Ebben a három hónapban az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 75 ezerrel több, 4 millió 676 ezer volt, míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 87 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 15 ezerrel csökkent – írta a KSH.

Január és november között a 15-64 évesek közül 4 millió 568 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 73,9 százalék volt.

A férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 420 ezer volt, foglalkoztatási rátájuk – demográfiai okokból – 0,9 százalékponttal, 78,4 százalékra nőtt. A nőknél a foglalkoztatottak létszáma 58 ezerrel, 2 millió 148 ezerre, a foglalkoztatási ráta 2,7 százalékponttal, 69,5 százalékra emelkedett.

A fiatalok 15-24 éves korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 274 ezer volt, foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 28,0 százalékra nőtt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népesség körében a foglalkoztatási ráta 1,5 százalékponttal, 87,7 százalékra, míg az idősebb 55-64 éves korosztályban 3,5 százalékponttal, 64,3 százalékra emelkedett.

Januárban a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt

A 2021. november – 2022. januári időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 183 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt.

Ebben a három hónapban a 15-74 éves munkanélküliek száma 26 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.

November és január között a férfiak körében a munkanélküliek száma 95 ezer fő volt, a munkanélküliségi rátájuk 0,5 százalékponttal, 3,7 százalékra mérséklődött. A nőknél a munkanélküliek száma 88 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,7 százalékponttal 3,9 százalékra csökkent.

A 15-24 éves munkanélküliek száma 36 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 11,7 százalék volt. Az összes munkanélküli közel ötöde a fiatalok közül került ki.

A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,3 százalékra, az 55-74 éveseké 0,4 százalékponttal, 2,9 százalékra csökkent november és január között az előző év azonos időszakához képest.

A munkakeresés átlagos időtartama 8,8 hónap volt, a munkanélküliek 33,7 százaléka legalább egy éve keresett állást.

Január végén a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 16,6 százalékkal, 249 ezer főre csökkent az egy évvel korábbi adathoz viszonyítva – tájékoztatott a KSH.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Közel 9 hónapig tart munkát találni Magyarországon bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Decemberben 700 ezerrel, 36,1 millióra csökkent a munkanélküliek száma, ami még 500 ezerrel haladta meg a járvány kezdete előttit.

A nők körében a munkanélküliség a novemberi 5,7 százalékról 5,6 százalékra, a férfiaknál 5,3 százalékról 5,2 százalékra csökkent. A 15-24 év közöttiek esetében a mutató 11,8 százalékról 11,5 százalékra, a 25 év felettiek körében 4,7 százalékról 4,6 százalékra süllyedt.

Az eurózónában decemberben 7 százalékra csökkent a munkanélküliség az egy hónappal korábbi 7,1 százalékról, az Európai Unióban pedig 6,4 százalékra 6,5 százalékról. Decemberben 0,3 százalékponttal vagy annál nagyobb mértékben csökkent a ráta Görögországban (13,3 százalékról 12,7 százalékra), Ausztriában (5,2 százalékról 4,9 százalékra), Litvániában (6 százalékról 5,6 százalékra), Portugáliában (6,3 százalékról 5,9 százalékra) és Spanyolországban (13,4 százalékról 13 százalékra).

Finnországban romlott a munkanélküliségi mutató 6,8 százalékról 7,2 százalékra decemberben.

Kanadában a munkanélküliség 6,1 százalékról 6 százalékra mérséklődött, az Egyesült Államokban pedig 4,2 százalékról 3,9 százalékra esett. Az idei januári előzetes adatok azonban már növekedést jeleznek – Kanadában 6,5 százalékra, az Egyesült Államokban pedig 4 százalékra.

Magyarországon decemberben 3,7 százalékos munkanélküliséget mértek a novemberi 3,8 százalék után.

Tavaly decemberben már a koronavírus-járvány kezdete előtti (2020 február) szint alá került a munkanélküliségi ráta Ausztráliában (4,2 százalék), Franciaországban (7,4 százalék), Olaszországban (9 százalék), Izlandon (4,9 százalék), Spanyolországban (13 százalék), Luxemburgban (5 százalék), Litvániában (5,6 százalék), Hollandiában (3,8 százalék) és Portugáliában (5,9 százalék).

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Az OECD államaiban csökkent a munkanélküliség decemberben bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A munkahely elvesztése komoly érzelmi megterhelést jelent. A munkanélküliség első időszakában az érintettek jellemzően megpróbálják pozitívan értékelni az új helyzetet, és reménykedni egy korábbinál jobb lehetőségben. Tapasztalatok szerint azonban néhány hetes sikertelen próbálkozás után megnő a bizonytalanság érzése. Az anyagi tartalékok felélése pedig egyre nyomasztóbbá válik.

Jellemzően 3 hónap után válik kritikussá a mentális teher, amikor már testi panaszok is megjelennek. Idegesség, nyugtalanság, alvászavar tipikus tünetté válik, és egyre gyakrabban fordulnak orvoshoz a tartósan munkanélküliek. Hat hónapos állástalanság után csökken a remény, hogy lesz új munkahely, a bizakodás helyére a csalódottság, üresség és elégedetlenség lép. A munkanélküliek gyakran szégyenként élik meg a munkahely elvesztését, egy idő után elkerülik a társaságot, ami elszigetelődéshez és depresszióhoz vezet.

Van kiút az állástalanság okozta borúból

A szemlélet tudatos átalakítása nagyban segíthet a nehéz időszak átvészelésében. Tanácsadók szerint érdemes úgy felfogni ezeket a hónapokat, hogy ebben az időszakban a munka az álláskeresés. A napi hivatalos munkaidőt következetesen érdemes álláskeresésre, hirdetések böngészésére, informálódásra, kapcsolatépítésre és önéletrajz küldésre fordítani.

Hasznos lehet összegyűjteni a tapasztalatokat, átvizsgálni az esetleges elutasítások okát, illetve a kapott válaszokat. A napi rutint követően pedig fontos teret adni a pihenésnek, regenerálódásnak. A sport, az aktív mozgás különösen nagy segítség lehet az élethelyzetben is. – javasolják a szakemberek.

A várakozással töltött idő jó alkalom lehet önképzésre, szakmai fejlődésre is, ami növeli a versenyképességet a munkaerőpiacon.

Fotó: Envato

A Van kiút a munkanélküliség okozta borúból bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az év egészét tekintve tavaly a munkanélküliek átlagos száma 196 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig 4,1 százalék volt, ami lényegében megegyezik az egy évvel korábbival – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Az október-decemberi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 15 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal csökkent. A férfiak körében a munkanélküliek száma 90 ezer volt, a munkanélküliségi rátájuk 0,5 százalékponttal, 3,5 százalékra mérséklődött. A nőknél a munkanélküliek száma 90 ezret tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 3,9 százalék volt.

2021-ben a munkanélküliek száma a férfiaknál 100 ezer, míg a nők körében 96 ezer volt, a munkanélküliségi rátájuk 3,9, illetve 4,2 százalékot tett ki.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Új KSH jelentés a munkanélküliségről bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Egyre több embernek van munkája. Az Európai Unió statisztikai hivatala az Eurostat hétfőn azt közölte, hogy novemberben szezonális kiigazítással 7,2 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta az euróövezetben az októberi 7,3 százalékról és a 2020 novemberi 8,1 százalékról.

Az Európai Unió 27 tagállamában 6,5 százalékos volt a novemberi szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta, alacsonyabb az októberi 6,7 százaléknál. 2020 novemberében jóval magasabb, 7,4 százalékon állt a munkanélküliségi ráta az EU-ban.

Tavaly novemberben 13 millió 984 ezren voltak munka nélkül az Európai Unióban, ebből 11 millió 829 ezren az euróövezetben. Az októberihez képest a munkanélküliek száma az Európai Unióban 247 ezerrel csökkent novemberben, az euróövezetben pedig 222 ezerrel. Az Európai Unióban az egy évvel korábbinál 1 millió 659 ezerrel voltak kevesebben munka nélkül tavaly novemberben, az euróövezetben pedig 1 millió 411 ezerrel.

A legmagasabb munkanélküliségi rátát Spanyolországban és Görögországban regisztrálták novemberben, 14,1, illetve 13,4 százalékosat, a legalacsonyabbat pedig Csehországban, 2,2 százalékosat, valamint Hollandiában, 2,7 százalékosat.

Magyarországon 3,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta tavaly novemberben az októberi 3,9 százalék és a 2020 novemberi 4,3 százalék után.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Javul az uniós trend – kevesebb ember van munka nélkül az euróövezetben bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az ezredforduló táján az EU azt fogalmazta meg, hogy a teljes foglalkoztatottsághoz el kell érni a foglalkoztatási ráta legalább 70%-os szintjét. Hozzátette ugyanakkor egyik oldalról a foglalkoztatás versenyképességének, másik oldalról a foglalkoztatás minőségének követelményét: a szabadságjogok, az esélyegyenlőség biztosítása, a munkavállalók és családjaik biztonsága, a megfelelő élet- és munkafeltételek biztosítása a munkahelyeken, a munkavállalói érdekek figyelembevétele, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek bevonása a döntés-hozatalba.

A mennyiség a fontos?

Igen, tudjuk, hogy makro társadalmi-gazdasági, politikai oldalról nézve a mennyiség a fontos. Legyen mindenkinek munkája, mert ez biztosítja a megélhetést is, a társadalmi beilleszkedést is, míg a tartós munkanélküli lét megbélyegzett és reménytelen helyzetet alakít ki. Ezért természetes cél, hogy ne legyenek munkanélküliek, mert ha ezek az emberek nem tudnak önmagukról gondoskodni, akkor az a közösség terhe lesz, arról nem is beszélve, hogy a munkanélküli lét hogyan építi le az egyén személyiségét, a családot, a gyerekek jövőbeni kilátásait.

Minőségi elvárások a munkavállalók részéről

Ezeket a célokat biztosan nem akarjuk feladni, hanem „csak” új dimenziókkal kiegészíteni. Mert az, ha valakinek van munkája, még nem minden. Sokan dolgoznak feketén: van munkájuk, de kiszolgáltatottak, nincs biztosításuk és foglalkoztatási biztonságuk (és cseppet sem részletkérdés, hogy azokat a járulékokat, amelyeket a cég nem fizet be utánuk, rajtunk, többieken vasalja be a költségvetés). Tudjuk, mondjuk, hogy szerencsére már a múlté a kizsákmányolás, de azért ez még a mai munkáltatók egy részétől sem teljesen idegen: kifizetetlen túlóra, kimaxolt munkaidőkeret, minimálbér alatti díjazás, eltitkolt egészségvédelmi és munkabiztonsági hiányok, kiskirály nagyfőnökök stb.

És ezek még „csak” a hétköznapi, megélhetéssel kapcsolatos kérdések. A 21. század munkavállalója már szeretné, ha a munkája/munkahelye is 21. századi lenne, ahol nemcsak dolgozik, hanem eközben jól is érzi magát.

Persze a munkahelyek minősége még egy kevésbé definiált, igen tág fogalom, nagyon sok mindent sorolhatunk ebbe a kategóriába. Egy lehetséges felsorolás:

• Bérek, juttatások: bérszínvonal (jövedelem-szegénység), a bérek differenciáltsága, motivációs rendszer, elismertség, választási lehetőség a cafeteriában
• A nők helyzete: egyenjogúság, egyenlő bérek, üvegplafon
• A munka és magánélet egyensúlya: munkaidő-beosztás, szabadság
• Munkahelyi légkör: szervezeti kultúra, elfogadottság, értékeltség, vezetők és beosztottak, versengés és támogatás
• Stressz: a szervezeti-vezetési helyzetből, csoport-kapcsolatokból, a munkafeladatból, felelősségből, a munkakörnyezetből, a változásból, a szervezeti támogatás hiányából adódóan
• Megváltozott munkaképességűek: foglalkoztatás, munkafeltételek, beillesztés, elfogadottság és támogatás
• Életet végigkísérő tanulás: a képzésben résztvevők és a képzések támogatása, finanszírozása
• Karrier-lehetőségek: karrier-terv, – pálya, belső mobilitás, tudás-menedzsment
• Biztonság: munkavállalói státusz (munkaviszony, kölcsön, atipikus), a felmondás gyakorisága, felmondási idő, végkielégítés
• Érdekérvényesítési lehetőség: individuális vagy kollektív, formális és informális érdekvédelem, szakszervezet, üzemi tanács
• Munkaidő: hossza, rugalmasság, munkaidőkeret, túlóra, szabadság, home office
• Munkavállalói jogok: törvényi szabályozás, kollektív szerződés, a törvénytől eltérés lehetőségei
• Egészségvédelem: károsító tényezők, megelőzés, védelem, orvosi ellátás, munkavédelmi megbízott

Úgy gondoljuk, hogy csak az a munkaerőpiac, és azon csak azok a munkahelyek lesznek tartósan fenntarthatók, amelyek nemcsak a mennyiségi, hanem egyre inkább a minőségi követelményeknek is megfelelnek. Persze tudjuk, hogy akár a fenti listából, akár azon túl is minden bizonnyal mindenki más tényezőket emelne ki. Érdemes lenne már most elkezdeni ezen közösen gondolkozni: ki mit tart fontos minőségi kritériumnak. He elindul erről egy polémia, talán kikristályosodik valami közös jövőkép, használható célok és megoldások mindannyiunk számára.

Szakértők:

Prof. Dr. László Gyula, munkaerő-piaci és társadalmi párbeszéd elemző, PTE KTK

Dr. Sipos Norbert, munkaerő-piaci elemző, PTE KTK

Fotó: Envato

A A te munkahelyeden számít a minőség? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Lehet akár szerencsésnek is nevezni azt, akinek a pályafutása során egyszer sem kell szembenéznie a munkanélküliséggel, azaz nem kell átélnie a két munkahely közötti főként bizonytalansággal jellemezhető időszakot. A jövőtől való félelem főként akkor kúszik be az állásváltáshoz kapcsolódóan, amikor már nincs meg a régi, és még nem látjuk az új munkánkat, közben pedig nem rendelkezünk a létfenntartásunkhoz szükséges jövedelemmel.

Gondolhatjuk, hogy talán könnyebb azoknak, akik maguk döntöttek a váltás mellett, mint azoknak, akiket a munkáltató küldött el. Annyi a különbség a két helyzet között, hogy előbbinél kimarad egy fázis a történtek feldolgozásából és (talán) hamarabb készen állnak az új felé forduláshoz, míg utóbbiaknak meg kell érteniük és magukévá tenniük az elbocsájtást, és csak ezután léphetnek tovább. Viszont mindkét esetben szükség van az önmagunkba vetett hitre, türelemre, kitartásra és valószínűleg új nézőpontok elsajátítására is.

Most mi lesz, hogy találok munkát?

Ha nem lesz néhány hónapon belül bevételem, nem tudom fizetni a számláimat, nem lesz mit ennünk, még az is lehet, hogy a kukából kell összeszednem az ennivalót… Ilyen, és ehhez hasonló gondolatok kavaroghatnak az ember fejében, amikor először marad magára a létbiztosságát jelentő állás elvesztése után. Persze, ez is megtörténhet (de valószínűleg nem most), mint ahogy az is, hogy holnap, egyik pillanatról a másikra találunk egy nekünk való munkát.

Mivel az ember a túlélési ösztön miatt évezredek óta a védekezésre van programozva, ezért könnyebben észreveszi az őt veszélyeztető körülményeket, helyzeteket, így indulnak be a negatív végkifejletet előrevetítő gondolatai. Viszont ezzel kizárja a pozitívan, azaz a sikerrel végződő megoldás lehetőségét is, pedig aminek energiát adunk, amire fókuszálunk, amivel sokat foglalkozunk, abból számíthatunk eredményre.

Ahogyan a poszttraumás stressz legyőzésében hatalmas tapasztalatra szert tett dr. Edith Eva Eger auschwitzi túlélő, klinikai szakpszichológus Az ajándék c. könyvében fogalmaz: „amire odafigyelsz, megerősödik”. Ezért azt ajánlja, hogy figyeljük meg a belső beszédünket. A „kellene”, „nem lenne szabad”, „az én hibám”, a „lehetett volna rosszabb is” kifejezéseket, amelyek bűntudatból és szégyenből fakadnak, váltsuk fel „a kedves és szerető beszéd napi rutinjával”. Ez is hozzásegít bennünket ahhoz, hogy jóban legyünk magunkkal, mert egy ilyen „válsághelyzetben” (is) legfőképpen magunkra fogunk tudni támaszkodni.

Talán a legnehezebb az, hogy megtartsuk az önbecsülésünket…,

… hogy elhiggyük: azért, mert ma, jelenleg nincs állásom, nem vagyok rosszabb, tehetségtelenebb, ügyetlenebb, mint mások. Még ha nehéz is, mindenképpen tudatosítsuk magunkban: ez egy átmeneti helyzet, tart, ameddig tart, de nem végleges. Ha képesek vagyunk elhinni, hogy találhatunk megfelelő munkát (állást), ha az „igen”-eket és nem a „nem”-eket erősítjük, már tettünk egy lépést a megoldás felé.

Jó, ha van segítségünk az álláskeresési folyamatban, akár szakmai támogatást is igénybe vehetünk, ami által feltérképezhetjük a lehetőségeinket. És itt érdemes lehetőségekben gondolkodni, azaz ahelyett, hogy leszűkítenénk a leendő munkánkat, megnézni, hogy a rendelkezésre álló szaktudással, képességekkel, tapasztalattal milyen munkakörökben tudunk érvényesülni.

Esetleg az is kiderülhet, hogy nem új állásra, hanem új munkára van szükségünk és mondjuk önálló vállalkozást indítunk (amihez megkereshetjük a támogatásokat stb.). Hasznos, ha körülnézünk a gazdaságban, a munkaerőpiacon, hogy mire van ma kereslet (ezt a koronavírus-járvány markánsan átrajzolta), átbogarásszuk az álláshirdetéseket, megkérdezzük az ismerőseinket, hogy tudnak-e üres helyről (az állásajánlatok jelentős részét még ma sem hirdetik meg). Számos álláskeresési eszköz létezik, amiket bevethetünk.

„Bátorság kell hozzá, hogy az ember el ne csüggedjen”

Dr. Eger azt javasolja, a félelem nyelvét helyettesítsük a „tudom”, az „akarom”, a „megcsinálom”, az „úgy döntöttem” és a „képes vagyok rá” kifejezésekkel. A szakpszichológus szerint „bátorság kell hozzá, hogy az ember el ne csüggedjen”, ezért érdemes tudatosítanunk azt, ami már a miénk, amit már elértünk – akár az emberiség globális szinten, akár mi magunk, személyes szinten.

Írjuk össze tíz perc alatt, hogy most mi jobb, mint volt öt éve, miket csináltunk meg, min javítottunk. Ez a gyakorlat arra irányítja a fókuszunkat, hogy minden változik, fejlődik körülöttünk, és semmi új nem történt meg korábban. Ahogy fogalmaz: „az elvégzendő munka a remény katalizátora legyen, ne a kétségbeesésé. A remény pedig beruházás a kíváncsiságba”. Tehát ebben a két munka közötti köztes létben is érdemes előre tekinteni, nem pedig visszafelé.

Szerző: K.T.

Fotó: Envato

A Így hozd ki a legjobbat abból, ha épp nincs munkád bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.