok elrendezése. Gondoljunk a távoli munkavégzésre is úgy, mint egy irodai környezetre: mit gondolnánk a munkakörnyezetünkről akkor, ha először látnánk meg? Illetve gondoljuk végig, milyen célt szeretnénk elérni a munkakörnyezet kialakításával: ösztönző, inspiráló, vagy netán nyugtató hatást szeretnénk elérni

Színek

A színek nem csak esztétikai szempontból fontosak: hatással vannak a hangulatunkra, a kreativitásunkra, ezáltal pedig a hatékonyságunkra is. Minél természetközelibb színek vesznek körül minket, annál jobb a közérzetünk, így a zöld mindig jó választás lehet – stresszcsökkentő, nyugtató és boldogságérzetet keltő hatását bármikor kihasználhatjuk. Érdemes tudnunk, hogy míg a meleg színek ösztönző hatásúak, a hideg színek inkább nyugtató jellegűek. A kék szín bár szintén természetes, túlzott használata és sötétebb árnyalatai depresszív érzéseket is kiválthatnak. Hasonló a helyzet a pirossal: bár ösztönzőleg hat, túlzott jelenléte akár zavaró vagy ingerlő is lehet.

Fények és természet

A megfelelő fényviszonyok és az oxigéndús levegő alapvető fontosságúak a munkavégzés szempontjából. Túl kevés fény és elhasznált levegő mellett álmosak, kedvtelenek, figyelmetlenek leszünk, ezért a két első tényező, amire mindig figyelnünk kell, a minél több természetes fény és friss levegő. Ezek mellett érdemes beengednünk a természetet is: a növények azon túl, hogy zöld színükkel jobb hangulatot keltenek, növelik a mentális és fizikai komfortérzetet, és kedvezően hatnak a kreativitásra és a figyelemre.

Elrendezés

A METU mesteroktatója szerint alapvető fontosságú, hogy a munkavégzésre szánt sarkot, asztalt, területet valamilyen szempontból elkülönítsük a tér – például otthonunk – többi részétől. Ez persze nagyban függ a tér adottságaitól: a munkaasztal orientáltsága, az ablakhoz, ajtóhoz viszonyított helye, valamint a használó nézési iránya nagyban befolyásolja az szeparáltság érzetét. Ezen felül a bútorozás adhat kreatív megoldásokat. „Egy jól megválasztott – minimum 150 cm-es, azaz ülő pozícióban szemmagasságig érő – polcos szekrény, egy térelválasztó paravánfal, de akár egy függöny is hatékonyan tud kialakítani privátabb munkakörnyezetet” – mondta Bodonyi Zoltán. Ha nincs semmilyen lehetőségünk az elszeparálásra, vagy ha netán túl hangos a környezet, egy fülhallgató vagy egy füldugó is hasznos megoldás lehet.

Ösztönző részletek

Bár azt gondolnánk, home office sarkunkban érdemes személyes kiegészítőkkel, eszközökkel körülvennünk magunkat, a színes-szagos tárgyak egyes feladattípusoknál könnyen elvonhatják a figyelmünket ahelyett, hogy ösztönzőleg hatnának a munkánkra. Bodonyi Zoltán szerint a kiegészítők kapcsán is érdemes tudatosan gondolkodnunk: a kreatív munkát végzők számára például ideális lehet, ha változatossá teszik a munkára szánt időt óránkénti 10 perces sétával, gyakori hely- vagy pozícióváltoztatással, apró játékokkal, tárgyakkal, hiszen ezek mind-mind befolyásolhatják a munkájukat. Monoton feladattípusok esetén azonban akár hátráltathatnak is minket az izgalmas részletek.

Gondoljuk végig a saját preferenciáinkat

„Nagyon különbözőek vagyunk, ezért nagyon különbözően éljük meg az otthoni és a munkahelyi életünket is. Sokaknak nem megy jól a home office-ban történő munkavégzés, másokat pedig a nagy és zsúfolt irodák frusztrálnak. Attól függően, hogy mi az elvégzendő munka és milyen személyiségek vagyunk, különféle helyszínek, szituációk lehetnek ideálisak számunkra” – mondta Bodonyi Zoltán. „Egy kreatívabb feladatot például a teraszon borozgatva is el lehet végezni, a monoton munkához azonban jellemzően elszeparált környezetre van szükség. Éppen ezért gondoljuk végig, mi az, ami a személyes jellemzőink és a tevékenységünk szempontjából a legjobb választás.” A szakember szerint a környezet jellemzőin túl is alapvető fontosságú, hogy tudatosan ketté kell választanunk az otthoni és a munkához kapcsolódó feladatainkat. „Igazán hatékonyak csak az idő megfelelő beosztásával és a napi célok gondos felállításával lehetünk” – tette hozzá.

A Ezt az 5 dolgot kell figyelembe vennünk, ha jól akarjuk érezni magunkat munka közben bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A jó életről szóló nézetek folyamatosan változnak, idővel átalakulnak, sőt kultúránként különböznek. Tovább tarkítja a képet, ha a jó életről való elmélkedés során a munkánkra is gondolunk, hiszen ahogy mondani szokás, napunk harmadát munkával töltjük, így a munkával való elégedettség, a munkahelyi jóllét (sikerek, kudarcok, stressz, kiégés) hatással vannak a magánéletünkre is. 

A jólét és a jóllét különbsége

Tíz-húsz éve nemzetközi szinten a jó élethez a „wealth” „welfare” szót kapcsolták, ami többnyire az anyagiakra utalt, vagyis a fogalom anyagi jólétet, pénzt, autót, kertes házat jelentett. Általános vélekedés volt, hogy aki gazdag, az boldog is, illetve csak az lehet boldog, akinek van pénze, aki gazdag.

Ma már sokkal inkább a „well-being” kifejezés használatos nemzetközi körökben (ENSZ, OECD, EU), ez magyarul a „jóllét”-et jelenti, vagyis a jólét és a jóllét közel sem azonos fogalmat takar. Míg a jólét a kedvező, gondtalan anyagi helyzetet jelenti, addig a jóllét az az állapot, amikor valaki jól van, egészséges.

Tudományosan is bizonyították, hogy az anyagi jólétnek nincs, vagy nincs szoros kapcsolata a boldogsággal, a jólléttel, sőt, a kutatások alapján a boldog emberek nem a jómódú államokban élnek. A kutatások szerint a jólét és a jóllét egy ideig egyirányba, együtt tud mozogni, viszont egy bizonyos szinten már a hatásuk ellentétes lehet, az újabb vásárlások már nem vezetnek boldogsághoz. A jóllét fogalma tehát sokkal inkább jelenti az örömöt, biztonságot, egészséget, közösséget.

(Megjegyzés: A jóllétet az emberi fejlettségi index-szel – HDI – mérik, amely az oktatást, születéskor várható élettartamot és az anyagi jólétet veszi számításba, értéke pedig 0 és 1 közé eshet.)

Pontosan mit foglal magába a munkahelyi „well-being”?

A well-being fogalma több tényezőt azonosít, amelyek fontosak a jóllét eléréséhez. A munkakörnyezet kétségkívül ide tartozik, lényeges a munkaállomás/iroda újszerű kialakítása, a hőmérséklet, a megvilágítás, az ergonomikus eszközök használata. Ezek mind hatással vannak a well-being érzetre. Ezen kívül egyéb fizikai faktorok (életmód, stressz, kiégés, általános egészség), pszichológiai tényezők (kognitív és érzelmi komponensek, pszichés terhelés), közösségi tényezők (bizalom, szerepkonfliktus, vezetés, átláthatóság, támogatás), és a pszichoszociális hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatás bizonytalansága) is jelentőséggel bírnak, hogy a munkahelyi well-being megvalósul-e.

Miért fontos a munkahelyi jóllét (well-being)?

Amennyiben a munkavállaló jól érzi magát a munkahelyén, boldogabb, kreatívabb, nagyobb teherbírású lehet, aki könnyebben veszi az akadályokat és könnyebben viseli a stresszt, nagyobb lehet a szervezet iránti elkötelezettsége, amely a fluktuáció csökkenését is eredményezheti. A dolgozói elégedettség, a munkahelyi jóllét biztosítása tehát a munkaadó számára is számtalan előnyöket hordoz, nem csupán a munkavállalónak fontos, hiszen egy elkötelezett munkavállaló komoly kincs egy vállalatnál, versenyképességi, pénzügyi előnyt is jelenthet.

Mindezeken túl nem szabad elfelejtenünk, hogy a munkaerő-piac átalakulóban van, évtizedekkel ezelőtt még a fizetés mértéke volt a fő szempont egy munkahely kiválasztásánál, ma már sokkal árnyaltabb a valóság, sokkal több tényezőt vesznek figyelembe a munkavállalók, különösen a fiatalabb (Y és Z) generáció tagjai. Az utóbbi időben egyre több vállalat felismerte ezt és kezeli tudatosan, bár még a folyamat elején vagyunk

Véleményem szerint a well-being megteremtésével különösen fontos lesz foglalkozni a világjárvány után, mikor a munkaadók visszakapják a munkavállalóikat, akár több hónapnyi home office-ból, hiszen az már korábbi kutatásokból is ismert, hogy ekkora méretű járványnak komoly testi és lelki következményei vannak. Az a munkahely, amelyik odafigyel dolgozóira, hozzájárul a munkavállaló jóllét érzéséhez, komoly előnyökre tehet szert a versenypiacon, a tehetségek vonzásában és megtartásában is.

Fotó: Envato

Szakértő: Venczel-Szakó Tímea, közgazdász, munkaerő-piaci szakértő, business coach PTE KTK

A Tudtad? Ezért nem luxus a munkahelyi jóllét bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.