Identitásvesztés
Sok ember személyazonossága szorosan kapcsolódik a munkájához. Amikor a munka megszűnik, sokan úgy érzik, elveszítik identitásukat és céljukat az életben. Ez a váltás komoly önértékelési problémákat okozhat.

Szociális izoláció
A munkahely gyakran biztosítja az alapvető társas kapcsolatokat. A nyugdíjba vonulás után sokan elveszítik ezeket a kapcsolatokat, ami magányhoz és elszigetelődéshez vezethet.

Unalom és céltalanság
A munka nélküli mindennapokban sokan nehezen találnak elfoglaltságot vagy új célokat. Az unalom és a céltalanság érzése depresszióhoz vezethet.

Pénzügyi stressz
Bár a nyugdíj anyagi kérdése nem feltétlenül pszichoszociális, a pénzügyi bizonytalanság komoly stresszt okozhat, ami befolyásolja az egyén mentális egészségét.

Egészségügyi aggodalmak
Az időskorral járó egészségügyi problémák aggodalmat okozhatnak, ami szorongást és depressziót eredményezhet.

A változáshoz való alkalmazkodás
A nyugdíjba vonulás jelentős életmódbeli változást jelent. Az új rutinok kialakítása és a változásokhoz való alkalmazkodás kihívást jelenthet.

Mit tehetünk a pszichoszociális kockázatok csökkentése érdekében?

1. Új tevékenységek és hobbik keresése: Az új érdeklődési körök és tevékenységek segíthetnek kitölteni az időt, és új célokat adhatnak az életben.
2. Társas kapcsolatok ápolása: Fontos aktívan keresni és ápolni a társas kapcsolatokat, legyen szó családról, barátokról vagy új ismerősökről.
3. Pszichológiai támogatás: A terápia vagy tanácsadás segíthet az átmeneti időszakban és a kihívások kezelésében.
4. Pénzügyi tervezés: A megfelelő pénzügyi tervezés csökkentheti az anyagi stresszt.
5. Egészségmegőrzés: Az aktív életmód, az egészséges táplálkozás és az orvosi vizsgálatok segíthetnek az egészség megőrzésében.

A nyugdíjba vonulás tehát komplex kihívásokkal jár, amelyek nem csak anyagi vagy fizikai, hanem pszichoszociális téren is megjelennek. Proaktív hozzáállással és a fent említett stratégiák alkalmazásával azonban csökkenthetjük ezeket a kockázatokat és élvezhetjük az aranykor szépségeit.

Forrás: Worri

A A nyugdíjba vonulás pszichoszociális kockázatai bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A felmérés szerint a nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező, dolgozó magyarok a jövőbeni nyugdíjkorhatárt átlagosan 71 évre tették, ami jóval több a mostani szabályozás szerinti 65 évnél. A Prémium Pénztárak szerdai tájékoztatása szerint a most 18-24 évesek arra számítanak, hogy ők már csak 74 évesen mehetnek majd nyugdíjba. A 25-34 évesek 73 évre teszik ezt, 72 évvel számolnak a most 35-44 évesek, a 45-54 év közöttiek 68,8 évvel, az 55-64 évesek pedig 66,4 évvel kalkulálnak.

A felmérésből az is kiderült, hogy kifejezetten a nyugdíjas éveire a megkérdezetteknek csak 17 százaléka spórol. A nyugdíjhoz közelebb állóknál ugyanakkor jóval magasabb az arány, az 50-64 éveseknél már 31 százalék a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők aránya.

A Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár saját adatai alapján a tagok között egyre inkább megjelennek a fiatalok, a hat évvel ezelőtti helyzethez képest 2021-re a 21-30 éves belépők aránya 10 százalékról 20 százalékra emelkedett. A belépéskori átlagéletkor egyébként 2021-ben 39 év volt. A tagok között a legnagyobb arányban, 34 százalékkal a 31-40 évesek képviseltetik magukat, a 41-50 évesek aránya pedig 33 százalék.

A Prémium saját adatai szerint az átlagos egyéni befizetés tavaly 202 ezer forint volt. A befizetések összege azzal párhuzamosan emelkedik, ahogy fogy az idő a nyugdíjig: tavaly éves szinten ez az összeg az egyéni befizetéseknél átlagosan 113 ezer forint volt a 21-30-asok körében, az 51-60 éveseknél már 209 ezer forintra ugrott, a 61-70 évesek körében pedig elérte a 278 ezer forintot.

A 31-40 évesek felhalmozott vagyona 4,8 milliárd forintot tett ki, az 51-60 éveseké meghaladta a 21,7 milliárd forintot, míg a tagok összvagyona a 2017-es évvégi 48 milliárd forintról 62 milliárd forintra nőtt 2022 februárjáig.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A A nyugdíjkorhatár kitolódására számítanak a magyarok bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

2020. december 31-éig az őstermelő csak akkor vált biztosítottá, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő ideje és a már megszerzett szolgálati ideje együttesen elérte legalább a 20 évet. 2021. január 1-jétől azonban a biztosítotti jogviszony már nem kötött a 20 éves szolgálati időhöz – vette észre az üzletem.hu.

Előfordulhat ugyanis olyan eset, hogy az őstermelő 2020. december 31-éig nem volt biztosított, mivel nem érte el a 20 éves szolgálati időt, azonban 2021. január 1-je után, a Tbj. változása miatt már az.

A jelenlegi szabályozás szerint az az őstermelőként nyilvántartott magánszemély minősül biztosítottnak, aki:
– egyéb jogcímen nem biztosított, például nincs munkaviszonya, és
– nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, illetve nem olyan özvegyi nyugdíjas, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Forrás: NAV / üzletem.hu

A Őstermelők: baj lehet a biztosítási jogviszonnyal! bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A pénzügyminiszter a TV2 reggeli műsorában hozzátette, 161 ezer családnak kézbesítik postán az adóvisszatérítést. A 13. havi nyugdíj visszaépítése az eredetileg tervezett 4 évnél gyorsabban teljesül, most 2022-ben februárban elindulnak az utalások.

„Az államháztartás hiánya és az adósságállomány ugyan magasabb lett a korábban tervezettnél, kényszerhelyzetben mérlegelnie kellett a kormánynak; a munkahelyek megtartása érdekében olyan támogatásokat indítottak, amelyek nem csak itt, hanem Európa számos országában megnövelte az adósságállományt. Ezt majd konszolidálni kell. Az újraindítás megtörtént, 2022-2023-ban a konszolidációs lépések el fognak indulni” – mondta a politikus.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Varga Mihály: február 15-ig mindenki megkapja az szja-visszatérítést bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

A részfoglalkoztatást a koronavírus okozta gazdasági helyzetben egyre több munkáltató kezdte alkalmazni, ezért is érdemes tisztában lenni azzal, hogyan hat ez a nyugdíjunkra.

Hatástalanítani a bombát

Egyre többször halljuk azt a kifejezést, hogy „ketyeg a nyugdíjbomba”. Mint ismert, hazánkban úgynevezett felosztó-kirovó nyugdíjrendszer van, azaz azt az összeget osztja szét az állam az éppen nyugdíjjogosultsággal élők számára, ami az aktív, jövedelmet kereső emberek nyugdíjjárulékaiból beérkezik az államkasszába.

Szakemberek ezt az úgynevezett „korfa” felborulásával is be szokták mutatni, azaz, ha egy függőleges idősoron feltüntetjük a nők és a férfiak aktuális számát, akkor jól láthatóvá válik, hogy a „fa” teteje egyre inkább kiszélesedik, hiszen a fiatalabb generáció csökken, így egyre kevesebb embernek, dolgozónak kell „kitermelnie” az aktuálisan nyugdíjasok nyugdíját. A „korfa” pedig egyszer csak felborul…

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint öregségi nyugdíjra mindenki jogosult, aki megfelelő mennyiségű szolgálati évet dolgozott le élete során. Ez most 20 év. Az öregségi nyugdíj másik feltétele az érvényes korhatár elérése, amely 2021-ben nők és férfiak esetében is 65 év. Szakértők szerint esélyes, hogy ez később emelkedni fog.

A részmunkaidő nincs hatással a nyugdíjkorhatárra

Ideális esetben életünk során teljes munkaidős foglalkoztatásban, azaz napi 8, heti 40 órában dolgozunk. A munkánkért kapott jövedelem adótartalmával, főképp a járulékokkal kapunk például jogosultságot az ingyenes állami egészségügyi ellátásra, valamint az öregségi nyugdíjra.

De mi van akkor, ha valakit csak részmunkaidőben foglalkoztatnak, ráadásul tartósan? Kevesebb lesz az öregségi nyugdíja? Vagy nem mehet el nyugdíjba 65 évesen akkor sem, ha teljesítette a 20 év szolgálati munkaviszonyt?

Fontos tisztázni, hogy öregségi nyugdíjra az jogosult, aki az érvényben lévő jogszabályban meghatározott nyugdíjkorhatárt elérte, ez jelenleg 65 év, és minimum 20 évig dolgozott, azaz ennyi szolgálati időt szerzett. Ezek szerint tehát ha valakit csupán részmunkaidőben foglalkoztattak, nem kell arányosan annyival több évet dolgoznia, hiszen így akár egészen abszurd helyzet is előállhat: akár 80 éves korában lehet csak jogosult az öregségi nyugdíjára.

Ami meghatározza a nyugdíj mértékét…

Az öregségi nyugdíjunk mértékére jelentős hatással lehet, hogy életünk során mennyit kerestünk. Persze ha részmunkaidőben dolgozunk, az a legtöbb esetben csak feleannyi havi jövedelmet jelent. Ugyanígy hatással van nyugdíj mértékére a megszerzett szolgálati idő mennyisége. Az öregségi nyugdíj megállapításánál ugyanis figyelembe veszik ezt, azaz minél több évet dolgoztunk, annál nagyobb szorzóval számol majd a nyugdíjfolyósító igazgatóság a nyugdíjunk megállapításánál. Csak a példa kedvéért, ha valaki 40 év szolgálati viszonyt szerzett, az öregségi nyugdíja nem lehet kevesebb, mint a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 80 százaléka.

Részmunkaidő és minimálbér a szolgálati idővel összefüggésben

Ugyanakkor van itt egy időzített bomba! A hatályos jogszabályok szerint, ha a részmunkaidős foglalkoztatás során a jövedelem nem éri el mindenkori minimálbér 100 százalékát, akkor a szolgálati időt nem teljes mértékben, hanem csak arányosítva számítják be.

A példa kedvéért az alábbi táblázatban kiszámoltunk néhány verziót:

Ha a részmunkaidős foglalkoztatás során a mindenkori minimálbérnél kevesebbet kapunk jövedelemként, például 4 órásnál jellemzően a felét, akkor a szolgálati időbe csak az éves arányos időszakot számítják be. Amennyiben azonban a minimálbér felett keresünk, mindegy, hogy 4 órában vagy teljes munkaidőben, a teljes időszakot bele fogják számítani a szolgálati évekbe. Amennyiben a munkavállaló 4+4 órás részmunkaidős foglalkoztatásban, akkor természetesen az összesített, 8 órás munkaviszony számít a jövedelmek és a szolgálati idő megállapításában.

Érdemes tudni, hogy a KATA-s egyéni vállalkozók esetében a jogalkotó néhány évvel ezelőtt lehetővé tette, hogy a főállású, 8 órásnak megfelelő jelenleg havi 50 ezer forintos adóátalány mellett magasabb, 75 ezer forintos is fizethessen. Ennek oka, hogy a havi 50 ezer forintos KATA-adó mértékét csak napi 4 órás munkaviszonynak ismeri el az állam, azaz a szolgálati időbe csak 50 százalékkal veszik figyelembe.

Mi lesz az aranyévek után?!

Az alábbi feltételek szükségesek ahhoz, hogy a jelenleg aktívak nyugdíjának értéke megmaradjon nyugdíjas éveikben is.

• A jelenlegi nyugdíjjárulékok radikális emelése: ez ellen tiltakoznának a foglalkoztatók, hiszen Magyarországon eleve nagy az adóék, azaz egy nettó jövedelemre számottevő munkavállalói és munkáltatói járulék rakódik.
• A jelenlegi nyugdíjkorhatár (65 év) befagyasztása: ugyanis néhány 10 éven belül a Ratkó-unokák is elérik a korhatárt, és nagyszámú új, öregségi nyugdíjra jogosult ember fog megjelenni az állami nyugdíj kifizetési oldalán, miközben az aktívak száma nem fog ehhez képest jelentősen növekedni. Ezért az állam részéről várható a nyugdíjkorhatár további növelése, akár 70 évre.
• A demográfiai trendek látványos megfordulása: azaz hirtelen több százezer aktív és fiatal munkavállaló jelenik meg a munkaerőpiacon, a demográfiai trendek radikálisan megváltoznak, és sokkal több gyermek fog születni éveken belül, mint ahányan meghalnak.

Mindezeket figyelembe véve a jelenleg aktív dolgozóknak fontos, logikus és időszerű a piaci öngondoskodás felé fordulniuk.

A cikk elkészítésében közreműködött szakmai partnerünk a Nyugdíjmásképpen.hu.

Fotó: Envato

A Amikor a szolgálati időt húsbavágó kérdésnek érzed bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Zsigó Róbert a videóban azt mondta: 2011-ben bevezetett program keretében tavaly novemberig 325 ezer nő ment nyugdíjba, és – ahogy 2017 óta minden alkalommal – tavaly ők is megkapták az eddigi legnagyobb összegű, 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot – ismertette. Az idei évben pedig 10 százalékkal megemelték a programra fordítható összeget.

A korai nyugdíjazás lehetővé teszi a nagymamáknak, hogy aktívan részt vegyenek unokájuk gondozásában, és ezzel is segítsék a fiatal édesanyák visszatérését a munkába. – emelte ki az államtitkár.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Nők nyugdíjazása – tovább folytatódik a Nők40 program bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

2,5-szer annyit kap a katás vállalkozóknál az, aki egész életében minimálbért keresett. – írja a HVG. A kisadózó vállalkozások tételes adóját több mint 400 ezer vállalkozó választotta.

Az alacsony közterhek, az egyszerű adminisztráció mind rövid távú előnyöket jelentenek, ám a jelenlegi trendek alapján az állami nyugdíjuk nem lesz több, mint havi 40 ezer forint.

Aki egész életében minimálbért keresett, mai értéken számolva kb. 100 000 forintos havi nyugdíjra számíthat majd.

Akik mégis ennél az adózási formánál maradnának, azok számára a szakértők privát nyugdíjcélú megtakarítást ajánlanak, ami kiegészítheti az állami nyugdíjat.

Fotó: Envato

A Veszélyes a katázás hosszú távon bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Novák Katalin a közösségi oldalán megosztott videóban azt mondta, februárban 2,5 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő kaphatja meg a 13. havi nyugdíjat.

Hozzátette: erre a korkedvezményes nyugdíjasok, mint például a Nők40-ben, de az özvegyi nyugdíjban vagy a rokkantsági, valamint az árvaellátásban részesülők is jogosultak.

Forrás: MTI

Fotó: Envato

A Nemcsak az öregségi nyugdíjasoknak jár a 13. havi ellátás bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Minden bérmegállapodásnak a velejárója nemcsak a minimálbérek emelkedése, hanem a munkáltatókat terhelő adók és járulékok csökkentése is. Ha csökkentik az adókat, akkor a vállalkozók ezt a pénzt a munkásoknak adhatják, több marad a vállalkozásoknál, és ezért több maradhat a családoknál – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a bérmegállapodás aláírásakor hétfőn Budapesten.

Azt mondta, ebből a pénzből újabb munkahelyek és emelkedő fizetések lesznek, amelyek végső soron tovább növelik a gazdasági teljesítményt.

A következő hónapokban olyasmik történnek majd, amit még senki sem látott – ezt vasárnap mondta a pártelnökké történt újraválasztását követő beszéde végén Orbán Viktor.

Kezdődött a nyugdíjasoknak kifizetett 80 ezer forintos nyugdíjprémiummal. Folytatódik a 13. havi teljes nyugdíj kifizetésével. A fiatalok januártól nem fizetnek személyi jövedelemadót, 200 ezer forint lesz a minimálbér és 260 ezer a garantált bérminimum – folytatta a miniszterelnök, majd hozzátette: hathavi fegyverpénzt kapnak a katonák és a rendőrök. Húsz százalékkal nő az ápolók, a szociális és a kulturális ágazatban dolgozók bére. A családoknak visszafizetik a 2021-ben befizetett adót. Ilyen se volt még – hangsúlyozta a Fidesz elnöke.

Fotó: Envato

A Ezekre a területekre hat pozitívan az új bérmegállapodás bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.

Tízből közel hatan azt várják, hogy főként az állami nyugdíjból kell majd megélniük, ám mindössze 29 százalékuk gondolja azt, hogy ebből a juttatásból jól meg tud majd élni. A K&H kutatása szerint az érintett lakosság véleménye az, hogy 22 millió forintot kell összegyűjteni ahhoz, hogy a nyugdíjas években kényelmesen lehessen élni.

Sokkal hamarabb szeretnének nyugdíjba menni a magyarok, mint amire a szabályok szerint lehetőségük lenne

A megkérdezettek átlagosan 58 évesen vonulnának nyugdíjba, hasonlóan az egy évvel korábbi eredményekhez. Az 50-es korosztály tagjai a 60 évet, a fiatalabbak pedig már 57-58 éves korhatárt tartanak ideálisnak. Ugyanakkor tisztában vannak vele, hogy ténylegesen idősebb korukban vonulhatnak nyugdíjba: arra számítanak, hogy 70 évesen lesz erre lehetőségük.

A kutatásból kiderül az is, hogy átlagosan havonta 269 ezer forintot tartanának elegendőnek nyugdíjas éveikben, ehhez pedig 22 millió forintot kellene összegyűjteniük a korhatár eléréséig.

Fotó: Envato

A Gondolnád? Ilyen fiatalon már nyugdíjba vonulnának a magyarok! bejegyzés először Karrier Trend-én jelent meg.