A munkaerőpiacnak az automatizálás által ösztönzött munkaerő-keresletével kell szembenéznie. Nem csoda, hiszen a munka világa soha nem volt olyan gyorsan változó, mint manapság és a jövő is ezt tatogatja. A mesterséges intelligencia, az automatizáció, a távmunka és az új digitális platformok alapjaiban írják újra azt, hogyan és hol dolgozunk, hogyan működnek a cégek. Sőt a munkahely eddig kialakult fogalmában is változás várható.

A jövő munkahelyei

​A rohamos technológiai fejlődés üteme alapjaiban alakítja át a munkahelyek működését és szervezeti struktúráját. Kulcsfontosságú technológiai trendek határozzák meg a jövő munkahelyeit.

Asszisztensből partner

Az AI ma már nem csupán segédeszköz, hanem aktív résztvevő a döntéshozatalban. A mesterséges intelligencia alapú platformok számos területen a segítségünkre lehetnek (bővebben ITT olvashatsz erről). A jövő munkahelyein az AI már nem csupán segítőnk, de munkatárs lesz. Megszűnik csupán eszközként létezni.

A hely nem számít

A pandémia alatt elindult távmunka-forradalom nem ért véget. Vagyis úgy tűnt, amikor visszatértünk a jelenléti oktatásba és munkába. Azonban most kezd igazán formát ölteni. A cégek világszerte egyre inkább elfogadják a hibrid munkavégzés lehetőségét. Az ugyanis lehetővé teszi, hogy a munkavállalók otthonról, kávézóból vagy épp másik országból, kontinensről dolgozzanak. Ez a dolgozó számára szabadságot ad, a munkaadó sok szempontból spórolni tud, azonban a globális tehetségek bevonását is lehetővé teszi.

A kreativitás és empátia kora

Ahogy a technológia egyre több komoly feladatot vesz át tőlünk, úgy értékelődnek fel az olyan soft skillek, mint a kreatív gondolkodás, az érzelmi intelligencia, a vezetői képesség, az alkalmazkodóképesség. Ezek lesznek a jövő munkahelyeinek legkeresettebb tulajdonságai.

A munkavégzés új tere

A VR és AR technológiák már most is jelen vannak az oktatásban és a képzésekben, de hamarosan akár virtuális irodákban találhatjuk magunkat. Ez kezd valóssággá nőni, hiszen a metaverzum koncepciója lehetővé teszi, hogy teljesen újfajta kollaborációs tereket alakítsunk ki, ahol nem számítanak földrajzi határok és távolságok.

Ember és gép szimbiózisban

A rutinszerű feladatokat egyre inkább gépek végzik, az emberi munka szerepe közben pedig átalakul: a felügyeletre, döntéshozatalra, stratégiai gondolkodásra helyeződik a hangsúly.

Bizalmi alapon

Minél több digitális eszközt használunk, annál fontosabb a kiberbiztonság és az etikus adatkezelés. A jövő munkahelyeinek nemcsak technológiailag, hanem jogilag és morálisan is fel kell készülniük arra, hogy az adatokkal felelősen bánjanak.

A jövő irodája

A változásokhoz a munkakörnyezetünknek is igazodnia kell, így ennek eredményeképp a tértervezés is a hibrid munkavégzést veszi figyelembe. Ez azt jelenti, hogy az eddig megszokott irodarendezést felülírja a multifunkcionális terek kialakítása. Kevesebb saját íróasztal lesz az irodákban és több úgynevezett hot desk, amely azt jelenti, hogy mindenki ott dolgozik, ahol helyet talál és ahol kényelmes neki (akár állva is). A megbeszélések, meetingek is a hibrid megoldásokra irányulnak.

Egyre nagyobb fókuszt kapnak már most a zöld irodai terek, a természetes alapanyagok használata és ez a jövőben fokozódni fog.

A modern technológia minden területen érvényesülni fog, így az érintésmentes beléptetés, az okos hűtés-fűtés, fényerőszabályzás alapvető lesz. A prezentációkban megjelenik az AR/VR eszközök használata.

A vállalati arculat fontos részévé fog válni a zöld szemlélet és a dizájn is.

Merre tartunk?

A munka jövője nem pusztán technológiai kérdés, mindenképp kultúraváltást is magával hoz. A rugalmasság, az élethosszig tartó tanulás és a digitális készségek fejlesztése kulcsszerepet játszanak abban, hogy a munkavállalók és a szervezetek is sikeresen navigáljanak a változások özönében.

A Gartner jelentése szerint azonban 9 kulcstrend fog érvényesülni, amelyek a jövőt alakítják.

• növekszik a szakértelem hiánya, hiszen a munkaerő nagy része eléri a nyugdíjas kort,
• szükség van a szervezeti átalakulásra – amelyet sok vállalat már meg is kezdett – annak érdekében, hogy a technológiai innovációra a lehető legjobban tudjanak reagálni,
• a Nudgetech használatával a különböző kommunikációs stílusok összehangolásában segíthet, hogy a kulturális és generációs különbségekben nagyobb legyen az összhang és az együttműködés,
• az AI-eszközök használatával nem csak felgyorsulhat a munkavégzés, de a dolgozók kényelme is megnőhet,
• meg kell találni a különbséget az AI által közölt és a valódi teljesítmény között azért, hogy a munkahelyi integritás és tisztesség megmaradhasson,
• a vállalatoknak befogadást és a sokszínűséget kell beépíteniük a stratégiájukba,
• az úgynevezett AI-first cégek átvehetik az uralmat, ha azokat nem kezelik gondosan,
• a magány befolyásolhatja az alkalmazottak teljesítményét, de egyben az elkötelezettséget is,
• az alkalmazottak hozzáállása alakítja az AI munkahelyi használatának normáit, etikáját.

Egyre több mindenben kérhetjük a mesterséges intelligencia segítségét, azonban fontos szempont a munkaadók számára az is, hogy megteremtsék az AI és az emberi felügyelet egyensúlyát. Érdemes az alkalmazottakat bevonni a mesterséges intelligencia-irányelvek kidolgozásába is, mert ezzel a bizalmat, az átláthatóságot lehet építeni.

Szerző: Rónai Márta
Kép forrása: Pexels

A A jövő munkahelyei: Hogyan alakul át az irodai környezet? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Amy Edmondson legújabb könyve: The Fearless Organization: Why Psychological Safety Matters at Work, More than Ever volt az alapja a professzor asszony előadásának. A szerző évtizedek óta folytat kísérleteket a témakörben, azt vizsgálva, hogyan hat a félelem nélküli munkahely a benne dolgozó emberekre, a business sikerére és a cég, a vállalkozás, esetleg egy kórház jó eredményeire, a tragédiák elkerülésére.

A TÉMA FONTOSSÁGÁT JÓL MUTATJA, HOGY A GALLUP 2017-ES FELMÉRÉSE KIMUTATTA: 10 DOLGOZÓ KÖZÜL CSUPÁN 3 ÉRZI ÚGY, HOGY AZ Ő VÉLEMÉNYE SZÁMÍT A MUNKAHELYEN.

Ha viszont a hármas szám hatra emelkedne, kalkulált a Gallup, az a cég termelékenységében 12 százalékos növekedést hozna, és 40 százalékos csökkenést a biztonsági incidensekben.

Legyen szabad hibázni

Őszintének lenni nem mindig könnyű, és ha egy csoportban egy programról, tervről mindenki jó véleményt mond, nem egyszerű egyedüliként megszólalni és a terv ellen beszélni. (Nem véletlenül keletkezett a Hallgatni arany, beszélni ezüst mondás, egyébként az angol nyelvben is létezik). Amy Edmondson szerint a hallgatásnak komoly következményei vannak: biztonsági problémát okozhat, elvesztegetett forrásokat jelenthet, hibás üzleti döntésekhez vezethet, és akár személyes megbánáshoz is. Tehát a legfontosabb, hogy a szervezet légköre olyan legyen, hogy a csapatmunkában dolgozók merjék kinyilvánítani mondjuk a főnöktől eltérő véleményüket vagy akár az egész csoporttal szemben álló vélekedésüket. Legyen szabad hibázni is, és azt őszintén megmondani, anélkül, hogy a következményektől kelljen tartani.

Ennek ékes példája a professzor asszony egyik korábbi kutatása: egy ápolónő az éjszakai műszak során észreveszi, hogy az egyik páciensnek szokatlanul nagy dózist írt elő egy gyógyszerből az orvos. Felhívja az orvost és kérdezzen rá? Inkább nem, mert egyszer már történt ilyen, és az orvosnak enyhén szólva sem tetszett, hogy egy ápolónő éjszaka zavarja. Biztosan különleges protokollt követ az orvos, nyugtatja magát az az ápolónő, és nem tesz semmit. Ebben a vizsgálatban Amy Edmondson különböző kórházak eredményeit és hibáit vizsgálta, s arra a meglepő eredményre jutott, hogy

A SOKKAL JOBB KÓRHÁZBAN SOKKAL KEVESEBB A HIBA, AMIT A NŐVÉREK ELKÖVETNEK. MINT KIDERÜLT EGY ÚJABB VIZSGÁLATÁBÓL, AZÉRT, MERT A JOBB KÓRHÁZBAN A NŐVÉREK NYUGODTAN ELMONDJÁK, HA HIBÁZTAK, MÍG A KISEBB PSZICHOLÓGIAI BIZTONSÁGÚ HELYEN TITKOLJÁK. PEDIG ÉPPEN AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN A HIBÁK TISZTÁZÁSA AKÁR ÉLETEKET IS MENTHET, AZ ÁGAZAT NAGYON HIBAÉRZÉKENY.

A hibákat a professzor asszony nagyon fontosnak tartja, szerinte enélkül nincs előrelépés, innováció, tanulás egyetlen szervezetben sem, hiszen a hibákból tanulni lehet – legtöbbet szerinte az ún. intelligens hibából.

A jó vezető kérdez, biztat

Mi késztetheti az embereket egy szervezetben mégis arra, hogy csöndben maradjanak? Hiszen gyakran, ha megszólalunk, akár életeket is menthetünk – mondta Amy Edmondson. Az emberek nem vállalják a kockázatot, hogy ellenvéleményt fejtsenek ki; hallgatni könnyű, míg nem egyetérteni gyakran nehéz. Nem akarnak egy csoportban mindenkivel szemben más állásponton lenni. Főleg akkor irtóznak ettől, ha éppen újak egy munkahelyen, és persze mindenki kedves kolléga akar lenni.

Mit tehet a főnök egy szervezetben, hogy kialakuljon az értelmes és eredményes munkához szükséges félelem nélküli légkör? Nagyon fontos, hogy a vezető hogyan reagál a problémákra, a rossz hírekre, hogy jól vezessen egy megbeszélést. A jó vezető értelmes kérdésekre buzdítja munkatársait, ő maga is jól kérdez, emberséges, empatikus, kíváncsi. Sőt, akadnak olyan sikeres cégek, amelyeknél már nem az számít lojalitásnak, ha valaki mindennel egyetért és nem szólal meg, hanem az, ha valamivel nem ért egyet. A jó vezető abban az esetben, ha látja, hogy a munkatársak mindenben egyetértenek az előadott elképzeléssel, ezt mondja:

„URAIM, ÖRÜLÖK, HOGY MINDANNYIAN EGYETÉRTENEK. MÉGIS, HAGYJUNK EGY KIS IDŐT ARRA, HOGY ÁTGONDOLJUK, MIBEN NEM ÉRTÜNK EGYET” – EZ AMY EDMONDSON VÉLEMÉNYE.

A Corvinus Egyetem 1970-es alapítású Rajk Szakkollégiuma 2004 óta ad évente Herbert Simon-díjat (emlékezve a Nobel-díjas amerikai politológusra) olyan szakembereknek, akiknek munkássága jelentősen hozzájárult üzleti problémák megoldásához, illetve inspirálóan hatott a Rajk Szakkollégium tagjainak gondolkodására. Ezt a díjat kizárólag a szakkollégium diákjai szavazzák meg demokratikusan. A díjhoz az is hozzátartozik, hogy a díjazott nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető előadást tart a Corvinuson. Az elismerésben idén Amy Edmondson részesült.

A A félelem nélküli munkahely titka bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.