A növekvő infláció, a drasztikusan emelkedő energiaárak és az orosz-ukrán háború – csak néhány tényező, ami miatt a fejlett világban sokan aggódnak amiatt, hogy egy esetleges recesszió miatt megmarad-e a munkahelyük. Az Insight Global nemrégiben végzett felmérése szerint az amerikai munkavállalók 78 százaléka aggódik munkahelye biztonsága miatt, ha az USA ismét válságba kerül. A vállalat több mint ezer, többnyire fehérgalléros szakmában dolgozó munkavállalót kérdezett meg – írja az Insider.

Elkezdték félteni a munkájukat a munkavállalók

A júniusban végzett felmérés szerint az amerikai munkavállalók 23 százaléka rendkívül aggódik amiatt, hogy ha beköszönt egy újabb válság, elveszti majd a munkahelyét. A válaszadók 56 százaléka ráadásul úgy nyilatkozott, hogy anyagilag nincs felkészülve egy újabb recesszióra, vagy nem tudja, hogyan készüljön fel  rá.
Az, hogy ki mennyire borúlátó, a válaszadók beosztásától is függött.

A felmérést kitöltő vezetők közel fele aggódik amiatt, hogy egy újabb gazdasági válság esetén elbocsátják, míg a nem vezetők 34 százaléka nyilatkozott ugyanígy.

Az amerikai jegybank, több országhoz hasonlóan, az inflációt kamatemeléssel próbálja féken tartani. A Deutsche Bank szerint a gazdaság hamarabb kerül recesszióba, mint azt korábban megjósolták, és a gazdasági válság csaknem 2 százalékkal növeli majd a munkanélküliséget.

Ha van munka, van minden?

A válaszadók több mint fele, 52 százaléka  nem hiszi, hogy a munkahelye kibírna egy újabb recessziót.

A munkavállalók 54 százaléka vállalná a fizetéscsökkentést, ha ez azt jelentené, hogy nem bocsátják el,

de a férfiak és a nők között ez az arány eltérő. A férfiak több mint 60 százaléka mondta, hogy vállalná, hogy kevesebb legyen a fizetése. Ez az arány a nők körében kevesebb, mint 50 százalék.
A recessziós aggodalmak mellett az elbocsátások is félelmet keltenek az amerikai munkavállalók körében. A felmérés szerint a vezetők 87 százaléka „valószínűleg” kénytelen lenne elbocsátani dolgozóit gazdasági válság esetén.

Szerző: K.T.
Fotó: Envato

A Ennyien féltik a munkájukat egy újabb válság miatt bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Tovább csökkent a munkanélküliség

A kiadvány szerint az év első három hónapban a foglalkoztatási ráta egy év alatt 2,2 százalékponttal 74 százalékra nőtt országosan, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 4,5 százalékról.

Az egyes térségekben a munkanélküliségi ráta 0,8 és 9,5 százalék között szóródott. A legalacsonyabb Vas, Komárom-Esztergom, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyékben, a legmagasabb Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben volt.

Nincs változás: a fővárosi munkavállalók sokkal többet keresnek

Az első negyedévben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 508 ezer forintot, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 338 ezer forintot tett ki. A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 374 ezer, a szellemieké 642 ezer forintra bővült.

A szellemi foglalkozásúak keresete a fővárosban volt a legmagasabb (756 ezer forint), Békés megyében pedig a legalacsonyabb (467 ezer forint). A fizikai foglalkozásúaknál a két szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (443 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (293 ezer forint) képviselte.

Március végén 251 ezer álláskeresőt tartottak nyilván az országban, 17 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

10 üres álláshelyre átlagosan 39 álláskereső jut

Éves szinten 4,3 százalékkal, 65 ezerre nőtt az üres álláshelyek száma az országban. A munkaerőpiac feszesebbé vált: tíz üres álláshelyre átlagosan 39 álláskereső jutott. A fővárost és a megyéket tekintve a két szélső értéket Budapest és Győr-Moson-Sopron megye, illetve Hajdú-Bihar és Somogy megye képviselte a tíz üres álláshelyre eső 13-13, illetve 89-89 álláskeresővel.

Majdnem 2 millió vállalkozás van

A kiadvány szerint Magyarországon március végén 1,9 millió vállalkozást tartottak nyilván, 2,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A regisztrált magyarországi vállalkozások legnagyobb hányada, 23 százaléka budapesti székhellyel rendelkezett, míg a legkevesebb vállalkozás Nógrád és Tolna megyében volt, az országos szám 1,3, illetve 2 százaléka.

A gazdasági szervezetek az első negyedévben 1916 milliárd forint értékű új beruházást hajtottak végre, ez 14 százalékos növekedés éves összevetésben.

A beruházások egy lakosra jutó értéke Budapesten volt a legmagasabb 461 ezer forint, ez 2,3-szerese az országos átlagnak, ami 198 ezer forint. A lista másik végén Nógrád megye állt egy emberre jutó 67 ezer forintos értékkel.

A kiskereskedelem lakosságra vetített forgalma az első negyedévben átlagosan 337 ezer forint volt. Budapest 410 ezer forintos egy emberre jutó értékével vezette a rangsort, amelynek a végén 248, illetve 257 ezer forinttal Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye állt.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Egyelőre nincs változás a munkaerőpiaci tendenciákban bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 87 ezerrel, a külföldön dolgozóké 18 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké minimálisan, 5 ezerrel csökkent.

A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 74,2 százalék volt, 1,9 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.

A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal, 26,9 százalékra csökkent. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éveseké 2,1 százalékponttal, 88,3 százalékra, míg az idősebb 55-64 éveseké 3,6 százalékponttal, 64,9 százalékra emelkedett.

A 15-74 éves foglalkoztatottak számának 99 ezres növekedése a munkanélküliek számának 33 ezres csökkenéséből és gazdaságilag aktív népesség számának 66 ezres növekedéséből táplálkozott.

A gazdaságilag inaktív populáció 97 ezerrel csökkent a munkaerőpiacra frissen belépők mellett a korosztály lélekszámának 31 ezres csökkenésével együtt. Ezzel a potenciális munkaerőtartalék egy év alatt 121 ezerrel 266 ezerre esett vissza.

A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma 23 ezerrel 2 millió 428 ezerre nőtt, foglalkoztatási rátájuk 1,2 százalékponttal, 78,7 százalékosra emelkedett. A foglalkoztatott nők létszáma 65 ezerrel, 2 millió 157 ezerre, a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékponttal, 69,8 százalékra emelkedett.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Egy év alatt majdnem 100 ezerrel többen dolgoznak bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Márciusra 176 ezer munkanélkülit és 3,6 százalékos munkanélküliségi rátát közölt a KSH, ami 9 ezerrel kevesebb az előző havinál és 18 ezerrel a tavaly márciusinál, amikor 4,0 százalékos volt a munkanélküliség.

A 15-24 éves fiatal munkanélküliek száma 31 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 10,4 százalékra mérséklődött, az összes munkanélküli még mindig több, mint 17 százaléka közülük került ki.

A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal, 3,3 százalékra, az 55-74 éveseké 0,2 százalékponttal, 3,1 százalékra csökkent.

A munkakeresés átlagos időtartama 8,9 hónap volt, a munkanélküliek 34,2 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 99 ezer volt, a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal, 3,8 százalékra mérséklődött. A munkanélküli nők száma 82 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig 1,3 százalékponttal, 3,6 százalékosra csökkent.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 52 ezerrel, 17,2 százalékkal, 251 ezerre csökkent egy év alatt március végéig és áprilisban további 9,5 ezerrel 241 ezer 800-ra, ami 46 ezerrel, 16 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.

Márciusban 4 millió 697 ezer volt a foglalkoztatottak száma

A január-márciusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 674 ezer volt, 107 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. Márciusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 697 ezer fő volt – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A foglalkoztatottak márciusi létszám a 29 ezerrel volt több, mint az előző hónapban és 81 ezerrel nőtt egy év alatt.

Január-márciusban az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 103 ezerrel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma 14 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké 10 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A foglalkoztatottak számának 107 ezres növekedéséhez a munkanélküliek száma 34 ezres csökkenése és a munkaerőpiacra frissen belépő 73 ezer ember, a gazdaságilag aktív népesség emelkedése járult hozzá. A gazdaságilag inaktív népesség a tavalyi első negyedévhez viszonyítva 118 ezerrel csökkent a 15-74 éves korosztály lélekszámának 45 ezres csökkenésével együtt. A KSH számításai szerint

a potenciális munkaerő-tartalék 299 ezerre volt tehető az első negyedévben, ami 137 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál,

és 2019 negyedik negyedéve óta először esett vissza 300 ezer alá.
A 15-64 évesek közül 4 millió 569 ezren minősültek foglalkoztatottnak, 92 ezerrel többen az egy évvel korábbinál. A korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,0 százalék volt, 2,2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliek ebben a korosztályban 31 ezerrel lettek kevesebben és 61 ezerrel nőtt az a munkaerőpiacon jelen lévő aktív népesség a korcsoportban.

A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási rátája 0,5 százalékponttal, 27,4 százalékra nőtt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú 25-54 éveseké 2,2 százalékponttal, 87,8 százalékra, míg az idősebb, 55-64 éveseké 3,4 százalékponttal, 64,6 százalékra emelkedett.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A 3,7 százalékos volt a munkanélküliség az első negyedévben bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A közlemény szerint 2022 első negyedévében a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 78 pont volt, amely 3 pontos emelkedés a tavalyi év hasonló időszakához képest.

A BNP Paribas Cardif Biztosító a Mediánnal közösen 2014-ben alkotta meg az indexet, hogy mérni lehessen, mennyire stabil a munkaerőpiac a munkavállalók szemszögéből. Az index 1200 ember személyes megkérdezésén alapul, a minta életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a felnőtt magyar népességet.

A közleményben kifejtették,

a két évvel ezelőtti kora tavaszi időszak mélypontjához képest fokozatosan erősödik az optimizmus, a munkavállalók 72 százaléka egyáltalán nem aggódik amiatt, hogy egy éven belül elveszítheti az állását.

A válaszadók 48 százaléka mondta, hogy

a háztartása legfeljebb három hónapot tudna átvészelni a fő kereső állásvesztése esetén, 17 százalék szerint kevesebb, mint egy hónapot, 23,5 százalék állította, hogy több mint egy évet is kibírna.

A megélhetési költségének alternatív forrásaival kapcsolatban a válaszadók 69 százaléka szerint marad valaki a háztartásban, akire támaszkodhatnak, 66 százalékuk állította, hogy kölcsön tudna kérni olyan családtagtól, rokontól, akivel nem lakik közös háztartásban, 53 százalékuknak barát tudna segíteni.

A felmérés szerint a megkérdezettek 24 százaléka már vagy rendelkezik, vagy a jövőben hajlandó lenne olyan típusú biztosítási konstrukciót kötni, amely munkanélküliség esetén anyagilag is kisegítené.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Visszatért a munkavállalók optimizmusa a járvány után bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A párizsi székhelyű szervezet honlapjára felkerült adatok szerint januárban 50 ezerrel, 35 millió 869 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, ami még 300 ezerrel meghaladja a járvány kezdete előttit.

A nők körében a munkanélküliség a decemberi 5,6 százalékról 5,5 százalékra csökkent, a férfiaknál 5,2 százalékon stagnált. A 15-24 év közöttiek esetében a mutató 11,2 százalékról 11,3 százalékra emelkedett, a 25 év felettiek körében nem változott decemberhez képest, 4,6 százalék maradt.

Az eurózónában januárban 6,8 százalékra csökkent a munkanélküliség az egy hónappal korábbi 7 százalékról, az Európai Unióban pedig 6,2 százalékra 6,3 százalékról.
Kanadában a munkanélküliség 6 százalékról 6,5 százalékra emelkedett, az Egyesült Államokban 3,9 százalékról 4 százalékra nőtt, Japánban pedig 2,7 százalékról 2,8 százalékra bővült.
Magyarországon januárban 3,8 százalékos munkanélküliséget mértek a decemberi 3,7 százalék után az OECD honlapján közölt táblázat szerint.

Forrás: MTI
Fotó: Envato

A Visszaállt a pandémia előtti szintre a munkanélküliség bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.