A technológia rohamléptű fejlődése az élet minden területén megkönnyíti a dolgunkat, ám a helyzet az, hogy sok esetben ez inkább átok, mintsem áldás. Az utóbbi években teljesen átalakult a munkaerőpiac, a koronavírus-járvány hatására máig rengetegen dolgoznak home officeban, vagy hibrid felállásban, ezáltal egy kicsit lazultak a munkaidő keretei is. Biztosak vagyunk benne, hogy nem mi vagyunk az egyetlenek, akik vacsora közben is rápillanatak az e-mailjeikre, de az sem kizárt, hogy a főnök munkaidőn túl jövő hívására is reagálunk. Azzal azonban, hogy mindig elérhetőek vagyunk, a munka is végtelennek tűnhet, a kérdés csupán az: tényleg mindig, minden helyzetben elérhetőnek kell lenni? Mai cikkünkben erre keressük a választ. 

Soha nem ér véget a munkaidő? 

Az elmúlt két évben a cégek felfedezték, hogy mennyire jól is tud működni a távmunka. Bár egyes vállalatok még mindig nem preferálják a home officet, ennek főként bizalmi okai vannak, de számos cég egyáltalán nem erőlteti az irodai munkavégzést, mert a pandémiás időszak tökéletesen bizonyította, hogy a munkavállalók igenis tudnak hatékonyak lenni az otthoni környezetben is. Otthonról azonban a munkaidő kérdése is fellazul, ha nem ügyelünk rá gondosan, hogy megszabjuk magunknak a kereteket, akkor bekerülhetünk egy végtelen spirálba, aminek az eredménye az lesz, hogy a munkaidőnk bizony sosem jár majd le. Csak még egy e-mail, csak még egy telefon és előbb utóbb azon kapjuk magunkat, hogy egész nap a gép előtt ültünk, ez pedig hosszú távon egyáltalán nem egészséges, a folyamatos stresszfaktorról pedig már nem is beszélve. 

Jogi keretek 

Hisszük vagy sem, de a kikapcsolás joga már hosszú ideje foglalkoztatja a munkajogi törvények alkotóit. A kikapcsolás jogával kapcsolatos első jogszabály még 2016-ban jelent meg Franciaországban, majd 2017-ben az olaszok, 2018-ban pedig a spanyolok is követték a példájukat. Bár ezek a jogszabályok a részletekben eltérnek egymástól, a lényeg minden esetben ugyanaz:

védik a munkavállaló azon jogát, hogy ne legyen kötelessége válaszolni  munkaidőn túli levelekre és hívásokra, ezért pedig ne járjon nekik büntetés. 

Mit lehet tenni? 

Pontosan tudjuk, mekkora a késztetés arra, hogy válaszoljunk egy fontosnak tűnő e-mailre, vagy hogy felvegyük a telefont a főnöknek, hiszen biztos életbevágó, amit mondani akar. Ahhoz, hogy keretet adjunk a napjainkak elsősorban magunkban kell rendet tenni. Fixálni a munkaidő kérdését, ezt követően pedig mindezt tisztázni a főnökkel, vagy az ügyfelekkel, ha szabadúszók vagyunk. Ahogy arról már több ízben is írtunk, itt a Karrier Trend oldalán, a nyílt és őszinte kommunikáció az, ami növeli a hatékonyságot és a bizalmat, éppen ezért ezen elv mentén érdemes haladnunk ebben a kérdésben is. Ha meghatározzuk, hogy például reggel 9-től délután 5-ig dolgozunk, akkor ehhez tartsuk is magunkat, ezt pedig beszéljük meg a főnökeinkkel, megbízóinkkal is. 

A határok tisztázása 

Nyilván ne agresszívan hozzuk a tudomásukra a döntésünket, de kedvesen mondjuk el nekik, hogy ebben az intervallumban elérhetőek vagyunk, ám az 5 óra után érkező levelekre és hívásokra csak másnap reggel 9-től tudunk reagálni. Akár egy automatikus értesítőt is beállíthatunk, ezt az e-mail fiókunkban könnyedén meg tudjuk tenni, így a levélíró azonnal tájékoztatást kap róla, hogy aktuálisan nem vagyunk elérhetőek. Ehhez aztán következetesen tartanunk kell magunkat, ugyanis csak egyszer válaszolunk mégis, onnantól elindul a lavina. Tisztában vagyunk vele, hogy, ha a főnök hív vagy ír, akkor valamiféle késztetést érzünk arra, hogy reagáljunk, de

a teljes készenlétben állás elképesztő mentális terhet is jelent,

éppen ezért fontos tisztázni a határokat. Persze Magyarországon alapos ráncfelvarrásra lenne szükség a vállalati kultúrában – nem csak ezen a téren – éppen ezért van talán itt az ideje az úttörő kezdeményezéseknek, annak érdekében, hogy megtalálhassuk a megfelelő egyensúlyt a munka és a magánélet között. 

Szerző: G.P.
Fotó: Envato

A A munkaidőn túl is van élet! bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Szünet a munkaidőben

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállaló köteles a munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni. A munkaidő felett tehát elsődlegesen a munkáltató rendelkezhet. Természetesen vannak arra vonatkozó szabályok is, hogy mennyi pihenőidő jár a munkavégzés alatt. Ez a munkaközi szünet, amiről itt többet is olvashatsz.

A munkaközi szünet ideje alatt nincs munkavégzési kötelezettséged.

Ekkor akár a személyes ügyeket is intézheted. Ám a munkaközi szünet sok esetben nem elég az ügyintézéshez. Gondoljunk csak egy orvosi vizsgálatra, valamilyen hivatalos ügyintézésre, amit csak hivatali időben tudunk intézni, amikor általában mi magunk is dolgoznánk.

Ügyintézés munkaidőben

Vannak esetek, amikor a munkavállaló a törvény alapján mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Ekkor tehát jogszerűen nem kell munkát végezni, sőt van, amikor nem is megengedett a munkavégzés.

Munkavállalóként a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól a következő esetekben mentesülsz a törvény alapján.

• Akkor, ha keresőképtelen vagy.
• A jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés idejére. Ezt sokszor lombikbébi programban való részvételnek nevezik, de természetesen minden hivatalos orvosi kezelés ide tartozik, ami egy várva várt baba megérkezését segíti.
• A kötelező orvosi vizsgálat tartamának ideje alatt sincs rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség. Ilyen kötelező orvosi vizsgálat például a kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálat. Azt tehát nyugodtan lehet a munkaidőben intézni.
• A véradáshoz szükséges, legalább 4 óra időtartam is ide tartozik.
• A szoptató édesanyáknak jár „baba-mama idő”. A szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikrek esetén kétszer 2 óra. Ezután a 9. hónap végéig naponta 1, ikrek esetén naponta 2 óra.
• A hozzátartozó halála esetén 2 munkanap jár, amikor nem kell dolgozni.
• Általános iskolai tanulmányok esetén mindenképpen jár ez a mentesség. Egyéb képzés esetén is jár a részvételhez szükséges időre, ha a felek megállapodtak a képzésben való részvételről, tanulmányi szerződést kötöttek.
• Az önkéntes tűzoltói szolgálat ellátása alatt sem kell a munkahelyen dolgozni.
• Amikor bírósági vagy hatósági eljárásban személyesen veszel részt, ha a részvételre hivatalosan hívtak fel. Például tanúként idéztek egy perben.
• Örökbefogadáskor az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából évente 10 munkanap lehet szabad.
• Akkor, ha különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt a távolléted. Ilyen eset lehet például, ha a gyereket sürgősen orvoshoz kell vinni, mert leesett a bicikliről. Elháríthatatlan ok például, ha munkába menet a vonat elakadt a hóban és órákig tartott, mire ismét menetkész volt. Erre bizony volt már példa kis hazánkban is.

Arra mindig figyelj, hogy a távolléted okát megfelelően tudd igazolni a munkahelyeden. Ennek hiányában ugyanis igazolatlan távollét miatt akár a munkaviszony megszüntetésére is sor kerülhet.

Máskor is lehetséges az ügyintézés munkaidőben?

Láthatod, hogy az ügyintézés munkaidőben sem kizárt. Elég sok mindent lehet hivatalosan is a munkaidőben intézni. Természetesen ez nem fed le minden hivatalos ügyet, amivel időnként találkozunk. Sőt, minden orvosi vizsgálatot sem, amin át kell esnünk. Mit tehetsz ilyenkor?

• Abban az esetben, ha nincs törvényi mentesség az ügyintézés időtartamára, elsősorban meg kell próbálnod úgy szervezni azt, hogy ne essen bele a munkaidőbe. Ám ez sem kivitelezhető minden esetben.
• Ha másként nem megy, szóba jöhet, hogy szabadságot veszel ki az ügyintézéshez. Mivel a szabadságod egy részéről szabadon döntheted el, hogy mikor akarod igénybe venni, így az sem jelenthet akadályt, ha a főnök nem akar elengedni. Ehhez természetesen jó, ha tisztában vagy a szabadság kiadásának módjával, szabályaival. Erről mindent megtudhatsz a Szabadság kalauz – a szabadságról mindent érthető nyelven online tudásprogramunkban.
• No, és ott van az az eset is, amikor olyan megértő a főnök, hogy megengedi a munkaidőben történő ügyintézést. Ehhez persze nem csak a főnök megértése kell, hiszen sok múlik a munkakörödön, a munka jellegén is. Van, amikor munkaszervezési szempontok vagy sürgős határidők gátolják a főnököt, hogy csak úgy elengedjen.

A főnök sem élhet vissza a hatalmával

A főnököd sem élhet vissza a helyzettel. Vannak esetek, amikor bár a törvény kifejezetten nem írja elő, hogy a munkáltató köteles engedélyezni a távollétet, ezt mégis meg kellene tennie.

A törvény általános magatartási követelményként írja elő, hogy a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni.

Bár a munka világa sokszor kemény, a legtöbb esetben jó szándék vezérli az embereket és megértően, kölcsönösen együttműködve segítik egymást. Ahogyan a Munka Törvénykönyve is előírja:

„A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.”

Forrás: Érthető Jog
Fotó: Envato

A Ügyintézés munkaidőben? Mikor köteles elengedni a főnök? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az 1500 felnőtt megkérdezésével készült felmérés szerint a home office-ban dolgozók naponta 

kilencszer böngészik a közösségi médiát, kétszer játszanak a háziállataikkal, kétszer vásárolnak online, átlagosan három vidám posztot osztanak meg, és nyolcszor küldenek üzenetet családtagjaiknak és barátaiknak

munkaidő alatt. Minden negyedik távmunkás pedig le sem veszi a pizsamáját.

Meddig mehet ez így tovább? A megkérdezettek 77 százaléka úgy gondolja, hogy a hagyományos 9-től 5-ig tartó munkanap örökre megszűnt; negyedüknek pedig már van otthon külön irodája.

Utazás helyett Netflix

A fentiekben felsorolt „lazaságok” ellenére ellenére a távmunkában dolgozók 45 százaléka szerint valójában produktívabb, ha otthonról dolgozik, mintha bemenne az irodába. Ezt támasztja alá az is, hogy az ingázással megspórolt idő azt jelenti, hogy az otthon dolgozók átlagosan 20 perccel hosszabbítják meg minden munkanapjukat.

Persze ha azt vesszük, hogy 20 perc alatt megnézhetünk egy Netlix sorozatot is, akkor mindjárt más a helyzet. Az új „igényekre” reagálva például Nagy-Britanniában már rendszeresen ajánlókat is közölnek az online magazinok azokról a rövid, 20-30 perces sorozatokról, amiket megnézhetnek a távmunkában dolgozók.

Az ugratás és pletyka azért hiányzik…

A megkérdezett home office-ban dolgozók 76 százaléka azt állítja, hogy jobb a kapcsolatuk a kollégákkal, mivel nem kell minden nap személyesen találkozni velük. Az előnyök közé sorolják azt is, hogy pénzt takarítanak meg (41%), és hogy saját mosdót használhatnak (36%). És hogy van-e olyan dolog egyáltalán, amiért hiányozhat a hagyományos irodai munka? A megkérdezettek szerint hiányzik nekik a viccelődés (36%) és persze az irodai pletyka (23%).

Szerző: K.T.
Fotó: Envato

A Szunyókálás munkaidőben? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Persze tudjuk jól, hogy ez az egyik leginkább kihívást jelentő feladat, hiszen jogosan merül fel a kérdés:

fel kell-e vennünk a telefont, ha a főnök munkaidőn túl keres? Muszáj-e válaszolnunk azokra az e-mailekre, amiket a munkaidő lejárta után kapunk?

Sokan beleesnek abba a hibába, hogy felkapkodják a telefont és a mailekre is válaszolnak, azonban a szemfüles kollégák – még ha nem is tudatosan – de hosszú távon kihasználhatják azt, hogy mi állandóan készenlétben állunk. Na, jó, de akkor mégis hogyan mondjunk nemet a munkahelyen? 

Mitől félünk? 

Egy fárasztó munkanapot követően, amikor már csak arra vágyunk, hogy eldőljünk a kanapén, biztos mint a pokol: nem e-maileket  akarunk megválaszolni, de az is tuti, hogy nem a főnökkel akarunk cseverészni telefonon. Oké, de akkor miért tesszük meg mégis? Talán arra gondolunk, hogy a kollégák és a főnökünk elégedetlen lesz, ha nem vagyunk elérhetőek? Mi lehet olyan fontos, ami nem várhat a következő napig? Ilyen és ehhez hasonló kérdések cikázhatnak a fejünkben közvetlenül azelőtt, hogy a felkapnánk a telefont a munkaidő lejárta után. Az elhatalmasodó félelem miatt pedig az esetek jelentős százalékában meg is tesszük, elérhetővé válunk bőven a munkaidőn túl, ezzel pedig belekerülünk egy ördögi körbe, ahonnan csak nagyon nehéz szabadulni. 

Mindenkinek a saját érdeke 

Ahhoz, hogy megszakítsuk ezt a 22-es csapdáját, először is tudatosítani kell magunkban, hogy a munkaidőn túli tevékenységünk minden, csak nem hatékony. Valójában ekkor már csak puszta fizikai jelenlétről van szó, de kreatív gondolataink egész biztosan nincsenek,

ha pedig szüntelenül készenlétben állunk, gyakorlatilag mindig minden helyzetben mozgósíthatóak vagyunk, akkor egész biztosan a kiégés is sokkal hamarabb ér utol bennünket.

Pontosan ezért érdemes a fókuszt saját magunkra helyeznünk és megértenünk, saját érdekünk is, hogy bizonyos helyzetekben NEM-et mondjunk. Nyilvánvalóan nem arra gondolunk, hogy agresszív, visszatetsző módon tegyük meg mindezt, de korrekt és empatikus módon bátran közölhetjük, nekünk bizony délután négy vagy öt órakor lejár a munkaidő, ezt követően pedig csak a reggeli kezdésnél leszünk újra elérhetőek. 

A jelenség háttere 

Persze a munkaidőn túli jelenlét kérdésével kapcsolatosan felmerül, miért is alakult ki mindez, miért gondolja a munkáltató, hogy keresheti ilyenkor a beosztottját és a beosztott miért érzi úgy, erre reagálni kell. Nos, egyfelől a folyamatos digitális jelenlét is közrejátszik ebben, hiszen  a közösségi oldalakon szüntelenül elérhetőek vagyunk, ezért jogosan feltételezhetik azt a kollégák és a főnök is, hogy kereshet bennünket. Ez azonban nyilvánvalóan nem igaz, hiszen a közösségi oldalakat alapesetben nem a munkahelyi kapcsolattartásra használjuk. Éppen ezért kell időben meghúzni a határokat és megmondani, attól, hogy bár a Facebookon aktuálisan fent vagyunk, még nem jelenti azt, hogy dolgozni szeretnénk, nagy eséllyel csak a barátainkkal chatelünk vagy csak céltalanul görgetjük az idővonalat. Hiszen miért ne tehetnénk meg? Munkaidőn túl vagyunk.

Ha a Facebookon dolgozunk 

Lapunk megkeresésére Vanda, aki social media menedzserként dolgozik, árulta el, mennyire nehéz volt neki kettéválasztani a munkát és a magánéletet, mert rengetegszer kapta meg: te úgyis a Facebookon élsz, akkor mindig elérhető vagy. Az ügyfelei között is akadtak olyanok, akik állandóan a Messengeren keresztül keresték, hiába kérte többször is, hogy e-mailben vegyék fel a kapcsolatot vele. A pohár akkor telt be nála, amikor az egyik ügyfél húsvét hétfőn hívogatta a Messengeren keresztül. Vanda ekkor telefonon visszahívta és kedvesen elmondta: ünnepnapon nem dolgozik,a kéréseket a következő nap 9-17 óra között tudja teljesíteni. Bár szabadúszóként dolgozott, ezt az idősávot jelölte ki magának, ebben az intervallumban végezte el a feladatait. Ezt követően minden ügyfelét letörölte a Facebookról, egy e-mailben pedig ismét felhívta a figyelmüket rá, hogy kizárólag e-mailben tartja velük a kapcsolatot, szükség esetén telefonon, de akkor is csak a meghatározott munkaidőben, vagyis 9 és 17 óra között. „Néhány ügyfél zúgolódott, nem tetszett nekik, hogy nem érhetnek el 0-24-ben – meséli. – Érthetetlen volt számomra a dolog, hiszen nekik is van egy munkaidejük, nem tudom, miért volt annyira nehéz elfogadni, hogy nekem is van, hiába vagyok szabadúszó. A szabadúszás nem azt jelenti, hogy egész nap készenlétben kell állnom. Eleinte beleestem ebbe a hibába, de amikor már ünnepnapokon is az ügyfelek hívásai futottak be hozzám, akkor úgy éreztem, változtatnom kell. Emiatt talán egy ügyfelet veszítettem el, de őszintén, utólag már egyáltalán nem bánom.” 

A home office átka 

Megkeresésünkre Anna, aki főállásban dolgozik, de jelenleg otthonról teljesíti a feladatait is beleesett abba a hibába, hogy a munkaidő végeztével is elérhető maradt. A telefonhívások és az e-mailek egyre sűrűsödtek, Anna pedig úgy érezte itt az ideje változtatni. „Eleinte fel sem tűnt, pláne a covid kirobbanásakor. Összemosódtak a napok, a kijárási tilalom miatt sehova nem mehettem, ám amikor a korlátozásokat feloldották és egy-egy szervezett program közben a főnököm hívott, akkor már éreztem, ez hosszú távon nem lesz jó. Volt, hogy plusz feladatokat akart rám bízni, volt, hogy el is vállaltam, de folyamatosan csak azon agyaltam, hogyan mondhatnék erre nemet. Egyszer csak végre vettem a bátorságot és nyugodt hangnemben, de magabiztosan azt mondtam, NEM. Erre most nincs időm, mert a családommal töltöm a délután, éppen a húgom születésnapját ünnepeltük. Magam is meglepődtem, amikor azt mondta: Rendben, akkor majd holnap reggel. Akkor jöttem rá, valami olyasmitől féltem, ami nem is létezik. A főnököm azóta egyszer sem hívott a munkaidőn túl, a feladataim azóta is rendben, mindig időre készen vannak. Most azt hiszem mindenki elégedett.” 

Nem csak a munkáról szól az élet 

A fenti példák nagyszerűen mutatják, hogy az élet bizony nem csak a munkáról szól. Sőt! Éppen ezért kell megtennünk mindent annak érdekében, hogy ketté válasszuk a munkát és a magánéletet. Ehhez határozott, céltudatos döntésekre van szükség, sőt az sem bizarr lépés, ha a munka lejártával kikapcsoljuk a telefonunkat. Ha van céges készülékünk akkor még jobb, hiszen a magánszámunkat jó eséllyel a kollégák nem ismerik. Lényeges, hogy amikor a családdal vagy a barátainkkal vagyunk, próbáljunk meg ne a munkahelyi problémákon agyalni. Szánjunk elegendő időt magunkra, a feltöltődésre, a kikapcsolódásra, ha ezekre elkezdünk odafigyelni, akkor a munkában is sokkal jobban fogjuk érezni magunkat és a hatékonyságunk is megnövekszik majd.

Szerző: G.P.
Fotó: Envato

A Munka a munkaidőn túl, avagy miért nem tudunk nemet mondani? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Gyakran ezek a cigiszünetek összekötődnek egy kávézással vagy beszélgetéssel, így legtöbbször nem arról van szó, hogy valaki kimegy öt percre elszívni egy szál cigarettát. Valljuk be, hogy egy gyors cigaretta szünet ugyan káros az egészségre, de ez ilyen formában nem lenne probléma, hiszen, ahogy említettük, mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy mit csinál. Több olyan munkahely van azonban, ahol nem pártolják, ha valaki hosszabb időre feláll az asztalától vagy épp nem a munkáját végzi, mondván, hogy erre van az ebédszünet és társai. Sokszor látni olyat is, hogy az alkalmazottak az asztaluknál, munkájuk közben fogyasztják el ételeiket, hogy ennyi idő se maradjon ki, és ne szúrjon szemet a főnöknek, hogy most épp nem tartózkodnak a helyükön.

Hiába beszélünk az alapszükséglet kielégítéséről, ha nem mosdóba tartunk, akkor a többi tevékenység nem feltétlenül ad okot egyes cégek szerint a szünetelésre. Vállalat válogatja tehát, hogy mi engedélyezett és mi nem.

Érdekes tény, hogy a Munka Törvénykönyvében nincs a dohányzási szünetekre rendelkezés, tehát a munkavállaló dohányzás céljából nem szüneteltetheti jogszerűen a munkavégzést. 

Persze vannak kivételek, továbbá ezen a szabályozáson a legtöbb vállalat finomít, és biztosítanak dohányzásra időt és kijelölt helyet, ahol senki nem zavarja a másikat. Ez azért fontos, mert sokan egyáltalán nem tolerálják a cigaretta füstöt, így nem célszerű, ha ezen személyek pihenő idejében mások cigarettával zavarják őket. Máskülönben ez a nem dohányzó egyének egészségére is káros hatással lehet, illetve könnyen konfliktusokat szülhet, amelyeket jobb elkerülni.

Mit tehet az ember tehát, ha nem kíván dohányozni, mégis több szünetet tartana? 

Kézenfekvő lenne azt mondani, hogy álljon ő is oda, de ne cigarettázzon, de ez nyilvánvalóan nem a legjobb megoldás. Ilyenkor ajánlott inkább levegőzni egyet, kisebb sétát tenni, vagy meginni egy kávét, teát. A nemdohányzókat ugyanúgy megilleti a szünet joga és lehetősége, amennyiben ez másoknak is engedélyezett. Nem a cigiszünetet tartó embereket kell tehát korlátozni, hanem optimalizálni kell a helyzetet, persze normál határokon belül. Nyilván nem normális dolog egy órában többször kimenni elszívni egy cigarettát (láncdohányosok hátrányban), így az egészséges határok betartása mindenki számára nélkülözhetetlen, figyelembe véve, hogy munkahelyről beszélünk.

Szerző: I.A.
Fotó: Envato

A Többet dolgozzon az, aki cigiszünetet tart? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.