Nagy port kavart az ÁSZ elemzése Magyarországon, mely szerint 2010 és 2021 között Magyarországon minden évben több nő nyert felvételt a felsőoktatásba. Az Oktatási Hivatal adatai alapján pedig a 2021-ben felsőoktatásban oklevéllel végzettek közül minden korosztályon belül többségben voltak a nők. A jelenség tehát nem csupán a felsőoktatásba bekerült fiatalabb korosztályt érinti, hanem korra való tekintet nélkül általánosnak mondható. Az ÁSZ kutatói szerint a pink education (elnőiesedő oktatás) „nem csupán az ország versenyképességére lehet hatással, de az iskolarendszer társadalmi mobilitást előmozdító szerepét is negatív irányban befolyásolhatja”. 

Elnőiesedő oktatásból elnőiesedő szakmák

A nyugat-európai szaksajtó évek óta követi figyelemmel a jelenséget, elsősorban azt vizsgálva, hogy az elnőiesedő oktatás elnőiesedő szakmákat hoz-e létre (pink collar jobs). A „pink collar job” olyan munkaterületeket jelöl, amelyek elsősorban nőket foglalkoztatnak. Általában a gondozást, segítségnyújtást, takarítást, szervezést vagy kommunikációt igénylő munkák nagy többsége rózsaszín galléros munkának számít. 

A nők által dominált iparágakban dolgozó férfiakat vizsgált a Queenslandi Egyetem pszichológiai karának kutatója, Dr. Courtney von Hippel. által vezetett tanulmány megállapította, hogy a “rózsaszín galléros szakmákban” – például az ápolás, a tanítás és a gyermekgondozás területén – dolgozó férfiak érzékenyen reagálnak azokra a megjegyzésekre, amit a munkájuk miatt kapnak. Ez pedig a legtöbbször a nemi sztereotípiákkal függ össze. Ez további pályaelhagyásokhoz vezet és így tovább nőiesedik egy-egy szakma. 

A férfias sztereotípiákat is átalakíthatja a munkaerőpiac

A jövő azonban arra felé mutat, hogy az ún. „férfias” szakmák száma drasztikusan csökken, míg a hagyományosan női sztereotípiákhoz kötődő, szervezéssel, kommunikációval összefüggő szolgáltatásorientált munkahelyeké pedig növekszik. Így egyre több férfinak kell fokozott empátiát, koncentrációt és kommunikációs készségeket igénylő munkakörben elhelyezkednie, ha dolgozni akar. Az új követelmények szép lassan átalakítják majd a sztereotípiákat is, mint ahogy teljesen mást jelentett „jó apának” lenni 1972-ben, mint 2022-ben. 

A Pew Research Center a BLS adatainak 2016-os elemzése szerint az elmúlt 25 év során a hagyományosan férfiak által betöltött feldolgozóipari állások aránya 30%-kal csökkent, míg a nők által dominált területeken, például az oktatásban 105%-kal, az egészségügyben pedig 99%-kal nőtt foglalkoztatási arány. 

Több férfit foglalkoztathatnak a „rózsaszín galléros” állásokban

A Pew elemzése arra a következtetésre jutott, hogy “a szolgáltatásorientált és tudásalapú gazdaság térnyerése” a nők javára fogja eltolni a munkahelyeket. Mivel hagyományosan a nők töltötték be az ilyen típusú állások többségét, míg a férfiak korábban inkább a feldolgozóiparban és az áruforgalomban dolgoztak. Úgy tűnik, hogy a rózsaszíngalléros állások a jövőben robbanásszerűen növekedhetnek, és több férfit foglalkoztathatnak, mivel a hagyományosan “férfi” iparágak összeomlanak. A technológia a közeljövőben szinte teljesen kiváltja a hagyományosan férfiak által végzett fizikai munka szükségességét. Így pontosan arra van szükség, amire a „pink education” próbálja felkészíteni a fiúkat. Azaz arra, hogy érzékeny, kitartó, szorgalmas és jól kommunikáló férfiak váljanak belőlük.

Szerző: K.T.

Fotó: Envato

A Nők a felsőoktatásban: tényleg nincs helyük? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Nagy port kavart az ÁSZ elemzése Magyarországon, mely szerint 2010 és 2021 között Magyarországon minden évben több nő nyert felvételt a felsőoktatásba. Az Oktatási Hivatal adatai alapján pedig a 2021-ben felsőoktatásban oklevéllel végzettek közül minden korosztályon belül többségben voltak a nők. A jelenség tehát nem csupán a felsőoktatásba bekerült fiatalabb korosztályt érinti, hanem korra való tekintet nélkül általánosnak mondható. Az ÁSZ kutatói szerint a pink education (elnőiesedő oktatás) „nem csupán az ország versenyképességére lehet hatással, de az iskolarendszer társadalmi mobilitást előmozdító szerepét is negatív irányban befolyásolhatja”. 

Elnőiesedő oktatásból elnőiesedő szakmák

A nyugat-európai szaksajtó évek óta követi figyelemmel a jelenséget, elsősorban azt vizsgálva, hogy az elnőiesedő oktatás elnőiesedő szakmákat hoz-e létre (pink collar jobs). A „pink collar job” olyan munkaterületeket jelöl, amelyek elsősorban nőket foglalkoztatnak. Általában a gondozást, segítségnyújtást, takarítást, szervezést vagy kommunikációt igénylő munkák nagy többsége rózsaszín galléros munkának számít. 

A nők által dominált iparágakban dolgozó férfiakat vizsgált a Queenslandi Egyetem pszichológiai karának kutatója, Dr. Courtney von Hippel. által vezetett tanulmány megállapította, hogy a “rózsaszín galléros szakmákban” – például az ápolás, a tanítás és a gyermekgondozás területén – dolgozó férfiak érzékenyen reagálnak azokra a megjegyzésekre, amit a munkájuk miatt kapnak. Ez pedig a legtöbbször a nemi sztereotípiákkal függ össze. Ez további pályaelhagyásokhoz vezet és így tovább nőiesedik egy-egy szakma. 

A férfias sztereotípiákat is átalakíthatja a munkaerőpiac

A jövő azonban arra felé mutat, hogy az ún. „férfias” szakmák száma drasztikusan csökken, míg a hagyományosan női sztereotípiákhoz kötődő, szervezéssel, kommunikációval összefüggő szolgáltatásorientált munkahelyeké pedig növekszik. Így egyre több férfinak kell fokozott empátiát, koncentrációt és kommunikációs készségeket igénylő munkakörben elhelyezkednie, ha dolgozni akar. Az új követelmények szép lassan átalakítják majd a sztereotípiákat is, mint ahogy teljesen mást jelentett „jó apának” lenni 1972-ben, mint 2022-ben. 

A Pew Research Center a BLS adatainak 2016-os elemzése szerint az elmúlt 25 év során a hagyományosan férfiak által betöltött feldolgozóipari állások aránya 30%-kal csökkent, míg a nők által dominált területeken, például az oktatásban 105%-kal, az egészségügyben pedig 99%-kal nőtt foglalkoztatási arány. 

Több férfit foglalkoztathatnak a „rózsaszín galléros” állásokban

A Pew elemzése arra a következtetésre jutott, hogy “a szolgáltatásorientált és tudásalapú gazdaság térnyerése” a nők javára fogja eltolni a munkahelyeket. Mivel hagyományosan a nők töltötték be az ilyen típusú állások többségét, míg a férfiak korábban inkább a feldolgozóiparban és az áruforgalomban dolgoztak. Úgy tűnik, hogy a rózsaszíngalléros állások a jövőben robbanásszerűen növekedhetnek, és több férfit foglalkoztathatnak, mivel a hagyományosan “férfi” iparágak összeomlanak. A technológia a közeljövőben szinte teljesen kiváltja a hagyományosan férfiak által végzett fizikai munka szükségességét. Így pontosan arra van szükség, amire a „pink education” próbálja felkészíteni a fiúkat. Azaz arra, hogy érzékeny, kitartó, szorgalmas és jól kommunikáló férfiak váljanak belőlük.

Legfrissebb bejegyzéseink:

• 20. CSR Hungary Summit – 20 éve a fenntarthatóságért
• Az empatikus vezetés szerepe a csapatmotivációban
• Becsaphatják az egyik csillagjegyet!
• Vége lesz a zűrzavarnak az egyik csillagjegy számára!
• Mérgező viselkedés a munkahelyen: 5 toxikus minta, amit mindenképpen kerülj el

Szerző: K.T.

Fotó: Freepik

A Nők a felsőoktatásban: tényleg nincs helyük? bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Az első negyedévben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 508 300 forint volt. Vagyis 21 százalékkal nőtt éves összevetésben, ilyen mértékű növekedésre az elmúlt 15 évben nem volt példa – emelte ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi tájékoztatójában.

Az első negyedév

A Munkaerőpiaci folyamatok I. negyedév című tájékoztató szerint a keresetek növekedéséhez nagyban hozzájárult a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása (az úgynevezett fegyverpénz). Amely 6 százalékpontot magyarázott az emelkedésből.

A minimálbér emelése

Ezen felül fontos tényező volt még egyebek mellett a minimálbér 19,5 és a garantált bérminimum 18,7 százalékos emelése. Amelynek hatására előbbi havi bruttó 200 ezer forintra, utóbbi pedig havi bruttó 260 ezer forintra nőtt – tették hozzá. Arra is kitértek, hogy a legjobban fizető nemzetgazdasági ág az első negyedévben a fegyverpénz jelentős keresetemelő hatása miatt a közigazgatás volt. Itt meghaladta a 823 ezer forintot a havi bruttó átlagkerese, amely  810 032 forint volt az információ és a kommunikáció, illetve 807 452 a pénzügyi szolgáltatás területén.

Akik a legrosszabbul jártak

A legrosszabbul fizetett nemzetgazdasági ág – 309 ezer forinttal – a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás volt. Azonban a mezőgazdaságban, az építőiparban és a szociális ellátásban dolgozó teljes munkaidősök átlagkeresete is kisebb volt 380 ezer forintnál. Hozzátették, 2022. január-márciusban minden nemzetgazdasági ágban nőtt a bruttó átlagkereset az előző év azonos időszakához képest, az energiaipar kivételével mindenütt 10 százalék felett.

A férfiak fizetése ezért több

A KSH adatai szerint az első negyedévében a férfiak havi bruttó átlagkeresete 24 százalékkal volt magasabb a nőkénél.

A két nem közötti rés a fegyveresek magas szolgálati juttatása miatt nőtt. Arra is rámutattak, hogy az első negyedévben változatlanul a fővárosi székhellyel rendelkező szervezeteknél dolgozók bruttó átlagkeresete volt a legmagasabb, meghaladta a 639 ezer forintot.

A megyék közti differencia

A megyék között a rangsor végén Szabolcs-Szatmár, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megye állt. Ahol az átlagkereset a bruttó 400 000 forintot sem érte el. Az adatok megállapításánál a legalább öt embert foglalkoztató vállalkozásokat, a költségvetési intézményeket és foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteket vették alapul.

Forrás: MTI
Fotó: Freepik

A Most kiderült, ennyivel több a férfiak fizetése a nőkénél bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A munkahelyi stressz olyan betegségekhez vezethet, mint a szorongás és a depresszió. Hatással van az immunrendszerünkre is, és jelentősen növelheti olyan a súlyos betegségek, mint például a szívbetegség kockázatát. A jelenség sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: a Perkbox által készített tanulmány szerint a munkavállalók 79%-a tapasztalja meg munkahelyi stresszt. Ez arány pedig 2018 óta mintegy 20%-kal nőtt.

A munkahelyi stressz a nőket jobban érinti.

A HSE jelentése rávilágított, hogy a férfiakhoz képest a nők körében több mint 25%-kal magasabb a munkahelyi stressztől szenvedők aránya.

Stressz a munkában – ezért érdemes vele foglalkozni

A kutatások szerint a munkahelyi problémák okozzák a legnagyobb stresszt az életünkben, megelőzve a pénzzel, a párkapcsolatunkkal és az egészségünkkel kapcsolatos aggodalmakat is. A munkahelyi stressz a vállalkozásoknak is káros: jelentős visszaesést okozhat a termelékenységben, és sokba kerülhet. Ennek ellenére a vezetők közel negyede még mindig nem érzi, hogy a munkavállalók jóléte az ő felelőssége is.

Hogy a probléma mekkora, jól mutatja, hogy 2018-19-ben összesen 12,8 millió munkanap esett ki stressz, depresszió és szorongás miatt. Ami még érdekesebb, hogy ezek közül az emberek közül 90% más okkal magyarázza a távollétét.

A munkahelyi stressz leggyakoribb okai

• hosszú munkaidő
• a vezetői támogatás hiánya
• munkahelyi zaklatás, vagy diszkrimináció.
• munkahelyi változások
• unalmas munkafolyamat
• konfliktus a csapat többi tagjával
• mérgező vállalati kultúra
• előléptetési lehetőségek hiánya

A HSE kutatásából az is kiderült, hogy a munkahelyi stresszt 44%-ban a túl sok munka okozza. Ráadásul a munkavállalók 45%-a úgy fogalmazott, hogy a munkahelyén nincs semmi, ami segíthetne a stressz kezelésében. A Deloitte tanulmányából kiderült, hogy a felettes vezetők mindössze 76%-a gondolja úgy, hogy a csapatuk jóléte az ő felelőssége.

Szerző: K.T.

Fotó: Envato

A Sokat stresszelsz a munkahelyeden? Ez lehet az oka bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A tavalyi évben Angliában és Walesben született babák több mint fele már középosztálybeli anyától származott a statisztikák szerint. Az Office for National Statistics-tól (ONS) származó adatok szembemennek azzal a közkeletű vélekedéssel, hogy a jól képzett nők a szülés helyett a karriert választják. A valóság ezzel szemben az, hogy a legjobban fizetett munkakörökben dolgozó nők közül az átlaghoz képest kétszer annyian szülnek. Ezzel szemben a rosszabb foglalkoztatási kilátásokkal rendelkező nők körében a gyermekvállalási kedv rohamosan csökken.

Az adatokból kiderül, hogy 2011 és 2019 között a magasabb beosztásban lévő nők – akik az ONS kilenc foglalkoztatási szintje közül a három legmagasabban helyezkednek el – egyre nagyobb számban vállaltak gyereket (45,2 százalékról 49,3 százalékra nőtt az arányuk)

Ez az arány évente mintegy fél százalékponttal folyamatosan emelkedik. Ez azt jelenti, hogy

tavaly már a középosztálybeli, jól fizető munkát végző nők szülték a gyerekek többségét Angliában és Walesben.

A kép merőben más az alacsonyabb presztízsű munkát végző nők körében, akik a foglalkoztatási ranglétra alsó négy lépcsőfokát foglalják el, az említett 8 éves időszakot vizsgálva arányuk 25,9 százalékról 23,1 százalékra csökkent.

Összességében Angliában és Walesben 2011 és 2019 között több mint 83 ezerrel csökkent a születések száma. A tendencia tehát az, hogy kevesebb gyerek születik, de ők inkább a tehetősebb rétegeknél.

A Daily Mail cikkében idézi Dr. Sarah Marie Hall-t, a Manchesteri Egyetem munkatársát, aki számos interjút készített gyermekvállaláson gondolkodó párokkal és azt a következtetést vonta le, hogy a “pénzügyi bizonytalanság” sokakat arra késztet, hogy elhalasszák a szülőséget. “A mindennapi megélhetés, a gyermekgondozás, a szülési és apasági szabadság, a biztonságos lakhatás, az észszerű és állandó jövedelem stb. biztosítása körüli aggodalmak azt jelentik, hogy a választási lehetőségek egyre inkább megszűnnek” – mondta Dr. Hall.

Fotó: Envato

A Karrier és gyermekvállalás egyszerre – ez az új trend bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.